Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-01 / 138. szám
Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 1. SZÖVETSÉGI HÍRMONDÓ Helyzetjelentés a Nagykürtösi járásból A harc folytatódik A szövetkezetirányító szakemberek egy csoportja a tanácskozáson (A szerző felvételei) Szlovákiában, ha hinni lehet a statisztikai kimutatásoknak, a lakosság mintegy 12 százaléka a mezőgazdaságból él. A Közép-szlovákiai kerület déli részén, a kimondottan mezőgazdasági jellegű Nagykürtösi járásban viszont a lakosság 15 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A dimbes-lankás Ipoly mentén a földművelés, a növénytermesztés és az állattartás sokak számára szinte ősidők óta biztos megélhetést jelentett. A kenyerüket verejtékes munkával kereső falusi emberek - az országrész más vidékein élő sorstársaikhoz hasonlóan - miután úgy érezték, a kormány kiváró, „kifárasztó“ agrárpolitikájával kihúzza lábuk alól a talajt, többszöri figyelmeztetés után a múlt hét csütörtökén végső elkeseredésükben kivonultak a közlekedési csomópontokra, és munkagépeikkel két órára megbénították a forgalmat, eltorlaszolták Szlovákia közutait. Értük - nélkülük? Milan Lavrík, a Földműves-szövetkezeti Szövetség nagykürtösi járási titkára örül, hogy a mintegy 50 ezer lakosú járásban a földművesblokád komolyabb incidens nélkül zajlott le.- A tiltakozó megmozdulásba a „sztrájktörő“ Felsősztregovai Mezőgazdasági Szövetkezeten és a Nagykürtösi Állami Gazdaságon kívül a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme bekapcsolódott, azaz 18 szövetkezet, valamint a Szlovákgyarmati Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói vonultak ki a közutakra. Megközelítőleg 1300 személy adott jelenlétével is nyomatékot jogos követeléseinek. Mint tudjuk, a mezőgazdasági dolgozók képviselőinek a morvaországi Őejkovicében megtartott tanácskozásán előterjesztett kérései az illetékeseknél süket fülekre találtak. Nem született megnyugtató eredmény a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeinek és az állami gazdaságok igazgatóinak, továbbá a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum szervezeti képviselőinek néhány nap múlva megtartott pozsonyi munkaértekezletén sem. Ezért a földművesek úgy határoztak, kérelmeiknek más módon adnak hangot. Mezőgazdasági dolgozóink feszültsége érthető: a megélhetésüket biztosító munkájukat féltik. Kilátástalanságukat tovább fokozza, hogy a mai napig sincs érdemleges, irányadó mezőgazdasági és élelmiszerprogramunk. A július 11-éré hirdetett megmozdulás előtt tanácskoztunk mezőgazdasági üzemeink képviselőivel. Minden jelenlévő kijelentette: részt vesznek a megmozdulásban. Ipolybalogról háromszázan A legnagyobb létszámban az Ipolybalogi Mezőgazdasági Szövetkezet dolgozói vettek részt a földművesblokádban. Kombájnokkal, traktorokkal s egyéb járművekkel mintegy 300 mezőgazdasági dolgozó zárta el Ipolyság - Nagykürtös irányában a nagyforgalmú 537-es nemzetközi közutat. Bodonyi János, a gazdaság elnöke elkerülhetetlen kényszermegoldásnak, nem pedig erőfitogtató zsarolóakciónak tekinti a demonstrációt.- Az év első öt hónapjában az ipari termékek ára 70 százalékkal, az építőanyagoké pedig 60 százalékkal emelkedett, miközben a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára, még az előző évek szintjét éri el, holott kiskereskedelmi áruk 30 százalékkal emelkedett. A kormány és az érintett állami szervek hatékony intézkedései nélkül, a mezőgazdaságot teljes csőd fenyegeti. Az ismert, négy pontba foglalt „csomagtervet“ dolgozóink is támogatják. Az egyes részlegek munkásaival külön-külön is ismertettük a kérelem lényegét, dolgozóink szórólapokon szintén elolvashatták, mit akarunk valójában, sőt a községi hangosbemondóban is felolvastuk követeléseiket. Garantált árakat szeretnénk, de a földtörvény 33. paragrafusának eltörlését is szorgalmazzuk. Az állami szervektől elvárjuk, hogy olyan szabályozó intézkedéseket hozzanak, amelyek a felvásárlóüzemek, továbbá az élelmiszeripar és a kereskedelem számára egyaránt megakadályozzák a fogyasztói árak további emelését. A földtörvény nem határozza meg világosan és egyértelműen a szövetkezeti tagság helyzetét. Komoly terményértékesítési gondokkal is küzdünk. Hízómarháinkra alig találunk vevőt, s a kitermelt tej jelentős részét is csak önköltségi áron alul, 3 korona 80 fillérért tudjuk eladni. A termelő mellékes? A parlamentben a honatyák a piacgazdálkodás fontosságáról szónokolnak, a gyakorlatban viszont a piacgazdaság legelemibb feltételeinek a megteremtéséről is megfeledkezünk. Sőt, saját kormányunk harcol ellenünk. Pedig az ilyen meddő árnyékbokszolásból senki sem kerülhet ki győztesen, s a kötélhúzásnak nem lesz igazi győztese. Az értelmetlen csatározásra a termelő és a fogyasztó egyaránt ráfizet. A balogi szövetkezet az elmúlt esztendő első fél évét kétmillió korona nyereséggel zárta, az idén viszont június végéig kilencmilló korona veszteséget könyvelt el. A gazdaság kénytelen volt 12 koronával olcsóbban adni a marhahús kilóját, mint tavaly, holott a takarmányozási és eltartási költségek egyre magasabbra emelkedtek.- Ki vagyunk szolgáltatva a monopolhelyzetben lévő felvásárlóvállalatok kénye-kedvének - mondja az elnök -, országszerte jelentős túlkínálat mutatkozik tejből, marhahúsból és gabonából egyaránt. A bizonytalan gazdasági helyzetben alig mer mezőgazdasági jellegű vállalkozásba fogni valaki ... Kétszázötven hektáron termesztünk szőlőt. Tavasszal bizonyos területeket dolgozóinknak részesművelésbe adtunk. Biztos haszonhoz jutunk majd, győzködtük az embereket, most viszont úgy rémlik örülhetnek, ha 3 koronát kapnak a szőlő kilójáért. Mit mondunk az embereknek, ha majd azzal állnak elő, hogy becsaptuk őket? Új, hatékony, már százezreket vagy nem ritkán milliókat érő munkagépek vásárlásáról álmodni sem merünk. Jó, ha talpon maradunk. A politikai pártok erőfitogtatása egy jól működő iparágat juttathat a tönk szélére. Én ugyanis Bodonyi János úgy érzem, a legtöbb törvényünk értelmetlen harcok árán születik meg. Attól tartok, hogy végső megoldásként, jelentős létszámcsökkentésre kényszerülünk. Mifelénk nincsenek ezreknek munkát adó gyárak, ipari üzemek. Palócföldön az emberek szívügye a mezőgazdaság. A földtörvény 33. paragrafusával otthont teremtett, szakmája révén is helyhez kötött földterülettel nem rendelkező emberek százait, tehetjük földönfutóvá. Sajnos, a kormány ígérgetései ellenére sem látom „az -alagút végét“, visszafelé forog a kerék, s félő, hogy mindannyiunkat elgázol. Sokan voltunk a tiltakozó megmozduláson, mivel tagságunk úgy véli, elég volt a hamis beszédből, szép szavakból, s elhatározta, sorsáról ezek után maga fog dönteni. Nagypál László igaza Nagypál László negyvenesztendős fiatalember autóvillanyszerelő. Eisők között csatlakozott a „felvonulókhoz“.- Kilenc éve dolgozom a mezőgazdaságban. Inámi vagyok, helyben dolgozom, nem kell ingáznom, naponta a családommal lehetek, s jut időm a kert megművelésére is. A bársonyos forradalom után azt hittem, most, hogy a demokrácia építésébe fogtunk, mindenki tudása és munkája szerint kap majd fizetést. Politikusaink azonban ráébresztettek, hogy tévedtem. Saját kormányunk kétes értékű agrárpolitikája ránkkényszerítésével unos-untalan borsot tör orrunk alá. Mi is élni akarunk, a kitermelt javaknak kapjuk meg a valós értékét. A földművelő embert eső veri, nap perzseli, mégsem kapja meg munkájáért a kellő anyagi megbecsülést. Tizenegyedikén a szokásosnál két órával többet dolgoztam, de nem bá-Marián Povraznik nőm. Jómagam a szécsénkei útkereszteződésnél voltam, az útelzárást senki sem vette személyi szabadsága korlátozásának. Minisztérium kontra szövetség? Július 22-én délután Marián Povraznik, az SZK MÉM nagykürtösi területi földügyi és tájékoztató szolgálatának igazgatója, tanácskozásra hívta a járás mezőgazdasági üzemeinek elnökeit, igazgatóit, vala.nint a felvásárlóüzem és az FSZSZ képviselőjét, s a jelenlévőkkel ismertette a mezőgazdasági termékek minisztérium által megszabott új árait és a felvásárlás módozatait. Előtte nyilatkozott lapunknak is:- Az illetékes minisztérium az új. garantált árakat már a blokád előtt megállapította, a miniszter úr Pozsonyban a földművesek két követelését azonnal teljesítette, sőt ígéretet tett a többi pont áttanulmányozására is. Két hónap alatt képtelenség az összes, régóta felgyülemlett gondot orvosolni. Mezőgazdászaink azonban minimális türelmi időt sem adtak neki. A demonstrációnak politikai háttere volt. Ráadásul a megmozdulás szerintem, mivel a szervezők nem tartották be az engedélyezéshez szükséges feltételeket, törvényellenesnek nevezhető. Értesüléseink szerint néhány gazdaságban a vezetőség a tagság kirekesztésével hozta meg a részvételt megszavazó határozatát. Az ágazat irányítása alá tartozó s az akcióban részt vett állami gazdaságok irányítótestületében (így a Szlovákgyarmati Magtermelő Gazdaságban is) hamarosan személyi változásokra, esetleg egyéb szankciók bevezetésére is sor kerülhet... Nos, igazgató úr, ez a módszer szerintem egyhén szólva tisztességtelen, és vészesen hasonlít azokra az eljárásokra, amelyeket a megbuk(tat)ott pártállamban a „sorból kiugró“ renitensek jobb belátásra hívása érdekében gyakorta alkalmaztak.- Bizonyos újságoknak - jegyezte még meg búcsúzóul - álláspontunkkal ellentétes nézeteik szellőztetése miatt nem nyilatkozom.- Lehet, hogy most már mi is fekete listára kerülünk? A demokrácia arculcsapása Samuel Strhár, a Szlovákgyarmati MÁG igazgatója, módfelett megdöbbent a „minisztérium meghosszabbított karjának“ szavain.- A megmozdulás előtti összejövetelen nem volt az igazgató úr ilyen magabiztosan blokádellenes... Mi ugyanúgy földművelésből élünk akár a mezőgazdasági szövetkezetek, s nekünk is ugyanazok a gondjaink, mint nekik. Akkor viszont minket miért kell külön megbüntetni? Menjek el hozzá néhány nap múlva, jegyezte meg némi habozás után, addigra talán sikerül jobban megértenie s „megemésztenie“ a hallottakat... Milan Lavrík, a demokrácia arculcsapásának nevezte a minisztérium képviselőjének ominózus megjegyzéseit:- A tiltakozó megmozdulások elsősorban a felhalmozódott problémák minél előbbi megoldására szerették volna felhívni a figyelmet, s nem politikai célok vezéreltek bennünket. Kizárólag áttekinthető és hatékony agrárprogramot akarunk. Várjuk a kormány konkrét, a szövetkezeti dolgozók érdekeit támogató határozatait. A harc tehát úgy tűnik, még nem dőlt el, a csata folytatódik. A kérdés csupán az, hogy ki látja kárát mindennek? ZOLCZER LÁSZLÓ A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉG OLDALA V____________________________________________________________________I__________;___________________:________________________________ J
