Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-11 / 173. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. szeptember 11. • I. évfolyam • 173. szám • Ára 2,30 korona Mai számunkban 8 oldalas MUSOKM ( Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy lapunk holnapi számának 4. oldalán részletes ismertetést olvashatnak a vagyonjegyes privatizálásról v__________________________________________________________J Bős—Nagymaros ügyében Nyilatkozat A vízlépcsőrendszer nemcsak a szlovákok ügye v Stop „Camobilnak” -védjük meg a Dunát! Bős = nemzetközi katasztrófa • Nyugati kölcsönből ne pusztítsák az erdőt! Akár a kommunizmus idején... • A nagykövetasszony „elfoglaltsága” • Még 17 milliárd kellene! Alexander Zinke, a Természetvédel­mi Világalap ausztriai képviselője hang­súlyozta, hogy szervezete szolidáris a szlovákiai természetvédőkkel. „Bős nemcsak a szlovákok ügye, hanem az európaiaké is — mert ez európai kér­dés” — hangsúlyozta. Benkovics Klára, az Eurolánc képviselője, aki a bősi épít­kezésen szervezte a tiltakozó akciókat és a blokádot, arról beszélt, hogy meg kell védenünk közös értékeinket. Bírálta az illetékeseket és figyelmeztetett arra, >gy az Eurolánc már 1990 februárjától takozik és a kormány ennek ellenére :tyet hány a lakosság véleményére és ilaszra sem méltatja a petíciókat. Katharina Nenning, a Global 2000 nevében kifejtette az osztrák álláspon­tot. Bőst nemzetközi katasztrófaként jel­lemezte. Hangsúlyozta, hogy előnyösebb támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek az energiatakarékosságot szor­galmazzák, s eközben Ausztriának segí­tenie kellene Csehszlovákiát. Közben bí­j 'Vjjgi ,v ^ Plüsskutyus és puska nem fért egyszerre a horvát gárdista kezébe, ezért a bevásárlásról hazamenet a feleség viszi fegyvert. Képünk Eszéken készült ezek­ben a napokban. Részletes jugoszláviai jelentéseinket a 3. oldalon közöljük (Telefotó: CTK/AP) rálta Ausztria habozó álláspontját. Jaromír Síbf a szlovákiai környezet­védők nevében megemlítette, hogy a Nagymaros elleni világnap 1988-ban a nagymarosi vízlépcső építésének leállítá­sát eredményezte. Megemlítette a WWF merőben új szempontjait: „Tudjuk, hogy egész sor nyugati pénzügyi szervezet és kormány figyelmesen követi, hogy Cseh­szlovákiában a kormányok miként old­ják meg a bősi konfliktust. Nem hiszem — mondta —, hogy még lenne olyan pénzintézet, amely pénzt adna egy ilyen, nemzetközileg is elítélt tervezethez. A csehszlovák kormánynak a bősi vízlép­cső befejezéséhez még további 15—17 milliárd koronára lenne szüksége, ame­lyet kizárólag külföldi hitelek útján tud­na biztosítani.” (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Köztársaság Kormánya felhatalmazásából köszönetét mon­dok a nemzetközi környezetvédelmi szervezeteknek és mozgalmaknak azért, hogy megértik és támogatják a despotikus múltból örökölt Bős— Nagymaros-i vízlépcsőrendszer kör­nyezetkárosításának elkerülésére irányuló törekvéseinket. őrömmel üdvözlöm egyben a Cseh és Szlovák Köztársaság kezde­ményezését, melynek keretében VavrouSek környezetvédelmi mi­niszter űr Budapestre látogat, hogy a probléma megoldására tett javasla­tait a magyar Országgyűlés illetékes bizottságai előtt ismertesse. A magyar kormány folytatja eddi­gi, eredeti programján és az Ország­­gyűlés határozatain alapuló követke­zetes politikáját, melynek alapja, hogy a vízlépcsőrendszer a magyar és a szlovák nép hosszútávú, közös környezeti érdekeit veszélyezteti, így elhagyása nem csak a magyar oldal­nak használ. Ragaszkodik azokhoz a tiszta forrásokhoz, az elhatározáso­kat megalapozó tisztán tudományos és környezetvédelmi felismerések­hez, melyek a demokratikus és a környezetvédelmi mozgalmak szin­tézisében születtek, s nem engedi meg, hogy ezeket a két ország jövő­beli együttműködésének ártó politi­kai szándékok terheljék meg. A kormány mindent elkövet an­nak érdekében, hogy az országok ne a vízlépcső- probléma torzító szemü­vegén át tekintsenek egymásra, tisz­teletben tartva ezzel a szlovákiai ma­gyar kisebbség alapvető érdekeit is. Köszönettel veszi azokat a nem­zetközi szervezetektől és különböző kormányoktól kapott szakértői és egyéb ajánlatokat, melyek segíteni kívánnak a kibontakozásban. Bízik a magyar kormány abban, hogy a zsákutcából a kivezető utat kölcsönös türelem és megértés alap­ján közösen megtaláljuk. Budapest, 1991. szeptember 10. DR. SÁMSODI KISS GYÖRGY Tegnap délelőtt Moszkvában megkezdődött az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezelet emberjogi konferenciája, amelyen részt vesznek az EBEÉ külügymi­niszterei. A helsinki folyamat 35 tag­államának képviselői a tanácskozás­ra meghívták Lettország, Litvánia és Észtország külügyminisztereit is. A konferencia közel egy hónapig tart. A megnyitón beszédet mondott Mihail Gorbacsov szovjet elnök, aki köszönetetét fejezte ki a nemzetközi közösségnek, hogy az államcsíny ide­jén segített megállítani a reakciós erőket. Gorbacsov szerint a Szovjet­unió a puccskísérletből három tanul­ságot vont le: a peresztrojka a szov­jet társadalomban megerősítette helyzetét, a szabadság szilárdította gyökereit, és a néptömegek nagy erőt bizonyítottak, amikor ellenáll­tak a puccsistáknak. Az elnök hang­súlyozta, hogy az államcsínykísérlet alapján megállapítható: következe­tesen végre kell hajtani a demokrati­kus változásokat, kiformálni az új államszövetséget és megteremteni a piacgazdaságot. A Szovjetunió szu­verén államok szövetségévé válik, és új, erős támasza lesz a nemzetközi békének és biztonságnak. A nemzetiségi konflikutusokról szólva Gorbacsov megjegyezte, ha Európa meg akarja akadályozni a menekültáradatot, az állami szervek szintjén mindent meg kell tennie a kisebbségek szabadságjogainak biz­tosítására. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sürgeti a hagyo­mányos fegyverzetcsökkentési egyezmény és a hadászati támadó­­fegyverek csökkentésétől szőlő egyezmény ratifikálsát. Gorbacsov felhívta a Nyugatot, szenteljen nagyobb figyelmet a szov­jet problémáknak. Épp most alakul­nak ki azok a feltételek, amelyek le­hetővé teszik a „hetek” és a Szovjet­unió tárgyalásain született megegye­zések gyorsított megvalósítását. A szovjet elnök szerint a Kelet- és Közép-Európában, valamint a Szov­jetunióban beállt vátlozások alapján új kapcsolatokat kell létrehozni a szuverén európai államok között. A közel fél órát tartó beszéd után megkezdődött az emberjogi konfe­rencia vitája. Felszólalt Hollandia, Franciaország, Kanada, Belgium, Olaszország és Finnország külügy­­miniszere, valamint az Európai Kö­zösségek képviselője. Dienstbier csehszlovák külügyiminiszter felszó­lalását mára várják. A kisebbségi jogokért A nemrég megtartott genfi emberjogi­­kisebbségi konferencia előtt az SZNT el­nöksége nem tudott dönteni, ki képviselje a szlovák érdekeket és elképzeléseket, így be­töltetlen' maradt e hely a csehszlovák kül­döttségben. Akkor — a szövetségi külügy­minisztérium előzetes utasításai szerint — a csehszlovák küldöttségnek visszafogottan kellett viszonyulnia a magyarországi ki­sebbségvédelmi elképzelésekhez és azokat kellett támogatnia, akik késleltetni akarták egy általános érvényű zárónyilatkozat elfo­gadását. Mára — úgy tűnik — kissé megvál­tozott a helyzet, és az újabb tanácskozásra Szlovákia is konkrét elképzelésekkel indult útnak a csehszlovák delegáció résztvevője­ként. A Szlovák Köztársaság kormányának el­nöksége Ludovít Haraksim történészt ne­vezte ki a Moszkvában tegnap megkezdő­dött emberjogi konferencia szlovákiai kül­döttségének vezetőjévé. Az alábbi kérdé­sekre is ő válaszolt elutazása előtt. • Milyen küldetéssel indul a tárgyalás­ra? —A küldöttségben, amelyet Jifí Dienst­bier külügyminiszter vezet, Szlovákiát kép­viselem. Az embetjogi konferencia nagy­mértékben hozzájárult a kelet-európai tota­litárius rendszerek megdöntéséhez és ezt a tényt küldöttségünk is pozitívan értékeli. Tevékenyen bekapcsolódunk az emberi di­menzió mechanizmusának továbbfejleszté­sét célzó tárgyalásokba. Szeretnénk elérni, hogy különleges tudósítói vagy megfigyelői státusok jöjjenek létre az elfogadott kötele­zettségek teljesítésének ellenőrzésére. Szorgalmazni fogjuk egy új független me­chanizmus kialakítását, amelynek feladatai között szerepelne a jogsérelmet szenvedett egyének panaszainak kivizsgálása is. • A nemzeti kisebbségek kérdése bizo­nyosan elsődleges helyen szerepel mqjd ezen a konferencián.­—Ezzel kapcsolatosan Magyarország és a többi állam küldöttségeivel együttműköd­ve különleges figyelmet szeretnénk szentel­ni a nemzeti kisebbségek jogvédelmének. A konferencia résztvevőit tájékoztatni kíván­juk a csehszlovák szövetségi kormány ki­sebbségi politikájának alapelveiről. Ezen belül kiemelt helyen foglalkozunk majd a cigány kisebbséggel. Tekintettel arra, hogy egész Európát érintő problémáról van szó, javasolni fogjuk egy, a cigányság kérdéseivel foglalkozó szakértői bizottság létrehozását. • A moszkvai konferencia lényegében az 1989-es párizsi és a tavalyi koppenhágai találkozó beletőzése.­— ... valamint a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó idei júliusi genfi tár­gyalásé. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Koppenhágában elfogadott dokumentu­mok képezik azt az alapot, amelyre támasz­kodva a moszkvai konferencián létrejöhet a megvalósításukat biztosító mechanizmus. Érdekesnek ígérkeznek a viták az emberjo­gi kérdésekről, vagy arról, hogyan egyeztet­hető össze a nemzetek önrendelkezési joga az állam területi integritásának elveivel, to­vábbá, hogy bizonyos köztársaságok miként nyerhetik el függetlenségüket egy szövetsé­gi államon belül. • Az EBEÉ többi tagállamai hogyan készülnek a csaknem egy hónapig tartó moszkvai tárgyalásokra? — Franciaország, mint a „tizenket­­tek” tagja, javasolni fogja az „egységes jog­terület” kialakítását Európában. Figyelem­reméltó a kelet—nyugat-európai konföde­ráció kialakítására irányuló javaslat is, ami úgyszintén francia kezdeményezés. Politi­kai megfigyelők szerint a moszkvai találko­zó napirendjén szerepelni fognak az emig­ráció azon kérdései is, amelyek az emberi dimenzió konferenciájának hatáskörébe tartoznak. (A Verejnosf nyomán) Szabad, Csodálatos, mit produkál időnként a szabad sajtó. Bízzunk abban, hogy egy­szer majd akad valaki, aki összegyűjti az elmúlt két év nyomtatásban megjelent szellemi bukfenceit. Egy életre el lenne látva munkával szegény feje, hacsak idő nap előtt meg nem csömörlik a sok ke­­sze-kuszaságtóL A Vyber legújabb száma ismerteti a Národná obroda augusztus 17-i reakci­óját arra az interjúra, amelyet a prágai Mladá fronta dnes készített Duray Mik­lóssal „Politikum Gabiíkovo" címmel „Nem érzek sovinizmust, még ebben az esetben sem, amelyről szó lesz, nem dü­hödtem fel, csak ámulok Hogyan ado­gatja a fejünk felett a Mladá fronta dnes a kérdéseket és feleleteket Duray Miklós úrral” — kezdi szösszenetét Ján Óomaj, majd így fejezi be: ,Átlátszó gondolat­­menet, átlátszó következtetések Mint amilyen átlátszó a szlovák fejek felett készített MED—Duray interjú ”. A rövid cikkben kétszer is szó esik „fejek felett” adogatott kérdésekről Már most mi következik ebből? Logikus: nem szabad „fejek felett” interjúkat ké­szíteni Igenám, de hogyan akadályoz­ható ez meg? Például úgy, hogy a cseh ha szép! (spanyol, hottentotta, kokinkínai stb.) újságírónak interjúkészítés előtt enge­délyt kell kérnie. Esetleg megírhatja a beszélgetést, de jóváhagyás végett látta­moztatja a „fejekkel”. De kik is legyenek ezek a fejek? A szösszenetet közlő napi­lap szösszengető munkatársa?Egy kollé­ga már csak a rivalitás okán sem lehet teljesen pártatlan. Ráadásul meglehet, hogy 6 is azok közé tartozik, akik nem szeretik láttamoztatni a cikkeiket A sa­játjaikat, természetesen. Készüljön egy lista a tabu témákról és azokról a szemé­lyekről, akik „persona non grata ”-nak számítanak a honi sajtóban? Summa summarum — vezessük be ismét a cen­zúrát? Kissé furcsa lenne a mai világ­ban, ahol minden lap siet a fejlécében közölni, hogy 8 független, s szinte hetente idézi valamelyik újságíró Voltaire híres mondását, miszerint körömszakadtáig hajlandó harcolni más nézetének sza­bad kinyilvánításáért, ha jómaga nem is osztja azt. Hát akkor mit tegyünk? Őszintén szólva teljesen tanácstalan va­gyok Úgy látszik, szorgalmasabban kell olvasnom a szösszeneteket Hátha leg­közelebb valamelyikük erre a kérdésre is tud megoldást — vk — (Különtudósítónk, Patrícia Lorenz bécsi jelentése) — Amint már arról a Szabad Újság beszámolt, a Természetvédelmi Világalap, a WWF szeptember 10-ét a Bős elleni tiltakozás világnapjának hirdette meg. így aztán a csehszlovák nagykövet­ségek előtt tüntetéseket szerveztek Nagy-Britanniában, Svédországban, Németor­szágban, Hollandiában, Lengyelországban, Franciaországban, Spanyolország­ban, sőt, az Egyesült Államokban is. Bécsben a WWF a Global 2000 elnevezésű természetvédelmi szervezettel, a Szlovákiai Természetvédők Szövetségével és az Eurolánccai közösen rendezett tüntetést Az osztrák fővárosban a csehszlovák nagykövetség előtt a földgolyó bekerítését jelképező transzparenst bontottak, mqjd ezt továbbiak követték. Amikor a „Stop Bősnek — a jobb energiapolitika esélvei” felirat is mesielent az esvbesvölt tömés fölött, sajtóértekezlet kezdődött Megkezdődött az EBEÉ emberjogi konferenciája Gorbacsov: demokráciát, piacgazdaságot

Next

/
Thumbnails
Contents