Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-09 / 171. szám

4 1991. szeptember 9. Jogi tanácsadó ) Egyéni vállalkozók a piacgazdaságban A törvény kategorikusan kimondja, hogy az egyéni vállalkozás során a vállalkozó és házastársa között nem létesülhet munkaviszony. A házastársak között a házasság fennállása alatt házastársi vagyon­közösség áll fenn. Az egyik (vagy akár mind a két) házastárs egyéni vállalkozása esetében erre a tényre tekintettel kell lenni. A törvény 16. §-a szerint a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyaknak a vállalkozásban való felhasználásához a vállal­kozó házastárs a vállalkozás megkezdésekor köteles kikérni a másik házastárs egyetértését. Az egyetértés megtörténte után a vagyonnal vagy a kérdéses vagyontárggyal szabadon lehet rendelkezni. Előfordulhat, hogy a beleegyezését a házastárs megtagadja, ezért a törvény lehetővé teszi a vállalkozásra jogosult részére a házastársi vagyonközösség megosztása iránti kereset megindítását. A kérelem alapján a bíróság köteles a vagyonközösséget megszüntetni. A vagyonközösség megszüntetése bírósági úton célszerű lehet akkor is, ha a házastársak el akarják kerülni a vállalkozóval szembeni hitelezői igények kiterjedését az egész közös vagyonra. Ily módon korlátozható a házastársak közös felelőssége. A megszüntetett házastársi vagyon­közösség bármikor visszaállítható. Ha a házastárs a vagyonközösség megosztása után részt vesz a vállalkozó tevékenységében, a megszerzett jövedelem felosztására a közöttük írásban megkötött szerződés az irányadó. Amennyiben nem jött létre szerződés, a jövedelem egyenlő arányban kerül felosztásra. Abban az esetben, ha a vagyonközösség nem lett megosztva és a vállalkozást csak az egyik házastárs folytatja, vagy a házastársak közösen vállalkoznak, á befolyt jövedelem a házastársi vagyonközössé­get gyarapítja. A vállalkozás során szerzett vagyontárgyak felhasználásához a házastárs beleegyezése nem szükséges. A vállalkozó vállalkozásához szükséges vagyont korlátlan mennyi­ségben szerezhet. Az 5. §-nak ez a rendelkezése egy azok közül a szabályok közül, amelyek biztosítják és garantálják az önálló vállalko­zást. A vállalkozást szolgáló dolgokra - a személyi tulajdon forrását, célját és tárgyát érintő rendelkezések kivételével - a Polgári Törvénykönyvnek a személyi tulajdonra vonatkozó szabályai hatályosak. A törvény II. Része a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szüksé­ges jogosítvány megszerzésének feltételeit, a jegyzékbevételt, a jegy­zékből való törlést és a vállalkozás megszűnését taglalja. A 6. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói tevékenység folytatásához való jogosultság jegyzékbevéteilel keletkezik. Az állampolgárok min­den különösebb engedélyezési eljárás nélkül kerülhetnek be a helyi önkormányzati szervek által vezetett jegyzékbe. A jogszabály fenti rendelkezéséből következik, hogy az illetékes hatóság köteles a tör­vényben meghatározott feltételek fennforgása esetén a kérelmező kérel­mét teljesíteni. Nem tagadhatja meg a vállalkozó jegyzékbevételét abból az okból sem, hogy azonos vagy hasonló vállalkozást folytató szemé­lyekből már elégendő van az illetékessége alá tartozó területen. A jegyzékbevétel feltételei a következők:- legalább 18 éves életkor,- cselekvőképesség,- feddhetetlenség,- szakképzettség (ha ezt a vállalkozás jellege megköveteli). Az első két feltétel nem kíván különösebb magyarázatot. A harmadik feltétel meghatározásával a törvényalkotó el kívánja kerülni az olyan személyek vállalkozásba kezdését, akiknél nem lehet feltételezni, hogy a tevékenységüket a jogszabályokkal összhangban és a tisztességes üzleti kapcsolatok alapelveinek megfelelően fogják foly­tatni. Nem kizáró ok önmagában az a tény, hogy valakinek az erkölcsi bizonyítványa nem tiszta, büntetve volt. A jegyzékbevételt végző hatóság a kérelmező feddhetetlenségét mindig a vállalkozás tárgyával összefüg­gésben vizsgálja. Az a mérvadó, hogy az elkövetett bűncselekmény befolyásolhatja-e negatívan az adott vállalkozás üzését. A szakképzettséget különféle bizonyítványokkal lehet igazolni. A hatóság eltekinthet a bizonyítvány előterjesztésétől, ha a kérelmező kellő jártasságot és gyakorlatot bizonyít a vállalkozás tárgyát képező szakmában. Egyes foglalkozások üzéséhez külön jogosítványra vagy az alkal­masság tanúsítására van szükség és az erről szóló okiratot csatolni kell a kérelemhez. Külön engedélyhez (jogosítványhoz) kötött pl. elektro­mosenergia előállítása, bányászat, tervezői tevékenység, külkereske­delmi tevékenység. Az egyéni vállalkozók két formában vállalkozhatnak. Vagy a szó legszorosabb értelmében egyénien (alkalmazottak nélkül), vagy alkal­mazottak) igénybevételével. Az utóbbi esetben elegendő, ha az alkalmazott(ak) rendelkezik a megkívánt szakképzettséggel, jártasság­gal, illetve engedéllyel. A jegyzékbevétel iránti kérelemben a következő adatokat kell feltün­tetni: a. , vezeték- és keresztnév, állandó lakóhely, születési szám, b. , tevékenységi kör, c. , a vállalkozás helye (amennyiben az állandó) d. , cégnév, esetleg védjegy, e. , a vállalkozás kezdő napja. Ha a vállalkozó alkalmazottak nélkül vállalkozik, akkor az a., pont szerint a saját adatait tünteti fel. Ha a vállalkozás tevékenységi köre szakképzettséghez, jártassághoz vagy engedélyhez kötött és ezekkel a vállalkozó dolgozója rendelkezik, a kérvénybe be kell írni az ö a., pontban megjelölt adatait is. A vállalkozó csak olyan foglalkozást űzhet, amely megfelel a bejegyzett tevékenységi körének. A vállalkozás helyét csak akkor kell megjelölni, ha az állandó. Állandó a vállalkozás helye, ha azt egy meghatározott helyen (pl. műhelyben, irodában) folytatják. Például: egy szobafestő esetében nem beszélhetünk állandó helyről. A vállalkozó tevékenységét valamilyen cégnév alatt fejti ki. A cég­név a főszabály szerint az illető vezetéknevéből és esetleg toldalékból áll. Például: Kovács - vízvezetékszerelö. Egyéb módon kialakított cégnév i csak a bejegyzést foganatosító hatóság engedélyével használható. Védjegyet Gsak akkor kell megjelölni, ha annak használatára a vállal­kozó jogosult. A védjegyek használatát a 174/1988 Tt. számú törvény szabályozza._________________________________Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Szabad ÍJJSÁG Csehszlovák—német kereskedelmi kapcsolatok Megtalálni az optimális Ján Garcár, a németországi cseh­szlovák nagykövetség kereskedelmi osztályvezetője a közelmúltban a HN kérdéseire válaszolt: • Melyek a kölcsönös együttműkö­dés legfontosabb céljai a jelenlegi idő­szakban?- Számos csehszlovák és német vállalatnál főleg arról folynak tanács­kozások, hogy Németország termelési és technológiai kapacitását miként le­hetne felhasználni ipari termelésünk korszerűsítéséhez és a technológiai szempontból igényes termékek kiviteli részarányának növeléséhez. Sikeres együttműködés bontakozik ki például a Martini Nehézgépipari Müvek válla­latai és a Hannomag cég között. Ez az együttműködés az építőipari gépgyár­tás fejlesztésére irányul. A részegysé­gek kölcsönös szállítása mellett már az új géptípusok közös fejlesztése is elkezdődött. Tavaly számos csehszlovák-német közös vállalat jött létre a gépgyártás területén. Ezek tevékenysége jelentős mértékben környezetvédelmi jellegű, ilyen például a kéntelenítő berendezé­sek gyártása. Tervbe van véve az energetikai rendszerek összekapcso­lása Csehország és Bajorország kö­zött, s több csehszlovák vállalat német cégekkel, például a Siemens részle­geivel folytat tárgyalásokat a telekom­munikációs rendszerek korszerűsíté­séről, az atomerőművek biztonsági rendszereinek tökéletesítéséről, a te­levíziós technika műszaki fejlesztésé­ről és más feladatokról. • Milyen nagyságrendű jelenleg a CSSZSZK és az NSZK kölcsönös kereskedelmi forgalma?- Az elmúlt évben a nyugatnémet piacon 5,78 milliárd márkával csúcs­­forgalmat értünk el, ezen belül 2,7 milliárdos volt a kivitel, s 3,08 milliár­­dot tett ki a behozatal. Az évi kereske­delmi forgalmat tehát 377 milliárd már­kás negatív szaldóval zártuk. Ezt nem kell tragikusan felfogni, mert az a fon­tos, hogy mi képezte a behozatal tár­gyát. Elsősorban progresszív techno­lógiai berendezésekről volt szó, ame­lyek nélkül nehéz lenne megvalósítani a termelés korszerűsítését. Az 1989- es évhez viszonyítva a csehszlovák kivitel ebbe a térségbe 12,6 százalék­kal növekedett, a behozatal növeke­dése 8,4 százalékos az egész forgalo­mé 10,6 százalékos volt. Véleményem szerint ez a dinamika az idén tovább fokozódik, elsősorban az új gépipari és könnyűipari kooperációs kapcsola­toknak köszönhetően. • Mi a helyzet a volt NDK-val szembeni követeléseink kiegyenlítése terén?- Ezzel a kérdéssel a legközelebbi hónapokban fogunk foglalkozni. A bankok most állapítják meg a végle­ges szaldót, s eddigi értesüléseink szerint a német félnél csaknem 700 millió transzferábilis rubel értékű ke­reskedelmi többlet keletkezett. Ez úgy jött létre, hogy az NDK nem teljesítette átvevőként vállalt kötelezettségeit, mi viszont igen, s emellett az NDK a turis­taforgalomra előirányzott összeget sem merítette ki. A végleges szaldó megállapítása után kormányközi tárgyalásra kerül megoldást sor, melynek keretében az olyan válla­latok követelései is felmerülnek, ame­lyek kimondottan az NDK számára termeltek, amely viszont a szerződési­leg megrendelt termékeket nem vette át, s így a vállalatoknál eladatlan kész­letek halmozódtak fel. Komoly problé­mát jelent, hogy a német fél milyen árfolyamon ismeri el a transzferábilis rubel értékét. Az eddigiek szerint 1 ru­bel 2,34 márkával lenne egyenlő, s ezen az alapon a Handelsblatt ke­reskedelmi lap szerint az említett szal­dónk 1,6 milliárd márkát tenne ki. Ez egyoldalúan csak a német fél vélemé­nye, s számunkra ez az árfolyam elfo­gadhatatlan. Hasonló helyzetben van a többi volt KGST-órszág. Most arról van szó, hogy megtaláljuk az optimális megoldást, figyelembe véve más ke­reskedelempolitikai szempontokat is. • Hogyan folytatódik a kereskede­lem a volt NDK területével?- Kereskedelmi forgalmunk ezzel a térséggel alapvető mértékben csök­kent, de bízunk benne, hogy hagyo­mányos kapcsolatainkra, például a mozdonyok, villamosok és egyéb közlekedési eszközök szállítására a jövőben is építhetünk. Figyelembe kell venni, hogy a volt NDK új piaccá alakult át, változott a szerkezete és mások lettek az értékesítés feltételei. Ugyanakkor léteznek még régi kap­csolatok is, de főleg újakat kell kialakí­tani. Az NSZK-ban működő kereske­delmi kirendeltségeink figyelme ezért most az új, 5. szövetségi területre is kiterjed, s kereskedelmi cégeink ott új fiókintézeteket nyitnak. - Hn -Rátermett kereskedők A mama meg a lánya Egy vérbeli kereskedő néhány hó­napja élelmiszerboltot nyitott Ipolysá­gon: Styec Margit április tizenharmadi­­kától mondhatja magáénak a nagyfor­galmú főút mentén álló boltépületet. Margaréta -1 millióért-Árverés útján jutottam a házhoz - kezdte a bemutatkozást az üzletve­zető. - Hárman pályáztunk, 488 ezer korona volt a kikiáltási ár, s végül az árukészlettel együtt 1 millió 51 ezerért A mama meg a lánya vérbeli kereskedők nekem sikerült megszereznem az épületet. Nem vagyok gazdag, köl­csönből fizettem ki a vételárat. Mónika lányom is velem dolgozik: egy ideig „csak" a segédem volt, de most már társtulajdonosok vagyunk. Az üzletnek Margaréta a neve. Styec Margit 14 éven át ezelőtt is ugyanebben a boltban dolgozott üzlet­vezetőként.- Bevallom őszintén, máshoz nem értek - tárta szét á karját -, viszont - szerénytelenség nélkül - jó kereske­dőnek tartom magam. Ezt - azt hi­szem - bizonyítják az elért eredmé­nyek is... Bízom a szaktudásomban. Igaz, különben kölcsönpénzzel bele sem vágtam volna a vállalkozásba A fónöknó munkatársait eddigi kol­léganői közül válogatta ki. Az üzletasszony az árverés után, 10 nap alatt szinte teljesen átalakíttat­ta az épületet. Közben nem kímélte saját magát sem, ö maga is szinte éjt nappallá téve dolgozott, amellett ter­vezgetett s szervezett is meg irányítot­ta a munkálatok menetét. A Margaréta áprilisban nyílt A Margaréta magánbolt április hu­szonnegyedikén meg is nyitotta a ka­puit. (A szerző felvétele)- Sokat dolgoztunk, s ma sem érünk rá unatkozni - szögezte le a ve­zetőnő -. a nyitvatartással és az árukí­nálattal egyaránt vásárlóink igényei­hez igazodunk. Igyekszünk ügyfelein­ket tisztességgel kiszolgálni. Büszkén mondhatom, hogy tőlünk egyetlen ve­vő sem távozott elégedetlenül. A bolttulajdonos figyeli az épületbe betérők óhaját. A keresett hiánycikke­ket rövid időn belül beszerzi, mint mondta, akár a föld alól is előterem­ti.- Egy ideig nem lehetett a vidékün­kön ecetet kapni jegyezte meg -. hát elutaztam a liptószentmiklósi gyárba, s onnan hozattam egy rakományt be­lőle. Ugyanígy cukrot és bizonyos konzervzöldségeket is közvetlenül a gyártóktól szereztem be S mégis mi kínáljuk a városban a legolcsóbban portékáinkat. Az üzletnek törzsvásárlói is vannak, a Margarétába már távolabbról is szí-' vés örömest járnak vásárolni az em­berek. Az érdeklődők friss zöldséget is vehetnek. A fontos vitaminforrásokat kistermelőktől vásárolják fel. A Margaréta virágzik Az üzletben a két vezetőn kívül 5 eladó dolgozik. Persze, ha szüksé­ges, Margit ásszony és lánya is árut rakodnak, portékát kínálnak, seper­nek. takarítanak, vagy éppenséggel a pénztárgép mögé ül valamelyikük...- A lányom is szakképzett bolti el­adó - mondta Styec Margit ebben az épületben kezdte a szakmát, s most ugyanitt ismét együtt dolgo­zunk. Csak most már, ahogy mondani szokás, a magunk urai vagyunk. Az eladók 2300 korona fizetést kaptak az induláskor. Bernát Edit szintén követte volt fö­­nöknőjét a Margarétába előző munka­helyükről.- Összetartunk, egyetlen nagy csa­lád vagyunk - büszkélkedett nem kell nógatni, a munkára ösztökélni egyikünket sem, hisz mindannyian tu­datosítottuk: ha nem dolgozunk lelkiis­meretesen, hamar becsületünket vesztjük, s a tulajdonos - joggal útila­put köthet a talpunk alá. S azt hiszem, egyikünk sem szeretne most állás, kereseti lehetőség nélkül maradni. . Az elárusítók szinte kivétel nélkül ipolysági lakosok.- Mi várjuk s fogadjuk is a vásárlókat - bizonygatta a tulajdonos és né­mely termékújdonságra külön is fel­hívjuk figyelmüket. Az árut magánke­reskedőktől, viszonteladóktól, állami vállalatoktól, s közvetlenül a gyártóktól szerezzük be. Az elmúlt hetekben je­lentősen bővítettük a választékot. Mostanság már pékárut: friss kenyeret és ropogós kiflit meg a helyi csarnok­ból vett tejtermékeket, húsféléket és hentesárut, keresett kozmetikai és háztartási cikkeket, sőt legújabban já­tékokat is kínálunk. A bolt májusban, a turistaidény kez­detén már 850 ezer koronás forgalmat bonyolított le. S mindez az üzletasz­­szony (és kis munkaközössége) hoz­záértését, szaktudását dicséri. A vevők elégedettek az ellátással Styec Margit pedig ennek örül legin­kább ZOLCZER LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents