Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-29 / 213. szám

Calfa—Antall megbeszélések Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. október 29. I. évfolyam 213. szám Ára 2,30 korona Egy hét amerikai ünneplés után Szégyenletes fogadtatás Pozsonyban Václav Havel köztársasági elnök egyhetes amerikai munkalátogatá­sa után egyenesen a szlovák fővá­rosba, Pozsonyba érkezett, hogy itt tájékoztassa a sajtó munkatársait fáradságos amerikai körútjáról, annak sikereiről és kudarcairól. Nem véletlenül érkezett Pozsonyba az elnök, hiszen a közös állam meg­maradásának kulcsa ez a város. Egyébként is: október 28-a volt visszautazásának dátuma, amikor­ra az egységes országot akarók színpompás, egyben meghitt ün­nepségeket szerveztek a városban, s ezeken is részt kívánt venni köz­­társasági elnökünk további neves politikai egyéniségek társaságá­ban, köztük Alexander Dubcekkel, a szövetségi- parlament elnökével, aki már a repülőtéren is várta a köztársasági elnököt. A látogatás az önálló Szlovákiát akaró, egyre agresszívebb és elvete­­mültebb csoport miatt szégyenletes­re sikeredett. A Szlovák Nemzeti Felkelés terén megtartott nagygyű­lés kezdettől fogva feszült hangulat­ban zajlott. A mintegy 15 ezer béké­sen ünnepelni akaró ember hangu­latát és közérzetét megnyomorította az a közel ezer „hejszlovák”, aki hal­lani sem akart a közös államról, Prá­gáról, a toleranciáról, a demokrati­kus jogállamról, s mindarról, amit a szervezők a legfontosabb kérdésnek tartanak napjainkban. A felszólalók hangját füttykoncert nyomta el, vé­gül tojások repkedtek a díszemel­vényre. Ilyen hangulatban érkezett meg a térre Václav Havel és kísé­­(Folytatás a 2. oldalon) Modellértékű találkozó Marián Calfa csehszlovák kormányfő Budapesten interjút adott a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának Beszámolt Antall József magyar mi­niszterelnökkel folytatott pénteki megbeszéléséről Az eszmecsere a közös érdeklődésre számottartó kérédsek széles skáláját foglalta magába. A meg­beszélések oldott légkörben zajlottak le és Calfa kormányfő úgy véli, hogy modeüértékűek lehetnek a jövő szempontjából Calfa elmondta, a bős—nagyma- az építkezés szlovák területen folyik. rosi építkezésről folytatott tárgyalá­son jelen volt Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszter is. A magyar fél abból indul ki, hogy minőségi változás állt be e probléma megoldását illetően. Ebben az első lépést Josef Vavrousek magyaror­szági látogatása során tette meg. Óalfa kijelentette, hogy felhívta ma­gyar tárgyalópartnereinek figyelmét arra, miszerint ez a probléma ná­lunk építőipari, gazdasági, energeti­kai, közlekedési és természetesen környezetvédelmi probléma is, és ezért jó lenne, ha erről több parla­menti bizottság cserélne véleményt. Be kellene vonni a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit is, mert végülis Stefánik hagyatéka A csehszlovák kormányfő szerint a magyar álláspontban a vízlépcsőt illetően némi változás tapasztalható. Nemrég még elképzelhetetlen volt, hogy erről a kérdésről egyáltalán tárgyaljanak. Ma a magyar fél azt mondja: bízzuk meg a szakértőket, vonjanak le ők következtetéseket. Persze ebben a gondolatban bizo­nyos remény rejlik, hogy a szakértők az építkezés ellen foglalnak állást. Ezzel szemben a csehszlovák fél, mondta Calfa, úgy véli, hogy az épít­kezést, miután már 15 milliárd ko­ronát költöttük rá, be kellene fejez­ni. Beszéltünk természetesen a (Folytatás a 3. oldalon) Az identitás kinyilvánítása nem nacionalizmus Vasárnap Brezová pod Bradlom-ban megkoszorúzták M. R. Stefánik emlék­művét, akinek oroszlánrész jutott a cse­hek és szlovákok közös államának létre­hozásában. Az ünnepségen részt vett a Szövetségi Gyűlés elnöke, Alexander Dubéek is, aki Stefánik hagyatékának máig ható szellemi üzenetét boncolgat­ta ünnepi beszédében. Dubéek szerint Stefánik azt '„üzeni" a mai Szlovákiának, hogy a közös álla­mot fenn kell tartani, hiszen 6 is azon munkálkodott; de a mai realitások azt is félreérthetetlenül jelzik, nem lehet ugyanolyan közös államban élni, mint eddig. Új tartalmat kell kapnia ennek az együttélésnek. A szlovák népnek Dub­éek szerint igenis joga van arra, hogy kinyilvánítsa saját identitását, s ennek keresése és az elismerés követelése nem nevezhető nacionalizmusnak, mert nem irányul senki ellen. Háromszáz éves városi jogok----y---------------------------------------­Érsekújvár ünnepelt A mai Érsekújvár területén fekvő katonai erődítmény és a hozzá tartozó kéz- és földműves település 300 éve vált várossá. A kerek évfotxiulót szombaton Széchenyi György érjek emléktáblájának leleplezésével ünnepelte a város. Széchenyi volt az, aki kiadta a város alapítólevelét és Érsekújvárt a jelentős esztergomi káptalanhoz csatol­ta. A város történelmét az egykori kézműveseket és polgárokat idézőjelmezes felvo­nulással elevenítették fel, a közönséget néphagyományápoló csoportok, bábszínház, hintés és fiakkeres sétakocsikázás és egyéb kultúrműsor szórakoztatta. Határmenti Népcsoportok XVI. Találkozója Politikai nagyüzem a kisebbségi mozgalmaknál A kisebbségek jogai és esélyei Péntektől vasárnapig a bécsi Trend Szálló adott helyet annak a hagyomá­nyos nemzeti és emikai kisebbségi ta­lálkozónak, amelyen Ausztria szom­szédos államainak kisebbségei érez­tethetik évek óta álláspontjaikat, ele­mezhetik lehetőségeiket egyre több nemzetközi dokumentum szellemében és ajánlásai alapján. A találkozón idén vett részt először hazánk néhány kisebbségének képviselője is. A magya­rok közül az Együttélés Politikai Moz­galmat Duka Zólyomi Árpád és Varga Béla, a Csemadokot Jégh Izabella képviselte. Lapunk munkatársának Duka Zólyomi Árpád összegezte véle­ményét: Az idei találkozót a Nemzetiségi Ügyek Munkaközösségek Népcsoport Intézete szervezte. Koordinátora dr. Frani Zwitter, a munkaközösség veze­tője volt. A tanácskozás fő témája a „Hagyomány és haladás — a népcso­portok az ipari társadalomban” volt, ám valamennyi felszólaló érintette a kisebbségi sors más területét is, főleg az általános jogi helyzetet és a kulturá­lis-szellemi munka lehetőségeit és fel­tételeit. A megnyitón dr. Erhard Busek al­­kancellár, tudományos miniszter üd­vözölte a résztvevőket, majd elemezte a népcsoportok fejlődését és hangsú­lyozta, hogy a történelem bárhogy for­dult is, ezek a kisebbségek megőrizték identitásukat, amit a korábbi idősza­kokénál nagyobb figyelemmel kell kí­sérni, s toleránsán kell viszonyulni e kultúrák egymás melletti létéhez. Ki­­(Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi etnikai találkozó Komáromban Az európai kultúra módozatai Etnikai csoportok közti kapcsola­tok a Kárpát-medence északi részé­ben címmel csehszlovákiai, magyar­­országi, jugoszláviai és romániai et­nográfusok részvételével nemzetkö­zi találkozót tartottak Komárom­ban, amely szombaton ért véget. A szlovák, cseh és magyar felsőoktatá­si intézmények, tudományos akadé­miák és múzeumok tudományos munkatársainak tanácskozása a kö­zép-európai nemzetek, elsősorban a szlovákok, csehek és magyarok kul­turális kapcsolatainak történelmével foglalkozott. A résztvevők a követ­kező pontokban állapodtak meg: 1. A szlovákok, csehek és magya­rok kultúrája a közép-európai kul­túra egy-egy módozata. 2. A cseh, szlovák és magyar népi kultúra a közép-európai kulturális örökség szerves részét képezi, ame­lyet az UNESCO szervezetén belül tanulmányozni és védeni kell. 3. Rendszeres tudományos együttműködést kell kifejteni az eu­rópai etnográfia területén, amelyben kiemelt helyet foglal el a Duna men­ti-kárpáti Régió néprajzi kutatása. A konferencia a Csehszlovákiai Magyarok Néprajzi Társasága és a Komáromi Duna Menti Múzeum szervezésében és egyéb szponzorok segítségével került megrendezésre. Letisztulóban a programok A múlt hétvégi hármas ünnep nem telt tétlenül politikai mozgalmaink­nál. Igyekeztek e napokat kihasználni legfontosabb szervezeti-szerve­zési teendőik megbeszélésére. Az alábbiakban röviden ezeket a tanács­kozásokat ismertetjük. parlamenti képviselőjelölteknek szervez majd. Együttélés-gondok a keleti végeken Az MKDM konszolidálódik Szombaton Nagycsalomiján ülése­zett az MKDM Országos Választmá­nya. A mozgalom elnöke, Bugár Béla beszámolt az elnökség öthónapos mun­kájáról, a más politikai szervezetekkel lefolytatott tárgyalásokról, a politikai jellegű tanácskozásokról, és vázolta az aktuális politikai helyzetet. Az ellenőr­ző bizottság elnöke, Hóka László ismer­tette a mozgalomnál végzett állami gaz­dasági ellenőrzés eredményét, majd a testület jóváhagyta a mozgalom gazdál­kodásának szabályzatát és az alapszer­vezetek pénztárkezelésének irányelveit. Az országos vezetés megelégedéssel nyugtázta, hogy a mozgalom konszoli­dálódik, hogy mind alapszervezeti, mind területi szinten tudatosodott az MKDM önálló és következetes szerepvállalása és elvi politizálása, s erre számos politi­kai szervezet felfigyelt. Az Országos Választmány állásfogla­lást tett közzé az időszerű politikai kér­désekkel és a mozgalmon belüli teen­dőkkel kapcsolatban (lapunkban ké­sőbb ezt ismertetjük), majd megismer­kedett a vendéglátó határmenti telepü­lés, Nagycsalomija sajátos problémáival is. Az FMK már pártépítéssel foglalkozik Pénteken Pozsonyban az FMK veze­tői a holland D66 liberális párt két kép­viselőjével, Monique Torweillel és Ma­­arton Brackellel találkoztak. A holland vendégek a szlovákiai belpolitikai hely­zettel ismerkedtek, majd pártépítési, ru­galmas és hatékony politizálási tapasz­talataikat adtak át vendéglátóiknak, s ahogy a találkozó végén Monique Tor­wiel elmondta: Szlovákiában az FMK- val és a PDÚ-val akarnak hatékony, szé­leskörű kapcsolatot kiépíteni, mivel bennük látják a demokrácia garanciáját. Vasárnap Galántán tartott szakmai tanácskozást az FMK „Helyi, regionális és országos politizálás” címen, két nagy-britanniai vendégelőadó közremű­ködésével. A szemináriumon a párt köz­pontja és a helyi szervezetek közti infor­máció-áramlás kérdéseire helyezték a hangsúlyt, de teret kapott a párt finan­szírozásának és az anyagi eszközök fel­­hSkználásának témaköre is. Tóth Ká­roly a tanácskozás után elmondta: egy modem párt kiépítése nem nélkülözheti a nyugat-európai tapasztalatokat, ezért ez a tanácskozás csak nyitánya volt an­nak az előadássorozatnak, amelyet e párt a helyi csoportok vezetőinek és a Negyed éven belül másodszor ren­deztek járási konferenciát Királyhelme­­cen a Terebesi járás Együltélés-alap­­szervezetei. Úgy látszik, megtört a kez­deti lendület, széthúzások, intrikák bomlasztják a mozgalmat, egyesek sze­rint túlságosan is előtérbe került a régi betegség: a Királyhelmec—Nagykapos rivalizáció. Gyimesi György, az EPM já­rási elnöke felhívta a figyelmet a kör­nyék falvainak elnéptelenedésére, mellyel gyengül a kistelepülések ereje; a tizenhárom százalékos munkanélküli­ségre, mely a korábban „keleti kapcso­latra” épült üzemek mai tengődésének „köszönhető”. Új munkahelyet csak a községi hivatalok és az újonnan megala­kított vámhivatalok kínálnak, ez utóbi­­val azonban együtt jár egy új fegyveres (Folytatás a 2. oldalon) Már nem csak a nyelvtörvényért 7 Újra éhségsztrájk Szombaton — egy év után ismét — éhségsztrájkot kezdett hét ember a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés terén a szlovák nyelvnek, mint az egyet­len államilag elismert nyelvnek elfogadtatásáért egész Szlovákia területén. A résztvevők közül hárman már a tavalyi akcióban is részt vettek, az idén azonban követeléseiket kiter­jesztették az önálló Szlovákia elisme­résére is. Ahogy azt egyikük, Boris Liéek elmondta, Tavalyi követelésü­ket, hogy az SZNT újra megtárgyalja a nyelvtörvényt, nem teljesítették. Azt is elmondta, hogy birtokában van Ján Carnogursky, a szlovák kor­mány akkori elnökhelyettese által aláírt egyezmény, amelynek három pontjából szintén csak egyet — és azt is csak részlegesen — teljesítettek, tudniillik, hogy a „párbeszéd-stúdió­ban” megtartottak egy, a nyelvtör­vényről szóló televíziós műsort. A tavalyi éhségsztrájk tartós nyo­mot hagyott Boris Liéek egész­ségén, azonban — saját szavai sze­rint — a kormány tétlensége arra kényszeríti őt, hogy a hasonló néze­tű sorstársaival együtt ismét vissza­térjen a térre tüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents