Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-26 / 186. szám

JiU Dienstbier New York-i tárgyalásain

/ /

Gazdasági és érdekvédelmi napilap

Csütörtök, 1991. szeptember 26. • I. évfolyam • 186. szám • Ára 2,30 korona

A beilleszkedésről van szó

Jirí Dienstbier csehszlovák miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésén, New Yorkban több külföldi kollégájával találkozott Tárgyalásainak T8 témája Csehszlovákia beilleszkedése volt a nyugat-európai gazdasági és politikai rendszerbe.

Az fr külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során Collins, az fr diplomácia vezetője magyarázta, miért ellenezte Csehszlovákia társulását az Európai Közösségekhez. Elmondta azonban, hogy azóta országának álláspontja megváltozott és a jövőben támogatni fogja a közép-európai országok társulását.

Dienstbier tárgyalt a „háromszög művelet” részleteiről is, amely alapján az Európai Közösségek finanszíroznák a közép-európai országokból a Szovjetunióba irányuló segélyszállítmányokat.

A közel-keleti békéről tárgyalt a külügyminiszter iráni kollégájával. Velajati kétségbe vonta a palesztin kérdés igazságos rendezésének lehetőségét. Hangoztatta, hogy az Adria kőolajvezeték működésének leállítása Jugoszláviában megakadályozhatja az iráni kőolaj szállítását Csehszlovákiába.

A belorusz külügyminiszterrel folytatott tárgyalások során szóba került a kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötése és a minszki csehszlovák képviselet magasabb szintre elemése. Megállapodtak, hogy a jövő hónapban e kérdésekről szakértők tárgyalnak majd.

Marián Calf a szövetségi miniszterelnök munkalátogatást tett a Poprádi járásban. Útja során egyebek között járt a vagongyárban, majd részt vett a NYEE járási közgyűlésén. Felszólalásában támogatásával biztosította Jozef Kuőeráknak, a mozgalom tanácsa elnökének szavait, amikor üdvözölte, hogy a NYEE kompaktabb politikai párttá kíván átalakulni. A kép a vagongyári látogatáson készült (Fotó: CSTK)

Folytatódott az SZNT 17. ülése

A rendőrrel „civilként” bánnak

Tegnap viszonylag nyugodt napjuk volt — már ami az általános belpolitikai helyzetet illeti — a honatyáknak a Szlovák Nemzeti Tanács folytatódó 17. ülésén. A képviselők „csupán” azzal járultak hozzá a légkör „felpaprikázásához”, hogy nem hagyták jóvá az SZNT Elnökségének július 17-én kelt azon törvényerejű rendeletét, mely szerint a szlovákiai rendőrség a katonai bíróságok hatáskörébe kerülnének és a bűncselekmények esetében a katonai igazságszolgáltatásé volna a döntés joga.

A Szövetségi Gyűlés ülésének szünetében

Bizottságok a népszavazási menetrendről

A Szövetségi Gyűlés — amelynek együttes ülését kedden felfüggesztették, s a tanácskozás csak ma folytatódik — állandó bizottságai tegnap a népszavazás megtartásának módjáról szóló törvény kormányjavaslatával foglalkoztak.

Már az ülés megkezdése előtt sok jel mutatott arra, hogy nem lesz könnyű a dokumentumról szóló vita. A felszólalók többsége nem értett egyet a javaslattal, egyesek például a katonai bíróságok megszüntetését és azt követelték, hogy csak rendkívüli esetekben hozhassanak ítéletet. „Magyarázatában” Ivan Carnogursky úgy fogalmazott, hogy az elnökség minden tényt mérlegelt, mindenekelőtt azt, hogy fegyveres testületről van szó. A szavazás során azután a honatyák jóvá sem hagyták a törvényerejű rendelet javaslatát.

A honatyák a továbbiakban foglalkoztak az SZNT képviselőcsoportjának azon javaslatával is, amellyel új törvény

kiadását kezdeményezték, mégpedig a községi felosztásról szóló jogszabály módosítására és kiegészítésére. Amint azt Zselenák József bizottsági előadó elmondta, a községhez vagy városhoz való tartozás megszüntetéséről történő szavazás eddigi gyakorlata nem felelt meg, mivel az ide vonatkozó rendelkezés diszkrimináló jellegű volt. Rózsa Ernő kétségbe vonta e napirendi pontról folytatott tanácskozást. Mint mondta, például a javaslathoz nem csatolták a kormány állásfoglalását.

Miután Ladislav Snopko kulturális miniszter felolvasta a kabinet nyilatkozatát, a képviselők jóváhagyták a módosítójavaslatot.

A tervezet indoklása során Pavel Rychetsky szövetségi miniszterelnök-helyettes megállapította, hogy azt több európai ország — főleg Spanyolország, Ausztria, Magyarország és Lengyelország — tapasztalatai alapján dolgozták ki. A javaslat értelmében a polgároknak egy, de több kérdést is fel lehet tenni az ország államjogi elrendezésének formájával kapcsolatban. Mindegyik kérdést úgy kell megfogalmazni (és itt ellentmondt a Meőiar-féle verziónak, amelyet más helyen ismertetünk), hogy igennel vagy nemmel lehessen rá válaszolni, vagy úgy, hogy a polgárok több lehetőség közül választhassanak. A kormányjavaslat rögzíti azoknak a bizottságoknak a létrehozását is, amelyek nem csupán az

Nem hadititok

„Konganak” a laktanyák

A Csehszlovák Hadsereg vezérkarának tegnapi sajtóértekezletén Jan Vintr vezérőrnagy egyebek között elmondta, hogy a hadsereg alakulatainál 70, elvétve egynéhány ezrednél pedig csak 50 százalékos a „telítettség”.

Szaval szerint a laktanyákban azért „nincs ki a létszám”, mert sok fiatal — élve a törvényadta lehetőséggel — az alternatív katonai szolgálatot választotta. A „katonahiány” másik okaként a tényleges szolgálat időtartamának lerövidítését nevezte.

nici járási csoportjának ülésén csaknem egyhangúlag fogadták el azt a nyilatkozatot, amely megállapítja, hogy a NYEE-nek a legközelebb kongresszuson differenciálódnia kell, és jobboldali részének Szlovákiai Polgári Demokrata Párttá kell átalakulnia.”

A sajtóértekezleten szóba került a feddhetetlenségi vizsgálat is. „A lusztrálási törvény kormányjavaslata megérdemelné, hogy a titkosrendőrök és ügynökeik védelméről szóló törvénynek nevezzék” — mondta Cermák. Például nem ért egyet a jogszabály azon rendelkezésével, mely szerint aki nyilvánosságra hoz információkat a volt Állambiztonsági Testület ügynökeiről, az három év-ig terjedő szabadságvesztés-bünte-téssel is sújtható.

eredmények összegyűjtésével, hanem magával a népszavazás megszerzésével is foglalkoznak majd.

Rychetsky szerint a népszavazási kampány során — amelynek időtartama 40 nap — a parlamenti politikai pártoknak és mozgalmaknak ki kellene nyilatkoztatniuk, hogy miért támogatják, illetve ellenzik a referendumot. A rádió és a televízió 35 óra

A pozsonyi vásárok és kiállítások hagyománya felújításának „első fecskéje” a Nemzetközi Dunai Kiállítás és Vásár ’91, amelyet tegnap nyitottak meg a Pozsonyi Művelődési és Pihenőparkban.

„Ezzel a rendezvénnyel azt szeretnénk elérni, hogy Pozsony és környéke ismét fontos helyre kerüljön a kelet—nyugati kereskedelem közvetítésében. Örülni fogunk, ha a jelenlevő cégek új kereskedelmi partnereket találnak és perspektív viszonyt alakítanak ki különféle vállalatokkal, hogy összhangba kerüljenek érdekeik és visszaálljon az anynyira áhított egyensúly a kereslet és a kínálat között” — mondta Alexander Rozin, a rendezvény szervezőjének, az Incheba Részvénytársaságnak az igazgatója.

A kiállításra — mindjárt az első alkalommal — rekordszámú érdeklődő jelentkezett; a világ 9 országából 250 cég képviselteti magát. A

műsoridőt bocsátana a rendelkezésükre, mégpedig úgy, hogy minden parlamenti párt legalább 15 percet kapjon. A törvénytervezet értelmében a népszavazás alkotmányosságának megítélésére a szövetségi alkotmánybíróság jogosulna. „Ezért célszerű volna, ha mielőbb létrejönne” — fűzte hozzá Pavel Rychetsky. Szavai szerint a népszavazási költségeket — amelyek megközelítőleg 30—50 százalékkal volnának kisebbek a parlamenti választások költségeinél — az államkasszából fedeznék.

külföldi résztvevők között legtöbben Ausztriából, Németországból és Franciaországból vannak. Az első dunai vásár október elsejéig tart.

Helena Woleková munkaügyi miniszter a Botos pavilonjában (CSTK-felvétel)

A PDP Szlovákiában nem tartana népszavazást

Lusztrálás = ügynökvédelem

A Polgári Demokrata Párt (PDP) csak akkor kezdeményezné a népszavazás kiírását, ha Szlovákiában kikiáltanák a „szuverenitást”. Ezt a párt tegnapi prágai sajtóértekezletén Petr Cermák alelnök jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy a népszavazást csupán a Cseh Köztársaságban kellene megtartani, s a PDP azt a kérdést tenné fel a polgároknak, vajon kívánják-e, hogy a szlovákokkal szerződést írjanak alá a jövőbeni közös államról. Bár a referendumot a párt más esetben sem ellenezné, de úgy vélekedik, hogy a vitákat nem simítaná el. Cermák szerint a felteendő kérdésnek a lehető legtömörebbnek és legegyértelműbbnek kell lennie. Szavai szerint az eddigi javaslatok nem a legszerencsésebbek.

Petr Cermák a továbbiakban megjegyezte, hogy elképzelései szerint ha a Szövetségi Gyűlésnek határozatot kell elfogadni a két nemzet jövőbeni államáról, akkor szerinte ez a határozat nem születik meg. „Ezért talán jobb volna, ha a kérdést mondjuk például az államfő terjesztené elő” — jegyezte meg.

Az újságírók főleg az iránt érdeklődtek, vajon mi történne, ha a közös állam megszűnne. Válaszában Cermák felhívta a figyelmet arra, hogy a

PDP ezzel az alternatívával nem foglalkozott. „A Polgári Demokrata Párt mindig a közös állam megőrzését szorgalmazta” — egészítette ki Petr Havlík, a párt titkára. Cermák véleménye szerint a szlovák szuverenitás egyoldalú kikiáltása a föderációval és a cseh országrésszel szembeni ellenséges álláspontot tükrözné. Azonban bízik abban, hogy a szlovákiai közvélemény világosan tudatára adja az SZNT-nek, hogy a közös állam megőrzését kívánja. „Ugyanis Szlovákia-szerte spontánul jönnek létre a Polgári Demokrata Párt sejtjei — közölte Petr Cermák. — Például a Nyilvánosság az Erőszak Ellen lévai és sze-Chnoupek és a „hetek bandája ”

Hová tűntek a milliók?

A Lidové noviny egyik legutóbbi számában közölte, hogy Bohuslav Chnoupek egykori külügyminiszter ellen bűnvádi eljárás folyik különféle visszaélések miatt. Például azzal vádolják, hogy önkényesen és jogtalanul használta fel a rendelkezésére álló reprezentációs alapot, főleg a vendéglátásra és ajándékokra szánt pénzt.

A lap szerint Chőoupek 1977 és 1988 között különféle alkalmakkor, például születésnapi és egyéb személyes jellegű ünnepségeken egyes politikai és gazdasági vezetőknek — beleértve az „elitfeleségeket” is — nagyobb összegeket „ajándékozott”. Az ok jól ismert...

Az írói babérokról is álmodozó volt külügyminisztert továbbá azzal vádolják, hogy az 1981 és 1988 között külföldön tett látogatásai után az utazási költségeket nyugati valutában számoltatta el. A Lidové noviny hozzáfűzi: az a gyanú is felmerült, hogy ChfSoupek a nagykövetek kinevezéséért, illetve a külképviseleti hivatalok munkatársainak kiválasztásáért és szolgálati idejük meghosszabbításáért ajándékokat fogadott eL Egyébként az egykori külügyminiszter ellen folyó eljárás a zárószakaszához érkezett, s feltételez-Megnyílt a dunai vásár

hető, hogy az ügy az év végéig lezárul. Amint azt a Csehországban megjelenő napilap megállapítja az eljárás folyamán eddig négyszáz tanút hallgattak ki. A vizsgálat szerint Chrioupek „áldott miniszterkedése” alatt az államkasszából csaknem félmillió koronát fordított saját személyes szükségleteire.

A Lidové noviny azt is közli, hogy további volt miniszterek ellen is folyik bűnvádi eljárás. A „hetek bandáját”, Kalina, Kapoun, Hojer, Jung, Polák, Toman és Nikodym volt miniszter elvtársakat szintén amiatt vonják felelősségre, hogy „hűtlenül kezelték” a rájuk bízott reprezentációs alapot és ajándékokkal szerették volna megnyerni az egykori párt- és kormánytisztviselők rokonszenvét. A Lidové noviny szerint az elvesztegetett pénzek összege esetenként 10 és 100 ezer korona között mozog.

Hogy visszaálljon az egyensúly