Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-14 / 201. szám
Václav Havel véleménye / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. október 14. • I. évfolyam • 201. szám • Ára 2,30 korona Mi váltotta ki a bányászsztrájkot? Folytatás várható A lusztrálási törvényről A Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott lusztrálási törvény szükséges, de egyben problematikus, fejtette ki tegnap a Lányi beszélgetések című rádióműsorban Václav Havel köztársasági elnök. — Jelenleg még nem akarok végérvényesen véleményt mondani az elfogadott lusztrálási töményről, mivel eddig nem volt alkalmam tüzetesen áttanulmányozni valamennyi dokumentumot, amelyet ezzel kapcsolatban kértem a törvény alkotóitól — hangsúlyozta. A köztársasági elnök továbbá kifejtette, hogy valószínűleg aláírja a törvényt, mert ellenkező esetben politikai feszültség keletkezne. Emellett Havel arról is szólt, hogy az aláírással egyidejűleg valószínűleg javasolni fogja a lusztrálási törvény novelláját „Demokratikus forradalmunk valóban nagyvonalú volt. Mindenki, aki valamilyen módon szorosabb kapcsolatban állt a totalitárius rendszerrel, csendben, feltűnés nélkül elhagyhatta volna betöltött funkcióját. Ezzel ellentétben annak vagyunk tanúi, hogy a különböző vezető posztokon megmaradtak, illetve áthelyeződtek a letűnt rendszer hű pártfogói. Úgy tűnik, hogy elérkezett az ideje annak, hogy határozottabban lépjünk föl ellenük. Véleményem szerint a lusztrálási törvény erre tesz kísérletet. A törvény megalkotói felülről igyekeznek megoldani ezt a problémát, amelyet társadalmunk alulról, öntisztuló módszerrel nem tudott megvalósítani” -fejtette ki a köztársasági elnök. Václav Havel hagyományos vasárnapi beszédében nem részletezte a törvény azon cikkelyeit, amelyek véleménye szerint azt problematikussá teszik. Figyelmeztetett azonban arra, hogy milyen veszélyekkel jár a különböző módszerekkel elkövetett bosszú. Pénteken Pri vigyen a Cígel bánya 1500 dolgozója tiltakozó sztrájkba lépett, és a bányászok szakszervezetének elhatározása szerint október 15-én több órás figyelmeztető munkabeszüntetést terveznek. A tiltakozás hullámát a szövetségi munka- és szociálisügyi minisztérium által kidolgozott törvényjavaslat váltotta ki, amely megfosztaná a bányászokat munka kategóriáiktól, tevékenységükkel kapcsolatos előnyeiktől. Elgondolkodtató a nézetek külünbözősége az említett törvénytervezetet január elsejei hatállyal lép érvénybe. így majdnem egy éven át a bányászok társadalmi helyzetét nem védené törvény. Petr Miller szövetségi munka- és szociálisügyi miniszter kiemelte, hogy a sztrájkot az adott pillanatban elhamarkodottnak tartja, és felhívta a bányászok figyelmét, hogy mérlegeljék a tiltakozás legitimitását és célszerűségét. Elismerte, hogy a törvénytervezetet az ő tárcája készítette elő. A javaslat viszont — szerinte — a szükséges véleményezés szűrőjén átesett, és azt megtárgyalták a szakszervezetek is, amelyhez pozitív véleménnyel viszonyultak. A miniszter azért sem lát aggodalomra okot, mert a tervezet — amíg törvényerőre emelkedik — további véleményezéseken megy keresztül, és széles lehetőség adódik annak tartalmi módosítására. Svetozár Korbei, a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konföderáció(Folytatás a2. oldalon) A csehszlovák—izraeli politkai és gazdasági együttműködésnek új impulzust adott Václav Havel tavalyi hivatalos izraeli látogatása. Egy helyszín — három rendezvény A kultúra összekötő kapocs Dubcek a feddhetetlenségi törvényről Ellentmond a jogállam elveinek illetően. Helena Woleková szlovák munka- és szociálisügyi miniszter megítélése alapján a privigyei bányászok munkabeszüntetése elsietett dolog volt, hiszen a problémáról, amely ellen tiltakoztak még egyáltalán nem született döntés. Semmilyen kormány nem terjesztett elő javaslatot a munkakategóriák megszüntetésére, erről nem tanácskozott, és róla nem mondott véleményt a háromoldalú tanács sem. Szerinte, amit a bányászok elleneznek az még csak szakemberek által előkészített munkaváltozat. Más véleményt hangoztatott Marián Mesterik, a Bányászok, Geológusok és Ma kezdi meg hivatalos csehszlovákiai látogatását Chaim Herzog izraeli köztársasági elnök. Csehszlovákia és Izrael 1948. május 17-én vették fel a diplomáciai kapcsolatot nagykövetségi szinten. 1967 júniusában a két állam hivatalos kapcsolatai megszakadtak. Azok felújítására 1990. február 9-én került sor, amikor Prágában nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatok felújításáról írtak alá szerződést. Izrael mai területe ősidőktől fogva történelmi csomópont volt. Néhány évszázadig a római birodalom fennhatósága alatt állt. Egy sikertelen lázadás után a zsidók kénytelenek voltak kitelepülni Palesztinából. Később bizánci, majd arab fennhatóság alá került a terület, 1517-ben pedig az oszmán birodalom részévé vált. A 19. század második felében mozgalom alakult a zsidók Palesztinába való visszatelepítésére. 1947-ben az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy a területet két részre, zsidó és arab államra osztja. Az arabok azonban az ENSZ-határozatot elutasították. Egy évvel később kikiáltották a független Izraeli Államot, és a rákövetkező napon öt arab állam fegyveres erői támadták azt meg. 1988-ban a Palesztinái Nemzeti Tanács az Izrael által megszállt területe-A közös A Polgári Demokrata Párt, a Polgári Mozgalom, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, a Demokrata Párt, a Független Magyar Kezdeményezés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Kereszténydemokrata Párt, az Önkormányzati Demokráciáért Mozgalom— Morvaország és Szilézia Társaság, a Szociáldemokraták Egyesülése, a Közös Államért Kezdeményezés és a Csehszlovák Egyetértés Mozgalom parlamenti képviselői és megbízottai tanácskozásra jöttek össze tegnap Luhaéovicében. Egon Lánsky, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője elmondotta, hogy a politikusok nem hallgathatnak tovább az állampolgárok a közös állam megtartására irányuló spontánul létrejött kezdeményezéséről. Az erről szóló kiált-Kőolajipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke. ő azt állítja, hogy a szövetségi munka- és szociálisügyi minisztérium által kidolgozott törvénytervezet a bányászok számára többek közt azt jelentené, hogy 60 éves korban mehetnének csak nyugdíjba, illetve elvesztenék a különlegesen veszélyes munkakörülményekből eredő kompenzációkat és előnyöket. A készülő törvény a tervek szerint a jövő év március elsejétől lépne érvénybe, és a bányászokhoz az év szeptemberében került megítélésre. A szociális biztosításról szóló új törvény a tervek szerint 1993. A deáki művelődési központ adott otthont a hét végén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Csemadok galántai, Pozsony-vidéki és dunaszerdahelyi régiója által szervezett s a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt megvalósult határokon túli magyar kulturális és művelődési szövetségek, szervezetek képviselői baráti munkaértekezletének. Ez volt az első ilyen jellegű találkozó (bár az erdélyiek tanúsága szerint Gyergyószárhegyen volt már hasonló jellegű próbálkozás), ahol a kisebbségi helyzetben élő magyarság képviselői nemcsak országuk kisebbségi politikájáról számoltak be, hanem az együttműködés megvalósítására konkrét tervekkel, ötletekkel álltak elő. Az Erdélyből, Vajdaságból, Lembergből, Horvátországból érkezett vendégek a tettek embereinek bizonyultak. Bedler Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő például kétnyelvű táborok, helyismereti táborok szervezésével, illetve a pedagógusok, iskolaigazgatók cseremunka látogatásának bevezetésével képzeli el az iskolák közötti kapcsolatok kiépítését. Ilku Marion József a lembergi szórványmagyarság helyzetét ecsetelte, s minthogy a Lembergben, Kijevben élő magyarságnak mégcsak vasárnapi iskolája sincs, így a feléjük irányuló sovinizmus miatt sem panaszkodhatnak. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az Ukrajnában egyre inkább eluralkodó lengyel- és oroszellenességet látva úgy érzi, az Ukrajnában élő magyarok szervezetének nemcsak kuturális, hanem politikai jellegűnek kell lennie. Kiss Jenő, a háromszéki Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető titkára szerint viszont a könyvtárak lehetnének a testvérfalu-testvérváros mozgalom erjesztői. Sok értékes javaslat hangzott el az említetteken kívül is, s minthogy jelen voltak a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének járási elnökei az egész országból, Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának adott szokásos vasárnapi interjújában a feddhetetlenségi törvényről mondott véleményt: „Nézetem szerint — a jogtudomány kompetens képviselőinek véleményével egyetemben — e törvény elfogadása nincs összhangban a jogi elvekkel. A közélet megtisztítását támogatom, de az nem lehet ellentétben a jogrenddel. Egy dolog helyrehozásával nem ronthatjuk el a másikat. Ez a törvény ellentmond a jogállam elveinek is, amelynek építését nem kísérheti újbóli büntetés, és főleg nem a kollektív bűnösség szine alatt, s nem sújthatja újból azokat, akiket egyszer már a ’normalizációs’ totalitárius politika megbélyegzett. továbbá a Csemadok Országos Választmányának vezetősége, a Csemadok járási választmányainak titkárai, ezenkívül a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Művelődési Minisztérium és a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ képviselői is, így a javaslatok konkrét megvalósítását is azonnal meg lehetett beszélni. Az ésszerű időkihasználás jó példája volt ez a rendezvény, mert míg a külföldi vendégek fogadásával, elhelyezésével foglalkoztak, addig a pedagógusszövetség járási elnökei értékelték eddigi rendezvényeiket, megvitatták, miként lehetne elérni, hogy az igazgatók a pedagógusokat, a pedagógusok pedig diákjaikat egyenrangú partnerként kezeljék, mert amíg ez nem valósul meg, addig nem javulhat az oktatás eredményessége. A Csemadok járási választmányai-A gazdag szomszédainkat „Katasztrofális a helyzet, soha ehhez hasonlóra nem emlékszem”—jellemezte a hétvégi helyzetet a folmavai csehszlovák—német határátkelőhelyen Miroslav Hradecky vámtiszt. Valóban rendkívüli volt az invázió Németország irányában és nemcsak ezen a határállomáson, hanem Csehország egyéb határszakaszain is. A nem mindennapi viszonyokat a piac parancsszavaira érzékenyen reagáló állampolgárok tömegei váltották ki, akik még az utolsó napokat kihasználva, október 15- ig olcsóbb vámdíjak tudatában igyekeztek gazdag szomszédainknál — Németországban és Ausztriában — elektronikai és egyéb közhasználati cikkeket vásárolni. Október 15-től ugyanis érvénybe lép az eddigi vámtarifán kívül a 15 A frontális és nagyméretű polgári és munkaköri büntetés nézetem szerint destruktív hatással lesz a társadalomra. Abszurd dolog, hogy e törvény alapján nem gyakorolhatják tisztségüket olyan személyek, akik 1968-ban kísérletet tettek a társadalom megreformálására. Akiket az elkövetkező két évtized alatt a bíróságok üldöztek, munkavégzési és polgári szempontból hátrányos helyzetbe kerültek, s akik tevékeny részesei voltak a jelenlegi új demokratikus fejlődés megteremtésének. A törvény szerint sokan azok közül, akiket 1990-ben polgárilag és erkölcsileg rehabilitáltak, most el kell hogy hagyják helyüket. Ez nemcsak hogy helytelen, de erkölcstelen is"— hangsúlyozta Alexander Dubéek. nak titkárai ugyanebben az időpontban pedig az új munkamódszerek kereséséről tárgyaltak és arról, hogy a Maticatörvényhez hasonlóan szükség lenne a nemzeti kultúrák működését biztosító törvényre is. S hogy a kép teljes legyen el kell mondjuk, hogy ugyanitt, ugyanebben az időpontban tartotta a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Választmánya az elnökök és választmányi tagok közös értekezletét. A párhuzamosan futó rendezvények a hét v^ge három napján a közös munkaértekezleteken csúcsosodtak ki, s az eredmény — mint Pukkai László, Görföl Jenő és Mézes Rudolf, az akció fő szervezői elmondták — az, amit vártak: „Gyakorlati ötleteket kértünk és kaptunk.” (csanaky) százalékos behozatali felár is. Nem csoda tehát, hogy sok határátkelőhelyen csupán a vám megfizetésére hat órán keresztül kellett várakozniuk a „turistáknak”. Folmavában például, ahol az átlagos napi vámdíj összege 15—20 ezer korona között mozgott, szombaton 17 óráig 150 ezer koronára emelkedett. A több kilométeres sorokat, a hosszú várakozást sok állampolgár fegyelmezetlensége is bonyolította. No, meg az is, hogy a vámtisztviselők sem készültek fel a „rohamra”, bár az előrelátható volt. A csehszlovák—osztrák határon is — valamivel enyhébb kivitelben — rendkívülire nőtt a forgalom, de az általános helyzet úgy látszik azt bizonyítja: Szlovákiában jóval gyöngébb a vásárlóerő. A csehszlovák—izraeli együttműködést Van mire alapozni 700 ezren írták alá a kiáltványt ken kikiáltotta a palesztin államot. Izrael iparilag fejlett állam, aránylag rövid időn belül a közel-kelet legfejlettebb államává vált. Az országban magán-, állami- és szövetkezeti tulajdon létezik. A szövetkezetek alapját a kibucok képezik, amelyeknek fele mezőgazdasággal foglalkozik. Izrael fő kiviteli cikkeit a csiszolt gyémánt, gyümölcs- és zöldségkonzervek, déligyümölcsök, fegyver, textília, lábbeli, elektrotechnikai és elektronikai berendezések képezik. Ezzel szemben az ország nyers gyémántot, ipari nyersanyagokat, vegyianyagokat és gépeket importál. Az első csehszlovák—izraeli gazdasági szerződést 1950-ben kötötték meg. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása után a két állam kereskedelme közvetítő államokon keresztül folyt. A kapcsolatok a nyolcvanas évek második felében kezdtek ismét fellendülni, amikor a cégek és szervezetek közvetlen kapcsolatokat kezdtek kialakítani egymás között. A diplomáciai kapcsolatok 1990-es felújítása a kereskedelmi együttműködésben is új lehetőségeket teremtett. Míg 1986-ban az Izraelbe irányuló csehszlovák kivitel körülbelül 1 millió dollárt tett ki, addig ez az összeg a múlt évben majdnem 12 millióra emelkedett. államért ványt ezidáig több mint 700 ezer személy írta alá. Nem csupán a csehek és szlovákok együttéléséréü, hanem a nemzeti kisebbségek akaratáról is szó van — hangsúlyozta A Nagy László, az FMK elnöke. A tanácskozáson több politikus kiemelte, hogy ha október 22-én és 23- án a CSNT és SZNT elnöksége közös tanácskozásán nem tudnak egyezségre jutni az államközi szerződést illetően, akkor október 28. a szövetségi megőrzéséért folytatott küzdelem napja lesz. A tanácskozás résztvevői záródokumentumot fogadtak el, melyben egyebek között hangsúlyozzák: „Meg vagyunk róla győződve, hogy a közös, demokratikus állam — a szövetségi köztársaság — hazánk politikai stabilitásának és gazdasági fellendülésének az egyedüli záloga. ” (Ismét) megrohantuk
