Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-25 / 211. szám
,w,l>lrtól*r25-________________________ ÚJSÁG Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul - X. Magyarok deportálása Csehországba Terepszemlén otthon Egy tavaszi hajnalon elindultunk a hosszú útra. Eleinte gyorsan telt az idő. Palival beszélgettem. De ahogy közeledtünk, egyre izgatottabbak lettünk. A beszélgetést abbahagytuk. Gombóc nőtt a torkunkba. A keserűség és a fájdalom szorította a mellünket. Két felnőtt férfi, hogy tudunk így elgyengülni. Én a negyvenharmadik életévemben vagyok. Bene Pali egykorú velem. És mint két aggastyán, magunkba roskadva ülünk itt. Mindjárt otthon leszünk. Nemhogy örülnénk, inkább félünk. Nincs még itt az ideje az örömnek. Ez nem az a hazatérés. Langstein Erzsébet rajza Nem vár itt bennünket senki. Ha vár valaki, akkor annak vasvilla van a kezében. A tornaijai állomásról egyenesen a piacra mentünk, hátha lesz ott valaki Lévártról vagy Dereskből. Szerencsénk volt. Egy dereski atyánkfia éppen akkor adott el egy szekér fát, már készülődött haza. Felültünk a szekérderékba, aztán indultunk. Sánkfala után, amikor megláttam a lévárti templom tornyát, a szívem a torkomban dobogott. Látszólag béke és nyugalom volt. A Turóc patak csendesen folydogált. A fú már kihajtott, a ragyogó tavaszi napsütésben az egész mező sárgállott a pitypangtól, mintha aratásra várna. A falum elején, Tornaija felől, Nepomuki Szent János szobra állt egy kis bolthajtásos építményben. Lehajtott fejjel nézett ki ránk. Bene Pali meg én egyszerre vettük le a kalapunkat. Az én portám a falu másik végén van. Minden udvarra betekintünk. Vajon kihez menjek? Csak én maradok itt. Bene Pali dereski, ő megy tovább. A házamhoz hiába megyek. Ki tudja, ki lakik benne. Eszembe jutott, legjobb lesz, ha Margit komámasszonyékhoz megyek. Az ura kivándorolt Amerikába. Már régóta készül hazajönni. Az utazást a háború megakadályozta, most meg ilyen helyzetben kár lenne otthagyni Amerikát. Az lesz a legjobb, ha a komaasszony utánamegy. Neki egészen más a helyzete. Az amerikai követségen ezt eligazítják neki. Majd jön velünk Prágába és elviszem a követségre. Mindezt a késő éjszakába nyúló beszélgetés során tárgyaltuk meg. Volt nagy öröm, amikor a komaasszony meglátott. Jöttek aztán oda sokan a faluból, akiket nem hurcoltak el. Mindent el kellett mondanom töviről hegyire, a kezdettől mostanáig. De engem meg az érdekelt, hogy mi van otthon. Az első hír a remény híre volt. Megszűnt a kitelepítés, az elhurcolás. Utánunk már több családot nem vittek el. Igaz, voltak, akik félelmükben aláírták a papírt. A szlovákok úgy gondolták, hogy ha a falu első embere behódol, meghajlik a többi is. Velem, a bíróval nem boldogultak. El kellett tüntetni. A nyáj, ha nincs pásztora, önként megy a vágóhídra. Az elhurcoltak házaiba telgárti szlovákok költöztek. Elmondom bizonyságul, hogy kik voltak a fészekrablók a mi falunkban. Az első telepes az én házamba költözött. Rejdovján Simon a neve. Feleségével, négy lányával, fiával és annak feleségével foglalták el a portát. Bútort nem hoztak magukkal. Úgy aludtak sorban a padlón. A kiutalási papírján az állt, hogy az állataim is az övék. De mire ők megérkeztek, a lovakat és a teheneket valaki elhajtotta. Rejdovján megtudta, hogy a két lovat Hanvára vitték, onnan meg átcsempészték Magyarországra. De a tolvajokat Sajópüspökiben elkapták. A lovakat a szlovák csendőrségnek visszaadták. Onnan hozta aztán vissza Rejdovján a szegény Bercit meg a Dezsőt. Az egyik tehenet a tornaijai Zoltán-féle istállóban, a másikat meg Deresken a Galo Rudi házába költözött szlováknál találta meg. Az üszők eltűntek, biztosan levágta valaki. Megmaradt a nehéz szekerem, a vetőgép és a szecskavágó. A többi gazdasági szerszámom elkótyavetélődött. A második foglalónak Martinkó Juraj volt a neve. Ducman Andris koma házába költözött. Igaz, nem volt az költözés. Nem hozott az magával semmit. A szobába szalmát vittek, arra feküdtek. Azt mondják, csak a nevét tudja leírni nagy nehezen. Minden este a kocsmában iszik, míg le nem részegedik. A falu kocsmárosa egy jöttment ember volt. Az első volt, aki aláírta, hogy ő szlovák. Neki mindegy, csak fogyjon a pálinka. A harmadik betelepülőnek egészen magyaros volt a neve. Salamon Sámuelnek hívták, a fiával és a feleségével érkezett. Két gebe húzta a rossz szekerüket. Nem hoztak azok se semmit. A Szögedi Laci koma házába költöztek. Az embernek rossz volt a lába. Sántikálva járt. Nehezebb munkát nem bírt. Ő lett a kisbíró és a postás. A negyedik szlovák családfőnek Novij Sedlák Jan volt a neve. A Lesták Pál háza volt neki kiutalva. Feleségével és a fiaival érkezett. Sedlák lett a falu hitese. A foglalók közül ő sem tudott magyarul. Ha az utcán a lévártiak mellőzték, mindig morgott valamit. Az ötödik új gazda Fedor Stefán. Együtt jött Sedlákkal, az ő szekerén. Családja nem volt, csak felesége. Gergely Pista házát kapta meg és Lesták Pali vagyonának felét. írni, olvasni tudó ember volt. Ó lett a vezetőségben a titkár. A hatodik Cérnák Miso és családja. Máté Pestu házába költözött. Ö is tagja lett a helyi vezetésnek. Korábban már itt volt az új szlovák tanítónő és Pupala, az útör. Ezeknek a felső vezetés azt a megbízást adta, hogy alakítsák meg a falu vezetőségét. így ők lettek a falu irányítói. Az történt, amit ők akartak. A további kitelepítést már nekik kellett előkészíteni. A tanítónő kivételével minden este a kocsmában találkoztak, ott intézkedtek életről-halálról. Nagy letelepedési kölcsönt kaptak, hogy a gazdálkodást megkezdhessék. A pénzt gyorsan elverték. Volt nagy dínomdánom. Blaskó, a fürdős egy követ fújt velük a kitelepítésben, de nem vegyült közéjük. Engedte, hogy az alja munkát ők végezzék. A falu lakosai a betelepült szlovákokat azokról nevezték el, akinek a házába költöztek. Hogy tudják, kiről van szó, így mondták, pl.: a Horváth tótja, a Máté tótja, a Lesták tótja. A feleség, a gyerek: a Horváth tótjának a felesége, a fia, lány és így tovább. A szlovákok haragudtak érte, de nem tudtak ellene semmit se tenni. Tudták ők azt nagyon jól, hogy nem rosszindulatból nevezik így őket a magyarok. Egyszer Rejdovján a saját fülével hallotta az ó új nevét. Szekérrel jött haza Tornaijáról. Az úton felvett egy lévárti magyar aszszonyt. Amikor az otthon leszállt a szekérről, rákiáltott a szomszédja, hogy jó korán hazaérkezett. Az asszony visszakiáltott, hogy a Horváth tótja felvette a szekerére, ezért van itthon ilyen hamar. Ez volt a helyzet, amikor otthon jártam. Minden elhurcolt magyar házában szlovák családok laktak. Egyelőre semmi remény, hogy hazamenjünk. Nem tudnánk hol lehajtani a fejünk. Egyébként is, hivatalosan visszatelepülni még akkor sem lehet, ha lenne hova mennünk. A szökést pedig családdal együtt megkísérelni sem érdemes. Nincs már nekünk semmink a falunkban. De mégis nagyon hiányzunk valakinek. A hűséges Bobi kutyánknak. Amikor januárban elhurcoltak, Bobit rábíztam Jani bátyám apósára. De a kutya nem mozdult a portáról. Várt vissza bennünket. Amikor az új honfoglalók megérkeztek, Rejdovján egy nagy karóval kiverte az udvarról. Az atyus gondoskodott azután róla. Ahogy elmondták, naponta tízszer is elszaladt a kapunk elé, leste-várta, hogy nem érkezünk-e haza. Rejdovjánékra szörnyen haragudott. Egyikük sem mert egyedül vagy bot nélkül az utcán menni, mert Bobi megtámadta őket. így állt bosszút a maga módján az én hűséges, gazda és otthon nélkül maradt árva kutyám. (folytatjuk) 5 Elviselhető tél elé néz Kelet-Európa Megnőtt az esélye annak, hogy Európa keleti felében az idei tél enyhébb lesz a korábbiaknál. A térség piacgazdaságra áttérő országaiban szúnőben van a hosszú éveken át uralkodó élelmiszerhiány, ám az ellátás javulásának ára, hogy az élelem, ahol van, ott drágább. Fennakadások csupán a kommunistaellenes fordulatot meglehetősen kaotikusán végrehajtó Albániában és Romániában várhatók; az előrejelzések szerint a két ország nemcsak az élelmiszerek, hanem a fűtőanyagok terén is a jól ismert gondokkal fog szembesülni. Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a gazdasági reformokkal együtt bekövetkezett árnövekedés fellendítette az élelmiszerek termelését, javított az elosztási rendszerükön, de egyben visszafogta belföldi keresletüket. Emiatt jelentős feleslegek halmozódtak fel, s az exportot megnehezíti a hagyományos kelet-európai kereskedelmi partnerek fizetésképtelensége. Csehszlovákiában az idén az áremelkedések következtében 30 százalékkal visszaesett a belföldi élelmiszer-fogyasztás, gabonából, húsból és tejtermékekből a magyarországihoz hasonló készletek halmozódtak fel. Akárcsak Budapest, Prága is abban reménykedik, hogy feleslegeit nyugati finanszírozással a Szovjetunióban tudja elhelyezni. A térséget már több éve bizonytalanságban tartja a szovjet energiaszállítások akadozása, illetve azok ellentételezése, de az illetékesek bizakodóak. Magyarországon a télen várhatóan nem lesz baj az energiaellátással. A csehszlovák külkereskedelmi minisztérium tisztviselője, Josef Berny egyenesen úgy vélekedett, hogy a szovjetek az idén minden kötelezettségüket teljesítik. Lengyelországban a hiány évtizedei után a most már teljesen szabadon hozzáférhető élelmiszerek és energiahordozók belföldi ára okoz fejfájást. Az állami támogatások tavalyi felszámolását követően piaci árszínvonal alakult ki, ami a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára már-már elérhetetlenné teszi mindkét termékcsoportot. Romániában az élelmiszerellátást változatlanul káosz jellemzi, a hiánytól előre rettegő lakosok a hosszú sorbanállást is vállalva igyekeznek megvenni a télire való burgonyát. Az energiahelyzet egyenesen vészterhes. Eugen Dijmarescu gazdasági miniszter szerint a román energiatermelés az idén 16 százalékkal csökkent, behozatalra alig van pénz, mivel az ország exportbevételei 11 százalékkal visszaestek. Végeredményben Románia az idei télen szükségessé váló, 800 millió dollárnyi energiaimportnak csupán 60 százalékával rendelkezik, s abban reménykedik, hogy az Európai Közösségek és a 24 legfejlettebb ország segélyei időben befutnak. A bolgár kormány olajhiányra számít a télen, mert jelentősek a szovjet szállításokban felhalmozódott elmaradások, s túl nagyok a valutapiaci ingadozások. (VG) Milyen lenne az új KGST? A beugró 50 ezer dollár A KGST pótlását célzó, a kelet-európai kereskedelem újjáélesztésére tett legújabb kísérlet ezúttal nem a szovjet hivatalos szervek kezdeményezése, hanem a feltörekvő vállalkozói réteg indítványa - állítják megbízható források. Ez a bizonytalan hátterű és sugallaté vállalkozás azonban a jelek szerint a régi módszerekkel működne: kormánykedvezménnyel és saját valutával. A KGST széthullását látván először a hivatalos szervek kísérleteztek egy Kelet-Európai Fejlesztési Társulás nevű javaslattal, ám hamarosan kiderült: a szovjet rendszerrel egyetlen kelet-európai ország sem kíván ilyen módon szövetségre lépni. Az ötletről azonban nem tettek le egyes olyan piaci szereplők, amelyek e térségben, a Szovjetunióban fantáziát látnak, és az ottani politikai rendszerváltás beindulásával újra elővették, csak most már Kelet-Európai Együttműködés és Kereskedelem néven. Amint azt az alapító konferencia előkészítő bizottságának elnökhelyettese, Alekszandr Mazanov a szovjet hírügynökségnek elmondta, céljuk a dollárelszámolásra áttéréssel bedugult kereskedelmi és termelési kapcsolatok újjáélesztése. A szervezők szerint bolgár, lengyel, csehszlovák és jugoszláv, valamint természetesen szovjet vállalatok - mind államiak, mind magánkézben levők - is találhatók az alapítók között. A nyugati érdeklődés is nagy, Európától Ausztráliáig. Állítólag magyarok is érdekeltek, de még nem derült ki, melyik cég hajlandó a tőzsdei beugróra kifizetni az 50 ezer dollár. A háttérinformációk szerint a szervezők az érdekelt országokban kiépítendő tőzsde- és kereskedöház-hálózathoz meg szeretnék nyerni az orosz kormány támogatását. Erre annál is inkább szükségük lesz, mert különben nem kapnak kiviteli engedélyt az ellentételként Kelet-Európának felajánlandó termékekhez. A nemzetközi bariért tekintve az amerikai árutőzsdék gyakorlatára hivatkoznak, figyelmen kívül hagyva, hogy azok a börzék nem kérnek maguknak különleges jogköröket a kormánytól. Ami az elszámolást illeti, arra kitaláltak egy valutatanúsítványt, amellyel jóváírható az eladott áru értéke, és ezért a kizárólag e körben felhasználható papírért vásárolható más termék a tőzsdén. A sokoldalú barterekhez használandó bizonylatok forgalmát egy nemzetközi bank bonyolítaná le. (VG)
