Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-26 / 212. szám
1991. október 26. Szabad ÚJSÁG 5 A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének oktatásügyi alapelvei A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége — a Csemadok XVI. Országos Közgyűléséne elfogadott program szellemében — az alábbi oktatásügyi alapelveket fogadja el. A Csemadok — nemzeti kisebbségünk fennmaradását egyedül garantáló minőség jegyében — fontosnak tartja a kisebbségi társadalmat, a nemzetiségi iskolát és kisebbségi kulturális életet egyaránt a magasabb társadalmi igények szellemében megszervezni. E szellemre néző értékskála alapvető feltétele az iskola fokozatos megújulása, s azon belül a nemzetiségi iskola tartalmi és szerkezeti továbbfejlesztése és eredményeinek továbbvitele a kisebbségi társadalomba. A Csemadok Országos Választmánya támogatja a csehszlovákiai magyar oktatásügy minőségi és mennyiségi megújulását a csehszlovák oktatásügy autonóm részeként. A csehszlovákiai magyarok elvitathatatlan emberi és állampolgári jogának tekinti a többségi nemzettel egyenrangú anyanyelvi művélődés biztosítását az óvodától az egyetemig. Iskoláink — állami, magán- és felekezeti iskolák — a polgári társadalom értékrendjének jegyében legyenek a szabad gondolkodás, a gondolkodás szabadságának megteremtői, a pedagógiai kísérletezés műhelyei és egy életre szóló művelődésvágy megalapozói. Tekintettel arra, hogy a szlovákiai magyarság műveltségi szintje jelentősen alacsonyabb a országos átlagnál, a Csemadok szervezetei és szervei sajátos eszközeikkel járulnak hozzá a művelődési igény felkeltéséhez. A Csemadok az egyén fejlődése szempontjából döntő szerepet tulajdonít az anyanyelven történő művelődés biztosításának, ezért a Csemadok-tagság részéről fontosnak tartja személyes példával támogatni a magyar tanítási nyelvű iskolákat. A Csemadok szakértők bevonásával biztosítja egy felvilágosító szórólap elkészítését az anyanyelvi oktatásról, s annak személyiségformáló szerepéről, amelyet eljuttat az alapszervezeteihez, az iskolákba és a sajtón keresztül a nyilvánossághoz. A kiegyensúlyozott kisebbségi lét elengedhetetlen feltétele a többségi szlovák nyelv ismerete és gyakorlati alkalmazása. Továbbá, már az alapiskolában fakultatív módon kell biztosítani egy világnyelv alapjainak elsajátítását. A nemzeti önazonosság kialakítása és az önismeret elmélyítése érdekében szükségesnek tartja a csehszlovákiai magyar és az egyetemes magyar történelemnek, kultúrtörténelemnek és tudománytörténelemnek az egyetemes oktatásba való beiktatását. A Csemadok javasolja, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakemberek bevonásával dolgozza ki egy fakultatív tantárgy: önismeret — magyarságismeret tantervét és tanmenetét iskolánk számára. A Csemadok Országos Választmánya a csehszlovákiai magyar oktatásügy jelene és jövője szempontjából fontosnak tartja az önigazgatás megvalósításának biztosítását az oktatásügy minden szintjén. A Csemadok az SzMPSz-szel és a kisebbségi politikai mozgalmakkal együttműködve elkészíti a csehszlovákiai magyar oktatásügy tartalmi és strukturális autonómiájának tervezetét. A Csemadok a csehszlovákiai magyar pedagógusok egyetlen és legitim képviselőjének a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét tartja, s annak programját és célkitűzéseit támogatja. Elutasítja más pedagógusszervezetek illetéktelen beavatkozását a magyar oktatásügybe. A nemzetiségi oktatás területén működő szakemberek kinevezésével elengedhetetlen feltételeként szabja a szakmai és erkölcsi alkalmasságot és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Központi vagy területi szervének támogatását. A Csemadok szükségesnek tartja a honi magyar iskolarendszer hálózatának újraszervezését és annak stabilizálását. Valljuk, hogy az óvodák hálózatát — az UNESCO ajánlása szellemében — a gyerekek anyanyelve szerint kell megszervezni, egyben lehetővé tenni, hogy szükség esetén öt kenység irányítására. A Csemadok igényli a magyar pedagógusok aktív hozzájárulását a nemzetiségi kultúra ápolásához, a felnőttoktatás, népfőiskolák, gazdakörök, klub- és szakköri tevékenységek szakmai színvonalának emeléséhez. Szövetségünk fontosnak tartja a nemzetiségi iskolák anyagi és gazdasági körülményeinek javítását, a tankönyvkiadás és a tankönyvellátás krónikus problémáinak rendezését. A Csemadok — az érvényben lévő iskolatörvénnyel ellentétben — támogatja az óvodák és az iskolák szoros együttműködését a helyi önkormányzatokkal. A kisiskolák esetében a szülők és a helyi önkor-Közlemény A Csemadok képviselői 1991. október 11-én Deákiban ismertették a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselőtestületével a Csemadok Országos Választmánya által 1991. szeptember 28-án Losoncon jóváhagyott oktatásügyi alapelveket A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Képviselőtestülete az előterjesztett dokumentumot megvitatta és annak célkitűzéseit támogatólag elfogadta. A Csemadok és az SzMPSz szükségesnek tartja ezeket a célkitűzéseket az olvasókkal megismertetni és egyúttal nyilvános vitára bocsátani. Dr. Bauer Győző Dr. Pukkai László a Csemadok OV elnöke az SzMPSz elnöke vwMimwmm ^A'.w.v.v.v.'.v.v/.v.v.'; •.•.•.•.•AW.WA'WWVW« gyermek, illetve tanuló esetében is lehessen óvodai, illetve iskolai osztályt fenntartani. Á Csemadok támogatja azt, hogy minden település kapja vissza óvodáját és iskoláját. Szakértők bevonásával kidolgoz egy körlevelet a kisiskolák visszaállításának feltételeiről, amelyet megküld minden alapszervezetének és önkormányzatnak, ahol magyar lakosság él. Támogatja az adminisztratív úton közös igazgatóság alá vont iskolák szétválasztását. Szükségesnek tartja a magyar művészeti alapiskolák, kisegítőiskolák és speciális intézmények hálózatának arányos kialakítását, a magyar gimnáziumok mennyiségi és minőségi megerősödését, a magyar szakközépiskolai osztályok hálózatának kibővítését és különösképpen a magyar gyerekek szakmunkásképzésének biztosítását anyanyelvükön. A Csemadok támogatja egy magyar felsőoktatási intézmény létrehozását és az NDC támogatását, amelyek intézményesített keretet biztosítanának a csehszlovákiai magyar tudományos életnek. Fontosnak tartja a felnőttoktatás intézményesítet tformáinak megteremtését, amelyhez szakmai társulásai révén maga is hozzájárul. A Csemadok természetes szövetségesének tartja a magyar pedagógusokat; szükségesnek tartja a pedagógusok szociális helyzetének javítását a pedagógusok (s ezen belül a nemzetiségi pedagógusok) munkájának nagyobb társadalmi elismerését. Tagsága körében szorgalmazza, hogy a jelesekből és az igazi egyéniségekből legyenek pedagógusok, tanítók, tanárok. Támogatja a pedagógusok továbbképzésének és szakmai fejlődésének javítását az itteni és az odaáti többségi, valamint más magyar nemzetiségi oktatásügyek ismeretében és azokkal szorosan együttműködve. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együttműködve megrendezi a rozsnyói Czabán Samu Napokat és a kiváló pedagógusok elismerésére létrehozza a Czabán Samu-dijat. Szorgalmazza a magyar pedagógusképzés kielégítő és hosszútávú rendezését. A magyar pedagógusok képzésének és továbbképzésének keretében a Nyitrai Pedagógiai Kar biztosítsa, hogy a pedagógusok képzést kapjanak az iskolai színjátszás, néptánc, valamint énekkari tevémányzat döntse el, hogy az intézmény önálló iskolaként, vagy kihelyezett osztályként működjön. Elutasít minden önkényes és adminisztratív beavatkozást az iskolák életébe, a tanügyi igazgatóságok részéről. A Csemadok továbbra is a magyar iskolákkal együttműködve szervezi a különböző anyanyelvű versenyeket és fesztiválokat. Fontosnak tartja az iskolai színjátszás, a gyermek folklórcsoportok és az énekkarok támogatását, vezetőik szakmai fejlődésének biztosítását. Segít a gyermekek és az ifjúság szabadidejének megszervezésében, együttműködik az iskolákban tevékenykedő gyermek-, ifjúsági- és cserkészcsoportokkal. A Csemadok Országos Választmánya fontosnak tartja, hogy az itteni magyar oktatásügy továbbra is kiemelt helyet kapjon a kisebbségi magyar sajtóban, rádióban, televízióban, egyben szorgalmazza, hogy a csehszlovákiai magyar oktatásügynek nagyobb publicitása legyen a szlovák hírközlő eszközökben, illetve a szlovákok között. A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége oktatásügyi és érdekvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében együttműködik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, a magyar iskolákkal és azok pedagógusaival, a szülőkkel, ifjúsági szervezetekkel, politikai mozgalmakkal, az oktatásügyi kormányzat képviselőivel, a helyi önkormányzatokkal, valamint más hazai és nemzetközi szervezetekkel. A Csemadok Országos Választmánya kezdeményezi egy nemzetiségi oktatásügyi kerekasztal összehívását az egyeztetett fellépés érdekében, a politikai mozgalmak, SzMPSz, Oktatásügy Tanács, Szülők Tanácsa és a Diákhálózat bevonásával. A Csemadok szívesen fogad újabb javaslatokat, nyitott dokumentumnak tekinti oktatásügyi alapelveit, amelyet az alulról építkezés szellemében — az évzáró gyűléseken elhangzott javaslatokkal, tagsági és szülői kezdeményezésekkel — kibővít. Jóváhagyta: A Csemadok OV II. ülése 1991. szeptember 28-án Losoncon Önálló és egységes oktatási rendszert Beszélgetés Bíró Istvánnal, az RMDSZ oktatásügyi referensével — A kisebbségek számúm a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából az oktatás alapvető kérdés. Mindig a többségi—kisebbségi viszonyok legérzékenyebb pontja volt, s az maradt az átalakulóban levő politikai viszonyok közepette is. Mi a jelenlegi helyzet Romániában az oktatásügy terén? — „Barátaink” is tisztában vannak az oktatás fontosságával, és igyekeznek szándékainkat minél hatékonyabban meghiúsítani. A „forradalom” után történt azért néhány komoly előrelépés az oktatásügy területén: a Ceausescu-diktatúra utolsó 4—5 évében megszüntetett önálló magyar gimnáziumok egy részét sikerült visszaállítanunk. Ám olyan nagy múlttal rendelkező gimnáziumaink maradtak vegyes iskolai státusban, mint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum. Tehát történt előrelépés, de nem olyan mértékben, mint azt jogosan elvártuk volna. — Mi a helyzet a felsőoktatás területén? — Ott gyakorlatilag nem sikerült javítanunk az oktatás helyzetén. Régi óhaja az erdélyi magyarságnak, hogy sikerüljön a többszáz éves múlttal rendelkező önálló magyar egyetemet visszaállítani. Az egyetemmel kapcsolatosan ütköztünk talán a legnagyobb meg nem értésbe a román társadalom részéről. Egyszerűen nem hajlandók elfogadni, hogy a magyarságnak JOGOS IGÉNYE az önálló egyetem. Megfeledkeznek arról, hogy a romániai magyarság két és fél milliós etnikum, Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége, és történelmi hagyományai révén jogosult saját egyetemére. A kolozsvári Bolyai Egyetemet 1958-ban Ceausescu személyes intézkedése nyomán szüntették meg, és azóta nemcsak hogy visszaesett a romániai magyarság felsőoktatással kapcsolatos minden ténykedése, tehát egyetemi előadókat azóta gyakorlatilag nem képeztünk, hanem az egyetemeken a magyar egyetemisták számaránya is fokozatosan esett. Olyan mértékben, hogy jelenleg a romániai egyetemistáknak alig 4 százaléka magyar nemzetiségű, míg a lakosság 8,5 százaláka magyar. Ezen a helyzeten alapvető kötelességünk változtatni, mert ha nem alakul ki egy önálló és egységes oktatási rendszerünk az óvodáktól az iskolákon át az egyetemig bezárólag, akkor a romániai magyarság további léte veszélyeztetve lesz. — Erdély olyan kulturális hagyományokkal rendelkezik, amilyenekkel sem a szlovákiai, sem a kárpátaljai magyarság nem bír. Egyetem nélkül viszont elképzelhetetlen az erdélyi tudományosság újmfelvirágoztatása. — Erdély önálló módon működött évszázadokon keresztül, és képes volt kifejleszteni az önálló magyar kulturális és tudományos életet. Létezett magyar tudományos társaság, tudományos élet — ennek szeretnénk folytonosságot biztosítani. Az állam nem ismeri el az anyanyelv használatának szükségességét a technikában, az orvostudományban... Gyakorlatilag az oktatással szigorúan össze nem függő minden területen. Persze ennek a gyökerei talán oda nyúlnak vissza, hogy nagyon jól tudják: egy egyetem minden szempontból olyan hátteret biztosít számunkra, ami az önállósághoz vezetne. Az autonómia pedig ebben a pillanatban vörös posztó a román társadalom számára. — Mikor várhatjuk akár ott, akár itt, hogy a többségi nemzet ne lásson veszélyt önmaga számúm abban, hogy művek emberfők kerülnek ki a kisebbség köréből is? — Ez az a kérdés, ami minket is foglalkoztat: milyen esélyeink vannak arra, hogy megoldódjon általában a kisebbségi kérdés, és mondjuk szűkebben véve az.anyanyelvi oktatás kérdése. Lévén, hogy a demokárcia fogalma szorosan meghatározza a kisebbségi jogok biztosításának a kérdését, és Romániában a demokrácia hagyományai majdhogynem a nullával egyenkS- ek, annak ellenére, hogy a mai ún. történelmi pártok elég büszkén emlegetik az ő történelmi hagyományaikat a két világháború között kialakult többpártrendszerre hivatkozva. Romániában gyakorlatilag nem működött még demokratikus rendszer. Most van alakulóban, de mert nincs hagyománya, feltételezésem szerint nem években, hanem évtizedekben kell számolni azt az időt, amikor kialakul, és teljesülhetnek a kisebbségek elvárásai is. — Annak ellenére, hogy nincs államilag támogatott magyar felsőoktatási intézmény, Nagyváradon a református és a katolikus püspökség összefogásával mégiscsak induk felsőfokú képzés. — Hitoktató és tanári szakon. Ezt nagyon fontos lépésnek tartjuk, akárcsak a református és katolikus egyház által létrehozott gimnáziumi osztályokat, amelyek szintén most ősztől indultak be. Örvendünk, hogy az egyház újra kezdi átvenni a múltban az oktatásban betöltött szerepét. De ez nem felelet még a romániai magyar egyetem visszaállításának kérdésére. Ezt önerőből, majdhogynem magán módon hozzák létre az egyházaink, nem állami támogatással. Mi úgy véljük, hogy egyenrangú állampolgárai és adófizetői vagyunk a romániai társadalomnak, hát minket is megillet az a jog, ami bármely más román állampolgárt. De ez csak elméletben van így. — A mostani kormányvákazds nyomán várható-e javulás a magyar nyelvű oktatás helyzetében? — Mi reméljük, hogy lesz pozitív változás. A még jelenleg funkcióban lévő tanügyminiszter, Georghe Stefan elég sok csalódást okozott számunkra, mert annak ellenére, hogy európai műveltségű és elég pozitív gondolkodású embernek ismertük meg, nem volt bátorsága kiállni a kisebbségek érdekében, olyan esetekben sem, amikor beismerte, hogy teljesen megért minket és az álláspontunk tökéletesen jogos. De ugyanakkor hozzátette: nincs elég ereje ahhoz, hogy vállalja a kiállással járó nehézségeket. Reméljük, egy gerincesebb tanügyminiszter kerül a kormányba. De személyéről most még csak találgathatnék. — Milyen szervezetek foglalkoznak önöknél az oktatás kérdéseivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen kívül? — Romániában a magyar anyanyelvű oktatással legkevesebb három különböző szervezet foglalkozik. A Bolyai Társaság az anyanyelvi főiskolai oktatás gondjait vette a vállára. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az egyetem utáni képzéssel foglalkozik. Az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság a reáltudományokat karolta fel, és igyekszik összefogni az erdélyi magyarság műszaki értelmiségét. Ezekkel párhuzamosan munkálkodik az RMDSZ az oktatásügy kérdéseinek megoldásán. Az idén nyáron alakult meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Ez lesz hivatott az egyetem előtti oktatással foglalkozni, az óvodától a gimnáziumig. A működése még nem indult be — még csak szervezkedik. A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével már tavaly kialakítottuk a kapcsolatot. Több évtized elteltével tavaly először sikerült összehoznunk egy találkozót Gyergyószárhegyen a Kárpát-medence térségében élő magyar közösségek pedagógusai számára. Ekkor alakítottuk ki a kapcsolatot a szlovákiai magyar pedagógustársadalom képviselőivel, majd találkoztunk Budapesten és Ópusztaszeren is, az ottani összkárpát-medencei pedagógustalálkozókon. — Ennek az újabb, Deákin tartott pedagógustalálkozónak a lényege, hogy konkrét terveket alakítsanak ki az együttműködésről, egymás kölcsönös segítéséről On milyen formában képzeli el a közös munkát? — Mivel gondjaink kísértetiesen hasonlítanak egymásra, vannak olyan területek, ahol hatékonyan segíthetjük egymást. Elsősorban a pedagógusok továbbképzésének terén. Romániában hat továbbképző tanfolyam volt a nyáron, magyarországi vendégtanárok segédletével, melyen szlovákiai pedagógusok is részt vettek. Jövő nyáron óvónők és tanítók, valamint lélektan — pszichológiatanárok részére biztosítunk tanfolyamokat, ahová szeretettel várjuk az itteni pedagógusokat is. A másik dolog, amelyet szeretnénk megszervezni: gyermekeink cserenyaraltatása. Hitem szerint ez nagyban hozzájárulna egymás kölcsönös megismeréséhez, és a gyerekek nemzeti azonosságtudatának megerősödéséhez is. A konkrét programokat remélhetőleg megtudhatják majd a sajtóból, vagy a pedagógusszövetség útján. HARASZTI MÁRIA
