Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-14 / 201. szám

Szabad ÚJSÁG 1 1991. október 14. C Jogi tanácsok § > ____' Oebestyén Ferenc okleveles pe- O dagógus, Léván lakik. Három fiú édesapja. Szerveztek csomagküldő szolgálatot m ■ r hm * mm ■ Együttműködés a vállalkozásokban Csendestársaság, konzorcium Gyakran előfordul, hogy a vállalkozóknak céljaik megvalósításá­hoz szükségük van más személyek közreműködésére. Amennyiben ez az együttműködés tartós és az azonos érdekű felek ilyen-olyan okból közös vállalkozói tevékenységet folytatnak, a vállalkozók kereskedelmi társaságot alapíthatnak. Sorozatunkban már áttekin­tettük a társas vállalkozás lehetséges, jogilag elismert formáit. Ma két olyan jogintézménnyel foglalkozunk, amelyek több személy társulását teszik lehetővé gazdasági célok elérésére. A csendestársaság Csendestársaságról beszélünk, ha valaki vagyoni betét szolgáltatá­sával vesz részt más személy vállalkozói tevékenységében azért, hogy részesedjen a nyereségből és esetleg viseljen valamit a vesztesé­gekből. E társaság tagjai lehetnek természetes és jogi személyek egyaránt. A természetes személyek közül csendestárs bárki lehet, de a másik tagnak nyilvántartásba vett egyéni vállalkozónak kell lennie. A jogi személyek közüt nem lehetnek csendestársak az állami vállalatok és a szövetkezeti vállalatok. A csendestársaság nem „igazi" kereskedelmi társaság, mert nem jelent közös cégnév alatti közös vállalkozást és nem jegyzik be a cég­jegyzékbe. Kifelé nem rendelkezik jogalanyisággal. A vállalkozó a vállalkozói tevékenységét a saját cégneve alatt folytatja és ez a cégnév nem utalhat arra, hogy egy másik személy részvétele miatt kereskedelmi társaságról van szó. A csendestárs, ha a vállalkozó által használt cégnévben fel van tüntetve, egyetemlegesen felel harmadik személyek­kel szemben. Természetesen az általa kielégített követelések megtéríté­sét követelheti at vállalkozótól és kérheti továbbá a jogellenes állapot megszüntetését. Csendestársaság a vállalkozó és a csendestárs között megkötött szerződéssel keletkezik. Nem kizárt, hogy egy vállalkozó több csen­destárs vagyoni hozzájárulását vegye igénybe. Ilyenkor a vállalkozó köteles minden csendestárssal külön-külön szerződést kötni. E szerző­déseket lehet egy közös okiratba is foglalni, de annak megszövegezésé­nél figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes csendestársak között nem keletkezhet semmiféle jogviszony. A csendestársaságot alapító szerződés tartalmáról a jogszabály nem sokat mond, csak néhány rendelkezésében utal arra. Gyakorlati tapasz­talataiból elmondhatjuk, hoy a szerződésnek ajánlatos tartalmaznia:- a szerződő felek adatait;- a csendestárs betétének meghatározását és a betét szolgáltatásá­nak módját;- a csendestárs nyereségből való részesedésének módját;- a felek halála esetén követendő eljárást;- a szerződés felmondásának szabályait;- a társaság megszűnése esetén a vagyoni igények kielégítésének módját. Az alapító szerződést Írásban kell megkötni, de nem szükséges az aláírások hitelesíttetése. A megkötött szerződés alapján a csendestárs köteles a szerződésben meghatározott vagyoni betét szolgáltatására. A betét - ugyanúgy, mint a kereskedelmi társaságoknál - lehet pénzbeli és nem pénzbeli betét. A vállalkozó veszteségeiért a csendestárs legfeljebb a vállalt betéte erejéig felel. A vállalkozó csődbe jutása esetén, ha a betéte meghaladja a veszteségen fennálló részesedését, a többletet a vállalkozó hitelezőivel egy sorban követelheti vissza a vállalkozótól. A csendestárs jogosult az éves zárómérleg másolatára és annak ellenőrzése céljából betekinthet a vállalkozó üzleti könyveibe és irataiba. A vállalkozó köteles a szerződésben meghatározott időpontokban a csendestársnak kifizetni a nyereségből rá eső részt. A nyereségből kifizetett részt későbbi veszteségek esetén sem kell visszatéríteni. Ellenkező .megállapodás hiányában a ki nem vett nyereséghányad nem emeli a csendestárs betétét. A csendestársaság megszűnik: a felek közös akaratával; a megha­tározott idő elteltével; a bíróság határozatával; bármelyik fél halálával; felmondással; a vállalkozó tevékenységének megszűnésével. A konzorcium A konzorcium személyek egyesülése egy vagy több ügylet közös számlára történő lebonyolítására. Az ügyleteknek előre meghatározottnak kell lenniük, nem lehet szó közös vállalkozói tevékenység folytatásáról. A konzorcium alapgondolata, célja: töke vagy munkatevékenység egyesítése meghatározott cél elérése érdekében. Általában ott haszná­latos, ahol olyan nagyobb megrendelést kell teljesíteni, amely az egyes vállalkozók erejét meghaladja (pl. nagyobb építkezés lebonyolítása, szezonmunkák elvégzése, nagyösszegű kölcsön nyújtása, egymást kiegészítő munkák egy egységben történő szolgáltatása). A konzorciumot nem jegyzik be a cégjegyzékbe, nincs önálló jogalanyisága, nem jogi személy. Mindebből az következik, hogy nincs vagyona és a saját nevében nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket. A szerződésekben minden tagja szerződő félként lép fel még akkor is, ha a tagok nevében közös képviselőjük jár el. A konzorcium a Gazdasági Törvénykönyv 360a. §-a szerint megkötött szerződéssel keletkezik. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell: a., a konzorcium célját és időtartamát; a tevékenységi kört és annak gyakorlásának módját, az egyesített eszközöket; a tagok jogait és kötelezettségeit, a kiadásokhoz való hozzájárulá­suk mértékét, a nyereség felosztásának és a veszteségek viselé­sének módját; a szerződésből fakadó kötelezettségek megszegésének következ­ményeit; a konzorcium megszűnése utáni vagyoni igények kielégítésének módját. A szerződés szövegének kidolgozására nagy gondot kell fordítani és ajánlatos azt szakemberre bízni. A konzorciumnak nincs alaptőkéje vagy vagyona. A betétek a tagok tulajdonában maradnak. Célszerűségi okokból a pénzeszközöket lehet közös bankszámlán kezelni. A nyereség és a veszteség a tagok között a szerződés szerint oszlik meg. A nyereséget fel lehet osztani konkrét ügyletek befejezése után, vagy meghatározott időpontokban. Ellenkező megállapodás hiá­nyában e felek a költségeket egyenlő arányban viselik. A komzorcium megszűnik:- a tagok közös megegyezésével;- a közös cél elérésével;- a meghatározott idő elteltével;- a szerződésben meghatározott esetekben. , Konzorcium tagja bármilyen vállalkozói tevékenység folytatására jogosult személy (természetes és jogi) lehet. Dr. Lengyel László b. , c. , d. , f„ a középső csillagász, a legfiatalabb pedig még tanul: a lévai mezőgazda­­sági szakiskola harmadikos diákja. Valójában mindannyian pályát mó­dosítottak. A legidősebb fiú például a MODE Sebestyén, a minap be­jegyzett, bőrárut és felsőruházati cik­keket árusító csehszlovák-német ve­gyes vállalat igazgatója, az apa pedig másik két gyermekével a „Sebestyén és a fiai“ vetőmagforgalmazó magán­céget irányítja. Vetőmag-forgalmazás legfőképp Sebestyén Ferenc tizenvalahány évvel ezelőtt látott hozzá a zöldségter­mesztéshez. A nyolcvanas évek leg­elején kezdett néhány ár földterületen biokertészkedéssel foglalkozni. Kez­detben kizárólag piacon kelendő pri­mőrárut: paprikát, paradicsomot, ubor­kát termesztett. Soha sem használt permetlevet, műtrágyát. A pedagógus-biokertész először mindössze családjának termelt, s a többletet édesanyja árusította a lé­vai piacon. Cili néni áruja, rövid időn belül kelendő portéka lett. Két éve Sebestyén Ferenc vető­mag-forgalmazással is foglalkozik, a közelmúltban pedig már csomagkül­dő szolgálatot is szervezett: a cég minden telefonon vagy levélben érke­ző megrendelést - postaköltség fel­számolása nélkül - a lehetőségekhez mérten azonnal teljesít. Karácsonyra - nyereményakció! Kistermelőknek, viszonteladóknak, Sebestyén Ferenc és fiai mezőgazdasági üzemeknek, valamint magánvállalkozóknak egyaránt fel­ajánlják szolgáltatásaikat.- Azok, akik egyszerre 50 000 koro­nán felüli értékben rendelnek vetőma­got, 25 százalékos árkedvezményt; kapnak - mondta a cégalapító -, de ez az árengedmény, a rendelés nagysá­gától függően (maximálisan) 32 szá­zalék is lehet. Karácsonyra egyébként nagyszabású nyereményakciót is hir­detünk. Azoknak, akik több mint fél­bot el is adunk. Igaz, ez nem nagy tétel, de kezdetnek nem rossz. Piackutatást folytatnak a Szovjet­unió és Románia egyes mezőgazda­sági körzeteiben is. Ha a megrendelők igényelnék, képesek lennének akár egy hónap leforgása alatt két-, vagy egysoros burgonyaültetök gyártására is. Ilyen kisebb teljesítményű gépekre bizonyára szükség lesz a hazai piacon is, a családi gazdaságokban. Új üzleti partnereket keresnek az évekkel ezelőtt kifejlesztett, de most korszerűsített munkagépek gyártásá­val is. Egy osztrák kereskedelmi part­ner javaslatára módosítják szárzúzó gépeik szélességét (1,6 m-re), és ké­ses tengellyel látják el, mely a kukori­ca szárát 8-10 cm-es darabkákra vagdalja, úgy szórja szét a szántóföl­dön. Újdonság, hogy a kések a ten­gelyről 20 perc alatt leszerelhetök és kicserélhetők olyanokra, amelyek a kombájn által rendre rakott szalmát felaprítják és 4,5-5 m szélességben szétszórják a talajon, így az is leszánt­ható. százezer koronáért vásárolnak zöld­ségmagvakat, sorsjegyet is adunk. A szerencsés nyertes visszakapja a teljes vételárat! Megtudtam továbbá, hogy három vetőmagtermesztő vállalattal, valamint 42 csehországi, morvaországi és szlo­vákiai magántermesztővel állnak üzle­ti kapcsolatban: tőlük szerzik be kész­leteiket.- Minden érdeklődőnek árajánlattal kiegészített kínálólistát küldünk - árul­ta el Sebestyén Ferenc -, a mutatós, jól záródó tasakokat egy grazi osztrák cég készíti számunkra... Már külföld­ről, történetesen Magyarországról sőt Romániából és Ukrajnából is kaptunk jónéhány megrendelést. Újabban vi­rágmagvakkal is szolgálhatunk. A minivállalat a termelőktől kizáró­lag az Központi Mezőgazdasági El­lenőrző és Minőségvizsgáló Intézet által hitelesített vetőmagot vesz át.- Mi azonban - jegyezte meg a cég­alapító legfiatalabb fia - a saját labo­ratóriumunkban, a legapróbb követel­ményeket is figyelembe véve, még egyszer ellenőrizzük a magvakat. Tavaly csomagküldő szolgálatunk 1,5 millió korona forgalmat bonyolított le. Az idén jóval nagyobb az érdeklő­dés. Vásárlóinknak természetesen szakmai tanácsokat is adunk. Zolczer László Ausztriában eddig a szalma nagy részét elégették a földeken, mivel ott más az állattenyésztés technológiája. A környezetvédők ezt gyakran kifogá­solták, ezért folyamodtak a leszántás­­hoz. Az új szárzúzóra egy harmadik késgarnitúra is felszerelhető, amely a szőlővenyigét aprítja fel. Eddig C. Budéjovicében, Nyitrán és Brünnben mutatták be sikerrel. Néhány már pró­baüzemei Ausztriában is. Van még egy kiváló termékük, a szecskázó, amely egy óra alatt 5 tonna szecskát készít, s azt be is fújja a kívánt helyiségbe. Működés közben köszörülhető is. Utánfutókat is gyártanak, háromféle változatban. Egy nagykerekűt, amely csak személy­autókhoz csatolható, és két kiskere­­kút, mely kerti kétkerekű kistraktorhoz is csatolható. E termékük jelenleg a legolcsóbbak közé tartozik a hazai piacon. A pozsonyi Omnia és a német LVS, valamint Wagner cégek segítségével nagy űrtartatmú (5-34 tonna) konté­nerek gyártására is berendezkedtek, mely jó üzletnek ígérkezik. Szabó Lajos szerint így már átvé­szelik azt a válságos helyzetet, mely­ben pillanatnyilag vannak. Kolozsi Ernő Vannak vidékek, ahol keservesen születnek meg az információk. Kis körben élnek csupán, idejében el­fojtják őket, nehezen kerülnek ki külföldre. És ha mégis sikerül túl­jutniuk az országhatáron, tudomást szerez róluk az egész világ - követ­kezik az ottani „ híradás“. Kelet-Közép-Európában és más kontinensek kommunista ország­ban nagy divat volt ez. Gondoljunk csak a csernobili atomkatasztrófá­ra! Éppen az NDK-ban tartózkod­tam egy ottani szimfonikus zene­karban muzsikáló erdélyi barátom­nál. Táviratot kapott a Maros mellől, amiben szülei tudatták vele, hogy az égvilágon semmi bajuk. Nem ér­tette. A Türingiában szépen fogható nyugatnémet tévé híradása adta meg nemsokára a távirat kulcsát. A Szovjetunió takargatta volna a té­nyeket ítéletnapig, a gyakran „reni­­tenskedö“ Románia azonban pár nappal korábban közölte a szeren­csétlenség hírét, a skandináv álla­mokról nem is beszélve. Napjainkban kormányellenes tüntetések folynak a KNDK-ban. Ki tud róla? Elsősorban a dél-koreai­ak. Az ö segédletükkel tudhatja meg az egész világ. A kommunista országokban egy-egy vezető politi­kus elhalálozásának nyilvánosság­ra hozatalát napokig odázták el. El­vileg nem történhetett vasúti sze­rencsétlenség, légi katasztrófa, nem sújthatott árvíz és dögvész, mert még a vis maior is a kápráza­tos ideológiát kérdőjelezte volna meg. Történt, hogy csütörtökön ebéd után a bősi vízerőmű építkezésén Meddig még a titkolózás? halálos üzemi balesetet okozott egy felborult állványzat. Sajnos, egy munkás életét vesztette, többen sé­rülést szenvedtek. Aznap, másnap, szombaton: csend. Majd miután va­sárnap a magyar hírközlő szervek bemondták a sajnálatos eseményt, gyorsan megjelent az a szlovák or­gánumok anyagai közt is. Az „Időszerű események“ című hírműsorban a belügyminisztérium szóvivője telefonon számolt be a történtekről. A hívás végén megí­gérte a tévénézőknek, hogy a vizs­gálat lefolytatása után tájékoztatni fogják őket a baleset körülményei­ről. Előre is köszönjük. Köszöntük volna már csütörtökön is. Elvégre a gyors tájékoztatásra nemcsak ak­kor van jogunk, ha Afrika szarván két törzs hajba kap, hanem akkor is, ha itthon történik bármi. Meddig fognak még a minket érintő információk csak külföldi ha­tásra megjelenni az itthoni tömeg­tájékoztatásban? Milyen célt követ­tek a baleset ellhallgatói? Nyilván­való, hogy nem akarták az amúgyis gyakran pellengérre állított és kifo­gásolt müvet - emberáldozat kap­csán, negatív értelemben - „feles­legesen“ emlegetni. Pedig olyan ti­tok nincs, amire fény ne derülne. A régi - de be nem vált - prakti­kák ideológiamentes (?) orszá­gunkban tehát még mindig űzetnek. A pillanatnyi érdek fölötte áll min­dennek: a gyors és tisztességes tájékoztatásnak mindenképp. Az el­hallgatás, a titkolózás pedig nem oszlatja, hanem erősíti az erőmű hasznos és biztonságos voltát illető kétségeinket. -akb-Piackeresés > A túlélés reménye A komáromi Agrokom állami válla­lat mezőgazdasági gépeket gyártott, s az elmúlt évtizedek során a volt KGST-országok piacán ismert volt. Legnagyobb megrendelője az egykori NDK, főleg hatsoros burgonyaültetö gépeket vásárolt tőle, a többi ország inkább négysorosat, bár kedveltek voltak a kistraktorokra csatolható ka­száló- és a burgonyaosztályozó be­rendezések is. A komáromi vállalat a két német állam egyesítésével vál­ságos helyzetbe jutott, a KGST szét­verése pedig megadta neki a kegye­lemdöfést. - Lát egyáltalán kiutat? - kérdeztem a vállalat igazgatóhelyet­tesétől, Szabó Lajostól.- Van mit tenni, hogy ebből a vál­ságból kilábaljunk - válaszolta mégsem tartom lehetetlennek. Új pia­cokat keresünk, de a németet sem szeretnénk teljesen elveszíteni. A kö­zeljövőben burgonyaültetö gépeket mutatunk be egy müncheni kiállításon, s az előrejelzések szerint - a prágai Motokov külkereskedelmi vállalat köz­vetítésével - a jövő tavasszal 10 dara-

Next

/
Thumbnails
Contents