Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-26 / 186. szám
1991. szeptember 26. Szabad ÚJSÁG 3 Ismét haditudósítások Jugoszláviából Nem tartott sokáig a fegyvemyugvás A Jugoszláviából érkező hírek ismét haditudósításokra emlékeztetnek. A harcok főleg Szlavónia válságterületein újultak fel. Súlyos harcok dúltak Vinkovciban, ahol a helyi laktanyát a horvát csapatok még mindig bekerítve tartják, miközben a hadsereg a várost kerítette be. AHavel-beszéd visszhangja Szlovákiát Horvátország sorsa fenyegeti? A külföldi sajtó nagy figyelmet szentel Václav Havel köztársasági elnök Szövetség Gyűlésben mondott beszédének. A brit The Times figyelmeztet rá, hogy a szlovák politikai pártok a közvélemény előtt eltitkolják, miszerint Szlovákiát hasonló sors fenyegeti, mint amilyen Horvátországot érte, ha az elszakadás mellett szavaznak. „A módszer, ahogyan a nacionalista politikusok a történelmi tényekkel bánnak, próbára teszi képesek-e gyakorolni a hatalmat. Szlovákiában a nacionalisták még mindig nem tudják, hogyan értékeljék Jozef Tiso katolikus pap katonai rendszerét” — írja a The Times. A The Daily Telegraph azt írja, hogy Szlovákia elszakadása Havel elnököl lemondásra kényszerítheti. A Financial Times közli, hogy a csehek 82 százaléka, a szlovákok 69 százaléka áll ki a közös állam mellett. „Havel lemondással fenyeget” — közük címeikben a német lapok. A Frankfurter Allgemeneine Zeitung azt írja, hogy Csehszlovákia léte veszélyben van. Havel nyilatkozatával válaszolt azokra a szlovákiai követelésekre, amelyek szerint a szövetség keleti része kihirdetné a függetlenséget és elhagyná a közös államot. A Die Welt hangsúlyozza, hogy Havel minden tekintélyét bevetette, hogy a szlovákiai szeparatista követelményekkel szemben megvédje a demokratikus szövetséget. A népszavazás szükségességét hangsúlyozza a Frankfurter Rundschau. A Süddeutsche Zeitung szerint Václav Havel politikai sorsát összeköti Csehszlovákia szövetségi államformájával. ^ Emberáldozatok Tbilisziben Gamszahurdia grúz elnök hívei és ellenfelei közt fegyveres összetűzésekre került sor. A zavargásoknak négy ember esett áldozatul. A grúz nemzeti gárda egységei megtámadták a tbiliszi villanyerőművet, hogy kikapcsolják a fővárosban az áramszolgáltatást. A köztársasági kormány szóvivője közölte, hogy az elnökhöz hű rendőrség és az ellenzék oldalán küzdő gárdisták összecsapásaiban két ember vesztette életét. A Grúz Köztársaság vezetése azt javasolja, hogy oszlassák fel a „törvényellenes fegyveres csoportokat”, s ennek fejében a kormány biztosítja tagjaik büntetlenségét. Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbeban, a rendkívüli állapot ellenére már harmadik napja folytatják a tömegtüntetéseket. Követelik, hogy a kommunista többségű parlament helyett újat válaszszanak, és a választásokon külföldi megfigyelők is vegyenek részt. A rendőrség nem avatkozik be a tüntetésbe. A zseleznovodszki megállapodások ellenére Hegyi Karabahban felújultak az azerbajdzsán-örmény összetűzések. A Csapar karabahi falu ellen intézett támadás során nyolc örményt megöltek és hármat megsebesítettek. Reggel a község határában katonai ejtőernyősök értek földet és a fegyveres alakulatok elejét vették a további összetűzéseknek. A hadsereg eszéki egységeinek parancsnoksága cáfolta a zágrábi rádió közlését, miszerint a katonák 300 tartalékost öltek volna meg, amikor azok megkísérleték az átállást a horvátok oldalára. Eszéken éjszaka nyugalom volt, csak reggel robbantak aknák a városban. Szerb forrásokból érkezett a hír, hogy horvát gárdisták Okucsani közelében megtámadták a hadsereg és a szerb önkéntesek állásait. A támadásra állítólag nem válaszoltak. Pakrac környékén reggelre helyreállt a nyugalom. Itt a szerb területvédelmi alakulatok bekerítették a horvát gárdisták által megszállt várost. Szerb források szerint Pakrac városát rövidesen elfoglalják. Zágrábi értesülések szerint a horvátországi harcok fellángolása óta a szövetségi hadsereg 11 476 tisztje és polgári alkalmazottja adta meg magát a horvátoknak. A horvát rádió szerint a szövetségi hadsereg állományának csaknem a fele Horvátország területén tartózkodik. Zágrábban, Horvátország fővárosában tegnap ismét megnyíltak az iskolák. Az egyetemen október 14-én kezdődik meg a tanítás. Karlovciban megnyugodott a helyzet. Felújítják a villanyáramszolgáltatást és a telefonvonalakat. Hétfőn itt is megnyitják az iskolákat. A Borba című lap cikket közöl arról, hogy a behívott tartalékosok közül sokan megtagadják a katonai szolgálatot. A behívónak arra hivatkoznak, hogy a légierő gyakran saját csapatait bombázza, és ők nem hajlandók életüket áldozni a parancsnokok hozzánemértése miatt. A tartalékosok bevetéskor gyakran leteszik a fegyvert és hazatérnek. Kragujevácba 200-an, Valjevoba 300-ari tértek vissza a behívónak közül. A tartalékosok azt mondják, hogy ez nem az ő háborújuk. Akik a hadseregben maradnak, nem hajlandók a frontvonalra menni. Valjevoban a tartalékosok egy csoportja a helyi rádióban közleményt olvasott fel, miszerint a háborúskodás csak felesleges áldozatokat szed és ők nem árulók, de nem akarnak hódítók sem lenni. A legnagyobb romániai bányakörzetben 50 ezer bányász sztrájkol. Tízezren közülük vonattal Bukarestbe utaztak. A bányászok menete megindult a kormány székhelye felé, amelyet erős rendőri egységek védenek. A tüntetők „Iliescu és Roman menjetek a bányába”, és „tolvajok, tolvajok” kiáltásokkal vonultak át a városon. Bukarestbe vezető útjukon Craiova közelében a rendőrség megpróbálta feltartóztatni a bányászokat, de azok végül is elérték úticéljukat. Petre Roman román kormányfő a parlamentben ismertette a bányászok közt kialakult helyzetet és akciójukat törvényellenesnek mondta. Szerinte Románia gazdasági helyzete igen súlyos és bármiféle szociális követelmények csak ronthatnak rajta. A bányászok követelései a kor-Kedden este összeült a jugoszláv államelnökség öt tagja. Mesic elnök, Dmovsek és Tupurkovszki, az elnökség tagjai nem jelentek meg az ülésen. A csonka államelnökségi ülés csupán tájékoztató jellegű volt, a Bosznia-Hercegoviana-i helyzettel, külpolitikai kérdésekkel, az ENSZ közgyűlésével és a hágai békekonferenciával foglalkozott. Ante Markovics jugoszláv kormányfő a szarajevói televízióban kijelentette, hogy formálisan a katonai puccs nem jött ugyan létre, a gyakorlatban azonban a hadseregnek nincs főparancsnoka. Tudj man horvát elnök találkozott Kadjevics szövetségi védelmi miniszterrel, és Milosevics szerb elnökkel. Megállapodtak az „abszolút tűzszünetben”. A három politikus ismeretlen helyen találkozott Úgy döntöttek, hogy a válságot kizárólag politikai eszközökkel oldják meg. Olaszországba megérkezett az első utasszálító hajó, amely a tengeri blokád megszűnése után kifutott a horvátországi Split kikötőjéből. Az olasz-svájci határon két horvát csempészt fogtak el, akik fegyvereket és lőszert akartak átvinni a mányfő szerint nem teljesíthetők. A bányászok a rádió jelentése szerint baltákkal, kalapácsokkal, késekkel és botokkal fegyverezték fel magukat. Követelik, hogy a kormány teljesítse ígéreteit és Roman kormányfő mondjon le. A Zsilvölgyi bányakörzetben tegnap komoly zavargások törtek ki. Több rendőrt megtámadtak. A bányászok fő követelése, hogy a kormány teljesítse ígéreteit, melyek szerint több szociális intézkedést hoznak. A sztrájkbizottság úgy döntött, hogy a munkabeszüntetést folytatják. Figyelemreméltó, hogy azok a bányászok fordultak Petre Roman miniszterelnök ellen, akik tavaly júniusban Iliescu elnök felhívására erőszakkal számoltak határon. Andreotti olasz kormányfő a parlamentben kijelentette, nincs politikai akadálya annak, hogy Olaszország elismerje Horvátország és Szlovénia függetlenségét. A kérdést azonban az Európai Közösségeknek kell megválaszolniuk. Thatcher volt brit kormányfő felszólította az ENSZ-t, hogy katonailag avatkozozon be Jugoszláviában. Szerinte Jugoszláviában nemcsak a nemzetiségi csoportok harcáról van szó, hanem a kommunisták és a demokraták küzdelméről. A demokratákat szerinte a horvátok képviselik. Hans van den Broeck holland külügyminiszter arra szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hogy támogassa a fegyverkiviteli tilalmat Jugoszláviával szemben. A Biztonsági Tanácsban folytatódnak a jugoszláviai válságról szóló konzultációk. Amennyiben a fegyverszüneti megállapodást a továbbiakban is megszegik, várható, hogy a BT fegyverszállítási tilalmat rendel el. Szlovénia gazdasága az év eleje óta kedvezőtlenül fejlődik — állapította meg a ljubljanai kormány. Az ipari termelés 11 százalékkal esett vissza. Az egyetlen ágazat, ahol fejlődés tapasztalható a kőolajfeldolgozó ipar. A munkanélküliek száma 80 ezerre nőtt. le Bukarestben az ellenzékkel. A román kormány székhelye előtt gyülekező bányászok a délutáni órákban három helyen áttörték a rendőrök sorfalát és néhányan behatoltak az épületbe. A rendőrök könnyfakasztó gázt és petárdákat alkalmaztak. A botokkal és vasrudakkal felfegyverzett bányászokhoz néhány bukaresti csoport is csatlakozott. Az összetűzésekben többen megsebesültek. Petre Roman kormányfő utasítást adott, hogy „minden eszközzel” akadályozzák meg a bányászok behatolását a kormány székhelyére. Petre Románnak tegnap délután Ausztriába kellett volna utaznia, de látogatását lemondta. Francia katonák ellenőrzik Kinshasát Horvát milicista rakétát indít a szerbek által ellenőrzött Medek városa felé. A felvétel kedden a tűzszünet meghirdetése után készült (Telefotó: CTK/AP) A követelések a kormány szerint nem teljesíthetők Bányászzavargások Romániában A Zaire-ból menekülő belga állampolgárok a zimbabvei Harare repülőterén várják, hogy a különjáratokkal hazaszállítsák őket (Telefotó: CTK/AP) A helyzet továbbra is feszült A francia katonai egységek ellenőrzik a helyzetet Zaire fővárosában, ahol két nap óta tömeges zavargások voltak. A helyzet azonban továbbra is feszült. A belga külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kinshasában a lakosság indulatai csillapodtak és már csupán néhány összetűzésre került sor. Az ország keleti felében és délen a helyzet azonban továbbra is komoly és áttekinthetetlen. A belga ejtőernyősök hajókon szállítják a szomszéd Kongóba a belga állampolgárok százait. Brazzavilleban repülőgépek várnak rájuk, hogy Belgiumba szállítsák őket. Az Egyesült Államok légitámogatást ígért a franciáknak csapataik Zaireba szállítására. A Pentagon közlése szerint az amerikaiak segíteni akarnak az USA állampolgárainak és más külföldieknek az elszállításában. Pierre Joxe francia védelmi miniszter szerint 600 francia katona tartózkodik Zairében, de ezek állítólag csupán a külföldieket védelmezik és- nem akarnak beavatkozni az ország belügyeibe. Franciaország egyidejűleg felszólította Mobutu zairei elnököt, hogy valósítsa meg országában a demokratikus változásokat. Mobutu elnök tegnapra virradóan felszólította a katonákat, hogy térjenek vissza laktanyáikba. Szerinte a jelenlegi zavargások 1960 óta a legsúlyosabbak . A Zairéből menekülők száma egyre nő. A zavargások során egyes hírek szerint 30-an vesztették életüket. Franciaország, Belgium, Olaszország és Görögország rendkívüli repülőjáratokat indított Zairébe, hogy segítsen elszállítani a menekülteket. GoRBACSOV szovjet elnök főtanácsadója Alekszandr Jakovlev lett, aki a szovjet peresztrojka társszerzője. A 68 éves Jakovlev 1985. óta működik együtt Grobacsowal és tanácsadói tisztségétől ez év elején mondott le. Az államcsínykísérlet után Jakovlev újra Gorbacsov pártjára állt. Irak engedélyt adott arra, hogy az ENSZ megfigyelői iraki terület fölött korlátlanul használhassák helikoptereiket. A nukleáris berendezések dokumentumainak visszaadását megtagadó ellenőrző csoportot még mindig fogva tartják. Elias HRAVI libanoni elnök felszólította Izraelt, hogy szüntesse be Dél- Libanon úgynevezettt ütközőzónájának megszállását. A libanoni elnök ezt a követelményt az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében terjesztette elő. JoZEF GLEMP bíboros a legnépszerűbb egyéniség Lengyelországban. A felmérés szerint a második helyen Kurofi szociális és munkaügyi miniszter, a harmadikon Skubiszewski külügyminiszter áll. Walesa elnök csak a toplista kilencedik helyét foglalja el. A KELETNÉMET volt titkosrendőrség, a STASI, a német biztonsági szervek értesülései szerint új szervezeteket hoz létre. Az egyik ilyen szervezet a „Minisztériumi Tisztek Szervezete”, amelynek álítólag már hatezer tagja van. A csoportosulást a volt NDK állambiztonságának néhány tábornoka szervezi. Olyan gyanú is felmerült, hogy a volt NDK területén titkos fegyverraktárak vannak. A VÖRÖS BRIGÁDOK olasz terrorszervezet megalapítója, Renato Curcio továbbra is börtönben marad. Cossiga elnök kérte ugyan, hogy részesítsék kegyelemben, az igazságügyminiszter azonban ezt elutasította, mert Curcio mindez ideig nem mondott le az erőszak és a terror ideológiájáról. A terorista főnök már 17 éve ül börtönben és az eredeti ítélet szerint csak 2002-ben szabadul. CaSTRO, Kuba elnöke egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem ért egyet a szovjet kiképzőbirgád kivonásával Kubából. Az mondta, hogy ezzel éppúgy nem érthet egyet, mint azzal, hogy Guatanamóban amerikai csapatok maradjanak. A GEORGIA állambeli Jackson börtönben villamosszéken kivégezték Warren McCleskey néger elítéltet, akire egy fehér rendőr lelövéséén mérték a büntetést. A halálos ítélet végrehajtására 13 évet várt. Ügyében még Nelson Mandela is közbenjárt, de kegyelmi kérelmét elutasították. Georgia államban még 118 halálraítélt vár az ítélet végrehajtására. BULGÁRIÁBAN egy felmérés szerint a választásokon az ellenzék megszerezheti a többséget, de a legerősebb párt nyilván továbbra is a Bolgár Szocialista Párt marad. E párt megszerezheti a szavazatok 25,4 százalékát, míg az ellenzéki pártok összesen 56,1 százalékra számíthatnak. A legerősebb ellenzéki párt a radikális Demokratikus Erők Mozgalma 15,5 százalékra számíthat — állapította meg a Gallup intézet felmérése. JeLCIN, az Orosz Föderáció elnöke megkezdte kéthetes szabadságát. Tartózkodási helyét nem közölték, mert egészségi problémái miatt nyugalomra van szüksége. Az AMERIKAI csapatok parancsnoksága Stuttgartban bejelentette, hogy megkezdték a németországi támaszpontokrtól a Patriot típusú rakétaelhárító rakéták átszállítását Szaúd-Arábiába. Az átcsoportosítás két zászlóaljat érint, tehát hat üteget, melyek mindegyike négy kilövőállással rendelkezik. Minden kilövőállást négy rakétával szereltek fel. Az OPEC tagállamainak miniszterei genfi tárgyalásaikon közelebb kerültek a megegyezéshez. A tizenhárom kőolajexportáló ország szervezete arról tanácskozik, milyen szinten határozza meg az idei negyedik negyedévi kőolajfejtést. Szaúd Arábia képviselője kijelentette, hogy országa napi 8,5 millió hordóra növeli a kőolaj fejtést, függetlenül attól, hogy ezzel az OPEC egyetért-e vagy sem.
