Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-02 / 191. szám

2 1991. október 2. Szabad ÚJSÁG Budapest főpolgármestere Pozsonyban Határok nélküli Európáért Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és kísérete a bővülő regionális kapcsolatok keretében Peter Kresánek főpolgármester meghívására tegnap munkalátogatást tett Pozsonyban. Tárgyalásaik során áttekintették a két város kapcsolatainak, kulturális együttműködésének, lakás- és kommunális politi­kájának kulcskérdéseit Véleményt és tapasztalatot cseréltek a várospolitika közös, örökölt problémáinak megoldási lehetőségeiről A magyar vendégek tájékozódtak a szlovák főváros ökológiai és urbanisztikai helyzetéről is. PrÁGÁBAN tegnap megbeszélést tartott Jerzy Makarczyk lengyel külügyi államtitkár, Peitsch Sándor magyar kül­ügyi államtitkár-helyettes és Zdenko Pí­­rek csehszlovák külügyminiszter-helyet­tes Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia, valamint az Európai Kö­zösségek tagállamai közötti viszonyról, ezen belül a három országnak az EK- hoz való csatlakozásáról. A találkozón áttekintették a csehszlovák és a lengyel államfő, valamint a magyar kormányfő közelgő krakkói tárgyalásainak előké­születeit. ChRUDIMBAN tegnap röviddel dél után megtalálták a kis TadeáS Ko­­peckyt, akit szeptember 6-án raboltak el Hradec Královéban. A chrudimi járási rendőrparancsnokság tájékoztatása sze­rint a gyermek már szülei körében'talál­­ható. JaROMÍR KALlClAK, a Központi Vámigazgatóság vezérigazgató-helyet­tese tegnap közölte, hogy hétfőn az egyik csehszlovák—lengyel határátkelő­­helyen egy babot szállító hazai kamion­ban kokainra bukkantak. Azonban a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának bővebb információkat nem adott, csak azt jegyezte meg, hogy nagyobb mennyi­ségű kábítószerről van szó. A CSEHSZLOVÁK állampolgárok megközelítőleg 25 százaléka számára a „szocialista világrendszer” szétesése, a világháború veszélyének elhárulását je­lenti. A Közvélemény-kutató Intézet, valamint a Csehszlovák Hadsereg Szo­ciális Kutatóintézete által június 10— 19-én végzett felmérés értelmében a megkérdezettek 48 százaléka véli úgy, hogy bár fennáll a világháború veszélye, de el lehet hárítani. Az érdekesség ked­véért megemlítjük, hogy 1980-ban így még a lakosság 72 százaléka vélekedett. Tizenegy évvel ezelőtt a megkérdezet­teknek csupán 9 százaléka nem félt a világháborútól. A PRÁGAI norvég nagykövetség titkára tegnap bejelentette, hogy októ­ber 9-én, szerdán háromnapos nemhiva­talos látogatásra Csehszlovákiába érke­zik Gro Harlem Brundtland norvég kor­mányfő. Részt vesz a csütörtökön kez­dődő EKO ’92 Public Forum elnevezésű nemzetközi ökológiai tanácskozáson és találkozik Václav Havel köztársasági el­nökkel is. Jlftí NEZVAL közlekedési minisz­ter meghívására tegnap este Prágába ér­kezett Mose Kacev izraeli közlekedési miniszter. Pénteken a vendég Pozsony­ba is ellátogat, s tárgyal Vladimír Pavle szlovák közlekedési és távközlési mi­niszterrel. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS 11 kép­viselője tegnap interpellációt nyújtott be Jifí Dienstbier külügyminiszterhez, a készülő csehszlovák—német alapszer­ződéssel összefüggésben. A honatyák beadványukban egyebek között megál­lapítják: teljesen tarthatatlan az eddigi helyzet, mivel a szövetségi parlament tagjai és a közvélemény egyaránt csak­nem kizárólag német forrásokból szerez tudomást a szerződés előkészületeiről. Ezért követelik, hogy a parlament is megismerkedhessen a dokumentum­mal. MlLOS ZEMAN, a Polgári Fórum (PM) parlamenti képviselője tegnap a Csehszlovák Sajtóirodának adott inter­jújában egyebek között elmondta, hogy a mozgalom kidolgozott egy alternatív gazdaságpolitikai programot, amely a gazdasági reform véghezvitele során ed­dig felmerült kézzelfogható hibákra rea­gál. Hangsúlyozta, hogy a PM a piacgaz­daságra való mielőbbi áttérést támogat­ja. Egyúttal közölte, hogy a mozgalom parlamenti képviselői nem vonják két­ségbe a gazdasági reform „menetrend­jét”, azonban arar fognak törekedni, hogy „korrigálják az egyes reformlépé­seket”. ]VIaRCEL STRÍKO parlamenti képviselő koholmánynak és hazugság­nak nevezte Kassa polgármesterének, Gabriel Kládeknak azt a kijelentését, mely szerint tőle Vladimír Meéiarra vo­natkozó kompromittáló iratokat kellett volna átvennie. A Kládek által hangoz­tatott azon információkra hivatkozva, hogy Strykót és Slavomír Straéár volt külkereskedelmi minisztert az egykori Állambiztonsági Testület (StB) fizikai­lag likvidálni akarta, a képviselő kijelen­tette, hogy személyi védelmet fog kérni, és egymillió korona kártérítést követel. Demszky Gábor sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a magyar főváros szá­mára a regionális együttműködés bőví­tése — melynek keretében egyre na­gyobb szerepet kapnak a városi önkor­mányzatok széleskörű kapcsolatai — meghatározó feladat. Ezeknek a kon­taktusoknak Budapest tevékeny szor­galmazója az Európa Tanács állandó ér­tekezletén is, amelyen Magyarországot Demszky Gábor képviseli. Budapest nagyon szorosra akarja fűzni kapcsolatait Pozsonnyal és Kassával. En­nek keretében a szakmai tartalom és a vá­rospolitikai szempont dominálna. Közös a vágy, azonos a törekvés — lépéseket tenni a határok nélküli Európa felé. (Folytatás az 1. oldalról) híradója hallgatott, az 1991. szept. 21-ei erőműpárti tüntetésnek több percet is adott. Nem csoda hát, hogy a tévé híradós­tábjának, konkrétan Z. Bubílkovának ilyen tájékoztatása után a közvélemény­­kutatási eredmények olyanok, amilyenek. 3. Ha összevetjük a két említett tün­tetést, az elsőt azok szervezték, akik a vízmű közvetlen közelében fognak élni, és azok, akik már a nyolcvanas években is tiltakoztak ellene, amikor az bűntény­nek számított. Velük a kezdetek óta nyfltan kellett volna beszélni. A másikat dél-szlovákiaiak szervezték ugyan, ahogy a sajtó és a tévé állították, de az SZNP és a szlovákiai Zöldek Pártja is részt vett benne, tehát azok a politikai erők, amelyek az SZNT-ben ki akarják A SZNEP jelszava: külföldi szlovákok is üdvözöltek. Frantiáek Veselovsky elnök elmond­ta, hogy pártja kidolgozott egy terveze­tet a szlovákiai katasztrofális helyzet visszafordítására. Veselovsky szerint a problémák megoldását azzal kell kezde­ni, hogy sürgősen rendezni kell az ál­lamjogi kérdést, mégpedig Szlovákia szuverenitásának a kikiáltásával. Össze­hasonlította, hogy mit ad nekünk (már mint Szlovákia lakosainak) a föderáció és mit ad majd a szuverén Szlovákia, mégpedig gazdasági, védelmi és politi­kai szempontból. Gazdasági szempont­ból: „Az erősebb partner (Csehország) a föderációban a saját javára használja ki Szlovákiát.” Védelmi szempontból: „Mind 1938-ban, mind 1968-ban láthat­tuk, hogy az ország védelme nem állja meg a helyét.” Politikai szempontból: „Az ország külföldi képviselete sokszor ’ködösít' Szlovákia körül, mégpedig úgy, (Folytatás az 1. oldalról) Az országban mintegy 650 nyilván­tartó központot nyitnak, a tervek sze­rint egyet-egyet minden olyan települé­sen, amelynek lélekszáma meghaladja a háromezret. E központok listája szintén a postahivatalokban lesz kifüggesztve. A vagyonjegyes privatizáció első for­dulójában csaknem 300 milliárd korona értékű vagyont kínálnak fel a leendő részvényeseknek. Ez azt jelenti, hogy ha hárommillió egyén vesz részt a forduló­ban, fejenként százezer koronás va­gyonrészhez juthatnak. Jaroslav Lízner, a vagyonjegyes pri­vatizációs központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet: az egyetlen megbízható és hivatalos tájékoztató az általuk ki­adott Információs kézikönyv. Minden más tájékoztató súlyos hibákat is tartal­mazhat. Elmondta, minden egyes állam­polgár bekapcsolódhat mindegyik for­dulóba, míg ezer darab vagyonjegyéből futja befektetésre. Aki maga nem vállal-A két Duna menti főváros vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt rend­szerből öröklött gondok és problémák nagyon hasonlóak, így adott a lehetőség a megoldások közös keresésére, a szak­mai tapasztalatcserére. A határok átjár­hatóságáért a két önkormányzat kész mindent megtenni, hogy hamarosan a turizmus, a kereskedelem és a munka­­vállalás sem ismerjen határokat. Demszky Gábor pozsonyi látogatá­sának záróakkordjaként Peter Kresánek kíséretében részt vett a Csemadok Vá­rosi Választmánya szervezésében meg­rendezett V. Városi Kulturális Napok megnyitóján.-zsár­kényszeríteni a vitát Szlovákia önállósá­gáról. A CSSZSZK kormánya egyszer már megszegte a piacgazdasági szabályokat, amikor hagyta a garamszentkereszti alumíniumkohó további működését, s most e döntésnek köszönhetően — mi­vel egy ilyen kohó rengeteg energiát fo­gyaszt — újra vissza akar táncolni, és szövetségi pénzen bősi energiát akar ad­ni Szlovákiának. Mindezt — valószínű­leg — az önök közreműködésével. Még egy dolgot figyelmükbe aján­lunk: ha a C-változat mellett döntenek, ahogy az SZK kormánya óhajtja, tegyék közzé azt is, hogy választóikat további 15 milliárd korona adóteherrel sújtják, hogy újabb 27 négyzetkilométer erdőt pusztítanak el, hogy megtömjék az épí­tővállalatok, főleg a Hydrostav zsebét. „ Szuverenitás és delimitálás A Szlovákok Nemzeti Egységpártjának tegnapi sajtóértekezletén megtud­hattuk, hogy a párt szeptember 28-án megtartotta első, alakuló közgyűlé­sét, amelyen Szlovákia összes járása képviseltette magát, és amelyet a Itt a vagyonjegyes privatizáció! hogy sok esetben még a létéről sem tud­nak külföldön, és akiről nem tudnak, az­zal nem is működhetnek együtt.” És mit hozna az önálló Szlovákia? „A csehszlovák föderáció állami költ­ségvetésének delimitálását, szlovák jegybank, szlovák tőzsde, szlovák vámi­gazgatóság és egyéb ’szükséges’ intéz­mények létrehozását.” Védelmi szem­pontból: „A hadsereg delimitálását, és honvédelmi alakulatok, vagy egy szlo­vák nemzeti gárda létrehozását.” (Vese­­lovskf úr itt sietett megegyezni, hogy egy ilyen gárda nem szolgálna a társadalmi nyugtalanságok megfékezésére.) Az önál­lóság továbbá ezt jelentené: „Az ország külföldi reprezentációjának delimitálá­sát és szlovák kereskedelmi-kulturális képviseletek létrehozását, legalább a nagyhatalmak és a szomszédos államok fővárosaiban.” (gl) kozik a szerencsepróbára, megbízhat más egyént, a jog átruházásáról azon­ban érvényes jogi bizonylatot kell fel­mutatni. 1992januárjában ún. próbaprivatizá­ció lesz, amelynek során azon állampol­gárok, akik szeretnének részt venni a privatizációban, de nem akarnak dönte­ni, hogy melyik vállalat részvényét ve­szik meg, befektetési jegyeik egy részét elhelyezhetik a létrehozandó befekteté­si privatizációs alapban, mely majd konkrét részvényekre váltja azokat. Áz állampolgár ezt követően olyan mérték­ben válik az említett alap részvényeinek tulajdonosává, amennyi jegyet befekte­tett általuk. A vagyonjegyes privatizáció egyes szakaszait és fordulóit a szövetségi pénzügyminisztérium hirdeti meg. Ugyancsak a szövetségi pénzügy­minisztérium felel az állampolgárok pontos tájékoztatásáért is. Mentsük meg a Dunát! Ipartörvény, párttörvény (Folytatás az 1. oldalról) pasztalatait, valamint Németország és Ausztria érvényben lévő jogszabályait. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a törvénynek figyelembe kell vennie a jelenlegi gazdasági feltételeket, amikor­­ís a magán- és vállalkozói szektor csak éppenhogy kialakulóban van. így a váltakozói tevékenység részle­ges liberalizálását indítványozó törvény­­javaslat különbséget tenne az olyan te­vékenységek között, amelyekhez nem kell az államapparátus különengedélye, s azok közt, amelyekhez kérni kell az állam beleegyezését. Ettől függetlenül a törvénytervezet jóváhagyása megszün­tetné a jelenlegi áttekinthetetlen állapo­tot és egyszerűsítené az adminisztratív beavatkozást. Kissé meglepő, hogy az ipartörvény vitájakor került szóba a prostitúció „in­tézményesítése” (iparszerű kéjelgés?...), merthogy ennek a „tevékenységnek” jo­gi kereteket kell adni. Szóba került, hogy az úgynevezett „holland rend­szert” kellene bevezetni, amikoris a rostituáltak ellenőrzését a nyilvános­­ázak működtetői révén végeznék, nem pedig az egyes prostituáltak külön-kü­­lön történő nyilvántartásával. Ugyanekkor merült föl a magánde­tektívek tevékenységével összefüggő jogszabály kidolgozásának kérdése is. Ezzel kapcsolatban többen követelték, hogy az engedélyek kiadását előzze meg a feddhetellenségi vizsgálat, merthogy ezen a téren elsősorban az egykori ál­­lambiztonsági emberek akarnak mű­ködni... Henkel—Palma (Folytatás az 1. oldalról) tisztítószergyártók egyike, ráadásul a vi­lág legnagyobb ragasztógyártója. Nem mellékes tény, hogy a Henkel dinamikusan növekvő vállalat, amit a mintegy 40 ezer alkalmazott mellett az a tény alapozott meg, hogy ebből több mint 3600 munkatársa a kutatás és fej­lesztés területén dolgozik, s erre az el­múlt esztendőben 400 millió márkánál többet fordítottak. Amikor az 1927-től Ausztriában székelő Henkel Austria hét évvel ezelőtt elkezdett Délkelet-Euró­­pában terjeszkedni, nagyon tudatosan tette azt, hiszen ebben a térségben több mint 90 millióan laknak. Ami a Henkel—Palma vegyes válla­lat céljait illeti, szüárd piaci pozíciók biztosítására törekszik, ezért is vállalta az osztrák fél a kockázatot, hogy a jelen­legi kiismerhetetlen politikai helyzetben is bejön az országba, sőt a jövő eszten­dőben mintegy 12 millió márkát szán a vágújhelyi üzem korszerűsítésére. A Palma eddigi termékei — a Paimex és az Azúr — sem tűnnek el (egyelőre?) a piacról, hanem azok új receptóra sze­rint készülnek majd, s új, korszerűbb, tetszetősebb kiszerelésben kerülnek pi­acra. Ezen kívül gyártani fogják az eddi­gi Henkel-termékeket pl. a Persilt is. Ahogy a tegnapi sajtóértekezleten el­hangzott, nem bocsátanak el senkit, el­lenben hatékonyabbá akarják tenni a vállalat vezetési és termelési módszere­it, s e mellett a környezetkímélő techno­lógiák és termékek kerülnek előtérbe. Most már abban is biztosak lehe­tünk, hogy nálunk is megjelenik a kép­ernyőn az ismert tévés szlogen: „Hen­kel. Minden háztartásban ez kell!” ...hogy mennyire, rövidesen kiderül. Figy elmeztetés a vasút gondjaira (Folytatás az 1. oldalról) munkát. Viszont a sztrájkot támogatták olyan mozdonyvezetők és más vasúti dolgozók is, akik nem tagjai a Mozdony­­vezetők Szövetségének. A vasutasok Besztercebánya és Zó­lyom környékén teljes egészében be­kapcsolódtak a munkabeszüntetésbe, de hangsúlyozták, hogy a sztrájk okozta kiesést mintegy 6 órán belül pótolni tudják. Morvaországban — ahol a Mozdony­­vezetők Szövetsége 3100 tagot számlál — a vasutasok döntő hányada támogatta a meghirdetett sztrájkot, amely 2 nem­zetközi és 11 belföldi gyorsvonat, illetve 93 személyvonat egyórás késését okozta. Osztrava körzetében volt a legenyhébb a munkabeszüntetés, viszont Brünn kör­nyékén a sztrájkban való részvétel 100 százalékos volt. Csehországban a vasutasok túlnyo­mó többsége támogatta az egyórás sztrájkot. így volt ez a Nyugat-Csehor­­szágban is, itt csupán a klatovyi vasútál­lomás nem kapcsolódott be a munkabe­szüntetésbe, bár az ottani vasutasok is egyetértenek a követelésekkel, ám sze­rintük más módszerrel kell azokat elér­ni. Észak-Csehországban 4 személyvo­nat vezetőjén kívül mindenki csatlako­zott a tiltakozó akcióhoz. Josef Nerad, az Ústí nad Labem-i mozdonyvezetők képviselője hangsúlyozta: a vasutasok tudatában vannak annak, hogy a sztrájk nem a legmegfelelőbb megoldási mód, de — mint mondta — már január óta hiába figyelmeztetik Óalfa miniszterel­nököt, illetve Dlouhy és Klaus minisz­tert a tarthatatlan helyzetre, s csak a sztrájkfelhívás nyomán volt hajlandó a kormány tárgyalásokba kezdeni. A dél-csehországi vasutasok többsé­ge szintén csatlakozott a sztrájkhoz. En­nek nyomán a Pannónia nemzetközi gyorsvonat egy órát Briinnben veszte­gelt. Mozdonyvezetője, Ladislav árul­ták — aki ugyan csatlakozott a munka­­beszüntetéshez — kijelentette, hogy en­nek ellenére nincs meggyőződve arról, hogy a sztrájk volna a helyzet egyedüli megoldása. Az egyórás munkabeszüntetés alatt az ország területén különösebb zavaró esemény nem történt, az utasok többsé­ge a tiltakozást megértéssel fogadta, s az egyórás kényszervárakozási időt arra használta fel, hogy a pályaudvarokon igazolást kérjen a munkahelyéről való távolmaradás okáról. Amint az Jan Zenki ne k, a Csehszlo­vák Államvasutak közlekedési osztály­­vezetőjének, a központi vasútigazgató­­ságon alakult válságstáb tagjának szava­iból kiderült, a sztrájk kulturált módon zajlott le, az érintettek megtartották azokat a szabályokat, amelyekről előző­leg megállapodtak. A munkabeszünte­tés következtében 656 vonat összesen 483 órát késett. A mozdonyvezetők szakszervezetének képviselője elége­dettségét fejezte ki a munkabeszüntetés lefolyásával kapcsolatban, mivel semmi­lyen bonyodalom nem állt elő. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. október 2-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza- (Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,26 52,30 51,78 49,95 53,09 51,52 Ausztrál dollár 23,42 23,90 23,66 22,49 24,19 23,34 Belga frank (100) 85.35 87,07 86,21 83,13 88,41 85,77 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4.72 4,57 Finn márka 7,23 7,37 7,30 7,01 7,49 7,25 Francia frank 5,16 5,25 5,21 5,02 5,34 5,18 Görög drachma (100) 15,78 16,10 15,94 14,73 16,27 15,50 Holland forint 15,60 15,92 15,76 15,20 16,16 15,60 ír font 46,98 47,92 47,45 45,29 48,65 46,97 Japán jen (100) 22,03 22,47 22,25 21,45 22,77 22,11 Kanadai dollár 25,93 26,45 26,19 25,24 26,80 26,02 Luxemburgi frank (100) 85,35 87,07 86,21 82,27 88,39 85,33 Német márka 17,59 17,95 17,77 17,31 18,23 17,77 Norvég korona 4,49 4,59 4,54 4,36 4,66 4,51 Olasz líra (1000) 23,50 23,98 23,74 22,90 23,34 23,62 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,35 20,77 20,56 19,44 21,06 20,25 Spanyol peseta (100) 27,80 28,36 28,08 27,03 28,73 27,88 Svájci frank 20,18 20,58 20,38 19,85 20,91 20,38 Svéd korona 4,82 4,92 4,87 4,68 5,00 4,84 USA-dollár 29,33 29,93 29,63 28,93 30,33 29,63

Next

/
Thumbnails
Contents