Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-08 / 144. szám
1991. augusztus 8. Szabad ÚJSÁG A fegyverszünetet elfogadták, de lőnek Apró lépés a megoldás felé A jugoszláv államelnökség kedden éjszaka hivatalosan is meghirdette a fegyverszünetet. A fegyvernyugvásnak tegnap reggel 6 órától kellett volna életbe lépnie. Horvátországban minden harcoló fél — a horvát hatóságok éppúgy, mint a Krajina vezetése — bejelentették, hogy elfogadják a fegyverszünetek Ennek ellenére az elmúlt napokban több helyütt öszszetűzések voltak. A harcokban mindmáig 114 horvát rendőr és 35 polgári személy vesztette életét A jugoszláv kormány 50 millió dinárt (2,2 millió dollár) folyósított a horvátországi menekültek megsegítésére. Még tíz órával a fegyvereimet meghirdetése előtt Kelet-Szlavóniában súlyos harcok dúltak. Kedden este Bjek> Brdo és Szarvas térségében tüzérség lőtte a falvakat Bjeli Manastirban és Vukovarban kézifegyverekből hallatszott lövöldözés. A horvát védelmi minisztérium szerint elszigetelt incidenseken kívül a köztársaságban nyugalom volt Három órával a tűzszünet életbe lépése után megsértették a fegyvernyugvást. A horvát belügyminiszter helyettese szerint a szerb fegyveresek Szlavóniában és Krajinában felújították a harcokat. Az eszéki rendőrség jelentése szerint Szlavónia e térségében csend és nyugalom volt. A szövetségi hadsereg kedden este két csatahajóval eltorlaszolta a spliti kikötő bejáratát, és Solta szigetén helikopterek nagyszámú katonát tettek partra. A hadsereg képviselői ezt azzal indokolták, hogy Splitben illegális fegyverraktárt fedeztek fel. Zágrábban a horvát vezetés cáfolta ezeket a híreket. Szerbia vezetése levelet intézett az Európai Közösséghez, amelyben hangsúlyozza, hogy Jugoszláviának egyedül kell megtalálnia a válság megoldásának módját, s Európa ebben csak segítséget nyújthat. A szerb külügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy az Európai Közösség figyelembe veszi Jugoszlávia szuverenitását, nem avatkozik be belügyeibe és megbízik a jugoszláv szervekben és döntéseikben. A lengyel kormány kedden leállította a fegyverszállításokat Jugoszláviának, és megszüntette a pótalkatrészek és a lőszer szállítását is. A kormány szóvivője ezzel kapcsolatban közölte, hogy nincs szó büntető intézkedésről, hanem csak olyan lépésről, amelynek célja a további vérontás megszüntetésének segítése. Gyártani kell, leszerelni muszáj, vásárolni lehet A fegyverüzlet útvesztője Az Egyesült Államok lehetővé tette, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország korszerű fegyvereket vásárolhasson az USA-ban. A lengyel Gazeta Wyborcza című lap ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ez csupán olyan édesség, amely lehetővé teszi a keserű pirula lenyelését. Ezen országok fegyverkereskedelmét ugyanis sújtja a döntés, amely szerint újból meghatározták az engedélyezett harckocsik számát. A lap szerint Baker és Besszmertnih júniusban megállapodtak, hogy a Szovjetunió 7150 harckocsi helyett csak 6300-at helyez tartalékba, és Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország ugyanakkor 850 harckocsit von ki a hadrendből. Amerikai hivatalnokok magánbeszélgetésben elismerték, hogy a három közép-európai országgal úgy bántak, mintha a Varsói Szerződés még fennállna. A fegyverkiviteli embargo feloldása az Egyesült Álla-VáUra tett fegyverrel várják a tűzszünet meghirdetése utáni fejleményeket a horvát rendőrség különleges alakulatának tagjai a sok harcot látott Konstajnicában (Telefotó: CTK/AP) A közel-keleti békekonferencia kilátásai Bush derülátó mok részéről illuzórikus csupán. Az amerikai korszerű fegyverek behozatala csak magánimportőrök útján lehetséges. Amíg az ilyen finanszírozást megoldják, addig a ma még korszerű fegyverek elavulnak. Ezenkívül Lengyelország például addig nem kaphat korszerű amerikai fegyvert, amíg területén szovjet csapatok állomásoznak. Ugyanakkor hatalmas fegyverüzletekről érkeztek hírek az Európai Közösség országaiból. Az EK tagországai 1980-88 között évente átlagosan 57 milliárd dollár értékben gyártottak fegyvereket. A legtöbbet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország. Az olyan kicsi ország is, mint Hollandia, évente 4 milliárd dollár értékben gyártott hadianyagot. A hadiipari termelés Hollandiában a nemzeti össztermék 1,2 százalékát tette ki, és az ágazatban 30 ezer ember dolgozott. George Bush amerikai elnök tanácskozott a közel-keleti körútjáról visszatért Baker külügyminiszterrel. A tárgyalások után az amerikai elnök derűlátóan nyilatkozott a közel-keleti békekonferencia esélyeiről. Véleménye szerint a megkezdett folyamat folytatódni fog, és a jelenlegi helyzet nagyobb derűlátásra ad okot, mint az egy hónappal korábbi. Amennyiben a palesztinok nem kapnak biztosítékot arra, hogy Izrael a megszállt területeket békéért cseréli fel, a palesztin küldöttség nem vesz részt a békekonferencián. Ezt Jasser Arafat, a PFSZ elnöke a New York Times című lapnak jelentette ki. Arafat szerint a közel-keleti problémák megoldásának egy független palesztin állam létrehozására kell irányulnia. A palesztin állam fővárosa Jeruzsálem lenne. Az ország később konföderációt hozhatna létre Jordániával, amennyiben mindkét fél ezt kívánja. Freidzs, Betlehem polgármestere az USA-ban Baker külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélések után meggyőződését fejezte ki, hogy a béketárgyalásokon Jeruzsálemet megszállt arab területnek tekintik majd. Kairóban közölték, hogy magasszintű palesztin küldöttség érkezett Egyiptomba, amelyet Abbasz, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja vezet. A közlemény szerint az egyiptomi palesztin tárgyalások célja összehangolni az álláspontokat a közel-keleti békekonferenciáról. Mubarak egyiptomi elnök megszüntette a határ- és vámőrséget a líbiai határon. Néhány hónappal ezelőtt Líbia is megszüntette a határőrhelyeket. Mubarak azután döntött így, hogy Kadhafi líbiai elnökkel tárgyalt, és meg akarta őt nyerni a békekonferencia támogatásához. A líbiai állampolgároknak ezentúl nemcsak vízumra, de útlevélre sem lesz szükségük ahhoz, hogy Egyiptomba utazhassanak. Milyen amerikai kölcsönöket kap Csehszlovákia ? Ha nem csurran, cseppen Sok a találgatás akörül, milyen összegű kölcsönöket vesz fel Csehszlovákia az USA-tól, mennyire növekszik adósságállománya. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója a washingtoni pénzügyminisztériumban érdeklődött, ahol a következő adatokat közölték vele: Az Egyesült Államok Csehszlovákiának idén legfeljebb 20 millió dollárt nyújt hitel formájában. Ezen belül az USA költségvetéséből 15 millió dollár a fizetési mérleg kiegyenlítését szolgáló kölcsön. Az 1991—94-es évekre megszavaztak ugyan egy 60 millió dolláros kölcsönt is a vállalkozói alap számára, de augusztusig ebből csak 5 milliót lehetett lehívni, s karácsony előtt hozzávetőlegesen ugyanennyit. A kölcsönök összege tehát idén valóban nem haladja meg a 20 milliót. John Robson pénzügymniszter-helyeltes szerint az amerikai segítségnyújtás főleg konzultációk és a műszaki nevelés terén nyilvánul meg. Az USA a Nemzetközi Valutaalapon és a Világbankon keresztül ösztönzi a pénzsegélyeket. A pénzügyi világszervezettől két részletben 500 millió dollárt kap Csehszlovákia. Az első részlet 200 millió volt és a szerkezeti változásokat szolgálta. Az USA támogatása nélkül ezek a pénzügyi szervezetek nem nyújtanak kölcsönt. A segítségnyújtás pénzügyi szakértők, adóügyi szakemberek képzésében is megnyilvánul, önkénteseket küldenek ki a tőkepiac megszervezésére. Széleskörű a különféle alapítványok és programok keretében nyújtott segítség. Környezetvédelmi célokra péndául 15 millió dollárt szánnak a kelet-európai államoknak, s ebből finanszíroznak néhány létesítményt Ostravában, Pozsonyban és Chabafovicében. Az Egyesült Államoktól Izraelen kívül egyik állam sem kap készpénzben segítséget. Az ötvenes és hatvanas évek tapasztalatai szerint ez eredménytelen és nem hatékony módszer. Számos csehszlovákiai terv többek szerint azért nem valósul meg, mert nincs meg a kellő előkészítés. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország számára 368 millió dolláros segélyt szavaztak meg, de ebből igen keveset használnak fel, mert a felhasználás módját nem készítették elő, illetve a tervek nem voltak reálisak. Ezeket a kölcsönöket ugyanis nem vehetik fel állami intézmények, és nem dönthetnek róluk állami hivatalnokok. Az Egyesült Államok segélyei kizárólag a magánvállalkozói szférába irányulnak, és a hitelezők döntenek róla, kit segélyezzenek, kit nem. Elektromos BMW Berlinben megünnepelték a Brandenburgi Kapu felépítésének 200.évfordulóját. A Németország megosztottságát, majd egyesítését szimbolizáló kaput nemrég restaurálták. Építője Carl Gotthard Langhaus volt, aki 1788 és 1791 között emelte az athéni Akropoliszt idéző diadalkaput Berlin központjában (Telefotó: CTK/AP) A BMW német autógyár tervbe vette, hogy környezetvédelmi szempontból „tiszta” autókat gyárt a jövőben. A jövő hónapban a frankfurti autószalonon bemutatja első elektromos meghajtású személygépkocsiját. Az E-l típusjelzésű villanyautó négyszemélyes, 45 lóerős motorja van, 900 kg súlyú és 6 másodperc alatt 50 km/ó sebességre gyorsul fel. A gyártó szerint csúcssebessége eléri a 120 km-t óránként. 250 km-es utazás után a 200 kg súlyú akkumulátort fel kell tölteni, ami 6-8 óra hosszat tart. A BMW azért sietett az elektromos autó kifejlesztésével, hogy ne szoruljon ki az amerikai piacról, ahol 1998 után Kalifornia államban minden gépkocsigyár termelésének 2 százalékát villanyautók gyártása teszi ki. hír A SZOVJET kormány úgy döntött, hogy a sztálini deportálások idején kitelepített krími tatároknak lehetővé teszi a szervezett visszatelepülést. A 180 ezer tatárt 1944-ben Krímről Közép-Ázsiába és Szibériába telepítették ki. Törökország úgy döntött, hogy iraki határán öt kilométeres ütközőzónát hoz létre iraki területen. Ezzel akarják megakadályozni, hogy kurd partizánok hatoljanak be török területre. Franciaországban Boulogne sur Mer-ben egy hattagú család arra a meggyőződésre jutott, hogy a sátán szállta meg őket. Az ördögűzést töméntelen vízivással végezték. A családtagok egyenként hét liter vizet ittak meg, amibe a 42 éves családanya belehalt. A többieket az orvosok megmentették. A bíróság most azt kutatja, hogyan keletkezhet a sátántól való megszállottság meggyőződése az itteni emberekben. Vilniusban egy litván rendőr agyonlőtt egy szovjet katonát. A rendőr szerint a katona részeg volt, és társával egy gépkocsit akartak ellopni. A rendőr állítólag önvédelemből használta fegyverét. NORVÉGIÁBAN az Északi-tenger brit szektorában felrobbant egy tengeri olajfúrótorony. A mentési munkálatokban három helikopter vesz részt. A fúrótorony a Shell Expro cég tulajdona. AuSZTRIA és Lengyelország vízummentes forgalomban állapodott meg, amelynek szeptember elsejétől kellene érvénybe lépnie. Vranitzky osztrák kancellár azonban azt követeli, hogy kössenek előbb szerződést a nemkívánatos személyek kiadatásáról, a külföldiek foglalkoztatásáról és Csehszlovákiával a kiutasított lengyelek átutazásáról. A LENGYELORSZÁGI Ursus traktorgyár csődbejutott. Ezt az iparfejlesztési hivatal elnöke közölte, miután két angol cég felmérte a vállalat helyzetét. Csoportot hoztak létre, amely a kormány segítségével meg akarja menteni ezt a 24 ezer embert foglalkoztató vállalatot. Az alkalmazottakat most kéthónapos kényszerszabadságra küldték, amely alatt fizetésüknek csak 75 százalékát kapják meg. New YORKBAN az elmúlt hónapban 24 óránként 17 embert gyilkoltak meg. Az USA-ban a gyilkosságok száma évről évre nő, és feltételezik, hogy idén 23 ezer 700 embert ölnek meg. Annak valószínűsége, hogy az állampolgár gyilkosság áldozata lesz, az utóbbi harminc évben megkétszereződött az Egyesült Államokban. Svédországban a napokban több mint ezer lengyelországi roma kért menedékjogot. Ez közvetlenül azután történt, hogy június elsejével a két ország között megszüntették a vízumkényszert. A svéd kormány felkérte a lengyel szerveket, világosítsák fel a lakosságot arról, milyen feltételei vannak Svédországban a menekültstátusz odaítélésének. AfRIKÁBAN terjed a kolera. Ez év első hét hónapja alatt több ilyen megbetegedés volt, mint tavaly egész évben. Húsz afrikai országban július 31-éig 48 ezer 860 koleramegbetegedést állapítottak meg. A helyi viszonyok ismerői feltételezik, hogy a megbetegedések 30 százaléka halálos kimenetelű lehet. NyUGAT-SZAHARÁBAN ismét fellángoltak a harcok a Polisario front felkelői és a marokkói hadsereg között. Mindkét fél a másikat okolja a harcok felújításáért. A fegyverszüneti egyezményt 16 évi harcok után egy hónappal ezelőtt írták alá. Busil amerikai elnök megkezdte egyhónapos szabadságát. A Fehér Házba szeptember 3-án tér vissza. A nemzetbiztonsági főtanácsadó és az elnökhelyettes a szabadság ideje alatt is állandó kapcsolatban lesz az elnökkel.
