Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-13 / 148. szám

1991. augusztus 13.

3

A külkereskedelmi kapcsolatokról szóló 1980. évi 40. számú törvény a 102/1980. Tt. számú törvény és a 113/1990. Tt. számú törvény által végrehajtott módosítások szerinti szerkesztésben (részlet)

Szabad újság________________________

ELSŐ RÉSZ

Bevezető

rendelkezések

Ez a törvény szabályozza

a külgazdasági tevékenység szervezését, irányítását és ellenőrzését, továbbá meghatározza a külgazdasági tevékenység formáit,

a külföldi személyek kereskedelmi képviseleteinek létrehozását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén,

a csehszlovák személyek külföldi szervezeti egységéinek létrehozását külföldön,

a kereskedelmi és ipari kamarák jogállását és feladatait a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén,

a nem kereskedelmi kivitelt és behozatalt,

a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kereskedelmi-politikai érdekeinek védelmét és

meghatározz^ a központi szervek hatáskörét az említett területen.

3. §

E törvény alkalmazásában

a) csehszlovák személy az a jogi személy, amelynek székhelye, illetve az a természetes személy, akinek lakóhelye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van; a külföldi személyek a többi jogi és természetes személyek.

b) szolgálatás olyan kötelem teljesítése, amelynek tárgyát visszterhesen végzett gazdasági tevékenység képezi; a munkajogi viszony alapján nyújtott tevékenység nem tekinthető szolgáltatásnak.

c) — hatályon kívül helyezve.

MÁSODIK RÉSZ KÜLGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG

Első fejezet

Alapvető rendelkezések

Az e törvény szerinti külgazdasági tevékenységnek két formája van:

a) külkereskedelmi tevékenység

(6§);

b) külgazdasági szolgáltatások

(17.5).

Második fejezet Külkereskedelmi tevékenység

6. P

A külkereskedelmi tevékenység meghatározása

(1) Csehszlovák személyek esetében a külkereskedelmi tevékenység magába foglalja:

a) a dolgok kivitelét a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból és dolgok behoztalát a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaságba, amennyiben ez eladás, egyéb visszterhes elidegenítés, a termelésben való felhasználás céljából vagy szolgáltatások nyújtásakor vagy hivatás gyakorlása során történik, valamint az említett személyek egyéb gazdasági tevékenysége során végzett behozatalt és kivitelt (kereskedelmi behozatal és kivitel):

b) az áru megvételét és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba való behozatatala nélküli közvetlen külföldi eladását;

c) külföldi személyeknek történő szolgáltatás nyújtást a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén, kivéve a természetes személyek személyi szükségleteinek kielégítését vagy jogi személyek hasonló szükségleteinek kielégítését csehszlovák koronáért;

d) szolgáltatások nyújtását külföldön;

e) szolgáltatások igénybe vételét külföldi személyektől, kivéve a csehszlovák természetes személyek által a személyi szükségleteik kielégítésére igénybe vett szolgáltatásokat;

f) — hatályon kívül helyezve

g) csehszlovák személyek számára külföldi személyekkel való kapcsolatokban végzett közvetítői tevékenységet;

h) szerződés alapján végzett pártatlan ellenőrzést, amelynek célja a nemzetközi kereskedelmi forgalomban szállított áruról vagy nyújtott szolgáltatásokról szóló ellenőrző tanúsítvány kiadása;

i) dolgoknak (küldeményeknek) bármiféle közlekedési eszközzel történő fuvarozását és az ezzel kapcsolatos tevékenységek intézését, amennyiben a feladás helye vagy a rendeltetés helye vagy mindkét említett hely a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén kívül fekszik,

j) tengeri hajózás üzemeltetését.

(2) A külföldi személyek esetében a külkereskedelmi tevékenység magába foglalja:

a) dolgok kivitelét a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból és dolgok behozatalát a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba, amennyiben az eladás, egyéb visszterhes elidegenítés, a termelésben való felhasználás céljából vagy szolgáltatások nyújtásakor vagy hivatás gyakorlása során történik, valamint az említett személyek egyéb gazdasági tevékenysége során végzett behozatalt és kivitelt (kereskedelmi behozatal és kivitel);

b) szolgáltatások nyújtását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén;

c) árueladást a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén, amennyiben nem csak a külföldi személyek közötti eladásról van szó;

d) szerződés alapján végzett pártatlan ellenőrzést, amelynek célja ellenőrző tanúsítvány kiadása.

Második szakasz A külkereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele és engedélyezése

7.§

(1) Külkereskedelmi tevékenységet csupán a következő személyek folytathatnak:

a) a cégjegyzékbe bejegyzett csehszlovák személyek — nyilvántartásba vétel alapján, hacsak nem olyan esetekről van szó, amikor e törvény szerint nem szükséges a nyilvántartásba vétel és amennyiben nem olyan esetekről van szó, amikor e törvény szerint az ilyen tevékenységhez engedély szükséges;

b) külföldi személyek — engedély alapján, hacsak nem olyan esetekről van szó, amikor engedély nem szükséges.

(2) Az első bekezdés rendelkezése vonatkozik azon személyekre is, akiknek már a jogszabály jogosultságot ad külgazdasági tevékenység folytatására azzal, hogy ezt a jogosultságukat csupán törvény korlátozhatja, esetleg azzal, hogy csupán a törvényben megállapított esetekben és feltételek mellett korlátozható e jogosultságuk.

(3) A csehszlovák személyeknek a külkereskedelmi tevékenység folytatásához engedélyre van szükségük, amennyiben

a) a behozatal tárgyát más dolgok képezik, mint a behozatalt végző személy termelésében való kihasználásra rendelt dolgok, esetleg más dolgok, mint a behozatalt végző személy hivatásának gyakorlására rendelt dolgok, vagy a kivitel tárgyát más dolgok képezik, mint a kivitelt végző személy saját termeléséből származó dolgok; a saját termelésből származó dolgok fogalma alatt azokat a termékeket kell érteni, amelyeknél a feldolgozás technológiai eljárása lényegesen megváltoztatja a felvásárolt nyersanyagok, anyagok és félkésztermékek minőségét és használhatóságát, és amelyek kalkulációjában a saját termelés során hozzátett érték (közvetlen bérek, rezsiköltségek, közvetlen és értékesítési költségek, nyereség) meghaladja a dolog árának 30 százalékát;

b) e tevékenységük tárgya munkaközvetítés csehszlovák természetes személyek számára külföldön vagy külföldi természetes személy számára a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban;

c) olyan dolgok kiviteléről vagy behozataláról vagy olyan egyéb tevékenységek folytatásáról van szó, amelyekről a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya rendelkezik;

d) a csehszlovák személy nem teljesíti a nyilvántartásba vételnek a 7c paragrafusban említett feltételeit.

(4) Nyilvánatartásba vétel vagy a külkereskedelmi tevékenység engedélyezése nem szükséges

a) külföldi személyek esetében olyan szerződések megkötéséhez, amelyeket a saját nevükben kötnek meg a külkereskedelmi tevékenységre jogosult csehszlovák személyekkel, és az ilyen szerződések teljesítéséhez;

b) azon további esetekben, amikor a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetgazdasága érdekeinek szempontjából a külkereskedelmi tevékenység folytatását nem célszerű engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötni, mégpedig a 9. paragrafus alapján kiadott végrehajtási rendelkezésekben megállapított feltételek mellett és terjedelemben.

7a §

A csehszlovák személyek külkereskedelmi tevékenységét a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium veszi nyilvántartásba és törli a nyilvántartásból, illetve az említett szerv engedélyezi a csehszlovák személyek külkereskedelmi tevékenységét, s módosítja, illetve visszavonja a kiadott engedélyeket.

7b §

(1) A külkereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem beadását megelőzően a kérelmező köteles a negyedik bekezdésben említett pénzösszeget a banknál vagy a takarékpénztárnál (a továbbiakban „pénzintézetnél”) külön e célra megnyitott zárolt számlára letétbe helyezi (a továbbiakban „óvadék”). Ha a második bekezdés szerinti határozat nem rendelkezik másként, a kérelemzőnek joga van az óvadék visszatérítéséhez, mégpedig attól a naptól számított 15 napon belül, amikor jogerőre emelkedik a külkereskedelmi tevékenysége nyilvántartásból törlését elrendező határozat, vagy a nyilvántartásba vételt elutasító határozat.

(2) Ha a kérelmező a külkereskedelmi tevékenysége során ismételten vagy súlyosan megszegi azon kötelességeit, amelyeket általánosan kötelező erejű jogszabály vagy a gazdasági irányítás szervének intézkedése állapít meg az ilyen tevékenység folytatására, vagy ha az ilyen tevékenység során a kérelmező

— aki csehszlovák személy — ismételten vagy súlyos módon veszélyezteti a csehszlovák vállalkozók jó hírnevét, esetleg más olyan csehszlovák személyek jó hírnevét, akik gazdasági tevékenységet fejtenek ki a külfölddel szemben, 9 Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a Szövetségi Pénzügyminisztériummal való megállapodás után úgy határozhat, hogy a kérelmező elveszti az óvadék vagy annak egy része visszatérítéséhez való jogát. Azokat a pénzeszközöket, amelyek visszatérítéséhez a kérelmező elvesztette jogát, a Külkereskedelmi Minisztérium átutalja az állami költségvetésbe. A Szövetségi Minisztérium a külkereskedelmi tevékenység befejezésével kapcsolatban a kérelmező kérésére úgy dönthet, hogy az óvadék vagy annak egy része még az említett tevékenység befejezésének napja előtt visszatéríthető a kérelmezőnek, és az óvadékot vagy annak egy részét viszszatéríti neki. Az óvadék vagy annak egy része elvesztése esetében a kérelmező

— ha folytatja külkereskedelmi tevékenységét — köteles az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni.

(3) Az engedély alapján végzett külkereskedelmi tevékenységre az első és második bekezdések rendelkezései hasonlóan érvényesek.

(4) Az óvadék

a) csehszlovák természetes személy esetében 20 000 korona

b) más személy esetében 100 000 korona.

(5) Az első bekezdés szerint letétbe helyezett óvadék összege ugyanolyan feltételek mellett kamatozik a betétes számára, mint más hosszúlejáratú betét.

7c §

(1) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem tartalmazza

a) amennyiben jogi személyről van szó, a jogi személy megnevezését, székhelyét, jogi formáját, alapszabály szerinti (statutáris) szeiveit, a szervezet azonosítási számát (ICO), tevékenységi körét, valamint azon csehszlovák személlyel kötött megállapodásának másodiratát, aki a nyilvántartásba vételre kérelmezett külkereskedelmi tevékenységet folytatja mindeddig a kérelmező számára, miközben a szerződésnek arról kell rendelkeznie, milyen módon rendezik az említett tevékenység során a kérelmező és az említett csehszlovák személy között keletkezett vagyonjogi viszonyokkal kapcsolatos követeléseket vagy más jogokat és kötelességeket a külföldi személyekkel szemben, vagy nyilatkozatot arról, hogy az adott külkereskedelmi tevékenységet számára eddig senki nem folytatta és nem folytatja;

b) amennyiben természetes személyről van szó, a vezetéknevét és keresztnevét, vállalkozásának elnevezését, azonosítási számát (léi), lakóhelyét, személyi számát és azt a gazdasági tevékenységet, amelyre különleges előírások alapján jogosult.

(2) A kérelem továbbá tartalmazza

a) a kérelmezett külkereskedelmi tevékenységfajtáját és terjedelmét, valamint a dolgok kivitelénél a vámtarifa szerinti nómenklatúra feltüntetését is;

b) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén végzett gazdasági tevékenység folytatására különleges előírások alapján kiadott engedélyéről szóló határozatok megjelölését, amennyiben a kérelmezett külkereskedelmi tevékenységet nem lehet ilyen engedélyek nélkül folytatni;

c) kivonatot a cégjegyzékből arról, hogy a csehszlovák személy és tevékenységi köre be lelt vezetve a cégjegyzékbe.

(3) Az előző bekezdésben, valamint a második bekezdés b) pontjában említett adatokat a kérelmező az illetékes okmányok csatolásával igazolja.

(4) A csehszlovák személy továbbá hiteles igazolást terjeszt elő arról, hogy pénzügyi szempontból alkalmas a kérelmezett tevékenységre, valamint előterjeszti az óvadék letétéről szóló okmányt.

(5) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem nem tartalmazza az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat vagy a (3) bekezdés szerinti mellékleteket és a (4) bekezdés szerinti igazolást, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a nyilvántartásba vételt elutasítja, mégpedig a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(6) Ha a nyilvántartásba vétel során vagy a nyilvántartásba vételt követően változások következnek be a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemben feltüntetett tényekben, a csehszlovák személy ezeket a változásokat 15 napon belül köteles jelenteni a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériumnak, miközben a határidőt attól a naptól számítják, amikor a csehszlovák személy tudomást szerzett az említett változásokról.

(7) A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium nyilvántartásból törlést rendelhet el, ha a csehszlovák személy ismételten vagy súlyos módon megszegi azon kötelességeit, amelyeket a külkereskedelmi tevékenység folytatására általánosan kötelező jogszabály vagy a gazdaságirányítás szervének intézkedése állapít meg, valamint akkor is, ha a csehszlovák személy nem teljesíti a (6) bekezdésben megállapítottjcötelességét. A nyilvántartásból való torlést az előző mondat szerint elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig az érvényes, hogy az érintett csehszlovák személy nem teljesíti az ugyanazon tevékenység nyilvántartásba vételének feltételeit. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium megszüntetheti a nyilvántartásba vételt, ha megállapítja, hogy a csehszlovák személy a nyilvántartásba vett tevékenységet több mint két éve nem végzi. A nyilvántartásba vétel megszüntetését a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a csehszlovák személy pénzintézetének jelenti.

(8) A nyilvántartásba vételi eljárásra

— kivéve a nyilvántartásba vétel megszüntetését és a nyilvántartásba vételt elutasító vagy megszüntető határozat elleni fellebbezés tárgyában folyó eljárást

— nem vonatkoznak a közigazgatási eljárást szabályozó általáson előírások (a közigazgatási eljárásról szóló törvény). A nyilvántartásba vétel nem tekinthető a gazdaságirányítási szerv intézkedésének. A nyilvántartásba vételre vonatkozó rendes kérelemről haladéktalanul dönteni kell, de legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül.

A nyilvántartásba vételről szóló határozat tartalmazza a nyilvántartásba vett külkereskedelmi tevékenység fajtájának és terjedelmének pontos körülhatárolását, azt a megállapítást, hogy ez a tevékenység nyilvántartásba lett véve, a kiutalt nyilvántartási számot, annak a személynek megjelölését, akinek javára ezt a tevékenységet nyilvántartásba vették, a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást, a nyilvántartásba vétel időpontját, annak a dolgozónak megjelölését és aláírását, aki a nyilvántartásba vételt intézte; a nyilvántartásba vételről szóló olyan határozat, amely nem tett maradéktalanul eleget a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemnek, a rendelkező részében rendelkezik a kérelem egy részének elutasításáról, és tartalmazza a nyilvántartásba vétel megtagadásának indoklását is. Hasonló kellékekkel rendelkezik az a határozat, amely a nyilvántartásba vételi kérelmet teljes egészében elutasítja. A nyilvántartásba vétel elutasítása ellen a csehszlovák személy a Külkereskedelmi Minisztériumhoz nyújthat be fellebbezést, mégpedig a nyilvántartásba vétel elutasításáról szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. A nyilvántartásba vételről szóló olyan határozatot, amely teljes mértékben eleget tesz a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek, meg lehet hozni a nyilvántartásba vételi kérelem másodiratán eszközölt feljegyzéssel is, miközben a másodiraton, amelyet a kérelmező kézhez kap, feltüntetik a nyilvántartásba vételről szóló megállapítást, a kiutalt nyilvántartási számot, a nyilvántartásba vétel időpontját annak a dolgozónak megjelölésével és aláírásával együtt, aki a nyilvántartásba vételt intézte.

(9) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmet a kérelmező a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériumhoz két példányban terjeszti elő.

8.§

(1) A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium megadja az engedélyt a külkereskedelmi tevékenységre a csehszlovák személynek, ha ez a személy igazolja, hogy tejesíti a külkereskedelmi tevékenység rendes, gazdaságilag hatékony és ésszerű gyakorlásának előfeltételeit, és elegendő devizaeszközzel rendelkezik ahhoz, hogy jogkövetkezményeit teljesíthesse a külföldi személyekkel szembeni kötelmei esetleges megsértésének. Fontos indokokból a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya további olyan feltételeket is megállapíthat, amelyek teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ki lehessen adni az engedélyt a külkereskedelmi tevékenység folytatására. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium külföldi személyeknek engedélyt adhat a külkereskedelmi tevékenység folytatására, ha az engedély megadása összhangban van a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetgazdaságának a nemzetközi munkamegosztásban való bevonásának céljaival.

(2) A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a külkereskedelmi tevékenység folytatására kiadott engedélyt korlátozza vagy visszavonja, ha az a csehszlovák vagy külföldi személy, akinek az engedélyt kiadta, ismételten vagy súlyos módon megszegi a külkereskedelmi tevékenység folytatására megállapított kötelességeket. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium a csehszlovák vagy a külföldi személynek a külkereskedelmi tevékenység folytatására adott engedélyt visszavonhatja vagy korlátozhatja, ha megváltoztak az engedély megadásának az első bekezdés szerinti döntő körülményei.

(3) A külkereskedelmi tevékenységet, annak módosítását és visszavonását a csehszlovák személyek esetében bevezetik a cégjegyzékbe.

9.§

A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium általánosan kötelező jogszabállyal állpítja meg a külkereskedelmi tevékenység folytatására szóló engedély megadásánál, módosításánál és visszavonásánál követendő eljárást, valamint azt, mely olyan külkereskedelmi tevékenységek, amelyekhez e törvény alapján nyilvántartásba vétel vagy engedély szükséges, folytathatóak nyilvántartásba vétel vagy engedély nélkül, milyen feltételek mellett és milyen terjedelemben.