Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-26 / 212. szám
1991. október 26. 7 Mit ér a függetlenség? Válasz Szilvássy Józsefnek Nem az utolsó szó jogán, de szeretnék néhány mondat erejéig visszatérni az Új Szó főszerkesztőjének gondolataihoz. Annál is inkább, mivel bizonyára — mint az esetek többségében — most sem fogják tétlenül szemlélni, hogy a labda a térfelükön maradjon. Amikor az „Újságírói vakság” című írásomat elkészítettem, nem gondoltam, hogy olyan méhkasba nyúlok, melynek nyugalmát megzavarva csak úgy záporoznak majd a csípősebbnél csípősebb mérges fullánkok. Mégis az lep meg legjobban, hogy most már nemcsak rám, hanem az írásomnak helyt adó Szabad Újságra is. Szegény Szabad Újság, bocsánatodat kell kérnem, hogy miattam a Te lapjaidon verik el rajtam és Rajtad a port. Még azt is állítják, hogy Te hangoskodsz és vádaskodsz, így szerezve olcsó népszerűséget, holott Te csak úgy kerültél ebbe a dologba, mint Pilátus a krédóba. Egyébként köszönöm Szilvássy főszerkesztő úr megtisztelő érdeklődését lelkiállapotom iránt. Nyugodt vagyok, mint ahogy az voltam az ominózus telefonbeszélgetéskor is. Sem sértődöttséget, sem egyebet nem érzek senki iránt. A történteket csupán tényként kezelem. Csak az emeli meg kicsit a vérnyomásomat, hogy nehezen viselem, ha meghazudtolnak. Valóban nem állapítottam meg „Újságírói vakság” c. írásomban új diagnózist az Új Szóra vonatkozóan, mert a „kórokozói” sem újak, hanem a régiek, és a régi kútmérgezés is folytatódik oldalain. Két konkrét utalás azért mégiscsak elhangzott (lenne több is),de ezeket megkerülve a főszerkesztő úr ismét általánosításokkal vádolt. A független státusz körüli vitához illeszkedhet egy régebbi közös történetünk, melyet előző írásomból helyszűke miatt kihagyott a Szabad Újság. Még a rendszerváltás előtti hónapokban, amikor a kommunista propagandagépezet az utolsókat rúgta, azon kevesek közé tartoztam, akik névvel aláírt levelet juttattak el az Új Szó szerkesztőségébe tiltakozásul az ott uralkodó ideológiai légkörmérgezés miatt. Természetesen, levelem akkor sem került közlésre, de egy héttel a postázása után a járási pártbizottságon volt az ügyem... Megkérdezhetem-e, főszerkesztő úr, hogy miként került oda?! Óhatatlanul megfogalmazódik bennem most a kérdés: A főszerkesztő úr tán nem vette észre, vagy elfelejtette, hogy közben rendszerváltás történt? Mégis, hogy keressem a konszenzust, egyet tudok érteni Szilvássy József azon kitételével — ha ezt őszintén gondolja —, hogy: „(Azt az évszázados történelmi felismerést tartják szem előtt, hogy) e sokat szenvedett, sok kis nemzetlakta Közép-Európában csak egymást tisztelve, azonos jogokat élvezve találhatjuk meg belső és külső békénket, boldogulásunkat.” Ismerős gondolatok ezek. Én is így vélekedem. Az egymás kölcsönös tisztelete azonban feltételezi, hogy nemcsak az olvasó tiszteli az újságírót és annak véleményét, hanem megfordítva is: a szerkesztő és a lap is tiszteli az olvasó véleményét. Ami pedig az Együttéléshez való viszonyomat illeti: a főszerkesztő úrtól idézett gondolat az Együttélés Politikai Mozgalom programjának vezérfonala. Ezért engem nem érhet vád. És gondolom, azért sem, hogy a jelenlegi kiélezett belpolitikai helyzetben nem tölt el örömmel, ha azt tapasztalom, még mindig akadnak, akik egy éppen alakulgató egységes magyar platform szétverésére vállalkoznak. És duplán nem örülök annak, hogy ezt magyar emberek teszik — a legnagyobb példányszámú hazai magyar sajtótermékben. Tisztelettel: BORBÉLYJÓZSEF Felhívás! Kérjük, jelentkezzenek azok a személyek vagy leszármazottaik, akiket az „Akcia Juh” során deportáltak. Bevagonírozásukra 1949. október 4-én került sor az úszón vasútállomáson. Jelentkezésüket az alábbi címen várjuk: Nagy Rezső, 900 41 Rovínka Ő.62. Szeretne vállalkozni? A Szőgyéni Mezőgazdasági Szövetkezet 1992. január 1-jétől bérbe adja LUR-493 típusú, 0,25 ha-os üvegházát — éves amortizációs értékéért. A további feltételeket szerződésben rögzítjük. Az érdeklődők azonnal jelentkezhetnek Fiala mérnöknél a 0810/94-213, -124, -125, -329-es telefonszámon. Telex: 98 577, fax: 0810/94-313 SZÚP-3S7 II. Szlovákiai Táncháztalálkozó Ez a rendezvény példaértékű Szabad újság_____________________ A Szlovákiai Magyarok Folklórszövetsége második alkalommal rendezi meg a Szlovákiai Táncháztalálkozót. Várható az idén is olyan siker, mint tavaly? — kérdeztük a rendezvény sajtótitkárától, Lovász Attilától. — A tavalyi rendezvény példaértékű volt, már csak azért is, mivel nem állami költségvetésből valósult meg, hanem szponzorok, társszervezők támogatásának eredményeként. Tavaly 31 szponzotek, mivel értik, érzik, hogy ez a rendezvény tömegigényt elégít ki. Van már Táncháztalálkozó Budapesten, ez a tartalmas szórakozási forma minden országos rendezvényen megjelent. Az egyébként kis termekhez szokott műf^j miért követelt ekkora teret magának? — Minden műfajnak szüksége van arra, hogy néhanapján ország-világ szeévente nagyméretű rendezvényt, amely minőségileg valami mást nyújt, mint a szokásos táncházak. Az, hogy ezer ember táncol a sportcsarnokban, olyan élmény, amiből a követekező évadban táplálkozni, meríteni lehet. Az országos versenyjellegű fesztiválokon általában kevés idő marad az ismerkedésre, találkozásra. Ez a rendezvény erre is lehetőséget ad. Aztán ne feledjük el, hogy a táncház elsősorban a fiataloké. Tavaly a résztvevők átlagéletkora nagyjából húsz év körül mozgott. A fiatalok szeretik ezt a műfajt és szeretnek olyan emberekkel találkozni, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak. Kik adták össze az idei találkozó költségeit? — Az akció megközelítőleg 250 ezer koronába fog kerülni. A támogatás nemcsak pénzadományozás formájában valósul meg, több szponzor szolgáltatással száll be, vagy a szolgáltatások konkrét költségeit vállalja. A költségvetés tehát nem adott pénzkerettel gazdálkodott, hanem az egyes tételekre szereztünk támogatókat. A producer és a rendező a költségek pontosítása után hívta meg az egyes szereplőket. Milyen műsor várja a táncháztalálkozó résztvevőit és ml az, amit csak Dunaszerdahelyen láthatunk? — Nagy vonalakban: hazai magyar tájegységek táncos anyaga, magyarországi és erdélyi anyag, és még valami, ami ennek a rendezvénynek a sajátossága — a szlovák anyag tanítása. Most a Felső-Garammente és Sáros táncanyagát ismerhetik meg a résztvevők. Amióta ezt a rendezvényt kitaláltuk, nem titkoltuk, hogy szeretnénk közvetíteni a gazdag szlovák folklór és a táncházmozgalom között. A szlovák táncosok, zenészek tavaly nagy örömmel és őszinte érdeklődéssel jöttek, remélhetőleg az idén sem lesz másképp. Nagyon gazdag, tartalmas műsorra, jó szórakozásra számíthatnak azok, akik október 26-án eljönnek Dunaszerdahelyre. -nőd-Működési szabályzat Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Onkoniiányzati Tanácsa I. cikkely Általános rendelkezések 1. A Központi Önkormányzati Tanács az Együttélés Politikai Mozgalom 1991. február 24-én Kassán megtartott III. Országos Kongresszusán elfogadott Alapszabály 15. fejezete, 1. bekezdése alapján jött létre. 2. A Központi Önkormányzati Tanács létrehozását az alapító konferencián a mozgalom Országos Tanácsa által megválasztott titkár indítványozta. 3. A Központi Önkormányzati Tanács az Együttélés Politikai Mozgalom szakmai, kezdeményező, tanácsadó, koordináló és érdekegyeztető szerve az önkormányzatokat érintő kérdésekben. II. cikkely A Központi Önkormányzati Tanács szervezeti felépítése 1. A Központi Ónkormányzati Tanácsnak 21 választott tagja van. 2. A Központi Önkormányzati Tanácsot az Együttélés Politikai Mozgalom soraiból kikerült polgármesterek (alpolgármesterek), ill. önkormányzati képviselők Országos Konferenciája titkos szavazással választja meg. Amennyiben a Központi Önkormányzati Tanácsot nem az Országos Konferencia választja, akkor a) a Keleti Regionális Konferencia 10 tagot, b) a Nyugati Regionális Konferencia 11 tagot választ. 3. A Központi Önkormányzati Tanács választott tagja lehet a mozgalomból megválasztott polgármester (alpolgármester) és önkormányzati képviselő. 4. A Központi Önkormányzati Tanács munkáját a mozgalom Országos Tanácsa által megválasztott önkormányzati titkár irányítja. 5. Az önkormányzati titkár kezdeményezésére a Központi Önkormányzati Tanács további meghívott — tanácskozási jogkörű — tagokkal bővülhet. 6. A Központi Önkormányzati Tanács választott tagját csak az Országos Konferencia, más esetben az illetékes regionális konferencia hívhatja vissza. III. cikkely A Központi Önkormányzati Tanács fá feladatai 1. Kezdeményező és tanácsadó küldetéséből adódóan részt vállal a mozgalom regionális és önkormányzati politikájának alakításában. 2. Kezdeményezően segíti és koordinálja az Együttélés Politikai Mozgalom önkormányzati képviselőit a mozgalom programjából eredő, a települési önkormányzatokkal, regionális és érdektársulásokkal kapcsolatos feladatok gyakorlati megvalósításában. 3. Irányítja a választási kampányt a helyhatósági választások alkalmával. 4. Segíti a választott központi szervek, a Központi Iroda és a parlamenti képviselők politikai és szervezőmunkáját 5. Az önkormányzati tevékenység és a regionális együttműködés támogatására tudományos konferenciákat, szakmai és módszertani találkozókat szervez. 6. Állást foglal a települések önkormányzatait és társulásait érintő valamennyi kérdésben. 7. Kezdeményezi az állami hatalom decentralizálásával az önkormányzatok hatáskörének bővítését, a közigazgatás egyszerűsítését, a települések anyagi bázisának megszilárdítását és a nemzeti kisebbségek számára az önigazgatást lehetővé tevő területi-közigazgatási felosztást. 8. Kezdeményezi és támogatja a regionális szerveződéseket és érdektársulásokat. IV. cikkely A Központi önkormányzati Tanács döntéshozatala A Központi Önkormányzati Tanács a döntéseit közös megegyezéssel hozza meg. Vitás esetekben szavazás útján dönt egyszerű többséggel. V. cikkely A Központi önkormányzati Tanács mandátuma A Központi Önkormányzati Tanács választott tagjainak mandátuma a soronkövetkező helyhatósági választásokkal lejár, amennyiben az Országos vagy illetékes Regionális Konferencia nem kezdeményezi korábbi visszahívásukat. VI. cikkely Zárórendelkezés Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Önkormányzati Tanácsa Működési szabályzatát a Keleti és a Nyugati Regionális Konferencia 1991. szeptember 28-án és 1991. október l-jén megtárgyalta. A mozgalom Országos Tanácsa 1991. október 5-ei ülésén elfogadta és ezzel hatályossá vált.
