Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-24 / 210. szám
Az Együttélés Politikai Mozgalom irodájában / / [ Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. október 24. • I. évfolyam • 210. szóm • Ára 2,30 korona Václav Havel amerikai látogatásának második napja • • Ünneplések helyett munka Václav Havel csehszlovák és George Bush amerikai elnök a közös deklaráció aláírása után a Fehér Házban négyszemközti tárgyalásokat folytatott, majd tárgyaltak a küldöttségek tagjai is. Václav Havel felkérte George Busht, hogy Közép- Európa új demokratikus államainak tegye lehetővé a társult tagságot a NATO-ban. A csehszlovák elnöknek tudtára adták, hogy ez lehetetlen — jelentette ki Thomas Niles amerikai külügyminiszter-helyettes. Az Egyesült Államok megérti a csehszlovák álláspontot, éppúgy mint Magyarországét és Lengyelországét is. Az Északatlanti Szövetség azonban nem számol azzal, hogy megváltozatná alapokmányát. Eagleburger külügyminiszter-helyettes megmagyarázta Hayel elnöknek, hogy az Egyesült Államok meg akarja erősíteni a kapcsolatokat a NATO és a kelet-európai új demokráciák között, de ezt rendszeres találkozók formájában, a NATO-tanács keretében szeretnék megtenni. Népszavazás kellene(?!) Még a látogatás első napján a külügyminisztériumban aláírták a beruházások védelméről szóló szerződést Csehszlovákia és az USA között. Ezt a szerződést Václav Klaus Havel Washingtonban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját (CSTK/AP) Két elnökség tanácskozása Avagyunjegyies privatizálásról Tegnap a délutáni órákban ülésezett az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőinek és gazdasági szakembereinek egy csioportja, hogy megtárgyalják a vagyonjegyes (kupónos) privatizációval kapcsolatos néhány kérdést. Alapvető fontosságú dologként említette a szakcsoport azt, hogy a pivatizációnak erre a formájára nincs felkészülve Csehszlovákia lakossága, így az itt élő magyarok sem, ezért már most sok a spekuláns, aki éppen ezt a helyzetet akarja kihasználni. Fontos feladata tehát a felvilágosító munka, amire a mozalom szemináriumot és előadástokat kíván szervezni! A mozgalom képviselői közül néhányan arról is beszámoltak, hogy egyes politikai mozgalmak választópolgáraikat megpróbálják lebeszélni a vagyonjegycsekk megvásárlásáról, ezáltal a részvételről a vagyonjegyes privatizációban. Hangsúlyozták, hogy ez ismét csak a spekulánsok malmára hajtja a vizet, minthogy a fel nem használt jegyeket a későbbiek során bárki megveheti, s szabadon manipulálhat vele. Tudatosítani kell az emberekkel — hangzott el az ülésen —, hogy amennyiben nem vesznek részt e privatizációs folyamatban, hosszú időre elveszthetik az esélyét annak, hogy beleszólásuk legyen falujuk, városuk gazdasági életének alakulásába. A szakemberek azt tanácsolják a mozgalom vezetőinek, jelentessen meg rövid, érthető segédanyagot magyar nyelven, hogy mindenki számára világos legyen, hogyan vehet részt a vagyonjegyes privatizáció folyamatában.-is-A DSZM sajtótájékoztatóján Bírálatok és ohajok Ellenzék nélkül nem létezhet demokrácia, és demokrácia nélkül nem lehet szabad, független tájékoztatás. Az ellenzéket érlelni támogatni kell'—hangsúlyozta bevezetőjében Mkhal Kovác alelnök, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tegnapi szokásos pozsonyi sajtóértekezletén. Egyúttal arra is utalt, hogy a Szlovák Televízió — a demokráciát sértve — aránytalanul kis teret ad az ellenzéknek. Mintha módszeresen a kormánypártokétól eltérő nézetek visszaszorítását szorgalmazná. A politikai pártoknak szánt műsoridőnek 78 százalékát a kormánykoalíció használhatta ki, ami egyértelműen az ellenzék megrövidítését jelenti. Az alkotmány és az államszerződés előkészítésével kapcsolatban a DSZM alelnöke kifejtette, hogy továbbra is a két köztársaság együttélésének konföderációs formáját szorgalmazzák, és csakis az e feltételt tartalmazó államszerződés tervezetét fogják támogatni. A két szuverén köztársaság ilyen jellegű államjogi kapcsolata nem jelenti a Csehországhoz fűződő sokrétű kontaktusaink megszakítását, azok fenntartására adottak a lehetőségek. Roman Zelenay, a Szövetségi Gyűlés képviselője élesen bírálta a parlamenti történéseket. Magyarázatot fűzött ahhoz, hogy a népszavazásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos szavazás előtt a DSZM-képviselők miért vonultak ki a tanácskozásról. Egész sor példát sorolt fel annak bizonyítására, hogy a Szövetségi Gyűlésben a különböző törvényjavaslatok megtárgyalása kapcsán milyen mesterkedések, manipulációk, igazságtalan törekvések észlelhetők. Rámutatott: rendkívüli veszéllyel járna, a csehszlovák alkotmányba való durva beavatkozás lenne, ha a szövetségi parlament soron következő plenáris ülésén jóváhagyná a parlamenti szavazás módosításáról szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében egy törvénytervezet elfogadásánál már nem lenne szükség a képviselők összlétszáma há(Folytatás a 2. oldalon) Kárpátaljáról — nélkülük... / Amint arról a tegnap előtti lapok beszámoltak, Miroslav Sládek, a republikánus párt elnöke a hágai nemzetközi bírósághoz kíván fordulni Kárpátalja ügyében. Mégpedig azért, hogy az felülvizsgálja a második világháború után Kápátáljának a Szovjetunióhoz történt csatolásának kérdését. Tegnap a hírrel kapcsolatban nyilatkozott Elgon Lánsky külügyi Szóvivő. Szerinte a csehszlovák kormány nem kezdeményezheti Kárpátaljának Csehszlovákiához történő csatolását. Ha azonban a szovjetunióbeli demokratikus fejlődés olyan irányt venne, hogy Kápátalja lakossága a szovjet, illetve ukrán kormánykörök beleegyezésével ilyen érdeklődését kinyilváníthatná, a csehszlovák félnek nem lenne ellenvetése. Mint ismeretes, Kárpátalja az első világháború után megalakult I. Csehszlovák Köztársaság részét képezte. Miután 1938-ban autonóm terület lett, a következő évben újra Magyarországhoz csatolták majd. A második világháború után a BeneS-kormány szerződés alapján beleegyezett a Szovjetunióhoz történő csatolásához. Lánsky szerint Kárpátaljáról eddig semmilyen kezdeményezést nem tapasztaltak. Az esetleges népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy erről a ruszinoknak az ukrán vagy a szovjet kormánnyal kell megegyezniük. Ha már a népszavazásnál tartunk, hozzá kell fűznünk, hogy Kárpátalján a közelmúltban már volt egy népszavazás, amikor is Beregszász magyar és ukrán lakossága döntött arról, hogy városát újra így hívják, merthogy azt annak idején, a terület csehszlovák fennhatóság alá kerülésekor BeregOvóra keresztelték... Továbbra sincs megállít •XI 1 * as A Prága melletti Stifínben tegnap folytatódott a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének közös tanácskozása Csehszlovákia jövőbeni államjogi elrendezéséről Reggeltől előbb a két szerv külön-killön igyekezett felülvizsgálni a törvényhozási és végrehajtói hatalom illetékességének azon kérdéseii amelyek meghatározásáról a keddi tanácskozáson a két fél nem tudott megegyezni. A résztvevők azt ígérték, hogy a tanácskozás a mindkét fél által javasolt szerződésszövegek egyetlen dokumentummá történő ötvözésével végződik. t A két elnökség megbeszélésének végeztével azonban a közös állam kompetenciáinak kiejelöléséről Frantisek Miklós ko, a szlovák parlament elnöke újságíróknak elmondotta, hogy a megbeszélések eddigi eredményei előrelépést jelentenek a legutóbbi pozsonyi tanácskozással szemben. Mind ez ideig kérdésesnek és megoldatlannak nevezte a szövetségi belügyminiszter illetékességének kérdését az ökológia és az atomenergetika területén. Továbbra is nyílt a külpolitikában a jogkörök elosztásának kérdése. Mikloáko szerint az egész kérdéskör aprólékos megvitatása nélkül nem lehet szerződést elfogadni. Félreértésként jelölte meg ezt a problémát és szerinte a cseh fél ezt az államközi szerződést nemzetközi viszonymás országokkal, vagy csak azok bizonyos részeivel. Vita tárgyát képezi az atomenergetika területén a jogkörök meghatározása. A cseh fél szerint ennek a kérdéskörnek az államszövetség hatáskörében kell maradnia, míg a szlovák fél ezzel az elképzeléssel nem ért egyet. Jan Kalvoda, a CSNT alelnöke szerint a felek megegyeztek abban, hogy az államszerződéssel kapcsolatos alapvető álláspontokat meghatározzák, majd pedig a tanácskozás szakértői csoportokban folytatódna vasárnapig vagy hétfőig. Ezt követően a két elnökség tagjai legközelebb október 30-án vagy 31 -én találkoznak. Az EBEÉ folytatja ülését Moszkva elismeri a törvénytelen beavatkozást Nemzetközi jogsértés 1956-ban A szovjet vezetés elismerte, hogy a Vörös Hadsereg beavatkozása Magyarországon 1956-ban megsértette a nemzetközi jogot. Ezt tegnap a magyar rádió jelentette be hivatkozással Gorbacsov elnök szóvivőjének nyilatkozatára. A magyar rádió tudósítója szerint Andrej Gracsov, a szovjet elnök szóvivője kijelentette, hogy a kétoldalú szovjet—magyar szerződés aláírása jó alkalom lehet ahhoz, hogy a szovjet fél „hivatalosan önkritikát gyakoroljon”. Ha a jövő számára készítünk szerződést, tisztáznunk kell a múltat, mondta Gracsov. A magyar külügyminisztérium ezzel kapcsolatban azonban hivatalos véleményt még- nem kapott. A tervek szerint az új szovjet— magyar szerződést, amely az egyenlőség elvén alapul, valószínűleg még októberben aláírják. Magyar részről már 1990 márciusa óta hangoztatják, hogy elvárják a hivatalos szovjet bocsánatkérést 1956-ért, hasonlóképpen, mint az a csehszlovákiai 1968 évi beavatkozás kapcsán megtörtént. Fegyveres békefenntartó erők Kedden este az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai ülésén a képviselők határozatot fogadtak el egy EBEÉ-misszió létrehozásáról, amely a jugoszláviai válságövezetben ellenőrizné az emberijogok betartását latban értelmezi. Viszont szerinte a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államszerződésnek belpolitikainak kell lennie. A két köztársaság közötti szerződést alkotmánytörvény formájában kellene elfogadni mindkét nemzeti tanács „talaján”. A két elnökség eddig végérvényesen csak a védelmi kérdések területén egyezett meg az Uletékességek elosztásában. A különböző elképzelések ellenére, amelyek az egyes állami szervek felépítésével kapcsolatosak, megállapodás született arról is, hogy az alapvető pénzügyi kérdések továbbra is a közös állam törvényhozási és végrehajtói jogkörébe tartoznak majd. Ugyancsak a közös államnak lenne .jogosítványa” nemzetközi politikai szerződések, nemzetközi megállapodások megkötésére a gazdasági és kereskedelmi együttműködés területén, akárcsak a külpolitika meghatározásában. Itt továbbra is nyitott kérdés viszont az, hogy vajon az egyes tagköztársaságoknak jogában áll-e majd nemzetközi megállapodásokat kötni A kormánymegbízottak határozata szerint az emberjogi misszió mind a hat jugoszláv tagköztársaságban tevékenykedik majd, beleértve a kosovói és a vajdasági autonóm területeket is. A küldöttség vezetőjét az EBEÉ minisztertanácsának elnöke nevezi ki — jelenleg Hans-Dietrich Genscher. A misszióban ezen kívül helyet kap a varsói szabadválasztások hivatalának, az Európai Közösségeknek, valamint a hágai békekonferenciának a képviselője is. A prágai ülésen elfogadtak továbbá egy, jugoszláviai helyzetről szóló rezolúciót, melynek alapján ezentúl a különmegbízottak bizottságának elnöke saját elhatározásából is összehívhatja a megbízottak tanácskozását. A bizottság tegnapi ülésén a lengyel küldöttség az EBEÉ keretén belüli fegyveres békefenntartó erők kialakításának javaslatával lépett fel. Ebben a kérdésben az egyes küldöttségek véleménye nagyon eltérő. Lengyelország, Csehszlovákia és Kanada képviselői a békefenntartó erők azonnali létrehozását javasolják. Az európai küldöttségek nagyrésze egyetért az alakulatok létrehozásával, de azt nem tartja sürgősnek. Nagy-Britannia küldöttsége kétségbevonja a fegyveres erők létrehozásának szükségességét és azt nagyon veszélyesnek tartja. A küldöttek tárgyaltak az EBEÉ három intézményének — a prágai titkárságnak, a bécsi konfliktusmegelőző központnak és a varsói szabad választások hivatalának — költségvetéséről is, amely a jövő évben a felével, azaz 15 millió schillinggel emelkedne a ma megtárgyalásra kerülő javaslat szerint a jövőre Prága összesen 25 millió, Bécs 15 millió, Varsó pedig nem egész 5 millió schillings kapna. Csehszlovákia az EBEÉ költségvetéséből két százalékkal vesz részt. csehszlovák pénzügyminiszter és Julius Katz amerikai megbízott írták alá. Jirí Dienstbier külügyminiszter Eagleburger külügyminisztFolvtatás a 3. oldalont
