Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-03 / 166. szám

Vizsga — demokráciából / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. szeptember 3. • I. évfolyam • 166. szám • Ára 2,30 korona Megkezdődött a tanév — több szünettel Politikamentes, diákközpontú oktatási! Az ország iskoláiban tegnap megkezdődött az új tanév. Szlovákiában 92 360 kisdiák ült első ízben a padokba az alapfokú oktatási intézményekben — 2356 állami és 28 egyházi iskolában. Tegnap két művészeti alapiskolában is megkeződött az oktatás. Az 1991/92-es tanévben az alapiskolákban több mint 722 ezren, a gimnáziumokban 57 870-en, a szakközépiskolákban mintegy 79 ezren, a középfokú szakmun­kásképző intézményekben megközelítőleg 110 ezren tanulnak majd. Az alap- és középiskolai tanterv egy nem kötelező tantárggyal bővül, az esz­tétikai neveléssel, amely heti két órát tesz ki majd. Megszűnt a honvédelmi nevelés, azonban az Államvédelmi Ta­nács javaslatára a polgári védelem alap­­információit oktatandó, az ember és a természet védelme nevű tantárgy került be a tantervbe. Az előző tanévhez képest az alap- és középiskolásoknak több a szabadidejük. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumának utasítása ér­telmében beiktatták az úgynevezett őszi szünetet, amely október 31-én kezdődik, és november 3-ig tart. A hagyományos karácsonyi szünet december 23-tól janu­ár 5-ig tart, az új évben az oktatás január 6-án, hétfőn kezdődik. A félévi szünet január 31-e és február 2-a, a tavaszi szü­net Pozsonyban és Nyugat-Szlovákiában február 24-e és március elseje, Kelet- Szlovákiában február 17-e és február 23-a, Közép-Szlovákiában pedig március 2-a és március 8-a között lesz. A húsvéti szünet április 16-án kezdődik, és 21-én ér véget. Az oktatás április 22-én, szer­dán indul újra. A tanévkezdet alkalmából Václav Havel köztársasági elnök látogatást tett néhány prágai oktatási intézménynél. Röviddel nyolc óra után érkezett a Be­­neáről elnevezett kereskedelmi akadé­miára, amely állami iskolaként a külke­reskedelemre és általános közgazdaság­ra szakosodott. Ezt követően az államfő egy egyházi iskolában, majd egy magán­­gimnáziumban, végül pedig egy bfevnovi alapiskolában járt. Szenczi Molnár Albert szülővárosá­ban, Szencen tegnap négy és félszáz diákkal kezdte az új tanévet a magyar tanítási nyelvű alapiskola. A mátyusföldi kisváros iskolájában az idén 48 elsős ült be először az iskolapadba. Kovács Péter, az iskola új igazgatója, tanévnyitó beszé­dében hangsúlyozta, hogy olyan változá­sokkal kezdik az idei tanévet, amelyek remélhetőleg mielőbb lehetővé teszik a korszerű követelményekhez való gyor­sabb ütemű igazodást. Elsődleges feladatként a politika­­mentes, diákközpontú, a tanulókat meg­felelő és alapos tudással felvértező okta­tási módszerek alkalmazását tűzték ki. — Igaz, hogy más iskolákhoz hasonlóan a miénknek is gazdasági, pénzügyi prob­lémái vannak, de most már legalább adott a lehetőség. Tőlünk függ, tudunk-e élni a kínálkozó alkalommal — emelte ki beszédében az igazgató. A környező községek és falvak alsó tagozatos iskoláival jó az együttműködé­sük, de a jövőben az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet kívánnak szentelni az olyan falvaknak, ahol nincs alsó tagoza­tos magyar alapiskola. —rd— A Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola — három osztályra elegendő elsős nébuló — összesen pedig 528 tanu­ló előtt tárta ki kapuit. Örvendetes módon egyre több szülő szánja el magát arra, hogy teljesítse (eleddig szlovák iskolába „kény­­szerített”) gyermeke legtermészetesebb óhajtását, amely Sütő András megfogal­mazásában így hangzik: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat!” A járás legnagyobb alma materében teljes létszámú, megfelelő szakképesítés­sel rendelkező pedagógusgárda várta a gyermeksereget. Az iskola vezetése számos újdonság­gal akart próbálkozni a szabadabb társa­dalmi légkört kihasználandó. Az oktatás színvonalát emelő ötleteik, elgondolása­ik megvalósításával azonban — ki tudja meddig!? — még várniuk kell, annál az egyszerű (?) oknál fogva, hogy az illeté­kesek, az előző tanévhez képest 340 ezer koronával csökkentették az iskola fenn­tartására folyósítandó állami támoga­tást. Vagyis 1 millió 300 ezer korona helyett (még ennyi is kevés lett volna!) (Folytatás a 2. oldalon) * Uj igazgató a régi iskolában Pedagógusbiztató Közeleg az „őszi ülésszak” Szeptemberben vizsgázunk demokráciából — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Jozef Kuíerák, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom elnöke. Mint ismeretes, a Szlovák Nemzeti Tanács őszi ülésszakán az egyes ellenzéki pártok és mozgalmak — a Szlovák Nemzeti Párt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és feltehetően a Demokratikus Baloldal Pártja — képviselői újra javasolni fogják, hogy vegyék a napirendi pontok közé Szlovákia önállósulásának kérdéséi Kameráknak és a NYEE egész vezetésének az a véleménye, hogy ha „ a nép ” mindenáron önálló Szlovákiában kívánna élni, ám legyen. A szlovák parlament őszi ülésszakán várhatóan Órga KeftoSovának, az SZNT alelnökének visszahívására is sor kerül. „Ha a Demokrata Párt javasolni fogja jelöltjük visszahívását a vezetésből, a NYEE is KeltoSová ellen fog szavazni” — mondta Kuéerák. Milan áútovec, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának elnöke egy hét­tel ezelőtt keményen bírálta Alexander Dubéeket, a szövetségi parlament elnö­két, amiért nem reagált idejében a Szov­jetunióban történt fordulatra, áútovec kijelentéseire Jozef Kuéerák a sajtótájé­koztatón megjegyezte: a NYEE tovább­ra is támogatja Dubéeket, és teljes mér­tékben elismeri politikai érdemeit. (molnár) A lett kormány követelése nyomán augusztus végén a szovjet belügyminisztérium készültségi egységének 150 tagja hagyta el a főváros, Riga közelében levő támasz­pontját. A felvételen az OMON egyik fegyverese újságírók kérdéseire válaszol. Lett­ország vezetése a „kommandósokat” tartotta a legnagyobb veszélynek, amely a köz­társaság függetlenségét fenyegethette. A szovjetunióbeli történéséből lapunk 3. olda­lán számolunk be (Telefotó: ÖTK/AP) : 1 ; ' \ Vádemelés a puccsisták ellen Az Orosz Föderáció főállamügyész­sége vádat emelt a szovjet államcsíny­­kísérlet fő szervezői ellen. A vádat Gennagyij Janqjev, Valentyin Pavlov, Dmltrjj Jazov, Vlagyimir Kijucskov, Oleg Baklanov és Alekszandr Ti/ja­­kov ellen emelték. Vád alá került Jurjj Plehanov is, aki Gorbacsov teslőrsé­­gének egyik parancsnoka volt és együttműködött a puccsistákkal. A RIA független hírügynökség szerint Valentyin Szia rod ubcev ellen rövide­sen szintén vádat emelnek. A vádlot­takat a napokban egy moszkvai bör­tönbe szállították, ahol más foglyok­kal közös cellákban tartózkodnak. Az államügyészség elfogató parancsot adott ki a szovjet parlament volt el­nöke, I.ukjanov ellen. Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés volt főparancsnoka csodálkozását fe­jezte ki afölött, hogy Jazov a puccsis­ták oldalára állt. Szerinte a tábornok mindig az elnök híve volt és magatar­tása érthetetlen. Kulikov úgy véli, hogy Jazovot „bizonyos emberek” be­folyásolták, akik nevét hajlandó a vizsgálat során bejelenteni. Dienstbier a Pireneusi-félszigeten Megszűnik-e a vízumkényszer? Francisco Fernandez Ordonez spa­nyol és Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter meghívására tegnap hi­vatalos látogatásra a Pireneusi-félszi­getre utazott Jirí Dienstbier, a cseh­szlovák diplomácia vezetője. Röviddel elutazása előtt a külügymi­niszter interjút adott a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának. Elmondta, hogy spanyolországi és portugáliai látogatása során a Csehszlovákia és az Európai Közösségek között kötendő társulási szerződé aláírásával összefüggő kérdé­sekről fog tálalni. Ezzel összefüggés­ben felhívta a figyelmet arra, hogy 1992. 4 január elsejétől Portugália elnököl az EK-ban. Hozzáfűzte, hogy a portugál ve­zetőkkel folytatandó megbeszéléseken napirendre kerül a két ország közötti ví­zumkényszer eltörlése. Ugyanis Portugá­lia az egyik ország, amellyel még mindig érvényben van a vízumkényszer. Hittel, bizodalommal A pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alap­iskola tanévnyitó ünnepélyén új igazgató köszöntötte a diákokat, a kisiskolásokat, a tanárokat és a szülőket: dr. Popély Gyula törté­nész, egyben vázolva saját elképzeléseit is, milyen iskolát szeretne munkájával megteremteni. A tanévnyitó beszédet.az alábbiakban kivonatosan közöljük. „...új tanévet nyitunk, amikor régi elszántságainkat új reménységekkel erősítve, újult akarattal látunk hozzá magasztos hivatásunk betöltéséhez Számunkra ugyanis az iskola nemcsak egyszerű közművelődési intézmény, hanem annál sokkalta több és nagyobb jelentőséggel bíró mentsvárunk, mondhatnák úgy is: jövendőnk záloga. Többen kifejtették már, s ezt mi is valamenyien jól tudjuk, hogy anyanyelvi oktatás nélkül utunk a biztos kultúra-, identitás- majd nyelvvesztéshez vezetne. Iskolák nélkül a pásztor nélküli nyáj sorsára jutnánk, amelynek következménye a kétségbeesés, sőt idővel a teljes szétszórattatás és megsemmisülés lenne. Mi azonban nem akarunk a szelek játékává válni, és ezért a magunk megőrzését igencsak fontos feladatunknak tekintjük. Sütő Andrással valljuk mi is, hogy jövőnk oda van letéve az iskoláink falai közé. Ezért nem hagyjuk, ne hagyjuk el soha anyanyelvi iskoláinkat! A nemzeti kisebbség sorsa, élete csak ritkán és a világiak csak kevés pontján irigylésremélló. Tájainkon is gyakran néztek, sőt néznek még ma is farkasszemet egymás­sal a felhevített nemzeti indulatok Nekem azonban dobogtatja szívemet a remény, hogy előbb-utóbb nálunk is felülkerekedik a tolerancia és megértés szelleme. Mi legyünk rajta, hogy ez minél előbb bekövetkezzék' Iskoláinkat pedig semmi körülmények között soha ne hagyjuk el, ismételem meg újból a már egyszer kimondott igét Erre kérem mind a pedagóguskollégákat, mind (Folytatás a 3. oldalon) ALMA MATEREK KELLENEK Biztatom a pedagógusokat, hogy áll­janak föl a katedrára, nézzenek végig az osztályon. Keressenek egy-két olyan te­kintetet (van!), amelyikben nincs sanda­­ság, amelyikben bizalom és kíváncsiság lakozik! S ha megvan a tekintet, ha meg­vannak a tekintetek, akkor azok már sok mindenért vigasztalnak. Vigaszra szorul a pedagógustársada­lom és biztatásra, bizalomra. Mert ala­csony fizetésért, sok munkával, gyér megbecsüléssel, társadalmi presztízzsel, sokszor lenézéssel kell mérkőznie annak, aki tanít. Ez azonban aligha a katedrához hűek bűne. Meg .kell tehát állni az osz­tállyal szemben, hogy velük együtt legye­nek képesek valamire. Megállni két lá­bon, hogy a föntről kiagyalt „oktatási kísérletek"” viharait túlélve jusson erő a nevelésre. Az „égigérő pedagógiák” ár­nyékában legyen kedv letelepedni és be­szélgetni. A tanácsokat osztogató „szak­értőkké” vált irányítók gyámkodása, mindenben „okos” tanácsa után is le­gyen erő megőrizni saját tanár arcukat, ars poeticájukat. Kívánom, legyen erő leváltani a haj­bókoló, mindent végrehajtó igazgatókat. Legyen erő ehhez akkor is, ha a „felsőbb akarat”, vagy az elvtársiasságban „egy­­bekovácsolódott” tantestületi kollektíva mást kíván. Kívánom, hogy jusson türe­lem a tananyag, „tényanyag” magjának, igazságának megőrzéséhez akkor is, ha nem fújnak kellemes, enyhe, türelmes politikai szellők. Jusson türelem a gyereket majomsze­retettel fojtogató, csak a nebulónak iga­zat adó, mindig a tanárt hibáztató szülői magatartás kivédéséhez! Adjon mindeh­hez erőt az a néhány, az a sok értelmes szempár! Ilyenkor szeptemberben ugyanis min­dig többre futja. A legtöbb gyermek be­vallva, bevallatlanul már közösségre vá­gyik a nagy vakáció után. Feledve a káni­kula unalmát, mesélve az élményeket, várva a barátokat. Ilyenkor, a nagy újra­kezdés idején, még a pedagógusban is feszül az energia, előkerülnek a naplók, megtelnek a rubrikák, új nevek, új arcok, új sorsok. Bepillantás a családok leginti­mebb belső világába, a gyerekek tulaj­donságait még csak jelző indulatokba. Az első csengővel minden valahogy újra­kezdődik, s mindannyian reméljük, hogy jobban, érdekesebben, mint az elmúlt tanévben. Pedig tudjuk a hiányosságokat is. A történelemtanítás „vakfoltjait”, a művé­szeti nevelés katasztrofális hiányait, a lexikális tudás mindenhatóságát, a gon­dolkodásra nevelés gyenge pontjait, az erkölcsi értékek romlandóságát. Mégis: évről évre neki kell gyürkőzni, mert aki ezt a pályát választotta, az nem Sziszi­­fusz. Igaz, a munka eredménye csak évti­zedek múltán, a tíz-húszéves találkozók mámoros, könnyes beszélgetéseikor iga­zolódik vissza. De visszaigazolódik. Álljanak hát föl a katedrára! Nézze­nek végig az osztályon, és kapaszkodja­nak meg valamiben, ami állandó! Amit nem tépáztak tanügyi reformok, tantes­tületi marakodások, gondolkodás nélkü­li „végrehajtások”, nyelvtörvény-paran­­csolatok. Kapaszkodjanak meg a hitben! Hogy érdemes. (korcsmáros) i

Next

/
Thumbnails
Contents