Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-29 / 213. szám

1991. október 29. 5 Szabad ÚJSÁG Pozsonyi lakáshelyzet Könnyű volt Diogenésznek... Könnyű volt Diogenésznek, az ókori görög filozófusnak, mert neki egy üVes hordó is megtette lakásul. Csakhogy ma Diogenészek nincsenek - eltekint­ve attól az egy-két „csövestől“, meg szomorú példától, akiket a munkanél­küliség és a nyomor a híd alá kerget és az ember már nem adja alább, neki távfűtéses, villannyal és vízvezetékkel ellátott lakás, vagy legalább a tömbhá­zak lakásnak nevezett falatnyi, lakható „lyuka“ kell. És egy ilyen „lyukat“ egyáltalán nem egyszerű megszerez­ni, sőt az utóbbi időben a lakbér emel­kedése következtében sokak számára a már meglévő is egyre megfizethetet­lenebbé válik. A lakáshelyzetben az utóbbi időben beállt változásokról, a jelenlegi helyzetről kérdeztem Bohustav Straka jogászdoktort, Pozsony II. lakásszö­vetkezete első elnökhelyettesét, a La­kásszövetkezetek Szlovákiai Szövet­ségének elnökségi tagját.- Ebben a kérdésben elsősorban különbséget kell tenni a nagyvárosok^ és a vidék között - kezdi az elnökhe­lyettes. - Mint mindenütt a világon, nálunk is a nagyvárosokban (pl. Po­zsony, Kassa) a legrosszabb a helyzet. Például Trencsénben az igénylő azonnal megkaphat egy há­romszobás lakást, nálunk, a II. lakás­­szövetkezetben 7,5 ezer szövetkezeti tag vár lakáskiutalásra.- Milyen tempóban tudják kielégí­teni az igényeket?- Az igénylőket két csoportba sorol­juk: az egyik a szociális esetek cso­portja, a másik az időrendi várakozó­ké. A mi szövetkezetünkben a már említett 7,5 ezer igénylőből 1100-an esnek a szociális kategóriába, a laká­sok elosztása pedig: 70:30 százalék arányban történik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 290 lakásnak, amit az idén meg kell kapnunk, 70 százalékát a szociális esetek kapják és csak 30 százalék jut a többieknek.- Mennyit kell tehát várakozniuk az időrendi sorban állóknak?- Most kezdenek sorra kerülni azok, akik 1967 és 1970 között jelentkeztek be szövetkezetünkbe.- Tehát ha én ma bejelentem, hogy lakást szeretnék, akkor hu­­szonegynéhány évet kell várnom, amíg sorra kerülök?- Sajnos, így áll a helyzet.- Mennyibe kerülnek ma a szö­vetkezeti lakások?- Egyszobás lakásainkért - igaz, ezek nagy, akár kisebb kétszobásnak is megfelelő alapterületűek -137 ezer korona tagsági részesedést kell fizet­ni. Kétszobás lakással jelenleg nem tudunk szolgálni, a háromszobásokért 200 ezernél is többet, a típustól és a nagyságtól függően akár 266-274 ezer koronát is.- Ezek nagyon szép összegek. Az emberek nem vonják vissza igényléseiket olyan okból, hogy nem képesek ennyi pénzt kifizetni?- Itt Pozsonyban elenyésző az ilyen esetek száma. Igaz, az is megtörtént már, hogy valaki jött panaszkodni, ek­kora összeget képtelen kifizetni, ugyanakkor olyan autón jött, aminek az árából két lakásra is telt volna. Ha olyan szempontból nézzük a dolgot, hogy az emberek egy Favorit gépko­csiért - amely mondjuk öt évig szolgál - képesek 150 ezer koronát kiadni, akkor egy lakásra, amelyet egy egész életen keresztül használ az ember, az említett összegek nem is olyan retten­­tőek.- A lakbérek is állandóan emel­kednek. Jelenleg mennyibe kerül havonta egy szövetkezeti lakás?- A használati díj a lakás nagyságá­tól függően hatszáz és ezer korona között mozog. Ez is soknak tűnhet, de a szövetkezet kénytelen volt felemelni a lakbéreket, hiszen a kiadásai is megnövekedtek. Az energiáért, a fűté­sért, a gázért a szövetkezet is egyre többet fizet, az állami banktól kapott hosszúlejáratú hiteleket is törleszteni kell és a karbantartás is egyre többe kerül. Az állami szektorokban ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a lakáso­kat eladják a használónak, és az így befolyt összeget fordítják karbantar­tásra és felújításra. Mi még ezt sem tehetjük, mert a mi lakásaink a szövet­kezet tulajdonát képezik, és azokat el nem adhatjuk.- És ha valaki nem képes ezt a lakbért fizetni, vagy egyszerűen megtagadja annak fizetését? Olyan véleményt is hallottam már, hogy esetleg szükséglakásba költöztet­hetik az illetőt!- Nem, egyelőre ilyen drasztikus intézkedésekről szó sincs. A nem fize­tőket kizárjuk a szövetkezetből; ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagsággal járó minden jogot elveszítenek, pl. elesnek a karbantartási, javítási szol­gáltatásoktól. Előkészületben van már azonban az a törvény, amely ennél sokkal keményebb intézkedéseket is lehetővé tesz.- Hogyan próbálják mérsékelni a nagy lakáshiányt? Új beruházáso­kat is létesítenek, vagy csak a már megkezdett építkezéseket foly­tatják?- Az új építkezéseknek, sajnos, gá­tat vet az építkezési telkek piaci ára. Ha ugyanis mi piaci áron vásároljuk meg a telket, a rajta épített lakások árát ez annyira megnöveli, hogy az aztán tényleg csak a legtehetősebbek tudnák megfizetni. Ezen a téren meg­oldást jelenthetne, ha a községek, a telkek tulajdonosai nem piaci áron adnák el a területeiket. Azonban dol­gozunk már egy másik, nagyon sze­rencsés megoldáson. A már meglévő lapos tetőjű háztömbökre még egy szintet építünk, egyfajta tetőtér-beépí­tést alakítunk ki. Ennek az építési módnak egyszerre több előnye is van. Számunkra a legnagyobb, hogy az építkezési területért már nem kell fi­zetnünk, a másik, hogy megoldódnak a lapos tetők esetében oly gyakori szigetelési és energiatakarékossági problémák. Végül nem elhanyagolha­tó tényező az sem, hogy ez az építési forma a háztömb küllemét, a városké­pet is nagyban javítja, esztétikusabbá teszi. Terveink szerint így ötszáz-hat­­száz új lakást tudunk kialakítani, ame­lyek minősége semmiben sem marad el az új háztömbök lakásaié mögött. Beszélgetésünket az elnökhelyettes az államhoz intézett költői kérdéssel fejezte be: Vajon milyen alapvető in­tézkedéseket kíván hozni az állami lakáspolitikában? Ugyanis a szövetke­zetek állami segítség nélkül nemcsak a szociális rétegek, de a nálunk gaz­daságilag még elég gyenge, széles középrétegek számára sem lesznek képesek biztosítani a lakást olyan mértékben, ahogy az másutt a világon szokásos. Távozóban az jutott eszembe, hogy az elkövetkező huszonegynéhány év­re, amíg lakásra várok, nem ártana talán beszerezni egy jó állapotban lévő, tágas tölgyfahordót, amelyben Diogenész módjára meghúzódva elfi­lozofálgathatnék magamban egy egyszobás, százharminchétezer koro­nás, összkomfortos lakótelepi lakásról. GAÁL LÁSZLÓ (Fotó: A szerző és V. Gy.) Hadd szögezzem le mindjárt az elején: ma még nem kell bú­csút intenünk őseink birtoká­nak, viszont úgy érzem, nem árt figyel­meztetni az érintetteket, hogy a határ­idő bizony vészesen közeleg. A földtör­vény értelmében 1992. december 31- éig még az is visszakövetelheti jogos tulajdonát, akinek földje a háború után konfiskálás alá esett. Hogy milyen for­mában, arról JUDr. Margita Macudo­­vát, a Rimaszombati Földhivatal veze­tőjét kérdeztük.- Elöljáróban talán néhány szót ar­ról, hogy mi a küldetése a földhiva­talnak?- Közel két hónap telt el a megala­kulásunk óta, nem csoda, ha sokan még nem ismerik hivatalunk küldeté­sét, és tájékozatlanságból más ügy­ben is hozzánk kopogtatnak be. Mi kizárólag azokban a fö[c? és egyéb- Ha nem talál hiteles bizonyítékot, elveszítette a földjét?- Nem. Előrebocsátom, hogy sok esetben vagyunk belátással ügyfe­leinkkel szemben, a körülményeket jól ismerjük, így ebben az esetben is megelégszünk egy becsületbeli nyilat­kozattal (természetesen írásban), vagy ha tanúkkal tudja igazolni állítá­sát. Ám ez a forma, amilyen egyszerű­nek látszik az ügyfél részéről, szá­munkra olyan bonyolult. Sok utánjá­rást, kivizsgálást igényel, s mivel ma még kevesen vagyunk, ez bizony eléggé hosszú folyamat. Itt jegyezném meg, hogy a magyar nemzetiségű polgároknak még szük­séges bebizonyítani állampolgárságu­kat.- Amit csak abban az esetben kap­hattak meg, ha: 1938. november 1-jén a köztársaság polgárai voltak, 1948. november 17-én az ország területén A konfiskált földekre'is vonatkozik Közeleg a határidő! tulajdonjogi intéznivalókban nyújtunk segítséget, ahol az állam által kisajátí­tott magántulajdon visszaszerzése a cél. Ilyen például a konfiskált földte­rületek esete.- Maradjunk is ennél az esetnél: Mit tegyen az a polgár, akinek az SZNT 1945/104-es számú rendelete alapján elkobozták a földjét?- Elsősorban is hozza el hozzánk a telekkönyvi kivonatot. Nagyon lénye­ges, hogy a telekkönyvi kivonaton ho­gyan van feltüntetve az ok, amiért a földjét elkobozták. Olyan eset is előfordulhat - és itt a járásban többsé­gében ilyennel találkoztunk -, hogy nincs is feltüntetve. Itt gyakorlatilag csak az jelent kivételt, ha az szerepel okként, hogy az illető háborús bűnös, vagy együttműködött a fasisztákkal. Egyébként egyszerű az ügyintézés. A tulajdonos elhozza az azonosító lapot (identifikációt) a földügyi hivatal­tól és ezek után érvényesítheti az 1991/229-es számú törvényben rögzí­tett tulajdonjogát.- Ez Önöknél hogyan történik?- Úgy, hogy az eredeti tulajdonos vagy annak jogutódja kérvénnyel for­dul hozzánk. Ennél a témánál is el­időznék egy pillanatig, ugyanis a kez­deti tapasztalataink azt mutatják, hogy a kérelmezők számos olyan adatot nem tüntetnek fel a kérvényükben, amelyekre nekünk szükségünk van. Ezért kérdőívet sokszorosítottunk, amelyek kitöltése és aláírása egyenlő a kérvény megírásával.- És mi van abban az esetben, ha a telekkönyvi kivonat nem tartalmazza az elkobzás tényét?- Akkor tulajdonképpen a volt tulaj­donosra hárul az a feladat, hogy mind­ezt kinyomozza, és hiteles okmá­nyokkal bebizonyítsa. Mi csak ezután kezdhetjük meg az ügye intézését. volt az állandó lakhelyük és felesküd­tek a köztársaságra - (zlozili síub republike).- És a fiatalabb nemzedék ese­tében?- Nekünk mindig az eredeti tylajdo­­nos személyéből kell kiindulnunk. Tör­ténetesen, ha egy családból a szülők átköltöztek Magyarországra - állandó lakhelyük a jelzett időben Magyaror­szágon volt -, gyermekei hiába élnek és éltek is kezdettől fogva hazánk területén, a földre már nem tarthatnak igényt. Mellesleg az állampolgárságot sok esetben a községi hivatalok is tudják igazolni. Mi is megelégszünk egy ilyen igazolással.- Önöknél okmánybélyeget vagy illetéket kell fizetni?- Nálunk az ügyintézés nem jár anyagi kiadásokkal. Útiszámlákat ugyan nem térítünk meg, de ezen felül ügyfeleinket semmilyen kiadás nem terheli. Még az ezzel kapcsolatos esetleges bírósági pereket is mi fi­zetjük.- A földtörvény értelmében 1992. december 31-éig lehet visszaigényelni a földet. Aki ezt az adott határideig nem teszi meg, annak a földje az állam tulajdonába kerül. Önökhöz ke­rülnek ezek a területek nyilvántartás­ba? Lesz-e még mód valami áron visszaváltani az ilyen földeket?- Ezek már nem hozzánk fognak tartozni, ezért újra csak azt tudom hangsúlyozni, aki a megszabott határ­időn belül nem érvényesíti jogát, az véglegesen elveszíti földjét. Bizony vannak olyanok, akik ma még nem tudják felmérni, hogy a földdel milyen értéket veszítenek el. Beszélgetett: FARKAS OTTÓ r-Kétperces F/f/érem berefc Pénztárcánk bronz- és alumí­nium érmeinek csörgése nem egy szívderítő muzsika. Általában azt jelzi, hogy immár búcsút vettek tőlünk a halkan zizegő puha ban­kók. Az ő hattyúdaluk a tíz- és ötvenfilléresek zenéje. Szomorú dal ez annak, aki nem tudja pótol­ni a hiányt. Ilyenkor, másnak talán nevetségesnek tűnő, de keserűen megfontolt játékba kezd a meg­maradt fillérekkel... X előttem áll sorban. Kér egy üdítőt, majd bocsánatkérően a pulthoz hajol: ,,Ugye nem baj, ha néhány fillérrel kevesebbet tu­dok csak adni?" A válasz helyett nyújtják á málnát, és a pénz szá­mozatlanul a fiókba csúszik. Y két hete utazik ugyanazzal a hetijegy­gyei. Kerüli az ismerősöket, ne­hogy a társaságukban érje a kí­nos leleplezés. Ez egy napon be is következik, és megszégyenítve leszállítják a vonatrpl. De haza kell jutnia valahogy, ezért néhány perc múlva újra ott lapul a folyo­són, riadtan tekingetve minden irányba; a várt megállóban aztán sietve, szinte menekülve ugrik le a mozgó vonatról. Z minden reg­gel ott áll a talponálló ajtajában és figyeli a reggelizőket. Amikor vala­melyikük távozik, ő gondosan összeszedi a tányérjáról a még használható ételdarabokat. Nem guberál, egyszerűen csak szintén reggelizni szeretne. Arc nélküli emberek ezek, mert nincsen tekintetük, mert nem néz­nek senkire sem. Apróságokat le­számítva nincs baj velük, nem bántanak senkit, nem hágják át a törvényt; éppenséggel csak kí­nos gonddal vigyáznak minden egyes fillér-morzsára. Éppen ezért majdnem mindent elnéznek és megbocsátanak nekik. A baj csak az, hogy egyre többször tűn­nek fel mindenütt. Egyre több van belőlük.-száz-

Next

/
Thumbnails
Contents