Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-13 / 175. szám

1991. szeptember 13. 5 Szabad ÚJSÁG A befektetett vagyonjegyek (kuponok) kiadásáról és A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság 1991. szeptember 5-én elfogadott kormányrendelete A Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság kormánya az ál­lami vagyon más személyek tu­lajdonába való átviteléről szóló 92/1991 Tt. számú törvény 2. fejezetének 46 §-a értelmében, a Cseh Köztársaság kormányá­val és a Szlovák Köztársaság kormányával történt megálla­podás alapján elrendeli: Első rész Befektetési vagyonjegyek (kuponok) 1§ (1) A szövetségi pénzügyminisztérium vagyonjegyfüzeteket ad ki, amelyek két re­gisztrációs lapból (I és II), továbbá vagyon­jegyekből (kuponokból) állnak. A vagyon­jegyfüzet minden oldala nyilvántartási számmal van jelölve. (2) A vagyonjegyfüzet azon a napon vá­lik befektetési vagyonjeggyé, amikor azt ebből a célból a szövetségi pénzügyminisz­térium illetékes munkahelyén (a továbbiak­ban csak „regisztrációs hely") nyilvántar­tásba veszik. Ezeket a munkahelyeket a szövetségi pénzügyminisztérium számo­zott rendszerben hozza létre. (3) A regisztrációs helyek jegyzékét a szövetségi pénzügyminisztérium nyilvá­nosságra hozza. 2§ Az I. és II. regisztrációs lapok a követ­kező adatokat tartalmazzák: a) a befektetési vagyonjegy beszerzési árát, (b) a befektetési vagyonjegy tulajdonosá­nak születési számát, vezeték- és személy­nevét, titulusát, állandó lakhelyének a cí­mét, a tulajdonos aláírását és az aláírás dátumát, c) a regisztrációs hely számát, a regiszt­rációs hely dolgozójának az aláírását, vala­mint a vagyonjegyfüzet regisztrálásának a dátumát, d) az adott kibocsátású befektetési va­gyonjegyek kiadásának dátumát. 3- § (1) Az állami vagyon más személyek tu­lajdonába való átviteléről szóló 92/1991 Tt. számú törvény (a továbbiakban csak a „tör­vény") által előírt adatokon kívül a befekte­tési vagyonjegynek a következő további adatokat kell tartalmaznia: a) a befektetési pontok számát, amelyek által a befektetési vagyonjegy tulajdonosa a 2. fejezet 5. §-a értelmében részvényvá­sárlási jogát érvényesíti azoknál a rész­vénytársaságoknál, amelyek a privatizálási jegyzékben szereplő állami vállalatokból, valamint az állami vagyonérdekeltségü más jogi személyekből jönnek létre2, a jóváha­gyott privatizációs tervezetekkel összhang­ban (a továbbiakban csak „tervezetek jegy­zéke"), b) mindegyik vagyonjegy Sorszámát. (2) Minden vagyonjegy A, B és C betűk­kel jelölt három részből áll. A B és C részek elkülöníthetők. 4- § — (1) Az adott kibocsátású befektetési va­gyonjegyek a kiadásuk időpontjától számí­tott 10 hónapon át érvényesek. A szövetsé­gi pénzügyminisztérium ezt a határidőt meghosszabbíthatja. (2) A befektetési vagyonjegyek kiadási időpontját a szövetségi pénzügyminiszté­rium határozza meg. 5.§ (1) Minden vagyonjegyfüzet az alábbi összetételben tartalmazza a vagyonje­gyeket: a) két vagyonjegyet, mindegyiket 1000 befektetési pontnak megfelelő egyszeri megrendelésre, b) két vagyonjegyet, mindegyiket két­szer 500 befektetési pontért való megren­delésre, c) négy vagyonjegyet mindegyiket öt­ször 200 befektetési pontért való megren­delésre, d) hat vagyonjegyet, mindegyiket ötször 100 befektetési pontért való megrende­lésre. (2) Az adott kibocsátású vagyonjegyek minden tulajdonosa azonos részvényvásár­lási joggal rendelkezik. E vásárlási jog terje­delme minden tulajdonosnál és egy privati­zációs hullámban (11. §) 1000 befektetési pontnak felel meg. 6- § * (1) Vagyonjegyfüzetet 35 Kcs értékben bárki vásárolhat. (2) Az adott kibocsátású befektetési va­gyonjegy beszerzési ára 1000 Kcs. Ezt a vagyonjegyfüzet regisztrálásakor ok­mánybélyeggel kell kifizetni, amely a II. regisztrációs lapra ragasztható. (3) A vagyonjegyes okmánybélyeg 23x30 mm méretű, fel van rajta tüntetve a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság címere, valamint az 1000 koronás beszer­zési ár. 7§ (1) A regisztrációs helyen a személyi iga­zolvány, vagy valamilyen azt helyettesítő okirat alapján felülvizsgálják, hogy a va­gyonjegyfüzet regisztrálását kérő állampol­gár megfelel-e a befektetési vagyonjegyek igénylésére vonatkozó feltételeknek3, s hogy a két regisztrációs lapon szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak. Amennyiben ezek a feltételek adva vannak, a regisztrációs helyen elvégzik a regisztrá­lást. (2) A regisztrációs hely dolgozója mind­két regisztrációs lapot aláírja, feltünteti a regisztrálás dátumát, s regisztrációs pe­csétet nyom az okmánybélyegre. (3) Az állampolgárt a regisztrációs he­lyen hitelesített írásbeli felhatalmazás alap­ján más természetes vagy jogi személy is képviselheti. 8§ A regisztrációs helyen a vagyonjegyfü­­zetböl elkülönítik az I. regisztrációs lapot, és azt központi nyilvántartás céljából haladék­talanul a szövetségi pénzügyminisztérium­ba küldik. 9§ Ha egy állampolgár különböző regisztrá­ciós helyeken több vagyonjegyfüzetet re­gisztráltat magának, ezek közül csak az első regisztrálás érvényes. Ha ezt az első­séget nehéz lenne megállapítani, a szövet­ségi pénzügyminisztérium dönti el, hogy melyik regfSztrálás az érvényes. A további regisztrálások érvénytelenek. (2) Ha a befektetési vagyonjegy tulajdo­nosa a privatizációs hullám (11. §) folyamán a regisztrációs helyen a regisztrációs hely megváltoztatását kéri, a szövetségi pénz­ügyminisztérium haladéktalanul eleget tesz ennek a kérelemnek. 10. § (1) A szövetségi pénzügyminisztérium meghatározza annak az időszaknak a kez­detét és végét, melynek folyamán a va­gyonjegyfüzetek regisztrálása elvégezhető. A megjelölt időszakon kívüli regisztrálás érvénytelen. (2) A regisztrációs helyeken a tervezetek jegyzékének közzététele után kezdik el a vagyonjegyfüzetek regisztrálását. Ezeket a jegyzékeket a privatizációs tervezetek jóváhagyására felhatalmazott köztársasági állami szervek (a továbbiakban csak „köz­­társasági minisztériumok") előterjesztésé­vel összhangban a szövetségi pénzügymi­nisztérium hozza nyilvánosságra. (3) A jegyzékeket külön készítik el min­den privatizációs hullám (11. §) számára. Második rész Privatizációs hullám és privatizációs fordulók 11§ (1) A privatizációs hullám olyan időszak, melynek kezdetét és végét a szövetségi pénzügyminisztérium határozza meg, s melynek folyamán a vagyonjegyek tulaj­donosai közvetlenül vagy a befektetési pri­vatizációs alapok közvetítésével (16. §) ér­vényesíthetik részvényvásárlási jogaikat (a továbbiakban csak (részvényrendelés"). (2) A privatizációs hullám csak azután indítható el, ha már megtörtént a vagyonje­gyes privatizálás első hullámába sorolt részvénytársaságokra, valamint a befekte­tési privatizációs alapokra vonatkozó nyil­vános tájékoztatás (16. §). 12. § A szövetségi pénzügyminisztérium a re­gisztrált állampolgárok tényleges számának megállapítása után arányosan módosíthatja a privatizációs hullám kezdete előtt közzé­tett részvények számát. 13. § (1) Minden privatizációs hullám keretén belül a részvények kínálata privatizációs fordulókban valósul meg. A privatizációs forduló olyan időszak, melynek kezdetét és végét a szövetségi pénzügyminisztérium határozza meg. (2) A befektetési vagyonjegyekért csak 1000 Kcs nominálértékú részvényeket lehet felkínálni. 14. § Minden privatizációs forduló a követ­kező négy fázisból áll: a) az adott privatizációs fordulóban va­gyonjegyes privatizálásra kijelölt részvény­­társaságok részvényfolyamainak kihirdeté­se; részvényárfolyamon a kormányrendelet céljának megfelelően a száz befektetési pontért (vagy a száz pont többszöröséért) felkínált, adott nominálértékú részvények számát kell érteni, b) a részvények megrendelése, c) a megrendelések összegyűjtése és értékelése, d) a privatizációs forduló eredményeinek kihirdetése. (25. §). 15. § A szövetségi pénzügyminisztérium min­den privatizációs forduló számára meghatá­rozza az egyes részvénytársaságok rész­vényeinek az árfolyamát, és gondoskodik az árfolyamok közzétételéről. Harmadik rész Befektetési privatizációs alapok 16. § A befektetési vagyonjegyekért az olyan részvénytársaságok részvényei is megsze­rezhetők, amelyek a köztársasági miniszté­riumok előzetes jóváhagyása alapján be­fektetési céllal jöttek létre (a továbbiakban csak „befektetési privatizációs alapok"). 17. § (1) A befektetési vagyonjegy tulajdonosa megbízhatja a befektetési privatizációs ala­pot azzal, hogy az általa átadott befektetési vagyonjegyekért részvényeket vásároljon. Ezt azonban csak a privatizációs forduló kezdete előtt teheti meg (a továbbiakban csak „előzetes forduló"). (2) Az előzetes forduló kezdetét és végét a szövetségi pénzügyminisztérium határoz­za meg. (3) A befektetési privatizációs alap a tu­lajdonostól átvett befektetési vagyonjegye­kért részvényeket vásárol, s ezekkel a rész­vényekkel a befektetési privatizációs alap alaptőkéjét növeli. A befektetési privatizá­ciós alap az átvett vagyonjegyek tulajdono­sainak saját részvényeit adja ki, az alaptőke növekedésének megfelelő értékben E tu­lajdonosok mindegyikének a befektetési pri­vatizációs alap annyi nominálértékú részvé­nyére lehet igénye, amennyi az általa át­adott befektetési pontok és az összegyűjtött összes befektetési pont arányából követ­kezik. (4) A befektetési pontok átadásával és átvételével a befektetési vagyonjegy tulaj­donosa és a befektetési privatizációs alap között szerződéses viszony jön létre, mely­nek tartalmát a 3. befektetésben szereplő kölcsönös jogok és kötelezettségek adják meg (5) A befektetési pontok átadása és át­vétele a negyedik rész szerint történik Negyedik rész A részvények megrendelése és a megrendelések elfogadása 18. § Bármely olyan részvénytársaság részvé­nyei megrendelhetők, amelyek a tervezetek adott jegyzékében szerepelnek A befekte­tési pontok bármelyik befektetési privatizá­ciós alapnak átadhatók. 19. § A befektetési vagyonjegy tulajdonosa a privatizációs fordulóban a részvényeket a Cseh Köztársaságban a Prágai Posta­­igazgatóságnál, a Szlovák Köztársaságban a Pozsonyi Postaigazgatóságnál rendelheti meg, amelyek erre a célra különleges szá­mozott munkahelyeket létesítenek (a továb­biakban csak „iktatók"). Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha a tulajdonosok a 17. § értelmében a befektetési privatizáci­ós alapot bízzák meg ezzel a feladattal. 20. § (1) A befektetési vagyonjegy tulajdonosa úgy rendeli meg a részvényeket, vagy a 17. § szerint úgy bízza meg a befektetési privatizációs alapot, hogy a vagyonjegyen kinyomtatott keretbe beírja a kiválasztott részvénytársaság, illetve a befektetési pri­vatizációs alap azonosítási számát Ezt a megrendelést vagy felhatalmazást a va­gyonjegy mindhárom részén egyaránt fel kell tüntetni. A keret mellé nyomtatott szám meghatározza az adott célra felhasznált befektetési pontok számát. (2) Amennyiben különbség mutatkozik az egyes részeken feltüntetett adatok kö­zött, abban az esetben a C szelvényen feltüntetett adatok az érvényesek A C szel­vény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a B szelvényen feltüntetett adatok minősülnek érvényesnek. (3) A vagyonjegy minden szelvényén a keretben sorok vannak. A vagyonjegy tulajdonosa ezeket a sorokat felülről lefelé tölti ki. A tulajdonos a C szelvényen levő külön keretben feltünteti, hogy az 1. bekez­dés szerint hány sorba írt be azonosítási számot. Ha ez az adat nem felel meg a ténylegesen kitöltött sorok számának, az érvényes adatok csak a legmagasabb sorok jelzett számában szerepelnek. (4) A befektetési vagyonjegyet olvasha­tóan kell kitölteni, nem szabad összegyűrni vagy más módon rongálni. Az iktató az így megrongált vagyonjegy elfogadását vissza­utasíthatja. 21. § A befektetési privatizációs alap a szövet­ségi pénzügyminisztérium által meghatáro­zott regisztrációs helyen és módon rendeli meg a részvényeket. 22. § (1) Az iktató azzal igazolja a megrende­lés, vagy a 17. § szerint a megbízatás elfogadását, hogy a vagyonjegy mindhárom szelvényét lepecsételi, valamint a megren­delés dátumával látja el, amit az iktató dolgozója aláírásával bizonyít. (2) Az iktató nem köteles ellenőrizni a vagyonjegyen feltüntetett adatokat, s nem vonható felelősségre a helytelen adatokért. (3) A megrendelés átvételénél az iktató minden vagyonjegyért 2 Kcs értékű illetéket számít fel. * 23. § Az'iktató az átvett vagyonjegyek C szel­vényét haladéktalanul elküldi a szövetségi pénzügyminisztériumba a megrendelések központi feldolgozása céljából. Az átvett vagyonjegyek B szelvénye a szövetségi pénzügyminisztérium által meghatározott időpontig az iktatónál maradnak. A vagyon­jegyfüzetben maradó A szelvény a 17. § szerint a megrendelés vagy a megbízatás átvételét igazolja. 24. § (1) A szövetségi pénzügyminisztérium a megrendelések központi feldolgozásának eredményei alapján megállapítja, hogy az adott privatizációs forduló keretében be­nyújtott megrendelések közül melyeket le­het elfogadni és melyeket nem. (2) Elfogadhatók mindazok a részvény­megrendelések, amelyeknél az összesített kereslet kisebb az összesített kínálatnál, vagy ahol az összesített kereslet megfelel az összesített kínálatnak. (3) Nem fogadhatók el a részvénymeg­rendelések abban az esetben, ha az össze­sített kereslet több mint 25 százalékkal haladja meg az összesített kínálatot. (4) Ha az összesített keresleti többlet aránya 25 százaléknál kisebb, a szövetségi pénzügyminisztérium elrendelheti, hogy a befektetési privatizációs alapok megren­delései csak részben lesznek kielégítve, figyelembe véve az egyes befektetési priva­tizációs alapok megrendeléseinek terjedel­mét. Ez a csökkentés nem haladhatja meg az egyes befektetési privatizációs alapok megrendeléseinek 20 százalékát. Az így kimaradó befektetési pontokat a befektetési privatizációs alap a további privatizációs fordulókban érvényesítheti. 25. § (1) A szövetségi pénzügyminisztérium minden privatizációs forduló utolsó fázisá­ban tájékoztatja a regisztrációs helyeket, hogy az általuk felterjesztett megrendelések közül az adott privatizációs fordulóban me­lyek lettek elfogadva. Az illetékes regisztrá­ciós helyek ezt a tájékoztatást az érdeklő­dők kérése alapján a vagyonjegyek tulajdo­nosai és a befektetési privatizációs alapok felé továbbítják. (2) A szövetségi pénzügyminisztérium az egyes privatizációs fordulók utolsó fázi­sában közleményt ad ki az el nem fogadott megrendelésekről. (3) Ha a részvénymegrendeléseket a 24. §-ban ismertetett módon nem lehet elfogadni, a szövetségi pénzügyminiszté­rium a részvényeket a következő privatizá­ciós fordulóban kínálja fel eladásra. A mi­nisztérium egyúttal az ilyen részvények új árfolyamait is meghatározza, s gondoskodik az új árfolyamok közzétételéről. (4) Az el nem fogadott megrendelések­ből visszamaradó befektetési pontokat nem lehet az 5. § 2. bekezdése szerinti rész­vényvásárlási jogba beszámítani 26. § (1) Az egyes részvénytársaságok rész­vényeire vonatkozó kereslet és kínálat fej­lődésétől függően a pénzügyminisztérium egy adott privatizációs fordulóban dönt a részvények eladásának befejezéséről, s ezt a döntését nyilvánosságra hozza (2) Az adott kibocsáiású befektetési va­gyonjegyeket, amelyek teljesen vagy rész­ben nem lettek felhasználva az illetékes privatizációs hullámban, a következő priva­tizációs hullámokban már nem lehet érvé­nyesíteni. 27. § (1) A szövetségi pénzügyminisztérium a privatizációs hullám befejezését követő egy hónapon belül a befektetési vagyonje­gyek minden tulajdonosának és minden befektetési privatizációs alapnak írásos ér­tesítést küld a privatizációs hullámban elfo­gadott megrendelésekről. A szövetségi pénzügyminisztérium ebben az értesítés­ben azt is közli, hogy a megrendelők mikor és hogyan kapják meg a részvényeket. (2) A befektetési privatizációs alap a részvények 1. bekezdés szerinti átvétele után köteles egy hónapon belül kiértesítem a befektetési vagyonjegyek azon tulajdono­sait, akik a 17. § értelmében a privatizációs alapot bízták meg ezek értékesítésével az előzetes fordulóban, hogy mennyi és milyen nominálértékú részvényre tarthatnak igényt. Egyúttal azt is közli, hogy mikor és hogyan vehetik át ezeket a részvényeket. Ötödik rész Zárórendelkezések 28. § (1) A befektetési vagyonjegy tulajdonosa a regisztrált vagyonjegyfüzet elvesztése vagy károsodása esetén egy új vagyonfüzet regisztrálását kérheti, ugyanazon a regiszt­rációs helyen, ahol eredeti vagyonjegyfüze­tét regisztrálták. (2) Az új vagyonjegyfüzet 1 bekezdés szerinti regisztrálásáért 500 koronát kell fizetni, pénzes utalvánnyal a szövetségi pénzügyminisztérium számlájára. Az új va­gyonjegyfüzet regisztrálása nem növeli az 5. § 2 bekezdése szerinti részvényvásárlá­si jog terjedelmét. 29 . § Ha az állampolgár az első rész szerint több vagyonjegyfüzetet regisztráltat egy vagy több regisztrációs helyen, a befekteté­si vagyonjegyekért fölöslegesen kifizetett többletköltségek visszatérítésére nem tart­hat igényt. 30. § Ha a befektetési vagyonjegy tulajdonosa túllépi az 5. § 2. bekezdésében meghatáro­zott megrendelési jogát, a szövetségi pénz­ügyminisztériumban jogában áll a megren­delést a jogos igényekkel összhangba hoz­ni. Ilyen esetekben a minisztérium mindig a korábban beadott megrendeléseket ré­szesíti előnyben a későbbiekkel szemben / 31. § A 3. § 1. bekezdése szerint a részvény­­társaságokra, a befektetési privatizációs alapokra, valamint a részvényárfolyamokra vonatkozó tájékoztatásról a pénzügyminisz­térium főleg a regisztrációs helyek és az iktatók útján gondoskodik. 32. § E kormányrendelet keretében a szövet­ségi pénzügyminisztérium a köztársasági minisztériumokkal történő megállapodás alapján hoz döntéseket. 33. § Ez a kormányrendelet a-kihirdetés napján lép érvénybe. 1 A 92/1991 Tt. számú törvény 22. §-a az állami vagyon más szemé­lyekre való átvitelének feltételeiről. 2 A 92/1991 Tt. számú törvény 4. §­­ának 1. bekezdése. 3 A 92/1991 Tt. számú törvény 23. §-ának 1. bekezdése szerint a be­fektetési vagyonjegynek tartalmaznia kell a .tulajdonos nevét és születési számát. A törvény 24 §-a szerint va­gyonjegyekre tarthat igényt minden 18. életévét betöltött csehszlovák ál­lampolgár, akinek állandó tartózkodási helye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság. 4 az SZNT 253/1991 Tt. számú tör­vénye 5. §-nak 1. bekezdése a Szlo­vák Köztársaság szerveinek hatáskö­réről az állami vagyon más szemé­lyekre való átvitelének az ügyében és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Va­gyonalapjáról. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents