Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-05 / 168. szám

ÚJSÁG 1991. szeptember S. c Hírkosár 3 Az év mérkőzésén Tenisz Sikerül-e a lengyeleknek? A briddzsről, mint sportágról, hazai viszonylatban keveset, de nyugodtan mondhatni azt is, semmit sem hallunk. Sokan a felsőbb tízezer rétegsportjának tartják, mások úgy vélekednek, játssza, akinek pénze van rá. Pedig a briddzs nagyon népszerű szerte a világban. „Szomszédainknál”, a lengyeleknél is előkelő helyre került a sportágak rangsorolásánál. A lengyelek illedelmes, megértő briddzspartnemek bizonyulnak, amiről külföldi győzelemeik is tanúskodnak. Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában rendszeres vendégcsapat a lengyel. Odahaza eddig csak szerényebb körülmények közt rendezték a verse­nyeiket, most már nagyban megy a játék. Lodzban például szeptemberben kerül megrendezésre egy nemzetközi verseny, mégpedig a franciák, az amerikaiak, a németek, az izraeli játékosok, a svédek, a norvégok és a dánok részvételével. A nyeremény 609 millió zloty. A rendezvény „ásza” minden bizonnyal a híres filmszínész, Omar Sarif lesz, aki szenvedélyes játékos hírében áll. Meghökkentő fordulat Margaux Hemingway, az ismert amerikai író, Emest Hemingway unokája, néhány évvel ezelőtt még a világ legmenőbb és legfizetettebb fotómodelljei közé tartozott. A kreolbőrű szépség felrúgva minden addigit, gondolt egy nagyot, és foglalkozást változtatott. A sport iránt kezdett érdeklődni. Nem is akármilyen sportág nyerte meg tetszését: az amerikai futball. Mikrofont ragadott és tévékom­mentátorként próbált „beférkőzni” a futballrajongók szívébe. S a nézők? Kezdet­ben óriási felháborodást váltott ki az amerikai férfiak körében, hogy a fotel előtt ülve, sörösdobozzal a kezükben kénytelenek elviselni, hogy egy nő kommentálja, mi is történik tulajdonképpen a pályán. Eleinte persze akadtak bakik, később Margaux megtanult minden szabályt, s odáig „fajult” a dolog, hogy már alkalmaz­ni is tudta őket. Egyre többször jelent meg a tévében mikrofonnal a kezében. Persze a tollat sem dobta félre, nem is lett volna akkor a „nagy Hemingway” unokája. A Washington Post kritikusai szerint sportcikkei ötletesek, színesek, egyszóval, tökéletesen alkalmasak a közlésre. Mégis örökölt valamit az amerikai lány az ősöktől. Már csak az a kérdés, vajon a mikrofon és a sport mellett marad-e, vagy inkább a toliforgatáshoz lenne kedve. Megszegett eskü? A kiváló teniszezőnő, Martina Navratilova, és élettársa — a kétgyermekes családanya, Judy Nelson — kapcsolatáról sokat cikkeztek az újságok. Aztán mint derült égből a villámcsapás, úgy jött a hír, hogy Martina új „barátnőre” akadt. Ő is Nelson, de keresztneve Cindy. A hölgy egykoron aktív sportolónő volt. Egy sípályán ismerkedtek össze, s pár röpke perc után már régi barátnőkként cseve­­résztek. Az „ügy” azonban Judy fülébe is eljutott, aki az „elválásért” négymillió dollárt követelt. A szemfülesebbek azt is tudni vélik, Martina ebből kettőt hajlandó lenne kifizetni, semmi többet. „Nem tudok egyszerre két dologra, a teniszre és a magánéletemre is összpon­tosítani” — jegyezte meg Martina, amikor arról kérdezték, mi igaz az egészből. A válasz meglehetősen sejtelmes... Túl drága Ki másról is beszélhetnének a kanadai hokiberkekben, mint Gretzkyről és Lindrosról, a két fenegyerekről. Eric Lindros, az idei „draft” első számú embere ezévben az NHL leggyengébb csapatához, a Quebec Nordiques-hoz került volna, ő azonban nem akar kötélnek állni. Ez — a híresztelések alapján — korántsem igaz. Menne ő, ha Piere Page, a csapat menedzsere ígéretet tenne az évi hárommil­lió dolláros jövedelemre. Az említett csapat persze ezt csillagászati összegnek tartja, s a többi klub vezetője sem nyüzsög, hogy az összeget felajánlja Lindrosnak. ^__________________________________________________________________✓ III. atlétikai vb, Tokió Tovább repül a gall kakas us Open ^ Cr A/ amerikai nvflt Ienic7hain A mérkőzés előtti utolsó percig gondban volt Milan Máéala, a csehszlovák csapat edzője. Danék ugyanis megsérült az edzésen, s nem léphetett pályára ezen a fontos találkozón. A szakvezetés végül is Peckónak szavazott bizalmat. A hazai gárda minden tőle telhetőt megtett, de nem bírt a nagyobb tudású vendégekkel. A francia csapat győzelmével már a svédországi döntőben érezheti magák Már az első percben szögletet harcolt játékvezető. A második játékrészben ki a hazai csapat. A 4. percben Pecko keveredett a franciák ötöse elé, de Boli szögletre mentett. Enyhe mezőnyfölényt harcolt ki a csehszlovák együttes, de gól­helyzetet nem tudott kidolgozni. A 15. percben Papin szánta el magát lövésre, labdája alig kerülte el Mikloáko kapuját. Öt perccel később Amoros rosszul sza­badított fel, s a labda Némeéekhez ke­rült, akinek lövése Bolin irányt változ­tatva a meglepett Martini hálójában kö­tött ki. A 31. percben Fr^deket vágták fel 35 méterre a francia kaputól. Morav­­éík szabadrúgását Martini hárította. Hat perccel később Némeéek kapott sárga lapot egy feleslegesen elkövetett sza­bálytalanságért. A félidő vége előtt négy perccel Vahirua tálalt fejjel Papin elé, aki öt méterről MikloSkóba lőtte a lab­dát. A sípszó előtt Papin megrúgta Mik­­loákót, ezért sárga lappal .jutalmazta” a megváltozott a játék képe. A vendégek átvették a játék irányítását. Az első hely­zet a franciák előtt adódott az 50. perc­ben: Sauzée szabadrúgása okozott gon­dot MikloSkónak. Az 54. perc meghozta a vendégek egyenlítő gólját: Papin véd­­hetetlenül lőtt a hazaiak hálójába. A gól után elkeseredetten támadott Milan Máéala legénysége. A franciák azonban mesterien tartották a labdát, uralták a középpályát, s Moravéíkék csak elvétve jutottak el Martini kapuja elé. Két perc­cel a találkozó vége előtt Papin lesgya­nús helyzetben vette át a félpálya kör­nyékén a labdát, s maga vezethette a labdát Mikloákóra, akit könnyedén el­fektetett, és az üres kapuba lőtte a lab­dát. CSEHSZLOVÁKIA— FRANCIAOR* SZAG 1:2 (1:0), góllövők: Némeíek, il­letve Papin 2. Alsógödtől a Derby County igazgatói páholyáig Vörös szőnyeg Gábor elé. Vannak, akik egész életükben várnak a nagy találkozásra. Titkon remélik, hogy egyszer megismerhetik vagy akár csak megpillanthatják az irnádottukaL A leg­több rajongó azonban, valljuk meg hiába vár a nagy pillanatra. A 19 éves alsógödi Szabó Gábornak viszont megadatott ez a fantasztikus él­mény. Találkozhatott kedvencével, Peter Shiltormal, az angol futball élő legendájá­val. Gondolom, sokakat meglep, hogy Gábor a „repülő malacot” (ez volt Shil­ton beceneve) szemelte ki, hiszen a leg­több tinédzser fiú sokkal kíváncsibb lenne korunk nőideáljára. Kim Basingerre, mintsem az aggastyán — már elnézést a jelzőért —, kissé megroggyant Shiltonra. Tudom, hogy szinte minden valamirevaló férfi a hollywoodi sztár egyetlen csókjáért eped, néhányon talán még vagyonukat is oda dobnák, hogy meghódítsák őt — az évtized nőjét Náluk „normális" férfiak­nál senki setn előzhetné meg a fantaszti­kus Kimet, csak nálunk, a labdarúgás bo­londjainál cserélődik fel (néha...) a sor­rend Mi, egy futballsztárral való találko­zásért akár a szépséges szőke hölgyet is oda dobnánk, hiába vetné be minden női Álomdöntők a szaunában Három világcsúcs (Lewis — 100 m, Powell — távolugrás, amerikai váltó — 4x100), két Európa-csúcs (Christie — 100 m, brit váltó — 4x400), két ifjúsági világcsúcs (Breuer — 400 m, Mutola — 800 m), izgalmas versenyek, meglepő győzel­mek, váratlan vereségek. Röviden összefoglalva ez volt a III. atlétikai világbajnokság Tokióban. Bár „az atlétika évének” még nincs vége, a korona már felkerült a királynő fejére. Ez a vb ugyanis még a vártnál is magasabb színvonalú volt. Annak ellenére, hogy előzőleg min­denki tartott egy kicsit a versenytől, mert az augusztusi japán időjárás — nagy hőség és rendkívüli páratartalom — nem ne­vezhető ideális atlétaidőnek. — Olyan volt, mint egy szauna, benne tizenegymillió em­berrel — jegyezte meg az 50 km-es gyaloglás bronzérmese, Hartwig Gauder, s az ő versenyszámának napján ez valóban így is volt. Szerencsére azonban az első hat napon valamelyest hűvö­sebb és kevésbé nedves levegőben vetélkedhettek az atléták. Hogy mitől emlékezetesek a tokiói napok? Először is talán az új világcsúcsok jutnak eszünkbe. De még mielőtt ezeket felsorolnánk, emlékeztetni kell egy „régi-új” rekordra. Mint ismeretes, a vb előtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kongresszusa úgy határozott, betiltja az ér­des felületű gerelyek használatát. Vagyis megint új időszámí­tásba kezd. így ismét Steve Backley 90,98-as eredménye — melyet az új szabálynak is megfelelő gerellyel dobott — kerül a lista élére. Az első igazán új rekord a férfi 100 m-es síkfutásban szüle­tett. E klasszikus versenyszám legjobb eredményének megjaví­tása önmagában is emlékezetes teljesítmény, ám Tokióban nemcsak azért ujjongtak a nézők, hanem mert minden idők legjobb futamának lehettek szemtanúi. Öten értek 9,965-ön belül a célba. Ugyanez igaz a férfi távolugrásra. Pedig egy 23 éves, sokáig megdönthetetlennek tartott csúcs lett a múlté. Ám nemcsak Powell eredménye szenzációs. Ugyanez illik Lewis sorozatára (868, belépett, 883,891,887,884). Nem véletlenül nyilatkozta a bronzérmes Myricks: — Örülök, hogy egyáltalán részese lehettem ennek a szín­darabnak, még akkor is, ha nem én játszottam a főszerepet. A vb utolsó világcsúcsát is az amerikaiak érték cl férfi 4x100 méteren. így egy hónapon belül immár harmadszor fu­tottak rekordot. -----­A nagy sorozatok is folytatódtak Tokióban. A férfiak kö­zött három olyan atléta lépett pályára, aki az előző vb-n is bajnok volt. Mindhárman megvédlék címüket. Igaz, hogy Fos­ter és Bubka kemény csatában. Bubkál éppen a magyar Ba­­gyula István szorította meg rúdugrásban, Foster győzelmét pe­dig — a célfotót elemezve — néhányan kétségbe is vonták. Ő ugyanis 110 m gáton Pierce-szel azonos idővel ért célba. Lewis két számban tudta harmadszor is megismételni győzelmét, 100 és 4x100 méteren. Voltak olyanok, akiknek nevéhez nem elsősorban a vb-k fűződnek, ám különféle aranyérmeiknek se szeri, se száma, és ezt toldották meg most egy újabbal. A kalapácsvetés nagy öregje, a szovjet Jurij Szedih, két olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki ezüst- és három Eb-aranyérem után ezen a vb-n is diadalmaskodott. A 3000 m-en győztes (1500-on pedig máso­dik) Dorovszkih pedig — még Szamoljenko néven — Rómá­ban 1500-on és 3000 m-en, Szöulban 3000 m-en nyert. Természetesen emlékezetesek a nagy vereségek is. És itt ismét az első helyre kívánkozik Carl Lewis neve. Az amerikai atléta tíz év óta veretlen távolugrásban, s ezalatt 65-ször vég­zett az első helyen. Merlene Ottey 1987 óta 56, egymást köve­tő döntős győzelem után kapott ki 100 m-en, míg a diszkoszve­tő német like Wyludda 1988 óta először talált legyőzőre. A legtöbb érmet'Tokióban Katrin Krabbe nyerte, 100 m-en és 200 tp-en aranyat, a váltókban bronzot. Lewis összesen három medállal — két arannyal (100 m, 4x100 m) és egy ezüsttel (távol) — lett gazdagabb, s szintén három érmet szerzett Bre­uer (a váltókban egy-egy bronzot, 400 m-en ezüstöt), valamint Ottey (két bPonz 100 m-en és 200 m-en, és arany a váltóban). Az érmeket számolgatva azonban felvetődik egy probléma, kérdés, amelyet talán sosem lehet jól majd megoldani. Neve­zetesen, hogy mely számok üssék egymást. Mert éppen eleget panaszkodtak a sprinterek (így Burrell és Christie is), hogy időben közel van egymáshoz a 100 és 200 m. De mit szóljon például Michael Johnson, aki 200-on és 400-on is vezeti az idei világranglistát, de az egybeesés miatt csak az egyiken —. 200- on — tudott indulni. A világbajnokság egyébként az amerikai férfiak és a szovjet nők fölényét hozta. E két nemzet atlétái az éremszerzésben külön versenyt vívtak. Az egyesült Németország csapata a ko­rábbi világversenyekhez képest visszaesett. Előretörtek vi­szont — futóik révén — a kenyaiak. Immár megelőzték a bri­teket is... MÁTAY ANDREA báját, esélytelen lenne még egy rosszarcú, megöregedett futballgladiálorral szemben is Ez az egyetlen magyarázat Gábor vá­lasztására, mert 0 is közénk, a futballőrül­tek közé tartozik. ^ A francia mondás szerint, keresd a nőt! Nos, Gábor is ezt tette, igaz, akkor még nem sejtette, hogy a két brit ladyn keresztül vezet majd az útja a futballma­­tuzsálemig. Történt, hogy a lányok meg­hívták lovagjukat Angliába, ama egyszerű oknál fogva, hogy fejlessze nyelvtudását a legideálisabb helyszínen. Hősünk élt a le­hetőséggel és ha csak egy hónapra is, de „ megvetette ” lábát a szigeten. Ott ismerke­dett össze bizonyos Keith Baker-rel, aki mellesleg derbyi lakos. Egyik nap az úr megkérdezte vendégét, nincs-e kedve vele tartani kedvencei mérkőzésére. Már hogy­ne letme — felelte lelkesen Gábor, érezve, hogy most aztán igazán nincs messze a nagy pillanattól Mr. Bames, ígéretéhez híven szerzett is két jegyet az igazgatói pá­holyba. Hősünk csak hüledezett, nem akart hirmi a szemétiek. Együtt az angol liga hírességeivel.. Am az igazi meglepetés még csak ezután következett „A mérkőzés után bemutatunk Peter Shiltonnak" — mondta az angol nagybácsivá előlépett házigazda. Am hiába volt Keith úr ígérete, a „derby" napján a Derby-stadionban még nem jöhetett létre a nagy találkozó, egészen a következő reggelig. Akkor ugyanis a lágy tojás és a tejjel dúsított tea mellé már egy újságírót és egy fotóriportert is szervírozott Gábornak pártfogója. A többi már sejthető. Randevú a Baseball Groundon Peter Shiltormal, közös cikk az Evening Telegraphban, no és persze egy kis szuvenír, minden idők talán legjobb angol kapusától dedikált labda a nagy találkozás emlékéül. Talán azért is, hogy ezt a már-már hi­hetetlen históriát nehogy kacsának higy­­gyék Gábor „földhözragadt" honfitársai. Alsógödön... (sz. s.) ( Labdarúgás ) Visszatérését fontolgatja Harald Schu­macher, az egykori 76-szoros német válo­gatott kapuvédő. Schumachert az égető kapushiányban szenvedő Bayern Mün­chen hívja, miután két hálóőre, Aumann és Scheuer is súlyos sérülést szenvedett. Az exsztár, aki egyszer már Törökország­ban befejezte pályafutását, most beugrásra készen áll. Ha a jelenlegi vésztartalék ka­pus, Hillringhaus is harcképtelenné válik, őáll Bayern München kapujában. Az angol divízió 6. fordulójában: Ever­­ton—Norwich 1:1, Leeds United—Arse­nal 2:2, Notts County—Sheffield Weds 2:1, Oldham—Coventry 2:1, Sheffield United—Chelsea 0:1, Wimbledon— Manchester United J:2. KEK-selejtező visszavágó mérkőzésen: Odense (dán)—Galway United (ír) 4:0 (1:0). Az Odense jutott tovább 7:0-ás összesítéssel. Az első fordulóban a Bánik Ostrava lesz az ellenfele. A Német Kupa liarmadik fordulójában: Stuttgarter Kickers—VfB I-cipzig 3:1, Düs­seldorf-Werder Bremen 1:3, leverkusen— FC Köln 2dl, Dortmund—Hannover 2:3, Frankfurt—Karlsruhe (kl, Homburg—Ka­iserslautern 0:0, U -esekkel 1J. Az amerikai nyűt teniszbajnokságon, Flushing Meadowban a negyeddöntő mér­kőzéseivel folytatódtak a küzdelmek. Az elődöntőbe elsőként a jugoszláviai Szeles Mónika jutott, aki valósággal leiskolázta el­lenfelét, Gigi Femandezt 6:1,6:2 arányban. Sokkal kiélezettebb küzdelmet hozott a harmadik helyen kiemelt argentin Gabriela Sabalini és a hetedik helyen kiemelt ameri­kai Jennifer Capriati összecsapása. Capria­ti a második játszmában csak a tie-break­­ben bizonyult jobbnak ellenfelénél (6:3,7:6 / 7:1/). Az első helyen kiemelt Steffi Gráf­nak nem okozott különösebb problémát a spanyol Martinez legyőzése (6:1, 6:3). A Navratilova—Sanchez találkozó eredmé­nyéről lapzártáig nem kaptunk jelentést. További eredmények—női páros: No­­votná, Szavcsenko—Collins, McQuillan 3:6, 6:2, 6:4, Meshi, Paz—Basuki, Durie 6:3,6:4. Vegyespáros: A Sanchez, E. San­chez—R. White, Visser 6:4, 7:5. Férfipá­ros: Fitzgerald, Jänyd—Lucena, Pedersen 5:7, 7:6, 6:2, 6:4, Davis, Pate—Riglewski, Stich 6:4,3:6,7:6, 3:6,6:3, Flach, Seguso— Bathman, Bergh 6:2,6:4,6:1, Woodbridge, Woodfonde—De Vries, McPherson 6:2, 6:4,6:1. BÁRHOL, AHOL ,SEFRA’-T LÁT. KAP EZERFÉLE FESTÉKET, FÜGGÖNYT ÉS TAPÉTÁT! WIEN 2. Hollandstrasse 6. 5. Schönbrunner Str. 47 7. Urban-Loritz-Platz 3 10. Antonplatz 28 17. Hernalser Hauptstrasse 163 FARBEN DEKOR TEPPICHE I I I I I I SZÚP-257

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents