Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-19 / 180. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. szeptember 19. Jogi tanácsok Egyedül vagy többen? A vállalkozás társas formái Lapunk hasábjain már áttekintettük az egyéni vállalkozá­sokra vonatkozó jogi szabályozást. Említés történt arról is, hogy a társas vállalkozásnak milyen előnyei vannak. A továbbiakban megismertetjük Önökkel a gazdasági vállal­kozás társas formáit. A vállalkozások társas formáinak alapvető jogi szabályozása a Gazda­sági Törvényben található. A természetes és a jogi személyek közös gazdasági tevékenység folytatására ilyen-olyan társaságokat alapíthatnak. Rovatunkban csupán azokkal a társulásokkal fogunk foglalkozni, amelyeknek a tagjai termé­szetes személyek is lehetnek. A társaságokat különféle szempontok szerint lehet osztályozni. Vannak kereskedelmi társaságok (nyilvános kereskedelmi társaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, betéti társaság részvé­nyekre, részvénytársaság). A konzorcium és a csendestársaság nem kereskedelmi társaságok. A kereskedelmi társaságok fajtái a következők:- személyes társaságok (nyilvános kereskedelmi társaság, betéti társaság)- tőkés társaságok (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság)- betéti társaság részvényekre. A személyes társaságokra a tagok személyes munkavégzése, közreműködése jellemző, mig a tőkés társaságoknál a vagyoni részvé­tel dominál. A betéti társaság részvényekre valamiféle átmenet az előző két fajta között. Annak ellenére, hogy ennyiféle kereskedelmi társaság isriiert, vannak közös vonásaik, együttes szabályaik. A kereskedelmi társaságok közös jellemzői, hogy jogi személyek és kötelező a cégjegyzékbe való bejegyzésük. A továbbiakban vizsgáljuk meg néhány, a kereskedelmi társaságokkal kapcsolatos fogalmat. Tag Kereskedelmi társaságokat jogi és természetes személyek alapíthat­nak. Ugyancsak ők csatlakozhatnak már meglévő kereskedelmi társa­sághoz. Ez nem érvényes a nyilvános kereskedelmi társaságra, mert annak nem lehetnek a tagjai jogi személyek. Tagok azok a személyek, akik a társaság gazdálkodásában szemé­lyesen, vagy vagyoni betétjeik útján részt vesznek és a társasági szerződésben szerződő félként szerepelnek. A társaság létesítésében részt vevő tagokat alapítóknak is szokás nevezni. A társaságok alapításához legalább két személyre van szükség. Kivétel a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, mert ezeket akár egy személy is létrehozhat. Kereskedelmi társaságok tagjai csak cselekvőképes személyek lehetnek. A cselekvőképesség megítélésénél a Gazdasági Törvény­könyvből, illetve a Polgári Törvénykönyvből kell kiindulni. Tagok olyan természetes személyek is lehetnek, akik nem bejegyzett egyéni vállalkozók. Egy személy több társaság tagja is lehet. Cégnév A cégnév (másként: kereskedelmi név) az a megnevezés, amely a társaság megjelölésére szolgál. A társaság, mint jogi személy az üzleti életben ezt a nevet használja. A kereskedelmi nevet a társaság a fennállása alatt minden korlátozás nélkül használhatja. Sót, a cégnév használatát a törvény védi olyan formában, hogy az, aki azt jogosulatlanul alkalmazza kártérítésre köte­lezhető a cégnév jogos birtokosával szemben. A felesleges perlekedést elkerülendő úgy kell a társaság megnevezését kiválasztani, hogy az már bejegyzett cégnévvel ne legyen összetéveszthető. A kereskedelmi névnek utalnia kell a társaság fajtájára. Törzstőke A törvény bizonyos esetekben (korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság részvényekre, részvénytársaság) megkívánja meghatározott értékű vagyoni betétek egyesítését, rendelkezésre bocsátását az alapí­táskor a társaság javára. Ez a társaság induló vagyona. Alaptőke A társaság tagjai által rendelkezésre bocsátott vagyoni jellegű betétek összessége. A társaság vagyona A társaság vagyonát képezik egyrészt a tagok betétei, másrészt mindaz a vagyon, amelyet a társaság a működése során szerzett. Az alapításkor a társaság vagyona azonos a törzstőkével. A későbbiekben a gazdálkodással összefüggésben változik - lehet több vagy kevesebb. A tagok betétei A tagok betétei lehetnek pénzbeliek és nem pénzbeli betétek. A nem pénzbeli betét bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet. Üzletrész A tag üzletrésze magában foglalja a társaság vagyonából (rendszerint) a betéte arányában ráeső hányadot, valamint a jogait és a kötelezettség­geit Társasági szerződés A kereskedelmi társaságot társasági szerződés megkötésével ala­pítják. E szerződést írásban kell megkötni és az aláírásokat hitelesí­tetni kell. Ott, ahol a törvény az egy személy általi alapítást megengedi, a társasági szerződést közjegyzői jegyzőkönyv helyettesíti. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell: a. , a társaság cégnevét és székhelyét, b. , a tagok nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), c. , a társaság tevékenységi körét, d. , a tagok jogi kapcsolatainak szabályait, e. , a nyereség felosztásának és a veszteségek fedezésének módját, f. , a társaság megszűnésének eseteit és az azzal kapcsolatos vagyoni igények kielégítésének módját, g. , mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Új építőelem a hazai piacon Munkát, anyagot, energiát spórol Manapság egyre csak panaszko­dunk, hogy minden drága, s hovato­vább minden még drágább lesz. Októ­ber elsejétől például a villanyáramot újabb 70 százalékkal emelik. A szö­vetségi pénzügyminiszter pedig egyre csak azzal bíztat bennünket: húzzuk meg a nadrágszíjunkat, spóroljunk ahol tudunk. Hát éppen ehhez nyújt kitűnő lehetőséget a Biomexcoop cég újdonsága is: egy újfajta, energia­­takarékos építőelem és építési tech­nológia. A pozsonyi magáncég terméke a salakbetonhoz hasonló, de nem sa­lakon, hanem perliten alapuló anyag­ból készült épületelem (blokk). A perlit alapú anyag kitűnő hőszigetelő képes­séggel rendelkezik, és a gyártó szak­emberek szerint a klasszikus építő­anyagokkal szemben akár 50 százalé­kos energia-megtakarítást is lehetővé tesz. Ez pedig a mai energiaárak mel­lett korántsem elhanyagolható szem­pont. Az idomokat három formában gyártják: körítöfalak, közfalak és fö­démek készítésére. A körítöfalidomok betonváltozata lábazati falak készíté­sére használható - ezzel megspórol­ható a zsaluzóanyag, az ácsmunka, és elkerülhető a nedves betonozási folyamat. A felsőbb szintek külső falai­hoz szolgáló könnyített elemek üregei perlittel tölhetók - töltött formában eló­­regyártva is kaphatók - így nagymér­tékben növelhető azok hőellenállása. A salakbetonnal összehasonlítva hóvezetési tényezője is sokkal jobb, és megfelel a legújabb csehszlovák hőszigetelési állami szabványnak. Ezenkívül nem áll fenn a radioaktivitás veszélye sem, mint sokszor a salak­beton elemek esetében. Az új termék­nek több egyéb előnye is van: a blok­kok alakzárasak, vagyis a függőleges oldalak egybeeső idomokkal kapcso­lódnak egymáshoz. Ezeken az oldala­kon tehát felesleges a kötőanyag használata, így tetemes mennyiségű habarcsot takaríthatunk meg, ami az építőanyagok egyre magasabb árai mellett szintén nem elhanyagolható tényező. További előny, hogy az ele­mek pontos méretűek, sima felületet képeznek, s így a vakolóanyagból is kevesebbre van szükség, mint a ha­gyományos építkezések során. A va­koló- és festékanyag is nagyon jól tapad a blokkok felületéhez. A 10 x 50 x 24 cm méretű közfalele­­meknek az előbb felsoroltakon kívül még az is az előnyük, hogy azokra - kantfalnak használva - alapozó va­kolat nélkül közvetlenül felragasztható a vízhatlan szigetelőréteg (kátránypa­pír). A födémelemnek is van egy sor előnye: a kerámiaidomokkal összeha­sonlítva nagyobb a teherbírása, job­ban tapad rá a vakolat, és felesleges­sé válik a felső kiegyenlítő betonréteg. S ha már a magas árakról és a ta­karékosságról szóltunk, áruljuk el azt is, hogy mennyibe kerülnek ezek az új termékek: a 30 + 37, 5 x 24 cm méretű betonelem ára 17, a könnyített elemé 24, a perlittel töltött könnyítetté pedig 28 korona. Csak az összehasonlítás kedvéért: az utóbbiból egy négyzet­­méternyi falfelület 300 koronába kerül. A 10x50x24 cm közfalelem beton­változata 12, a könnyített pedig 18 koronába kerül. Az 50x25x20 cm méretű födémelem ára 15 korona, a vasbeton födémgerenda pedig a hosszúságtól függően (120-630 cm) 50 és 500 korona közötti áron kapha­tó. GAÁL LÁSZLÓ Az Agrokomplexen láttuk Ekocalcon A burgonyavész hazánkban már évek óta a burgonya igen gyakori betegsége, amely nemcsak a zöld növényeket támadja meg, hanem a raktározott gumók között is nagy pusztítást végez. Többek között a rak­tározott burgonya e veszélyes beteg­sége megfékezésére szolgál a Szlo­vák Tudományos Akadémia Növény­­kórtani és Rovartani Intézete, valamint a Szeredi Cukorgyár által kifejlesztett EKOCALCON nevű készítmény. Az Ekocalcon porszerű tartósító szer, amelyet cukorgyári telített üle­dékből állítanak elő. Egy-hét mikro­méter nagyságú részecskék alkotják, ezért a mechanikai aeroszolok közé sorolható. 88-92 százalék száraz­anyagot tartalmaz, amelynek 92 szá­zalékát kalcium-karbonát, 4-6 száza­lékát répafehérje és globulin, 0,4 szá­zalékát vasoxid, 1,6-2,5 százalékát pedig egyéb ásványi anyagok al­kotják. Az Ekocalcon megköti a vízmoleku­lákat, ezen alapul tartósító hatása is. A raktározott gabona, burgonyagumó, gyökérzöldség stb. felületét az opti­mális tárolási nedvességtartalom elé­réséig szárítja, amely a későbbiekben már nem változik. Ugyanez a szárító hatás érvényesül a raktározási kárte­vők irtása során is. A készítmény igen hatásos a gabonazsizsik, a rizszsizsik, a babzsizsik, a mezei gabonamoly, a muszkacsótány és a konyhai sváb­bogár ellen. Az Ekocalcon megbízhatóan el­pusztítja a magok közt található kóro­kozókat, de a magokban fejlődő egye­­dekre nincs hatással. A magokból ki­búvó imágókat azonban 2-3 napon belül kiszárítja, tehát korábban, mint ahogyan elkezdik a tojásrakást. A ké­szítmény a magok, gumók felületének kiszárításával megakadályozza a gombák és baktériumos betegségek okozóinak terjedését. Az Ekocalcon kiválóan alkalmas a raktározott gabona, kukorica, borsó, lencse, bab tartósítására (az adago­lás: 1 kg Ekocalcon 100 kg maghoz), a burgonya- és virággumók, a répa a gyökérzöldség védelmére (0,3 - 0,5 kg Ekocalcon 100 kg terményhez), valamint a már említett rovarok el­pusztítására. Ezenkívül hangyák irtá­sára, a lelőtt vadak kullancstalanításá­­ra, az ólakban a baromfi külső parazi­tái elpusztítására. A készítmény bizo­nyos átalakítás után a talaj meszezé­­sére is felhasználható. Ebben az eset­ben a talaj minőségétől függően 5-20 kg-ot szórunk egy árra. Az Ekocalcon kétféle változatban kerül forgalmazásba: mint tartósító szer - 5 és 10 kg-os csomagolásban - raktározott magok és gumók védel­mére és mint mésztartalmú trágya -5, 10, illetve 50 kg-os csomago­lásban. A készítményt a Szeredi Cukorgyár gyártja és forgalmazza. A 070792/2345-8-as telefonszámo­kon várják az érdeklődök jelentkezé­sét, a mezőgazdasági üzemekét és a magángazdálkodókét egyaránt. (A szerző felvétele) (vkm) Kólagondok A Pepsi Cola vesztesen került ki az olaszországi reklámkomparatisztikai perből, s emiatt le kellett állítania rek­lámkampányát az olasz televízióban. Nagy konkurensét a Coca Cola cég perelte be. A szóban forgó reklám­­kampány zajlott már az USA-ban, Ja­pánban, Ausztráliában és tíz európai országban (Finnország, Görögország, l Írország, Norvégia, Hollandia, Portu­gália, Spanyolország, Svédország, Törökország és Nagy-Britannia). S bár a Coca Cola megpróbálta betil­tatni a reklámot másutt is, eddig csak Olaszországban járt sikerrel. A Pepsi, mielőtt eldönti, végleg kiik­tatja-e a reklámot vagy csak módosít­ja, szeretné bebizonyítani, hogy a tiltó döntés megsérti a reklámozási előírá­sokat. A reklámban M. C. Hammer rocksztár szerepel, aki a Pepsi elfo­gyasztása után a tőle megszokott energikus stílusban énekel, azután pedig, amikor egy címke nélküli kólát kap kézhez, hirtelen sokkal lágyabb hangvételre vált, a „Feeling" (érzés) című sláger dallamára, s ez azonosít­ható a Coca Cola reklámmal. A Pepsi Cola állítólag ezzel nem a Coca Colát akarta megkárosítani, hanem csak azt akarta a fogyasztók tudtára adni, hogy nem minden kóla egyforma. (Agra Europe)

Next

/
Thumbnails
Contents