Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-17 / 178. szám

3 1991. szeptember 17. Szabad ÚJSÁG Horvátországban újabb heves harcok lángoltak fel Az EK haderő bevetését latolgatja Hans van den Broek holland külügyminiszter tegnap kérte a Nyugat-euró­pai Unió összehívását, hogy fontolja meg, kiild-e békefenntartó haderőt Jugoszláviába. Nagy Britannia és Görögország külügyminiszterei tegnap London­ban megállapodtak abban, hogy a függetlenségüket kikiáltó jugoszláv köztársaságok elismerése helytelen lenne. Az ilyen lépés semmilyen e­­lőnyt nem hozna, ellenkezőleg, a va­lóságban veszélyt jelentene. A zágrábi rádió jelentette, hogy hétfőre virradóan a horvát csapatok két szövetségi laktanyát foglaltak el Ogulin városban. A kelet-horvátor­szági Szlavóniában is feszült a hely­zet. Eszékről, Vinkovciből, Brodból és Szentlászlóból lövöldözés hallat­szik. Pakrac és Daruvár környékén is harcok voltak. Az áldozatok szá­máról nincsenek megbízható jelen­tések. dékeire nem javasolják az utazást. A JAT légiforgalmi társaság leállította Pulába és Ljubljanába irányuló jára­tait. A Vajdaságban, amely Szerbiá­hoz tartozik, tegnap mozgósítottak nyolc területvédő alakulatot. Magyarországról érkezett a hír, hogy tegnap délelőtt jugoszláv repü­lőgépek háromszor megsértették a magyar légteret. Az egyik határsér­tés Mohács térségében, a másik ket­tő Drávaszabolcsnál történt. A két repülőgép innen jugoszláv terület felé két rakétát lőtt ki. Magyar rész­ről cáfolták a híreket, hogy Magyar­­országon jugoszláv repülőgép zu­hant volna le. Cáfolták azt is, hogy jugoszláv ejtőernyősök szálltak le magyar területen. A horvát rádió az-Vásár a háborúban Zágrábban rendkívüli intézkedések mellett és háborús légkörben nyitották meg az idei őszi nemzetközi vásárt. Számos kiállító lemondta részvételét, de így is 70 ezer négyzetméteren 34 ország 800 kiállítója van jelen. A részvétel a múlttal szemben kb. 30 százalékos. Csehszlovákia 600 négyzetméteren 10 külkereskedel­mi vállalat áruit mutatja be. Azt akarja bizonyítani, hogy fenntartja kereskedel­mi kapcsolatait a köztársaságokkal. Csehszlovákia felkészült rá, hogy hasonló árubemutatót rendez és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat kezd Macedóniá­val, Bossznia Hercegovinával és Szerbiával is. A spliti rádió közölte, hogy a hor­­vátok ellenőrzésük alá vettek egy ra­kétatámaszpontot és egy lőszerrak­tárt a városban. A rádió szerint a ki­kötőt hat hadihajó közelítette meg. Zágráb a világháború óta először tegnap élt meg légiriadót. Az éjsza­ka felderítő gépek repültek el a vá­ros fölött és délelőtt újból az óvóhe­lyekre kényszerült a lakosság. Légi­támadásra azonban ekkor sem ke­rült sor. A hadsereg tájékoztatása szerint a katonák visszavertek egy horvát támadást, s ezzel megakadályozták, hogy a harcok átterjedjenek Bossz­­nia-Hercegovina területére. Eszéken tegnap 11 órát tartó harc dúlt a helyi laktanya birtoklásá­ért. A horvát rádió arról számolt be, hogy a laktanya megsérült, öten éle­tüket vesztették, és 60-an megsebe­sültek. A TANJUG jelentése szerint a horvát gárdisták túszokat szedtek. Rijekában, Jugoszlávia legna­gyobb kikötőjében tegnap megsza­kadt a viz- és villanyáram-szolgálta­tás, megszakadtak a telefonvonalak. A helyi rádió órákon át felhívásokat sugároz a tisztek címére, hogy hagy­ják el a hadsereget. Zágráb és Belgrád között Oku­­csaninál még mindig járhatatlan a nemzetközi autópálya. Leállt a köz­lekedés az Adria-parti főútvonalon is. Horvátország háború sújtotta vi­zái vádolta Magyarországot, hogy területe fölött lelőtt egy jugoszláv vadászgépet. Magyar részről a vádat visszautasították. Magyarország ju­goszláviai nagykövete Belgrádban kijelentette, hogy a magyar haderő semmilyen konfliktusba nem keve­redett jugoszláv harci repülőgépek­kel. A hírt cáfolta a védelmi minisz­térium is. Az UPI hírügynökség köz­lése szerint egy föld-levegő rakéta által eltalált vadászgép lezuhant ugyan, de szerb területen Donja vá­ros közelében. A magyar fegyveres erők tartóz­kodnak minden beavatkozástól, de a jugoszláv részről történő határsérté­seket a nemzetközi jog durva meg­szegésének tekintik. Ezt Keleti György, a magyar védelmi miniszté­rium szóvivője közölte a légtér meg­sértése kapcsán. A magyar légvéde­lem figyelemmel kíséri a határ körül kialakult helyzetet és intézkedéseket tett a légtér megvédésére. Tegnap Belgrádba érkezett Lord Carrington, aki az EK jugoszláviai békekonferenciáját vezeti. Érkezése után Markovics jugoszláv kormány­fő kijelentette, hogy a brit diplomata tárgyajópartnereit maga választja meg. Útjának célja nagyobb mérték­ben bekapcsolni Európát a jugoszlá­viai válság megoldásába. Markovics szerint Carrington látogatása olyan lehetőség, amelyet nem szabad elha­lasztani. Salman Rushdie, a Sátáni versek szerzője már két és fél éve bujkál, mert Khomeini imám halálos ítéletet mondott ki rá. Most Angliában irodalmi díjjal tüntették ki a szerzőt, aki hosszú idő után először rövid időre megjelent a nyilvánosság előtt Az iszlám szélsősége­sek hajszájáról kijelentette: „Szabad oszágban étek, de képtelen vagyok szabad ember lenni” (Tclcfoló: CTK/AP) Két horvát gárdista a szövetségi hadsereg hadianyagát rakja egy teherautóba, miután a zágrábi laktanya tisztjei és katonái megadták magukat (Telcfoló: CTK/AP) Ma kezdődik az ENSZ 46. közgyűlése Változó világban Történelmi változások légkörében kez­dődik ma New Yorkban az ENSZ 46. közgyűlése. A közgyűlésen hét új tagál­lamot vesznek fel a világszervezetbe. A világhelyzet változásai kedvező és kedvezőtlen értelemben is befolyásolják az ENSZ működését. A világszervezet presztízsét kétségtelenül növelte az Öböl-háború, amely egyedülálló össze­fogásról tett tanúbizonyságot. Ennek el­lenére számos nemzetközi kérdés ma­radt megoldatlan. Az Irak elleni fellépés nem volt teljesen összhangban az alapító okmánnyal, mert a hadművelet nemzeti és koalíciós haderők útján érvényesült. Ugyanakkor felmerült annak szükséges­sége, hogy megoldják az Öböl-háború gazdasági következményeiből származó problémákat. Az ENSZ fennállásának 43 éve alatt 13-szor avatkozott be katonailag a béke helyreállítása érdekében. Jellemző, hogy a 13 beavatkozás közül kilenc a legutób­bi három évben történt. A ma kezdődő közgyűlés napirendjén előzetesen 145 megtárgyalásra váró kér­dés szerepel. Megválasztják az ENSZ új főtitkárát is, és jóváhagyják a világszer­vezet költségvetését. Meg kell jegyezni, hogy a tagállamok több mint 1 milliárd dollárral tartoznak az ENSZ-nek. Javas­lat született, hogy szervezzék át az ENSZ titkárságát és munkáját tegyék az eddiginél hatékonyabbá. Az UNCTAD évzáró jelentése Magyarország Magyarországnak vannak a legna­gyobb esélyei Közép- és Kelet-Európá­­ban arra, hogy rövidesen fellendítse gaz­daságát. Ezt az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája, az UNCTAD évzáró jelentése állapítja meg. A jelentés mérsékelt optimizmussal szól Lengyel­­országról és Csehszlovákiáról. Megálla­pítja, hogy rövid távon Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország kilátásai különbözőek és többnyire csak 3—5 éven belül lesz érezhető gazdaságukban az élénkülés. A piaci és intézményi reformok Ma­gyarországon a legelőrehaladottabbak, itt már jövőre csekély mértékben ugyan, de megkezdődhet a bruttó nemzeti pro­duktum (GNP) növekedése. Az ipari termelés növekedése, az adósággállo­a legesélyesebb mány csökkentése, a fogyasztás növeke­dése és a munkanélküliség csökkentése azonban a legkorábban 1993-ban várha­tó. Lengyelország a tavalyi minimális csökkenés után idén viszonylagos növe­kedést érhet el, de a külső gazdasági feltételek kedvezőtlenek az ország szá­mára. Idén aligha sikerül fenntartani az exportnövekedés tavalyi ütemét. Csehszlovákiának továbbra is vi­szonylag jó a kiindulási helyzete, főleg ami az aránylag csekély adósságállo­mányt és a jelentős ipari kapacitásokat illeti. Ennek ellenére idén a GNP roha­mos csökkenése várható és a további fejlődés a belső gazdasági intézkedések fogadtatásától függ — állapítja meg je­lentésében az UNCTAD. Litvániában is kísért a nacionalizmus A demokráciát veszélyezteti Litvánia már több mint egy hete szabad, amióta a Szovjetunió is elis­merte a balti köztársaságok független­ségét. Azt, amit kiharcolt magának, azonban most nem akarja megadni a területén élő kisebbségeknek. Litvánia legfelsőbb tanácsa határo­zatot hozott, hogy a vilniusi és salcinin­­kaisi önkormányzatok több mint tíz ve­zetőjét megfosztja tisztségétől. Több helységben bevezették a helyi ügyek központi irányítását. A két járásban fő­leg lengyel nemzetiségű lakosok élnek Snieckus községben pedig oroszok. A litván parlament szerint e területeken a helyi vezetők egyetértettek a moszk­vai államcsínnyel. Viszont ezeket a ve­zetőket már korábban leváltották. A lengyel kisebbség, amely 280 ezer főt számlál, tehát a köztársaság lakos­ságának 7 százalékát teszi ki, sérelmes­nek minősíti az eljárást, ami fenyegeti a demokrácia kibontakozását. A len­gyelek úgy vélik, hogy az első lépések az új demokrácia felé nem voltak ép­pen sikeresek. Sajnálatosnak minősí­tik, hogy a köztársaság vezetése ilyen ügyekkel foglalkozik, amikor a legidő­szerűbb a gazdasági problémák megol­dása. A svédországi választások eredményei A jobboldal előretört Ingvar Carlsson svéd miniszterel­nök hétfőn délelőtt benyújtotta lemon­dását, miután pártja, a svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt, a hétvégi parla­menti választásokon vereséget szenve­dett. A hivatalos végeredmény szerint a szociáldemokrata párt a szavazatok 38,2 százalékát kapta, s elvesztett 18 mandátumot. A győztes négypárti nem szocialista ellenzék a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg. A baloldali pártoknak a 349 tagú parlamentben 154 helyük lesz, a jobboldali tömbnek pedig 170. A mérleg nyelvének szere­pét az Új Demokrácia nevű párt tölti be, amely 25 mandátummal rendelke­zik. A Zöld Párt, amely 1988-as válasz­tásokon 20 mandátumot szerzett, most nem érte el a parlamenti részvételhez szükséges 4 százalékot sem, s így vala­mennyi képviselőjét elvesztette. A szociáldemokrata párt 1932 óta vezette Svédországot. JlIaVEL csehszlovák elnök a németor­szági toplistán a legnépszerűbb politikusok közt a harmadik helyen szerepel. Bush amerikai és Mitterrand francia elnök Havel mögé szorult. A legnépszerűbb az állam­­csínykísériet után Gorbacsov szovjet és Jel­cin orosz elnök lett. Legrosszabbul Kohl kancellár járt, aki a toplista utolsó helyén szerepel. SzLOVAKIA esetleges függetlenségi esélyeit latolgatja a Die Welt című német lap. A lap szerint a független szlovák állam gazdasági kilátásai borúsak. Amennyiben létrejönne a nemzeti szlovák állam, várható, hogy a 600 ezer szlovákiai magyar önren­delkezést fog követelni — írja a német lap. A SZOVJETUNIÓ államtanácsa Gor­bacsov elnökletével tegnap kezdte meg tár­gyalásait a köztársaságok közti gazdasági szövetségről. Napirenden szerepel az élel­miszer-ellátás, az atomenergetika irányítása és a dél-oszétiai konfliktus is. A DEMOKRATIKUS OROSZOR­SZÁG nevű mozgalom a továbbiakban is megőrzi mozgalmi jellegét. így döntött a 33 politikai pártot tömörítő tömb vezetősége a hét végén tartott moszkvai ülésén. A moz­galom feltételes támogatásáról biztosította Jelcint, Popovot és Szobcsakot. A tömörü­lés kongresszusát idén októberben rendezik meg. R.OMÁNIÁBAN október közepén kezdik meg a privatizálást. Az első hullám­ban 30 állami vállalatot és kereskedelmi intézményt privatizálnak. Az árveréseken külföldi állampolgárok is résztvehetnek, de egyenlő árajánlat esetén a román vásárlót részesítik előnyben. A román hírközlő esz­közök úgy vélik, hogy a privatizálás leggyen­gébb pontja a hazai tőke hiánya és az elha­rapódzott korrupció. Brüsszelben Olga Haviová, a csehszlovák köztársasági elnök felesége nyi­totta meg az „Európai állampolgár hete” elnevezésű ötnapos konferenciát. Az érte­kezleten tárgyalnak a polgári jogok érvé­nyesítéséről az EK tagállamaiban, továbbá az emberekről való gondolkodásról az egészségügyben és az oktatásügyben. Németországban újabb véres összetűzések voltak a rendbontók és a rend­őrség között. A berlini Kreuzberg negyed­ben egy rockkoncert után tüzeket gyújtot­tak, romboltak és két önkiszolgáló boltot raboltak ki. A rendőri beavatkozás során hat rendőr megsérült és három rendbontót letartóztattak-VaGYIM MEDVEGYEV, Gorbacsov elnök különmegbízottja tegnap Szöulba ér­kezett. Az ötnapos látogatás során dél-ko­reai politikusokkal és gazdasági vezetőkkel tárgyal majd a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről. A FÜLÖP-SZIGETEK szenátusa har­madik szavazásán elvetette az amerikai tá­maszpontokról szóló szerződés meghosz­­szabbítását. Az eddigi szerződés érvénye tegnap járt le. A Fülöp-szigeteken van az USA két legnagyobb külföldi támaszpontja — a haditengerészeti Subic Bayban és a légierőé Clark Fieldben. Aquino asszony az ország elnöke népszavazást helyezett kilá­tásba a támaszpontok kérdéséről, ami meg­változtathatná a szenátus döntését. Markus wolfot, a volt ndk állambiztonsági szervezetének egykori fő­nökét vasárnap este Ausztriában letartóz­tatták. Kihallgatás után Wolfot feltételesen szabadlábra helyezték. GrÚZIÁBAN a parlament úgy dön­tött, hogy államosít minden szovjet vállala­tot és szervezetet a köztársaság területén. Egyidejűleg utasítást adott ki a szovejt had­sereg távozására Grúziából. A köztár­saságban önálló vámvédelmet vezetnek be. Tárgyalásokat akarnak kezdeni a Szovjet­unióval a csapatok kivonásáról és az állami vagyon elosztásáról. A MOSNOVI incidenssel foglalkozik a Kommerszant című szovjet hetilap. Arra ösztönzi a szovjet szerveket, hogy tanul­­, mányozzáka moínovi tapasztalatokat, mert a vörös higany nevű radioaktív áruval a Szovjetunió külföldi partnerei is keresked­nek. Fennáll a lehetősége, hogy ennek az anyagnak a segítségével titokban radioaktív anyagokat csempésznek ki a Szovjet­unióból.

Next

/
Thumbnails
Contents