Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-12 / 200. szám
Szabad ÚJSÁG 1991. október 12. A játék világa — Legoland Meghívó Hont megyébe A történelmi Hont megyére kívánnak ablakot nyitni e hónap végén a hajdani székhelyen, Ipolyságon, hogy képzeletben ráláthassanak annak a földdarabnak a múltjára, melynek tájai még ma is csodálatosak és elbűvölőek A Selmeci- hegyektől a Duna partjáig szebbnél szebb természeti látnivalókban gyönyörködhetünk De történelmünk sem szegényebb másokénál. A vidék már évezredek előtt is vonzó volt. Letelepedett környékünkön a bronzkor embere, átjárták a vidéket a kelták a quádok és rómaiak, a szlávok, a hunok és az avarok A IX században elsők közt került e föld a honfoglalók birtokába. Azon megyék közé tartozik Hont, melyet még Szent István alapított. A Duna völgyét pedig már az első utak is összekötötték megyénk leggazdagabb északi városával, az európai hírű Selmecbányával. Aztán apátságok, szerzetes rendek alakultak itt sorra, mint például Ságon, Bozókon, Pásztón, Zebegényben és Márianosztrán. És épültek várak is, többek közt Damásdon, Drégelyen, Ságon, Csábrágban, Korponán, Selmecen, Szitnyán és másutt. S a nagy csatáknak ugyancsak színtere volt Hont. Közülük többet Tinódi is megénekelt históriáiban. Szitnya, Csábrág Szálka, Drégely, Ság, Palást neve így örökre beíródott a történelembe. S aztán büszkélkedhetnénk nagyjainkkal is: a törökverő Thuri Györggyel vagy Szondival, a Koháryakkal s a Pálffyakkal, a szabadságharc hős Pongráczaival vagy az Ivánkákkal Állíthatjuk hát bátran: tájaink, kulturális öröksége, szellemi forrásvidékei korántsem szegényebbek, mint más régiók művelődéstörténeti hagyományai Az örökség azonban csak akkor válik értékké, ha feltárjuk és magunkévá tesszük. Ezért rendeztük meg a Hont megye az idő tükrében című kiállításunkat, melyet 1991. szeptember 28-án nyitottunk meg Ipolyságon Szeretnénk megyénket a maga történelmi valóságában bemutatni bár tudjuk, a kiállított régi képeslapok, kiadványok, portrék, levéltári és egyéb dokumentumok, illetve azok fénymásolatai „tükörcserepei” lesznek csak a múltnak. Am így is áttörésnek számíthat majd az idei kiállítás, hisz közel hetven év után először láthatunk majd anyagot abból a gazdag gyűjteményből, melyet az első köztársaság ideje alatt érthetetlen okokból Selmecbányára vittek S a közönségnek hosszabb távra is adnak valamit a rendezők Hisz több ezer régi képeslapot nyomattak árusítás céljából videófilmet készítettek a régi műemlékekről stb. Az idei Honfi Napokon a népművészetet, a népi kultúrát is úgy mutatják majd be, hogy az együtt élő népek — magyarok, szlovákok és németek — népviseletét, népművészeti tárgyait, munkaeszközeit egymás mellé teszik S a szeptember 29-iki gálaműsorban együtt lépnek fel Palást, Ipolyszakállos, Tesmag Kelenye, Nagykér, Százd és Egeg népművészeti együttesei, csoportjai mellett a dacsólami, a hrussói, a németi, a báti és a bakabányai szlovák folklórcsoportok S rajtuk kívül eljönnek a nagybörzsönyi német pávakör énekesei és a szobi Banobius táncosai is. Hadd lássák az utódok a hajdani Hont sokszínűségét és tarkaságát. Es tudatosítsák újra, hogy évszázadokon át egymás mellett éltek itt a különböző nációk Éltek békében és szeretetben, egymás közelében, egymást erősítve. Szeretettel várunk hát mindenkit műsorainkra. A felsoroltakon kívül természetesen lesz más is. Például filmbemutató, templomi hangverseny, kirakodóvásár és gazdag tombola.Reméljük rendezők és nézők nem fognak csalódni egymásban. CSÁKY KÁROLY A világ alapeleme nyilván nem az atom, hanem egy kis műanyag kocka, melynek neve: Lego. Két azonos színű kockát huszonnégyféle módon lehet összekapcsolni. Hat kockánál a módozatok száma már több mint 103 millió. Öszszerakhatunk belőle kereket, ajtót, kezet, lábat, emberkéket, állatokat, egyszóval mindent. Fő erénye, hogy játékkal fejleszti a gyermek alkotókészségét. Nyugat-Európában tíz családból hét—nyolcban megtaláljuk a Legót. Az elsőbbséget Svédország tartja, ahol a gyermekescsaládok 87 százalékában található meg a Lego. Dánia — a Lego hazája — 84 százalékkal áll a második helyen. Biliund dán városkának mindössze 4531 lakosa van. Innét indulnak útnak az egész világba a Legéből készült hajók és űrhajók. Itt gyártják az ismert játékszert — szikrázóan tiszta, korszerű gyárban. És itt van az alkotó és játékos gyermekek édenkertje — a Legoland park. Ide szállítják Németországból és Hollandiából azt a különleges műanyag granulátumot, amelyből nagy nyomás alatt sajtolják a Lego-kockákat. Összesen 1200 fajta készül belőlük 12 színben. A kész kocka egész sor vizsgálaton esik át. Ezredmilliméteres pontossággal ellenőrzik méreteit, továbbá éghetetlenségét, színtartősságát és kapcsolódási szilárdságát. Az utolsó vizsgálat egy acélállkapcson történik: a Legónak ellenállónak kell lennie a gyermeki harapással szemben is... Legoland egyik leghatalmasabb építménye az amerikai Mount Rushmore emlékmű, George Washington, Abraham Lincoln és Theodor Roosewelt képmásával. Az építmény 15 méter magas és természetesén Lego-kockákból készült. Összesen másfél millió darabra volt szükség. Ez az építmény a leghatalmasabb a tízhektáros parkban, amelyet 1968-ban alapítottak. Az nagyméretű Lego-alkotások mintegy 32 millió Lego-kockát „emésztettek fel”. A park látogatóinak száma évente 15 millió, de csak 17 százalékuk a gyermek nélkül érkező felnőtt. Van itt Columbia-űrrepülőgép, New York-i Szabadság-szobor, de láthatók Amsterdam hajócsatornái, a koppenhágai kikötő és a dán királyi palota. Ez az egyetlen hely, ahol a valódi palotán kívül kitűzhetik a dán királyi lobogót. A legtöbb modell 1:20 méretben készült, de a nagy dán mesemondó, Andersen is életnagyságban szemléli a kíváncsi gyermekeket... A legnagyobb vonzerőt talán a különleges Lego „homokozók” jelentik, ahol a gyerekek homok helyett 25 fajta Lego-kockát találhatnak, óriási mennyiségben. Minden látogató szabadon játszhat és fantáziája szerint alkothat. A legjobb alkotást korcsoport szerinti kategóriákban mindennap kiértékelik, és a győztesek jutalmat kapnak — természetesen Legót. A Legoland azonban nemcsak Legót jelent. Mert például itt van a Titania palota, egy 18 szobás épület telis-teli babákkal, és működik egy autóiskola, melyben 8-14 éves gyerekek tanulhatnak autót vezetni, kis elektromobilokon. A pályán forgalmi jelzések, fényjelzők, kereszteződések vannak, akárcsak a valóságban. Balesettől nem kell tartani, mert a kis villanyautók sebessége 8 kilométer óránként. A gyermekek autójára kitűzik hazájuk zászlaját, és az instruktor utasításait anyanyelvükön kapják. Húsz perc sikeres utazás után mindenki vezetői jogosítványt kap. Valószínű, hogy ezek a gyerekek, ha majd igazi gépkocsit vezetnek, kevesebb balesetet okoznak, mint a többiek. A bátrak számára — háromtól százéves korig — gyorsvasút áll rendelkezésre, a gondolkodók számára pedig üzemelő vonatmodellek. Aki szereti az indiánokat és May Károly regényeit, elidőzhet Legoredoban, a vadnyugati városkában „saloonnal” és börtönnel. A hetvenéves Palle Thogersen 15 évig dolgozott „seriffként” Legoredóban. Az egyetlen, amit a gyerekek Legolandnak felrónak, hogy nem tart nyitva egész évben. Május elsején nyitja meg kapuit és szeptember harmadik vasárnapján bezár. Egyrészt idő kell a karbantartási munkák elvégzésére, másrészt minden évben bővül a látnivalók sora. Ha tehát az ember a következő év májusában látogatja meg a parkot, ismét örülhet egy-egy új létesítménynek. A parkot Ole Kirk Christiansen hozta létre (1891-1958). Eredetileg asztalos volt és 1929-ben, a nagy gazdasági válság idején kezdett játékokat készíteni fából. Eleinte összerakható kisautókat faragott, s ez volt tulajdonképpen a Lego őse. Maga az elnevezés a dán „leg godt” (játssz jól) szavakból származik. Christiansen csak később tudta meg, hogy a latin legere szó nemcsak azt jelenti, „olvasni”, hanem azt is, hogy „összerakni”. 1941-ben készültek az első műanyag kockák. 1956-ban Dánia Németországba kezdte ezeket exportálni, abba az országba, amely a világ legnagyobb játékexportőrének számít. Két évvel később készült el a „nagy változat”, melynek nyúlványai beleilleszkednek a másik kocka mélyedésébe, s ezzel a kockák tetszés szerint egymáshoz kapcsolhatók. Ezután született meg a Duplo, az olyan Lego, amely háromhónapostól ötéves korig alkalmas a gyerekek számára. Végül megjelent a Lego Technik, a hétévesnél idősebb gyerekek számára. Christiansen négy fia a Lego,szakmában” maradt Apjuk halála után ők vették át a gyár vezetését, jelszavával együtt: Der beste er ikke for godt, vagyis: csak a legjobb az elég jó. Billundon kívül ma már Svájcban, Brazíliában, az USA-ban és Dél-Kóreában is vannak Lego-gyárak. És egy csomó utánzat is megjelent. Indiában gyártják a Leggo-t, Dél-Kóreában Coko and Cokoland néven, Kínában pedig 0937 jelzéssel került piacra Lego-utánzat.Precizitásában, sokféleségében és minőségében azonban a Lego, legalábbis egyelőre, verhetetlen. A PULZUS nyomán Kulturális napok Deregnyőn Második alkalommal került sor a Deregnyői Kulturális Napokra. Az érkező vendégeket az idén már magyar helységnévtábla is köszöntötte, s méltó helyet kaptak az előadók és hallgatók a Lónyai-kastély egyik újjávarázsolt termében. A rendezvények sorát Csorna László tiszteletes úr nyitotta meg, majd az érkezettek megtekintették Balogh István festőművész és Ferenc György fafaragó kiállítását a református egyház tanulmányi központjában. Ezután Molnár Imre kormányfőtanácsos tartott előadást, „Magyarok csehországi kitelepítése” címmel. „Joga van ahhoz minden népnek — mondotta —, hogy megismerje a saját történelmét.” Megrázó szavai abba a világba vezettek bennünket, amikor télvíz idején Csehországba deportáltak sokezer magyart, s rabszolgaként adták, vették őket, válogattak közülük, hazaírt leveleiket pedig cenzúrázták. Egy olyan világba, ahol hiába kerestek választ emberek ezrei a megválaszolhatatlan kérdésre, mit tegyenek: váljanak magyarként földönfutóvá, vagy maradjanak nyelvüket megtagadva, mert egész nemzetükre rányomták a kollektív bűnösség bélyegét.„Nem azért hallgatunk ilyen előadásokat, hogy bárkit is hibáztassunk. Egymás ellenében nem maradhatunk fenn” — mondta az előadás után Csorna tiszteletes, s szavait a jelenlévő néhány szlovák kedvéért szlovákul is megismételte. A Zürichből érkezett dr. Csihák György a közép-európai rendezés lehetőségeit taglalta előadásában. Történelmi csodának nevezte, hogy a magyar nemzet egyáltalán fennmaradt, s felvázolta, hogy szerinte jövőnk a szövetségben, integrációban élés lehet. A kérdés csupán az, hogy kivel kössünk szövetséget? A nyugat-európai országok, az Európai Közösség blokkja és a Szovjetunió ill. az ázsiai országok hatalmas tömbje közé ékelődve a legeszményibb megoldás a közép-európai államszövetség lenne, ami feltételezi a tagállamok közötti határok lebontását, átjárhatóságát. A deregnyői kulturális napok vendégei voltak a Lányai grófi család Ausztriában élő leszármazottai, Roncsol László, D. Varga László és Bogoly István, akinek szakszerű kalauzolásával végigjártuk vidékünk neves történelmi emlékhelyeit. Csémy Lajos prágai teológiaprofesszor előadása a Vizsolyi Bibliáról szólt. Vázolta ez értékes nemzeti kincsünk keletkezésének történetét, kiadójának és fordítójának, Károli Gáspárnak az életútját, s ismertette a „Mire van szüksége a Hazának?” című, ma is időszerű történelmi okfejtését, majd ízelítőt adott a Biblia veretes nyelvezetéből. A marosvásárhelyi Nagy Ferenc azt is ismertette, hogy mennyire van jelen a magyar nemzetiség Románia tudományos életében. Az ő 50 fős kutatócsoportjában pl. mindössze 8 román dolgozik, ami korántsem egyedi eset, s nem kis büszkeséggel tudósíthatott bennünket arról, hogy a magyar tudományos csoportok nagy eredményekkel, széleskörű nemzetközi elismeréssel dolgoznak, s jelentős szerepet játszanak Románia tudományos-ipari vérkeringésében. A hallgatóság nagy érdeklődéssel várta Pozsgay Imre országgyűlési képviselő „Magyarországi politika és nemzetiség” című előadását. Pozsgay példa nélküli tettként értékelte, hogy Magyarország a bolsevik rendszert békés úton, vértelenül tudta felszámolni. A gazdasági válságjelek ellenére Magyarország a volt szocialista országok közül legmesszebbre jutott, annak ellenére, hogy az átalakulás keserveit még évekig nyögni kell. Pozsgay Imre beszélt Közép_Európa békéje és az egyensúly megtartásának szükségességéről, ugyanakkor azt is kimondta, hogy vállalni kell a határokon túl élő magyarság politikai képviseletét is. Jól véssük eszünkbe a Deák Ferenc-i gondolatot: Mindent visszaszerezhetünk, csak azt nem, amiről magunk mondtunk le. A kulturális rendezvénysorozat Deregnyőn emlékműavatással zárult, itt Roncsol László mondott beszédet. A délutánt a Thália Színház színészei, Kövesdy Szabó Mária és Pólós Árpád irodalmi műsora színesítette. TÓTH FERENC A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tagfelvételt hirdet Jelentkezni 1991. október 15-én és 18-án este 18 órától lehet a nagyidai művelődési központban. Várjuk a néptáncot és népzenét kedvelő fiatalok jelentkezését! Az Apró Szőttes gyermektáncegyüttes 5—14 éves korú gyermekek számára tagfelvételt hirdet! Jelentkezni 1991. október 14-én és 15-én lehet 14-től 19 óráig az együttes próbatermében (Námestie 1. mája 10—12; Pozsony).
