Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-05 / 168. szám
1991. szeptember 5. Szabad <JJSÁG 5 A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődése 1991 első felében A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1991-es óv első felében a gazdasági és szociális fejlődést főleg az elmúlt évben elindított folyamatok határozták meg. Ezek arra irányultak, hogy a csehszlovák gazdaságban az állami tulajdon fokozatos privatizálása, az árliberalizálás, a korona belső átválthatósága, valamint az egyensúly megőrzését célzó restriktiv pénzügyi és hitelpolitika útján kialakuljanak a feltételek az európai gazdasági életbe való hatékony bekapcsolódáshoz. A gazdaság kezdődő átalakításának azonban kedvezőtlen szociális következményei voltak. Gyorsan emelkedett a fogyasztói árszint s habár ez a növekedés fokozatosan mérséklődött, a létfenntartási költségek a lakosság minden csoportjánál érezhetően megnövekedtek. Gyorsan nőtt továbbá a munkanélküliek száma is. A hazai és a külföldi értékesítés nehézségei miatt csaknem minden ágazatban csökkent a termelés, s a vállalatok jelentős része fizetésképtelenné vált. A privatizálás az első félévben nem ért el olyan mértéket, amely kifejezőbben tudott volna hatni a gazdasági növekedés elindítására. Az első félév folyamán a törvényesen működő magánvállalkozók száma 266 ezerrel nőtt, s így a félév végére 921 ezret ért el. A magánvállalkozók többsége főfoglalkozás mellett végez vállalkozói tevékenységet. Ennek 27,6 százaléka ipari, 24,8 százaléka építőipari, 17,2 százaléka kereskedelmi, 9,9 százaléka pedig szolgáltatási jellegű. A törvényesen működő magánvállalkozóknak körülbelül 1 százaléka szerepel a cégjegyzékben. A gazdasági átalakítás folyamatát a volt KGST-országok piacának széthullása is bonyolulttá tette. Számos vállalatunk elvesztette a minőségi szempontból kevésbé igényes, de nagy mennyiségben szállított termékek értékesítési lehetőségét. Ugyanakkor a nyugati piacok telítettsége és igényessége miatt csak fokozatosan építhetjük ki kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlett piacgazdálkodást folytató országokkal. i Nemzeti jövedelem Az 1991-es év első felében az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva becslés szerint 13,8 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem. A nem termelői fogyasztási alap 27,2 százalékkal, ezen belül a személyi fogyasztás 37,1 százalékkal csökkent. A lakosság pénzbevételei 272,9 milliárd, kiadásai 269,9 milliárd koronát értek el. A megtakarított 3 milliárd koronából 1,8 milliárd betétekre lett elhelyezve, 1,2 milliárd pedig a lakosság készpénzforrásait növelte. A lakosság nominális pénzbevételei 13,1 százalékkal, kiadásai 15,1 százalékkal növekedtek, a reális pénzbevételek csökkenése 28,2 százalékot ért el. A munkabérekből és fizetésekből származó jövedelmek 3,3 százalékkal, a szociális jövedelmek 20 százalékkal növekedtek. Az állami költségvetésből 12,5 milliárd korona volt kifizetve a kiskereskedelmi árnövekedés kompenzálására. A lakosságnak nyújtott kölcsönök összege 7,8 milliárd koronát ért el. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásokra 2.6 százalékkal kevesebbet költött, viszont a szolgáltatásokra 20 százalékkal többet, s az egyéb kiadások között 176,2 százalékkal nőtt a lakossági devizavásárlásokra fordított összeg. Bérek és foglalkoztatottság Az első félévben 3466 koronát tett ki az az átlagos havi bruttó nominálbér, ami 9,6 százalékos növekedést jelent. A bérek fejlődése ágazatok szerint eltérő mértékű volt, nagyobb arányú növekedés volt a pénzintézeteknél (51 %), a biztosító intézeteknél (33 %), a külkereskedelemben (27 %) és a postánál (26 %). Ezzel szemben mérsékelt csökkenés (0,8 százalékos) következett be a mezőgazdasági szövetkezetekben. Az egész gazdaságra ható átalakítási folyamatok a foglalkoztatottságban is változásokhoz vezettek. A népgazdaságban június végén 6447 ezer személy volt alkalmazásban, 832 ezer személlyel, vagyis 11,4 százalékkal kevesebb, mint az év elején. Ezek egy része magánvállalkozásba kezdett, egy részük nyugdíjba ment, mások pedig külföldi érdekeltségeknél helyezkedtek el. Az elbocsátott dolgozók jelentős része azonban nem tudott azonnal elhelyezkedni, így a munkanélküliek száma az első félévben havi átlagban 37,3 ezerrel növekedett. A munkaügyi hivatalok június végén 300,8 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ebből a CSK-ban 139,4 ezret, az SZK-ban 161,4 ezret. A munkanélküliek száma az előző év végétől összesen 223,8 ezerrel növekedett, ebből a CSK-ban 100 ezerrel, az SZK- ban 123,8 ezerrel. A munkanélküliek aránya június végén 3,8 százalékos volt, ezen belül a CSK-ban 2,6, az SZK-ban pedig 6,3 százalékos. Június végén az iskolát végzett fiatalokból 30.4 ezer személy nem tudott elhelyezkedni. A munkanélküliség főleg a nőket sújtotta. Az első félév folyamán a munkát keresők 63,8 százaléka részesült elhelyezés előtti támogatásban. Erre a célra 1039 millió koronát fizettek ki, ami csaknem négyszer több, mint az egész elmúlt évben. Árak és létfenntartási költségek Ez év júniusában a fogyasztói árak 49,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 1990 decemberében. Az év elején bekövetkezett gyors áremelkedés azonban keresleti korlátokba ütközött, ami az áremelkedés fokozatos mérséklődéséhez vezetett. Amíg januárban az árak gyors ütemben, 25,8 százalékkal emelkedtek, az emelkedés mértéke februárban már csak 7, márciusban 4,7, áprilisban 2, májusban 1,9, júniusban 1,8 százalékos volt. Az elmúlt év decemberétől június végéig a nem élelmiszer-ipari termékek árnövekedése 68,4 százalékot ért el Az élelmiszerek esetében a kezdeti gyors növekedés után az árszint fokozatosan csökkenni kezdett, s így a júniusi 26,7 százalékkal volt magasabb a decemberinél. A vendéglátó-ipari árak 45.4 százalékkal, a szolgáltatások árai 40 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek közül leginkább a cukor, az édességek, a cukrászipari termékek, a malom- és sütőipari termékek, valamint a tej és a tejtermékek ára emelkedett A nem élelmiszer-ipari termékek közül legnagyobb mértékben a tüzelőanyagok, az építőanyagok, a higiéniai és egészségügyi cikkek, valamint a háztartás-vegyipari termékek ára növekedett. A szolgáltatások területén elsősorban a lakbérek és a kommunális szolgáltatások árnövekedése volt jelentős. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalom az első félévben becslés szerint 177,4 milliárd koronát ért el. Ez változatlan árakon számítva az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 38 százalékos csökkenést jelent. Ennél is nagyobb arányú, 42 százalékos volt a több mint 100 személyt foglalkoztató kereskedelmi szervezetek áruforgalmának csökkenése. Az élelmiszerekből a fogyasztói kereslet alapjában véve ki volt elégítve, a fogyasztók érdeklődése főleg az olcsóbb termékek felé irányult. Az iparcikkek közül elsősorban a textil-, a ruha- és a cipőipari termékek forgalmazása stagnált. Legnagyobb mértékben a hazai gyártmányú személygépkocsik eladása csökkent, mindössze 10 831 személygépkocsi talált vevőre, ami az elmúlt év első felében értékesített mennyiségnek csupán 27.6 százaléka. Ugyanakkor a lakosság az idei első félévben 52 625 személygépkocsit hozott be külföldről, mig az egész elmúlt év folyamán csak 18 240 volt a külföldről behozott személygépkocsik száma. Az első félévben 24 394 000 külföldi látogatott hazánkba, ami 49,8 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Németországból csaknem négyszer több, Ausztriából pedig 30 százalékkal több látogató érkezett. A jelzett időben 13 854 ezer csehszlovák állampolgár utazott külföldre, ez kétszer több, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Beruházások Az első félévben összesen 24 326 lakás építése fejeződött be, ebből 6233 a kommunális, 547 a vállalati, 11 304 a szövetkezeti, 6242 az egyéni lakásépítés keretei között. Ez 1,4 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Nagyobb arányban növekedett a szövetkezeti (42,3 %-kal) és a kommunális (34,7 %-kal) lakásépítés, viszont az egyéni lakásépítés az állami hozzájárulás korlátozása miatt jelentős mértékben visszaesett. Az első félévben 7755 új lakás építése kezdődött el, ami az elmúlt év első feléhez viszonyítva 82,6 százalékkal kevesebb. A beruházási aktivitás általában véve mérséklődött, a beruházási munkák és szállítások értéke a 100 személynél többet foglalkoztató szervezetek esetében 83,4 milliárd koronát ért el, ami 28,3 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év első felében. Ez az irányzat annak a következménye, hogy csökkentek a gazdálkodó egységek saját forrásai, csökkent továbbá a beruházásokhoz folyósított állami hozzájárulás, emellett egyes vállalatokban még tisztázatlan a távlati fejlődés kérdése. A környezetvédelmi beruházások értéke 4,6 milliárd koronát ért el, ami 11.6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év első felében. A magánvállalkozók és a lakosság beruházási költségei az első félévben körülbelül 8 milliárd koronát értek el. Külkereskedelem Az elmúlt félévben a gazdasági fejlődést erősen befolyásolták a külgazdasági kapcsolatok. A külkereskedelmi forgalom 285,2 milliárd koronát ért el, ezen belül 147,6 milliárd volt a behozatal, 137,6 milliárd pedig a kivitel értéke. A 10 milliárd koronás negativ szaldó kisebb a feltételezettnél. A korona devalválása az iparcikkek behozatalára kivetett árpótlékkal együtt kedvező feltételeket teremtett a kivitel növelésére és a behozatal korlátozására. Emellett a fejlett piacgazdaságú országokkal folytatott kereskedelmünk 6,3 milliárd koronás aktívummal zárult, s a volt európai KGST-országokkal folytatott kereskedelmünkben 19,1 milliárd korona értékű passzívum keletkezett. Külkereskedelmünkben a kedvező változás főleg május és június folyamán volt tapasztalható. Külkereskedelmünk fejlődésében eltérő volt a helyzet a fejlett piacgazdálkodású és a piacgazdálkodással nem rendelkező országok viszonylatában. Míg az előbbieknél a forgalom stagnált, az utóbbiaknál jelentős viszszaesés következett be. Előzetes számítások szerint a nem piacgazdálkodású országokba irányuló kivitelünk csaknem 45 százalékkal csökkent, az innen származó behozatalunk pedig 30 százalékkal esett vissza. Ennek következtében egészében véve kivitelünk volumene mintegy 25 százalékkal, behozatalunké pedig több mint 28 százalékkal volt kisebb, mint az előző év első felében. A fejlett piacgazdálkodású országokkal folytatott kereskedelmünk csekély mértékben növekedett. Részarányuk az elmúlt év első feléhez viszonyítva 46,1 százalékról 46.9 százalékra nőtt. Legnagyobb külföldi szállítónk továbbra is a Szovjetunió, ahonnan behozatalunk 35 százaléka származik Innen konvertibilis valutáért vásárolunk kőolajat. Második legnagyobb szállítónk Németország (a volt NDK-val együtt), amely behozatalunkban 18 százalékos részarányt képvisel, utána Ausztria következik 6,4 százalékos részaránnyal. Az elmúlt első félévben gyorsan növekedett a behozatalunk az Egyesült Államokból, Japánból és Olaszországból is. Kivitelünk 24,6 százaléka az NSZK- ba, 19,3 százaléka a Szovjetunióba, 6.9 százaléka Lengyelországba irányult. Csehszlovákia bruttó külföldi adósságai június végén 8,8 milliárd dollárt értek el, az adósságállomány az elmúlt év végétől 0,7 milliárd dollárral növekedett. A korona árfolyama A csehszlovák korona külföldi árfolyama az első negyedévben fokozatosan megközelítette a Csehszlovák Nemzeti Bank által kihirdetett hivatalos árfolyamot, s a további hónapokban nem került sor lényegesebb eltérésekre. A Nemzetközi Valuta Alap a csehszlovák fizetési mérleg támogatására 996 millió dolláros kölcsönt folyósított. Elkezdődött továbbá a külföldi tőke beáramlása, a Volkswagen cég tőkerészvétele például a Skoda- Volkswagen közös vállalat létrehozásánál körülbelül 350 millió dollárt tett ki. Az állami költségvetések az év első hat hónapjában 17,7 milliárd korona többlettel zárultak. Ez főleg abból következett, hogy a költségvetési bevételek meghaladták a tervezett szintet. A nyereségi adóbefizetések egész évre előirányzott összegének 88,9 százaléka például már az első félévben realizálódott. Ez elsősorban az árak fejlődéséből következett. A szervezeteknek és a lakosságnak folyósított bankkölcsönök értéke június végén 662,9 milliárd koronát ért el. A bankkölcsönök összege az elmúlt év végétől 13,1 százalékkal növekedett. Az említett összegen belül az állami és a szövetkezeti szervezetek 578,3, a magánvállalkozók 24,7, az egyéb magánszemélyek 51,6 milliárd korona értékű kölcsönt vettgk fel. A szervezetek bankbetétjei 13 százalékkal, a lakossági bankbetétek 0,5 százalékkal növekedtek. A bankbetétek teljes összege 473 milliárd korona volt, ennek 53,4 százaléka volt a határidőhöz kötött betét. Ipar Az ipari termelés megkésve reagált a megváltozott belső és külső értékesítési feltételekre. Január és február folyamán az ipari termelésben még csak 5 százalékos csökkenés következett be, az egész első félévben azonban az elmúlt év első feléhez viszonyítva 14,3 százalékos volt a csökkenés. Ágazatok szerint a legnagyobb csökkenés a konfekciós iparban (33,2%), az elektrotechnikai iparban (29,9 %), a színesfém-kohászatban (29,5 %), a bőrfeldolgozó iparban (26,3 %), valamint az építőanyagok gyártásában (24,2 %) volt. Csupán a tüzelőanyag-ipar ért el csekély mértékű, 2,4 százalékos növekedést. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma 8,9 százalékkal csökkent, tehát kisebb mértékben, mint maga az ipari termelés. Az ipari dolgozók átlagos havi nominálbére 3768 koronát ért el, ami 12,8 százalékos növekedésnek felel meg. Építőipar Az építőipari termelés az 1990-es év első feléhez viszonyítva egészében véve 25,5 százalékkal csökkent A több mint 100 dolgozót foglalkoztató vállalatok esetében azonban a csökkenés mértéke 34 százalékos volt. Ezek az első félév átlagában 404,6 ezer személyt foglalkoztattak, 74,1 ezer személlyel, vagyis 15,5 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt óv hasonló időszakában. A dolgozók nominális havi átlagbére 3624 korona volt, az elmúlt év első feléhez viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett. Közlekedés A termelés csökkenése a közlekedés teljesítményére is kihatott, ahol 20 százalékos csökkenés következett be. Legnagyobb mértékű, 32,8 százalékos volt a csökkenés a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat esetében, ami főleg a megkezdett építkezések korlátozásával, az építőanyagok szállítási szükségleteinek csökkenésével függött össze. A vállalat az első félévben 1162,3 millió személyt szállított, ami megfelel az elmúlt év első felében elért teljesítménynek. Vasúton 211,7 millió személy utazott, 2,1 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. Mezőgazdaság A mezőgazdaság az első félévben bonyolult gazdasági helyzetbe került. Az árliberalizálás egyrészt megdrágította a szükséges termelési eszközöket, másrészt viszont csökkentette a mezőgazdasági termékek iránti keresletet. A vágóállatok értékesítése 19,9 százalékkal, a tejeladás 12,8 százalékkal, a tojáseladás 6,8 százalékkal csökkent. Ennél sokkal nagyobb arányú volt a csökkenés az állami felvásárlás keretén belül. Az első félév végén komoly problémává vált a mezőgazdasági termékfeleslegek értékesítése, amire a szövetségi kormány a termékek egy részének garantált árakon történő felvásárlásával reagált. A július közepén elvégzett felmérések szerint gabonafélékből az idén mintegy 10,9 millió tonnát takarítunk be, 4,82 tonnás átlagos hektárhozam mellett. Ez 1,1 millió tonnával kevesebb, mint tavaly, de több az 1986-1990-es évek átlagos évi hozamánál. Az állami és a szövetkezeti mezőgazdasági vállalatoknál a szarvasmarha-állomány 6,5 százalékkal, a sertésállomány 1,0 százalékkal, a baromfiállomány 2,1 százalékkal, a juhállomány 9,8 százalékkal csökkent. A lakosság létszáma Az 1991. március 3-án végrehajtott népszámlálás előzetes eredményei szerint a Csehszlovák Szövetségi Köztársaságnak 15 567 666 lakosa volt, ebből a CSK-nak 10 298 731, az SZK-nak pedig 5 268 935 lakosa. Az első félévben 109,6 ezer gyermek született, 4 százalékkal több, mint az elmúlt óv első felében. A halálesetek száma 91,4 ezer volt, ez 1,4 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év első felében, így a lakosság természetes szaporulata 18,2 ezer volt, ami az elmúlt év első feléhez viszonyítva 43,3 százalékos növekedésnek felel meg.
