Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-24 / 184. szám

IV. Pestis? Hírlap 1991. szeptember 24. Magyar futballcsúcsra várva Honvéd-Kispest—Veszprém: Itt valahol egy labdának kell lennie... fotó: beuczay László AZ AUSTRIA LOTTO MINT MENTOANGYAL Hárommillió schilling csak az induláshoz elég IGLÓI NAGY ISTVÁN Rohamosan „polarizálódik” az első osztályú labdarúgó bajnoki tabella. Az ötödik forduló után két csapat (Vác, FTC) még veretlen, négy (Tatabánya, Videoton, DVTK, ZTE) viszont nyeret­len. A Siófok és a Veszprém nem alkuszik, ők még nem döntetleneztek. Két újonc, azaz a Diósgyőr és a Zala­egerszeg a jelek szerint éret­lenek az első osztályra, az eddig megszerezhető pon­toknak csak tíz százalékát gyűjtötték be. Ismétlődik a múlt, a tavalyi őszhöz ha­sonlóan idén is valószínű, hogy az FTC — Kispest meccs sorsdöntő lesz a baj­nokság végkimenetele szempontjából. Dacára an­nak, hogy a csúcstalálkozó — ha csak magyar csúcs is — már a hatodik körben, szom­baton létrejön az Üllői úton. Kupacsapataink közül a Ferencváros idegenben győ­zött 4-0-ra; Szófia után há­rom nappal ezúttal Zala­egerszegen tündökölt Lip­csei, illetve főleg Albert, aki mesterhármast lőtt. A Kis­pest-Honvéd amolyan „tö­megoszlató” meccsen verte 2-0-ra a Veszprémet, a Vác Márton játékvezető órájá­nak köszönhetően a 95. percben egyenlített a Fáy ut­cában. A Pécsnek ismét Mörtel becserélése és gólja hozott győzelmet, de ez csu­pán helyi értékű siker, a Stuttgart elleni UEFA- visszavágó csak terhes köte­lesség. Szombaton délután fél hat­kor a terveknek megfelelően a Tungsram SC — Prievidza mérkőzéssel kezdetét vette a férfi kosárlabdázók Szuper Ligája, amelyben sorozat­ban osztrák, csehszlovák és magyar együttesek vetél­kednek. Hozzávetőleg egy esztendővel ezelőtt fogant meg az ötlet, hogy a határok megnyitása és a szóban for­gó országok földrajzi közel­sége lehetőséget ad egy „szu­per bajnokság” megszerve­zésére. Az első hallásra min­denkinek előnyös rendszer tető alá hozása időről időre akadályokba ütközött. A há­rom ország közül a kosárlab­dában legelöl járó csehszo­­vákok például féltették a csapataikat a gyengébb ma­gyaroktól és osztrákoktól. Az igazán nagy problémát a rendezéshez szükséges anyagiak előteremtése je­lentette, különösen azután, hogy Herbert Haselblacher, a Szuper Liga egyik megál­modója visszavonulót fújt. Miután a magyarok min­denképpen útjára akarták indítani a feltehetőleg szak­mai előnyökkel is járó ver­senyformát, az MKSZ veze­tői vesződséges munkába kezdtek, elsősorban a lebo­nyolításhoz szükséges pénzt kellett fellelni. Miután szombaton már négy mécs­esét is tartottak, éppen ideje volt, hogy kiderüljön: van-e pénz, netán hitelben játsza­nak a csapatok. Nos, az Austria Lotto a megmentő, csütörtökön bejelentették, hogy az osztrák—magyar vegyes vállalat 3 millió schil­­linggel támogatja a kosár­labdázók Szuper Ligáját. A hírek szerint Bartha Ferenc­nek, az MKSZ elnökének ko­moly szerepe volt a szponzor megnyerésében. Szó mi szó, szükség is van a pénzre. A csapatoknak minden meccsért 5-5 ezer schilling jár, ami a nyolc mérkőzésen összesen együt­tesenként 40 ezret jelent. Érdekesség, hogy a vonako­dó csehszlovákok vala­mennyi találkozó után meg­kapják a „rajtpénzt”, a töb­biek csak a sorozat végén. Az első négy helyezettnek hoz­závetőleg 600 ezer schilling dukál, a pontos elosztás még nem ismert, de a tervek sze­rint az első helyen végző gár­da 150 ezer schillinget vehet fel. Csökkenő arányban ré­szesednek a díjakból a 2-4. helyezettek, az 5-8. csapatok egységesen 40 ezret kapnak. Összesen 1,2 millió schil­­lingbe „kerülnek”. (A rek­lámbevételek a klubokat il­letik meg.) Kiemelt díjazást kapnak a játékvezetők. Meccsen­kénti javadalmazásukat 150 német márkának megfelelő valutában állapították meg, továbbá kilométerenként 3 schilling benzinpénz is jár nekik. Az osztrák bírók ezt kevésnek tartották, a viták elkerülése miatt az osztrák szövetség kiegészítést ad ne­kik, 50 márkával többet ve­hetnek fel meccsenként, az osztrákok átalánya pedig 3,50 schilling. A bírók egyéb­ként még „eladók”, azaz 2 millió schillingért bármely cég reklámhordozóként használhatja őket. Az Austria Lotto, mint főszponzor, minden helyszí­nen egy reklámtáblát kap, továbbá minden játékos me­zén jókora felirat is látható lesz. Az MKSZ főtitkárától, Horváth Frigyestől kapott tájékoztatás szerint az Aust­ria Lotto 3 milliója az elindu­láshoz elég, ahhoz, hogy az első „próbaév” anyagi szem­pontból nullszaldóval zárul­jon. Ha pedig a szakmai el­őnyök hitelt érdemlően be­igazolódnak, akkor bizonyá­ra nem kell majd az utolsó pillanatokban szponzorok után kapkodni. FICAK Teve ___________PILHÁL GYÖRGY___________________ Amikor Vagyim Szkuratov ötvenkilencszeres szovjet vá­logatott vízilabdázót két héttel ezelőtt bemutatták a ma­gyar sajtó képviselőinek azzal, hogy nevezett ezentúl az FTC-Törleyben fog majd vízilabdázni, a jelenlévő új­ságírókban az a benyomás támadt Szkuratovról, hogy szerény, szimpatikus nagyfiú, aki komoly terveket dédel­get. Erre föl Szkuratov két napra rá eltűnt, és csak most szerdán jelent meg a ferihegyi zöld folyosón, igen zavar­ban volt, családi okokat emlegetett, tiszteltette a klubve­zetést, majd szállására hajtatott, amit valószínűleg az FTC-Törley szerzett neki, de ez most nem érdekes. A Nemzeti Sport értesülése szerint Deák László, az FTC ügyvezető elnökhelyettese az eset kapcsán azt mondta, hogy a szovjet játékos cselekedete méltán gon­dolkodtatja el a ferencvárosi szakvezetést, mert mit kép­zel itten ez a Szkuratov. Tízegynéhány évvel ezelőtt egy közép-tadzsikisztáni teveidomár érkezett Magyarországra valami filmforga­tás kapcsán, nevezett szakembert a Mafilm és az Állat­ként illetékesei fogadták a Keleti pályaudvaron kellő protokollal. Másnap a teveidomár eltűnt, és amennyire az akkori viszonyokban kinyomozható, soha többé nem került elő, a vele érkezett teve viszont jól itt maradt, ho­lott a filmet a történtek miatt lefújták. Sem a Mafilm, sem az Allatkert illetékesei nem je­gyezték meg az eset kapcsán, hogy méltán elgondolkod­tatja őket a teveidomár alpári tempója, sőt a tevével szemben sem tettek egyetlen pikírt megjegyzést, holott valószínűleg azt is feldúlta az idomár eltűnése, márpe­dig a feldúlt tevénél nincs elviselhetetlenebb szociális partner. Azért ne állítsuk szembe Vagyim Szkuratovot a ta­­dzsik teveidomárral, de még a tevével sem. Vagyim Szkuratov még sok szép percet szerezhet az FTC-Törley szurkolóinak, ezzel szemben a tevét naponta ki kell aljazni, meg pólózni sem tud. A dolog kizárólag politikai vetületből nézve érdekes. Tízegynéhány évvel ezelőtt nincs az a Deák László, akit elgondolkodtatott volna egy Szkuratov eltűnése és föl­­bukkanása a ferihegyi zöld folyosón. Tízegynéhány év­vel ezelőtt legföljebb Deák László tűnt volna el a zöld fo­lyosón, de ez akkor nem lett volna ennyire érdekes, mert akkoriban csak a tevékre figyelt a közvélemény, minden egyébbel tele volt a púpja. BALTI ÉREMESÉLYEK AZ OLIMPIÁN Jurij Tamm újra a dobókörben? A NOB végrehajtó bizottsá­gának a balti államok vissza­vételével kapcsolatos pozitív berlini döntése azonnal elin­dította az esélylatolgatást: vajon milyen reményekkel indulhatnak a litván, a lett és az észt sportolók a jövő évi téli és nyári olimpián? A három évvel ezelőtti já­tékokon a Szovjetunió 161 érméből a három balti köz­társaság 14,9 százalékkal vette ki részét (ebben ará­nyosan a csapatsportokban helyet kapott versenyzők százalékpontjai is szerepel­nek). A legszámottevőbbnek talán Litvánia sportélete tű­nik. Világhírű férfi kosárlab­da csapata még a győzelemre sem lenne esélytelen Barce­lonában — ha indulhatná­nak. (A NOB döntése értel­mében a labdajátékokban a baltiak csak a rajtjogot meg­szerzett szovjet válogatott színeiben szerepelhetnek — a szerk.) Litvánia 30-40 sportolót készül Barceloná­ba delegálni, viszont a téli sportokban, Albertville-ben nem számítanak különö­sebb sikerre. Egyik legneve­sebb atlétájuk a szöuli ezüst­érmes diszkoszvető Romas Ubartas, valamint a női 1500 méter olimpiai ezüst­érmese, Laimute Baikaus­­kaite. A kerékpárosok közül Arturas Kasputis tagja volt a szöuli bajnok 4000 méteres üldözőcsapatnak, míg Lai­ma Zilporte a női ország­útiak között állhatott a do­bogó harmadik fókáira. Lettország 30 fős váloga­tottal akarja képviseltetni magát Barcelonában, vi­szont ők nagyobb figyelmet fordítanak Albertville felé. A 15-20 fős téli küldöttségben több „nagyágyú” kap helyet, vérmes reményeket fűznek a kettesbob olimpiai bajno­ka, Jan Kipurs és a junior vb-bronzérmes alpesi síelő­nő, Ulla Lodzina szereplésé­hez. Az észtek 30-40 sportolót vesznek számításba a nyári, és 20-25 versenyzőt a téli já­tékokra. Az északi síszakág­ban szintén jó eséllyel pá­lyáznak érmekre a nők ré­vén. Szeretnék, ha Barcelo­nában ismét dobókörbe áll­na a kalapácsvetés nagy öregje, Jurij Tamm, aki két olimpiai bronzérmet őriz vitrinében Moszkvából és Szöulból. Mégis légiósokkal... Kedden és szerdán Moszkvá­ban két fronton mérkőzik meg egymással a szovjet és a magyar fütballsport. Nevük­ben tétmérkőzések ezek, ám a tétért máir csak a hazaiak küzdhetnek. A sort a két ország olimpiai válogatottjai (ez egyben után­pótlás Eb-selejtező is!) nyit­ják, magyar idő szerint 18 óra­kor. Másnap, szerdán — itteni idő szerint újra 18 óra a kezdé­si időpont — az A-válogatot­­tak Európa-bajnoki selejtezőt vívnak. Az olimpiai együtte­sek találkozóján a román Cra­­ciunescu, az A-együttesek mérkőzésén pedig a jugoszláv Petrovics a vezető bíró. Tegnap Mészöly Kálmán 16-os keretet hirdetett. A je­löltek közül tizen külföldön játszanak, további féltucat futballista az NB I-et képvi­seli a válogatottban. A keret vasárnap 12 órakor az MLSZ-ben találkozik, 13 órakor közös ebéd lesz a Ho­tel Stadionban, majd edzés következik. Hétfőn délután különrepülőgéppel utazik a két csapat a szovjet főváros­ba. A Mészöly Kálmán által számításba vett játékosok: Petry, Brockhauser (kapu­sok), Mónos, Disztl L., Lim­­perger, Lőrincz, Szalma, Koz­ma, Détári, Kiprich, Kovács K, Fischer, Lipcsei, Duró, Vincze I., Marozsán (me­zőnyjátékosok). MiMírlap Főszerkesztő: BENCSIK ANDRÁS Főszerkesztő-helyettes: KAMARÁS PÉTER Szerkesztő: DEÁKI LÁSZLÓ, PAPP MÁRIÓ, VIGH SÁNDOR Művészeti vezető: KOROLOVSZKI ANDRÁS Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495 (budapesti kiadás). HU-ISSN: 1215-3273 (vidéki kiadás).

Next

/
Thumbnails
Contents