Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-06 / 142. szám

2 1991. augusztus 6. Olomoucba érkezett tegnap hu­szonkilenc 13—18 éves fiatal. A ven­dégek Ausztráliából, Belgiumból, Franciaországból, Indiából, Izraelből, Japánból,'Németországból, a Szovjet­unióból és Nagy-Britanniából jöttek. Céljuk, hogy további húsz itteni gyer­mekkel betanuljanak egy színdarabot, amely 2025-ben játszódik. A fiatalokat olomouci családoknál szállásolták el. A színdarab próbái augusztus 8-án kezdődnek meg. Az akciót a Peace Child nemzetközi gyermekszervezet védnöksége alatt rendezik. Saját kezűleg akart véget vetni életének a hét végén egy 11 éves fiú Mariánské Láznéban. Szerencsére azonban édesapja az utolsó pillanat­ban észrevette, s elvágta a kötelet. Ál­lítólag azért határozta el magát a ször­nyű tettre a fiú, mert nyári táborba kellett volna mennie, s félt a nagyobb gyerekektől. Villámgyorsan kézre kerítették a Karlovy Vary-i bűnüldöző szervek azt a 34 éves férfit, aki miután sétára en­gedték az ostrovi börtönből, megerő­szakolt egy kiskorú lányt. Ezután visszatért a büntetésvégrehajtó inté­zetbe. A Karlovy Vary-i rendőrök azt javasolták a börtön igazgatójának, hogy szüntesse be a sétákat, és az el­ítéltek büntetésvégrehajtásának rövid megszakítását. A? árvíz okozta kár becslések sze­rint Éelezná Rudán és környékén meghaladja a 25 millió koronát. A fel­hőszakadások után a Riőná folyó meg­áradt és leszakított három hidat. Ezek egyikét két éve építették és 100 eszten­dőt kellett volna kibírnia. A víz egy parkolót is elmosott. Továbbá utakat tett tönkre. Személyi sérülés azonban nem történt, kivéve annak a két utas­nak a sérülését, akik a Klatovy felé tartó motorvonaton utaztak, amikor az a vízmosta vasúton kisiklott. A víz­part rögzítésére a hadseregnél alkal­mazott tankakadályokat használnak fel. A Renault már itt van — rímmel kezdődött a hét végén Prágában kiállí­tás és vásár. A 14 bemutatott kocsi közül a három változatban gyártott Clio is látható. Mint ismeretes a Clio nyerte el 1991-ben az év kocsija rímet. Különösen Nyugat-Európában, főleg Németországban vásárolják. A gyártó úgy véli, hogy Csehszlovákiában is vá­sárlókra talál. Az említett kocsik ala­pára több mint 12 ezer márka. A kiál­lítás látogatói a Renault minden gyár­tott változatát megtekinthetik — a le­golcsóbbtól (11 300 márka) a legdrá­gábbig (25 000 márka). A kiállítás au­gusztus 25-éig tart nyitva. A szabadságot szerető nép - gon­dolat jegyében rendezik meg Prágá­ban augusztus 9-e és 11-e közt a Jeho­va Tanúinak területi kongresszusát. Mintegy 75 ezer hívőt várnak a kong­resszusra a Strahovi stadionba. A hí­vők Európa minden országából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kana­dából és Japánból érkeznek. A kong­resszust cseh, szlovák, angol, német és lengyel nyelven tartják. További 9 nyelvre pedig fordítják a szöveget. Czestochowában rendezik meg augusztus 11-e és 15-e között a ke­resztény ifjúság VI. világtalálkozóját. Várhatóan másfél millió fiatal hívő ér­kezik a világ minden tájáról, ezúttal már a volt szocialista országokból is. Ez lesz az első ilyen találkozó, melyen a hívő ifjúság minden akadályoztatás nélkül részt vehet. A találkozóra II. János Pál pápa is ellátogat. A jelen­tések szerint több mint 70 ezer zarán­dok indul útnak a cseh és morva püs­pökségekből. Gömörben végzett kutatást az el­múlt hét folyamán a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának dialektológiai szakcsoportja. A mint­egy húsz önkéntes Gömörpanyittól Debrőig 39 magyar kisközségben vég­zett felmérő gyűjtést. A gyűjtött anyag egy keleti palóc nyelvatlasz alapjául szolgál majd. Törvény és bizottság már van Lépetta szövetségi kormány __________________Szabad ÚJSÁG Tegnap délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnök­sége, és jóváhagyta törvényerejű rende­letét a Szövetségi Mezőgazdasági Piac­szabályozási Alap létrehozásáról. Szőcs Ferencet, az Elnökség tagját arról kérdeztük, miért volt szükség erre a rendkívüli ülésre? — Mindannyian tudjuk, mekkora problémák vannak a felvásárlási árak körül. Ezeket ártámogatással kell meg­oldani. A szövetségi kormány ezzel a törvényerejű rendelettel kíván beavat­kozni a piac szabályozásába. A most el­fogadott törvénynek két része van. Az egyik azt szabályozza, mikor és mit tehet a kormány ezen alap segítségével, a má­sik pedig meghatározza, hogy a két köz­társaságból kik lesznek a tagjai az alap­kezelő bizottságnak. • — Miért ilyen későn döntött a szö­vetségi kormány? — A két köztársasági és a szövetségi kormány közt illetékességi viták folytak; hosszú ideig nem tudtak megegyezni. Most végre tisztázódtak a kérdések, el­oszlottak az aggodalmak.Václav Klaus elmondta, ez az alap a kormány szerve, konzultál a köztársasági kormányokkal, ráadásul az egyes kormányoknak szintén van ilyen saját köztársasági alapjuk, amely ártámogatásban részesíthet me­zőgazdasági termékeket. — Tartalmazza a törvény azt is, hogy mikor és hol kell beavatkoznia ennek az Alapnak? — Ezt konkrétan nem tartalmazza, arról majd az alapkezelő bizottság dönt. Tartalmazza viszont, hogy a szabályozás kiteljed a felvásárlásokra, eladásokra, a behozatalokra és a kivitelre. Az Alap szuverén intézmény lesz, mely együtt akar működni minden érintett szervvel mindkét köztársaságban. Az idei eszten­dőben 3,4 milliárd korona áll rendelke­zésére; a két köztársasági alapéra pedig több mint 9 milliárd, s ennek kb. egyhar­­mada Szlovákiáé. — Konkrétan tehát ez a törvény nem foglalkozik a gabonafelvásárlás körüli problémákkal, és összegszerűen nem köt ki felvásárlási árakat sem? — Nem. Csak az Alappal, melynek kuratóriuma majd eldönti, hol és ho­gyan kell intézkedni. — Mikor lép érvénybe a törvény? — Ma, tehát 1991. augusztus 6-án. — Köszönöm a tájékoztatást.-ts­(Folytatás az 1. oldalról) ködne, biztonságos lenne. Amennyiben ez itt végül halott erőmű lesz, a káros hatása­it akkor is minimalizálni kell. — Tehát egyértelműen még nem tet­ték le a voksot a megépíteni, vagy nem megépíteni kérdésében? — Mi jelenleg a kialakult helyzet megoldásán gondolkodunk. És az a véle­ményünk, hogy bármilyen legyen is a végső megoldás, a káros hatásokat mini­malizálni kell. Egyedül a hajón Varga Olivér szövetségi gyűlési kép­viselő ott volt a szivattyúhajón, amikor a környezetvédőket a rohamrendőrök el­távolították onnan. Az akció végeztével elmondta: — Nem ártott volna, ha több parla­menti képviselő is ott lett volna a tünte­tésen meg a hajón, mert igaz ugyan, hogy látványosan brutális dolgokat nem csinált a rohamosztag, de a felesleges durvaságokra, a rúgásokra igenis fel kel­lett hívnia a parancsnokuk figyelmét. Egyedül ő nem láthatta, mi történik ott, ahova éppen nem figyel. így azt sem tudta, hová tűnhetett a tüntetők meg­afonja, a Global 2000 és a WWF hajóról levágott zászlója. Klári kicsit lazít. Az Eurolánc somotjai szervezője, Benkovics Klára tegnap elmondta, az árhullám miatt, meg azért, mert most a régió többi települése szervez tiltakozó akciókat, az ő csölösztői központjuk csak ügyeletet tart, aktivistáik pedig a többi csallóközi akción vesznek részt. — Ránk fér egy kis pihenés, mert na­gyon elfáradtunk. Nem tudom, hogyan bírtuk volna tovább... Közben persze megbeszéljük és előkészítjük további til­takozó megmozdulásainkat, mert amíg elfogadható döntés nem születik Bős ügyében, mi nem hagyjuk abba. Min­denképpen el akaijuk érni az építkezés leállítását. Csak egy nagy bánatunk van: a szlovák sajtó még mindig nem tájékoz­tat tisztességesen. A szombati akcióról megint a belügyminisztérium hivatalos állásfoglalását tették közzé. Mi nem ké­rünk az olyan szívességből, hogy a kör­nyezetvédők életét mentették a roham­­rendőrök, amikor levonszolták őket a hajóról. (Ha ez életmentés volt, miért utasították ki az osztrákokat?! — a szerk. megj.) Az embereink még ma is ott ülnének, mert a nagy áradás ellenére az a szivattyúhajó még ma is ott van, még csak fel sem borult... —gyurkovits— Támadásban a „technokraták” Be kell fejezni (?) A földtulajdonjog érvényesítése (Folytatás az 1. oldalról) (A kötelezett személy az állam és azok a jogi személyek, amelyek a tör­vény hatályba lépésének a napján a dol­got birtokolják (5.)). Amennyiben ezt a kötelezett személy nem tudja teljesíteni, akkor a mezőgazdasági össztermeléssel foglalkozni szándékozó eredeti tulajdo­nos számára az adósság összegének le­­törlesztéséig mezőgazdasági szolgálta­tással kell ledolgoznia az árkülönbsé­get (20.(4)). Magyarul: ha tíz tehén he­lyett csak öt tehenek tud visszaadni a szövetkezet, a maradék öt tehén árát mezőgazdasági szolgáltatással — mun­kával — adja meg az eredeti tulajdonos­nak. Az öt tehén áráért szánt, vet esetleg arat attól függően, hogy milyen művele­teket rendel meg az eredeti tulajdonos. Az állam érdeke, hogy gazdaságilag ösztö­nözze a gazdálkodni szándékozó földtulajdo­nosokat. Az állam érdeke, hogy előnyös hite­leket nyújtson a mezőgazdaságból élni szán­dékozóknak. Mégis: Miért kedvezőtlen annyira a jelenlegi helyzet? Abban találhatjuk az okot, hogy a felvá­sárlási árak az őstermelők számára előnyte­lenek. Eza nemzetközi piac hatása. A nemzetközi piac ugyanis meghatározza az árakat. Például a juhtenyésztés. Ajuhgyap­­jú, a csehszlovákiai juhgyapjú felvásárlása, tisztítása lényegesen drágább, mint a jobb mi­nőségű, tisztább ausztráliai és újzélandi beho­zatala államunkba. A felvásárló ezért részesíti előnyben ezt a félvilágon keresztül importált gyapjút. Ne gondoljuk azonban, hogy negatív hatásokat csak nekünk hoz a világpiac: az Európai Közösségek mezőgazdászai rettegnek a volt kelet-európai mezőgaz­dasági termékek dömpingszerű betöré­sétől a nyugat-európai piacra. Mi történik azokkal a földekkel, amelyekre az eredeti tulajdonos nem érvényesítette tulajdon­jogát és az eredetileg is állami földekkel? A földtörvény meghagyása szerint ezek fölött a nemzeti Földalap rendelke­zik (17.). A Földalap az eredeti tulajdo­nos jelentkezéséig (1992. december 31- ig jelentkezhet) gazdálkodik az adott földön — valószínűleg bérbe adja (17.(2)). Ha az eredeti tulajdonos nem jelentkezik, legyen az adott föld bár a szövetkezet, bár az állami birtok haszná­latában, a Földalap a földet privatizálni fogja (17. (2), (3)). Tehát keresi azokat a fizikai személyeket akik hajlandók a földet birtokba venni. Itt van az a fatális tévedés, amelyikben egyes szövetkezeti elnökök, állami birtok igazgatói ringatják magukat, abban a hi­­szrmben, hogyha valaki nem érvényesíti a földtulajdonhoz való jogát—azaz nem írat­ja magára a földet, akkor az a szövetkezet birtokában fog maradni! Nem Így lesz: az adott vállalatok, szövetkezetek alól szó szerint: ki lesz húzva a talaj, ugyanis a birtokosok nél­küli földeket privatizálni fogják. Országunk­ban megszűnik a „Közös Senki" birtoka! (Követendő példának tartom az egyházasbás­­ti — Rimaszombati Járás — mezőgazdasági szövetkezetét: a szövetkezet sqját költségeire intézi az intéznivalókat a földtulajdonosok érdekében.) Kik igényelhetik egy adott község kataszterén belüli földe­ket? Elsősorban az addigi egyéni haszná­lók, majd a mezőgazdasági össztermelők — azaz akik ott fognak gazdálkodni. Másodsorban előnyben részesül min­den községi lakos az adót kataszteren belül (17.(3)). Ennyit szab meg a tör­vény. Utána a privatizációs tervnek megfelelően (17^2)) az veszi meg, aki akarja! Számunkra ebben rejlik a hatalmas veszély, fgy ugyanis tejjesen idegen, messziről étkezett egyének kerülnek birtokosként az egyes községekbe. Ennek felmérhetetlenül nagy negatív hatása lehet főleg a túlnyomóan kisebbségiek által lakott községek belső életére. Erőszakmente­sen lesz megbontva (tovább rombolva) a nemzeti kisebbségek által lakott terület nyel­vi és kulturális egysége! Áttekintettük, hogy mi lesz a nem igényelt és az állami földek sorsa. Mi lesz az igényelt földek sorsa, tehát mi lesz azon földek sorsa, amelyekre az eredeti tulajdonos bejelentette a tulajdonjogát, érvényesítette jogigényét? A magángazdákat kell megemlíteni, ők már mindenfelé megjelentek, veszik ki a földjeiket. Aztán itt vannak a jelen­kori formák között megszűnő mezőgaz­dasági szövetkezetek. Meglátásom szerint ezek a mezőgazdasá­gi szövetkezetek csakis úgy maradhatnak meg ha az eredeti luldtukydonasok összeáll­nak és létrehozzák az új, a tulajdonosi szö­vetkezeteket Az új, a tulajdonosi szövetkeze­tek alapítói meghatározzák, hogy kik és mi­képpen termeljenek a földjeiken Alapvető követelményük természetesen a gazdasági fel­lendülés, a gazdaságosság és a minél nagyobb haszon lesz. Valószínűleg új formákban fel­újulnak a háború előtt működő mezőgazdasá­gi közösségek, szövetkezetek. Létrejönnek új, jogelőd nélküli, földtulajdonosi mezőgazdasá­gi szövetkezetek. Alakulhatnak másféle szö­vetkezetek is, például amelyek a termékeket feldolgozzák, ezzel természetesen összekap­csolódik az értékesítési szövetkezetek megala­pítása. Nem szabad elfelejteni, hogy: minél kevesebb közvetítőn keresztüljut el a tennék a piacra, annál magasabb a termelő haszna Remélem, az elmondottak meggyőz­ték a tisztelt olvasót arról, hogy nem sza­bad sokáig tétlenül várni: az érdekeltek­nek össze kell fogni és el kell kezdeni az utánajárást, ha semmi mást, a tulajdon­jogot kell érvényesíteni: a föld a jogosult személy nevén legyen! Ne feledje: a HA­­TÁRIDŐ 1992. DECEMBER 31. (13.(1)). Ez után minden olyan földet, ami valamikor magántulajdonban volt, de senki sem igényelte, a Földalap fogja privatizálni. Az eredeti tulajdonos minden igénye megszűnik! BATTA ISTVÁN a Szövetségi Gyűlés képviselője, Együttélés P.M. A bősi vízerőmű befejezéséért felelős tárcák, illetve a fő beruházó vállalat ille­tékesei tájékoztatták tegnap a sajtó kép­viselőit az építkezés befejezésének szük­ségességéről. A sajtótájékoztatón meg­jelent Viliam Oberhäuser erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter; Augustin Jámbor, a miniszter helyettese; Jozef Smrek, a Szlovák Környezetvédelmi Bi­zottság alelnöke; Dominik Kocinger kormánybiztos; Július Binder, a fő beru­házó vállalat igazgatója és Zoltán Va­­lentovié, a nemzetközi jog szakértője. Az érintettek három órán át bizonygat­ták a megjelent újságíróknak, hogy gaz­dasági és egyéb szempontokból mennyi­re fontos a vízerőmű üzemeltetése. íme néhány gondolat a felszólalásokból. Viliam Oberhäuser Mivel a magyar kormány már egy jó ideje csak az időt húzza és halogatja a választ, a szlovák kormány ez év július 23-án úgy döntött, a vízerőművet fel kell építeni. Az egyes bizottságokban minden szempontot fi­gyelembe vettek, a különböző termé­szeti hatásokat is, tehát alaposan átta­nulmányozták a C-változat tervezetét, mielőtt a kormány az építkezés befeje­zése mellett döntött. A Duna jelenlegi vízszintjét pedig figyelmeztetésnek is ve­hetjük, a gátak kiépítése szükséges volt, s ha az erőmű már üzemelne, nem kelle­ne most árvízvédelemről beszélni, hi­szen a zsiliprendszer és a tározó segítsé­gével a megfelelő vízmagasságot tud­nánk most biztosítani. Augustin Jámbor: Amit a Körtvélye­­sen folyó demonstráció résztvevői csi­nálnak, törvényellenes cselekedet, hi­szen a munkálatok folytatásának meg­akadályozásával veszélyeztetik a kör­nyék lakossainak életét. Nem beszélve arról, hogy ezzel az erőszakos (!) tünte­téssorozattal elveszik földijeiktől a ke­nyeret, hiszen az építők nagy része csal­lóközi. A természet- és tájvédők tisztá­ban vannak-e azzal, hogyha nem helyez­zük üzembe a vízerőművet, akkor — ugyanúgy, mint Magyarország — Szlo­vákia is megsérti a nemzetközi jogi sza­bályokat?^) Jozef Smrek: Amikor a Szlovák Kör­nyezetvédelmi Bizottság az építkezési munkák befejezése mellett döntött, azt saját meggyőződéséből tette, senki nem kényszerített minket, hogy így döntsünk. Egyes lapokban ugyanis olyan valótlan­ságok is megjelentek, hogy nyomást gya­koroltak ránk. Dominik Kocinger: A magyar kor­mány egyetlen egy javaslatot sem dolgo­zott ki arról, mi legyen a már majdnem teljesen kész vízerőművel, ők csak egy dolgot akarnak, a bősi objektum lebon­tását. Ebbe mi nem megyünk bele. Egyébként Jozef Vavrouíek szövetségi környezetvédelmi miniszter nem a kor­mány küldöttjeként fog felszólalni a ma­gyar parlamentben. Mivel nem a kor­mány álláspontját fogja ismertetni, fel­szólalásával félrevezetheti a magyar kor­mányt. Július Binder: A felvízcsatoma fel­töltése nem törvényellenes, ez a szerző­désben is alátámasztott nagyon fontos technológiai lépés, melyet annak idején, 1977-ben a magyar fél is aláírt. A vízerő­mű felépítése egyébként mindössze 3 milliárd koronával sújtaná az állami költségvetést. (Ha befejezéshez szüksé­ges további 8 milliárd korona ugyanis az üzemeltetéskor mind egy fillérig megté­rülne.) Zoltán Valentovic: A magyar fél téved, ha azt állítja, hogy megsértjük az együttműködésre vonatkozó nemzetközi törvényeket. Hiszen ők rúgták fel először a szerződést. (-nő) Lesznek-e konkrét válaszok? Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. augusztus 6-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,95 51,97 51,46 49,63 52,77 51,20 Ausztrál dollár 23,45 23,93 23,69 22,52 24,22 23,37 Belga frank (100) 84,19 85,89 85,04 81,96 87,24 84,60 Dán korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Finn márka 7,20 7,34 7.27 6,98 7,46 7,22 Francia frank 5,10 5,20 5,15 4,96 5,28 5,12 Görög drachma (100) 15,77 16,09 15,93 14,72 16,26 15,49 Holland forint 15,38 15,70 15,54 14,98 15,94 15,46 ír font 46,39 47,33 46,86 44,70 48,06 46,38 Japán jen (100) 21,95 22,39 22,17 21,37 22 69 22,03 Kanadai dollár 26,20 26,72 26,46 25,51 27,07 26,29 Luxemburgi frank (100) 84,19 85,89 85,04 81,10 87,22 84,16 Német márka 17,34 17,70 17,52 17,06 17,98 17,52 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,20 23,66 23,43 22,59 24,03 23,31 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 2,55 2,49 Portugál escudo (100) 20,23 20,63 20,43 19,31 20,93 20,12 Spanyol peseta (100) 27,69 28,25 27,97 26,92 28,62 27,77 Svájci frank 19,93 20,33 20,13 19,60 20,66 20,13 Svéd korona 4,77 4,87 4,82 4,63 4,95 4,79 USA-dollár 30,12 31,72 30,42 29,72 31,12 30,42

Next

/
Thumbnails
Contents