Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-12 / 147. szám
4 1991. augusztus 12. Szabad ÚJSÁG Nem vártak a kombájnra... Gortvakisfalud és Keregede valószínűleg közös szövetkezetét alapít, a két falu mezőgazdasági területe nem több 340 hektárnál. (Ebből 200 hektár a szántó). Szekér Árpád, a gortvakisfaludi (jelenleg még) részleg vezetője elmondta, hogy a tavaszi munkákat már a saját elképzeléseik szerint szervezték, de a jövőben önállósuló szövetkezet működését illetően is vannak konkrét elképzeléseik. Többek között felmérték, mi az, ami gazdaságos lehet az adott természeti feltételek között, és mi az, amivel szükséges foglalkozni, mint például a juhtenyésztéssel. Annak ellenére, hogy ebben az évben még 15 koronás kilónkénti áron sem tudták eladni a gyapjút, juhokat kénytelenek lesznek továbbra is tartani. A. meredek legelőket ugyanis csak juhokkal tudják hasznosítani, az enyhébb domboldalakon teheneket is legeltethetnek. Ide Gortvakisfaludon 1956-ban alakult meg a szövetkezet, s az azt követő esztendők úgy teltek, mint bárhol másutt az országban. A tagság istállókat, pajtákat épített, gépeket vásárolt, a fogatokat fokozatosan traktorokkal váltotta fel. A hetvenes években aztán hirtelen felgyorsultak az események 1971-ben egyesültek a szomszédos keregedei szövetkezettel, majd 1974- ben csatlakoztak a már három falu határát művelő várgedei szövetkezethez. öt falu még kevés egy nagyüzemhez, gondol(hat)ták a Rimaszombati járás akkori vezetői, és mit sem törődve a tagok véleményével, odacsatolták még a három községet tömörítő balogfalvai szövetkezetei is. Közben Feled határának peremén- Várgede szomszédságában - megkezdődött egy közös mezőgazdasági társulás alapjainak lerakása, a négyezerférőhelyes szarvasmarha-hizlalda építése. Az ezzel kapcsolatos eredeti elképzelés hibás volta azonnal megmutatkozott, mihelyt - a nyolcvanas években - a hizlaldát rendeltetésének átadták. A remélt busás haszon helyett évről évre nagyobb veszteséggel zárt A mentöötlet nem sokáig váratott magára: üzemet kell keresni a farmnak. Kéznél volt a szomszédos nagygazdaság, Így 1985-ben Feledet a hizlaldával együtt az egyesített szövetkezethez csatolták. Megalakult- várgedei központtal - a Feledi Állami Gazdaság. Az összevonás 1988-ban vált teljessé, az állami gazdaságot a járási mezőgazdasági és élelmiszeripari kombinát irányítása alá helyezték. Az azóta eltelt évek alatt bebizonyosodott, hogy a sorozatos összevonások nem váltották be a hozzájuk Kisfalud nagy gondja Válófélben fűzött reményeket. A közel ötezer hektáros állami gazdaság kivált a kombinátból, és hat falu a dolgozók kérésére most a saját elképzelései szerint kíván gazdálkodni. Ezek közé tartozik Gortvakisfalud is. A központi vezetés Várgedén nem gördít akadályokat az önállósulás elé, sót igyekszik azt meggyorsítani. Saját költségükre intézik a polgárok földigényléseit, hogy később az önkéntes társulás útján szövetkezetét alakíthassanak. kívánkozik, hogy a Gortvakisfaludban kifejt tej már hagyományosan I. minőségi osztályú, s az átlagos évi egyedenkénti tejhozam meghaladja a 4500 litert. A növénytermesztésben a kalászosokon kívül főleg cukorrépa és dohány termesztésével számolnak. Az utóbbival már csak azért is, mert a központosítás során a dohányszárítókat Gortvakisfaludon építették fel. Farkas Ottó A magántermelőknek egy mázsa dohányt225 koronáért szárítanak meg (A szerző felvételei) Megfelelő fajta - biztos eredmény Füvekkel az erózió ellen Ahol az ember nem borította fel „áldásos“ tevékenységével a természet egyensúlyát, ahol nem pusztított elemi csapás, ott nincsenek problémák a talajerózióval. Elég azonban egy szakszerűtlen beavatkozás, egy * nem eléggé átgondolt építkezés, s máris foghatjuk a fejünket. A meredekebb domboldalak szölöskertjei ugyanúgy fejfájást okozhatnak, mint az autópályák mentén kialakított „töltések“. Már az első kiadósabb zápor megmutatja, hogy hiba történt. Az eróziónak kitett felületek gyepesítése, fásítása költséges, fáradságos, gyakran kudarccal végződő feladat. Azt mindenki tudja, hogy amennyiben sikerül az ilyen felületet növénytakaróval beborítani, az erózió folyamata megállítható, illetve mérsékelhető. Azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, milyen fajok, milyen telepítési eljárások használhatók fel eredményesen, mi az, ami tűri a szárazságot, a kipufogó gázokat, mi az, ami kellőképpen szívós, nagy gyökérzetével behálózza, megköti a lecsúszni készülő földréteget. Sok telepítési kísérlet ott fut zátonyra, hogy a fúfajokat „egy kalap alá“ veszik, az említett felületre a- kereskedelemben kapható park- vagy játszótéri fűmagkeveréket, esetleg takarmányfúkeveréket vetnek. Mik a követelmények? Az eróziónak kitett felületekre alkalmazható növényfajoknak elsősorban a következő követelményeknek kell eleget tenniük:- a termöközeg jó megkötése- jó bokrosodási képesség- alacsony növés, az állomány nem igényel gyakori kaszálást- a fenntartás és tápanyagellátás iránti lehető legkisebb igény- a szélsőséges termőhelyi adottságok - szárazság, tűző nap, sovány talaj - iránti tűrőképesség- gyors kelés és kezdeti fejlődés- jó konkurenciakészség Természetesen nem létezik olyan univerzális faj, amely mindezeknek a "követelményeknek maradéktalanul megfelelne. A fajok tulajdonságai ismeretében azonban összeállíthatók olyan keverékek, amelyek együttesen megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Alap-, kiegészítő és speciális fajok A felhasznált növényfajok alap-, kiegészítő- és speciális fajokra oszthatók. Az alapfaj részaránya a keverékben 40-60 százalék. Ilyen alapfaj a vörös csenkesz (Festuca rubra), valamint bokros és tarackolő fajtái. A hazai választékban a Ferota, Rosana, Táborská és a Valaáka fajták képviselik. A kiegészitő fajok aránya a keverékekben 10-30 százaléknyi. Ilyenek a réti perje (Po^ Pratensis) - hazai fajtái a Krasa és a Slezanka; az angol perje (Lolium perenne) - fajtái a Baca és a Sport; a cérnatippan (Agrostis tenuis) - fajtái a Teno és a Golf; a juhcsenkesz (Festuca ovina) - fajtája a Jana. A speciális fajok 5-20 százalékos arányban lehetővé teszik, hogy a keverék adott esetben a lehető legjobban megfeleljen a termőhelyi igényeknek. Ide tartozik: a laposszárú perje (Poa compressa) - fajtája a Razula; a ligeti perje (Poa nemoralis) - fajtája a Dekora; a taréjos cincor (Cynosurus cristatus) - fajtája a Roznovská; a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea); a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) - fajtája a Méta; továbbá néhány pillangós virágú növényfaj, így a fehér here (Trifolium repens), a tarka koronafürt (Coronilla varia) és a baltacím (Onobrychis viciaefolia). Vízágyú és a többiek A telepítési eljárások sokfélék: kis terület esetében kézi munkával is elvégezhető, a nagyobb, meredekebb felületeknél speciális vízágyút (Hydroseeder) használnak. Használatosak továbbá különböző szerkezetű és vastagságú geotextiliák, esetleg betonból készült, elóregyártott vegetációs burkolatkö segítségével „fogják meg“ a talajt. A telepítés előtt ajánlatos a talajt gyommentesíteni - ezt többnyire vegyi gyomirtással végzik hogy a kikelő növénykéket ne nyomhassa el a gyom. A gyepesített felületeket - ahol lehet - ajánlatos második lépésben fásítani, hogy a növénytakaró eróziógátló hatása erősödjön és állandósuljon. A fásításhoz felhasznált fajok kiválasztása során hasonló feltételeket kell teljesíteni, mint a lágyszárúak kiválasztásakor: tehát jól eredő, nagy gyökérzetű, terjedő tövű, szárazságtűrő stb. fajokat kell választani. Szakirodalom alapján: Szarnák Eszter Agrárvilág Több dán farm csődbe jut A modern mezőgazdasági termelés folyamatos stresszhatásaival magyarázható, hogy az 1980-as évek elejéhez hasonlóan az összeomlás újabb hulláma sújtja a dán farmokat. Egy viszonylag stabil időszak után, amikor a gazdaságok átlag 10,2 százaléka jutott ilyen sorsra, az utóbbi három évben újabb hullámvölgy követhető nyomon. 1981-ben 1885 farm ment tönkre, majd 1985 után javult a helyzet (1986-ban például csak 600 gazdaságot árvereztek el), de 1989- ben ez a szám ismét ezer fölé emelkedett (1280). Az igazsághoz tartozik ugyan, hogy az 1990-es számadatok (976) 55 prémállattenyésztő farmot és 39 öt hektárnál kisebb területen gazdálkodó kertészeti egységet is magukba foglalnak. Nő a rizs jelentősége Bolygónk minden harmadik lakójának legfontosabb energiaforrása a rizs, a rizsen élők száma évente 100 millióval gyarapszik. A világ piacaira,- a búzával ellentétben - csak a rizstermés négy százaléka kerül, termesztői legnagyobb hányadukban fogyasztói is. Amennyiben beválik a demográfusok jóslata, miszerint 2020-ra a Föld népessége eléri a 8 milliárdot, az emberiség több mint felének (mintegy 4,5 milliárd) a rizs lesz a fő tápláléka. A rizs iránti kereslet kielégítése érdekében a termelt mennyiségnek a jelenlegi 470 millió tonnáról 760 millió tonnára kellene növekednie. Ez elsősorban a nagyhozamú rizsfajták szélesebb körű elterjedésével oldható meg, mert a termőterületek nagysága, elsősorban néhány ázsiai országban, tovább nem növelhető. Ezt a feladatot vállalta magára a Nemzetközi Rizskutató Intézet (International Rice Research Institute), melyet három évtizede alapítottak Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában. 2020-ra lehetővé kellene tenni, hogy a világ rizstermelő területeinek legalább fele öntözhető legyen (jelenleg ez 145 millió hektár, ami a világ összmezögazdasági területének 11 százaléka), hogy ezek a területek biztosíthassák a rizstermelés 70 százalékát. A hektárhozamok tervezett növekedése a jelenlegi 2-6 tonnáról 9-11 tonnára irányul, bár a 15 tonnás hozamok is reálisak. Mycostop Magyarországon 1991-től engedélyezték - egyelőre csak a dísznövénytermesztésben - a finnországi Kemira Oy cég által gyártott, természetes eredetű gombaólő szert - biofungicidet -, a Mycostopot. A Mycostop antibiotikumot termelő talajbaktériumot, konkrétan a sugárgombák (Actinomycetales) rendjébe, a Streptomycetaceae családba tartozó Streptomyces griseoviridis baktériumot tartalmazza. A talajban természetes körülmények között is jelen van, nagyobb koncentrációban azonban pusztítja a Fusarium, Alternaria, Pythium, Rhizoctonia, Sclerotinia, Phomopsis, Helminthosporium és Botrytis kórokozó gombafajokat. A felsorolt kórokozók nagy károkat okoznak a fiatal szegfű-, gerbera- és más dísznövénykultúrákban, de egyéb növények palán'astádiumában is, együttesen vagy külön-külön palántadölést és -pusztulást okoznak. A Streptomyces griseoviridis enzimeivel lebontja és feloldja a kórokozó gombák micéliumát, részben spóráikat is. A sókéves kutató- és fejlesztőmunka eredménye az 5-50 g-os csomagolásban forgalmazott biopreparátum. Alkalmazása: a szegfű és a gerbera fuzáriumos hervadása ell$n 0,01-0,05 százalékos oldattal való beöntözés (5-25 g preparátum 50 liter vízben 100 mz-re), a fiatal, kevésbé fertőzött állományokban kisebb, az idősebb, erősebben fertőzött állományokban nagyobb adagú preparátum használata javasolt. Vetőmagok csávázására is használható. Száraz csávázás után egy héten belül vetni kell a magot. 5 grammnyi Mycostop elegendő 1skg vetőmag csávázásához. Alkalmazása cserepes dísznövények termesztésekor is ajánlott; ültetés előtt a dugványok 0,01 százalékos Mycostop oldatba márthatok vagy a kiültetés után beöntözhetők az oldattal. Egyes országokban a dísznövénytermesztésen kívül gabonatermesztésben, zöldség- és gyümölcskultúrákban is eredményesen alkalmazzák. Semmilyen káros humánbiológiai, mellék- és utóhatása nincsen, egészségügyi és élelmezési várakozási ideje sincs, minden további korlátozás nélkül használható mind az integrált, mind a biogazdálkodási rendszerekben. Mint oly sok más új készítmény esetében, a Mycostop szélesebb körű alkalmazását is fékezi majd a termék ára, ez ugyanis grammonként 550 forint. Versenyképtelen német farmerek A környezetvédők kitartó nyomására Németországban az atrazin gyomirtó szer a tiltott növényvédő szerek listájára került. Ennek következtében a német gabonatermesztők „jelentős hátrányba kerültek a többi közös piaci tagállammal szemben, amelyekben ez a szer mindmáig engedélyezett“ - jelentette ki Alsó- Szászország mezőgazdasági minisztere. A német gazdák nem akármilyen bírságot fizetnek, ha megszegik a tilalmat. A kukoricatermesztök választhatnak az engedélyezett drágább gyomirtók vagy a szintén többletkiadást jelentő gépi gyomlálás között. Ez a rendelkezés a „versenyszellem sárba tiprása“ - vélik a német mezőgazdászok. „Ha már a környezetvédelemről van szó, akkor tartsuk magunkat ehhez, legalábbis az összes EGK-tagállamban, vagy inkább az egész világon“ - tette hozzá a miniszter. (Belgium ez év augusztus 1-jétől rendelte el a tilalmat.) Aranyérmet az Egri Bikavérnek A francia bortermelés az évszázadok során kialakult minőségével, a világpiacon elfoglalt helyével ma is a nemzetek között a legnagyobb borhatalom. Érthető tehát, hogy évről évre Bordeauxban kerül sor a világ legnagyobb borversenyére, a Vinexpóra. Az idén, junius közepén rendezett borversenyen a résztvevő országok száma meghaladta a harmincat, a felvonultatott borok száma pedig a 4500-at. Végül 54 arany-, 322 ezüst- és 753 bronzérem talált gazdára. Ebben a rangos mezőnyben négy magyar bor kapott díjazást: az Egervin 1987-es évjáratú Egri Bikavére aranyérmet nyert, a Tokaj-Hegyaljai Borkombinát 1974-es évjáratú Tokaji Aszújáért szintén aranyérmet kapott, míg az 1983- as, ötputtonyos aszúját bronzéremmel jutalmazta a zsűri. Egy hazai pezsgőt is bronzéremmel díjaztak, ez a Hungarovin Borgazdasági Kombinát terméke volt. (A Hospodárske noviny, a Kertészet és szőlészet, a Magyar Gazda, valamint az Agra Europe nyomán) c
