Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-30 / 163. szám

1991. augusztus 30. Szabad ÚJSÁG 5 Szó, ami szó, még eléggé távol van hazánk az egy­séges Európától. Konk­rétan attól, hogy annak többi tag­jával egyenértékű partnerré vál­jon. De már úton vagyunk, amely viszonylag hosszúnak ígérkezik. És bonyolultnak is. Nem lesz ez másképpen a kö­zös agrárpiacot illetően sem. Ami­kor létrejött a Közös Piac, az egyes kormányok vezetői csakis szuperlativuszokban beszéltek róla, előre éltették - és ittak a medve bőrére. Európai csúcs­mezőgazdaságról szónokoltak, előtérbe helyezve az élelmiszer­­ellátást. Persze, az akkori véle­ményezők végképp nem említet­ték az önellátási gondokat, sót mi több, jövedelmező exportról és kereskedelemről álmodoztak. Milyen is tehát valójában a je­lenlegi helyzet? A Közös Piac rak­tárai és tárolóhelységei jelenleg túltelítettek. A tárolási költségek azonban egyre magasabbak. De nézzük csak a „választékot“: 18 millió tonna a gabonafelesleg, 400 ezer*tonna van a raktárakban tej­porból, 700 ezer tonna marhahús­ból, rengeteg a vaj és az egyéb termék. Mit kezdeni mindezzel? A Közös Piac tagállamai lakos­ságának több mint a fele elége­detlen a brüsszeli székhelyű szer­vezet agrárpolitikájával. Válto­­zást-változtatást követelnek. A kérdés: milyet? Mi legyen a te­endő? Megsemmisíteni a kisgaz­daságokat? Hiszen ezek száma amúgy is évről évre jelentős mér­tékben csökken. Nem képesek a nagyokkal versengeni. Rentábi-A Közös Piac agrárgondjai Megoldás - a végtelenben? Mert valóban csak álmodoztak. Hiszen jól ismertek a realitás összetevői. A Közös Piac létrejöt­te óta éppen a mezőgazdaság körül alakult ki a legtöbb konflik­tus, ez az ágazat okozza a leg­több fejtörést a tizenkét (az alaku­láskor csupán hat) tagországnak. Nem, egyáltalán nem arról van szó, hogy a kitűzött célokat nem sikerült volna megvalósítani a kö­zösségben. Sót mi több, magasan túlszárnyalták a terveket. Mindez azonban a mezőgazdasági ter­mékek árainak csökkenéséhez vezetett. S hogy a termelés rentá­bilis maradjon, szinte kezdettől fogva szubvencionálni kellett a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árait. Mindezek ellenére óriási készletek halmozódtak fel, amelyek tárolása és raktározása nagy összegeket emésztett fel a közös költségvetésből. És mind­ennek az (is) lett a következmé­nye, hogy prémiumokat fizettek , a be nem szolgáltatott, ki nem termelt termékekért! A meg nem müveit hektárokért, a le nem adott húsért, tejért, tojásért... Ez van. Hogy az államnak ne kelljen olyannyira ráfizetnie a fel­­vásárlási árakra, inkább premi­zálja a termeléscsökkentést. Furcsa helyzet! A mezőgazdasági dolgozók kisebb területeket mű­velnek meg. De hogy azért „vala­micskét“ keressenek, azon fára­doznak, hogy a megművelt terüle­tekből a maximumot facsarják ki. lisan termelni tulajdonképpen csakis azon specializálódott far­mokon lehet, amelyek területe meghaladja a 100 hektárt. Kam­pányt indítottak annak érdekében, hogy a földművelők 55 éves ko­rukban vonuljanak nyugállomány­ba - s földterületeiket hagyják parlagon heverni. A legfejlettebb országokban ez elméletileg lehet­séges is lenne. De mit tegyenek a parasztok Spanyolországban, Portugáliában, Írországban vagy Görögországban? Néhány szak­értőnek az a véleménye, hogy 35 százalékkal csökkentsék vala­mennyi mezőgazdasági termék felvásárlási árát, továbbá termé­szetszerűleg a felvásárlási árakra vonatkozó szubvenciókat is. Ezen intézkedéseknek azonban lenne egy komoly következménye: to­vábbi, több ezer kis- és közép­gazdálkodó fejezné be tevékeny­ségét, s családjukkal együtt kol­dusbotra jutnának. Szükség lenne tehát a támogatásra - ám az effaj­ta segítség talán több pénzt emésztene föl, mint a jelenlegi szubvenciók. Júliusban ismét találkozót tar­tottak a Közös Piac tagországai­nak mezőgazdasági miniszterei. Ésszerű, a válságból kiútra vezető megoldást viszont ezúttal sem ta­láltak. Jó lenne viszont, ha honi agráriparunkat ez a tény nem té­vesztené meg... • SUSLA BÉLA Az Agrokomplexen láttuk Nyomelemes levéltrágyák Az évek során a műtrágyák mező­gazdaságunk elválaszthatatlan részé­vé váltak. A fő ásványi anyagok, a nit­rogén, a foszfor és a kálium beidegző­­dött, általános használata mellett azonban sok esetben megfeledkez­tünk a nyomelemekről, amelyek hiá­nya viszont fiziológiai betegségek for­rása lehet. A mikroelem-tartalmú mű­trágyák kínálatában lévő űrt töltik be tói eltérően azonban por formájában kerül forgalmazásba. AGROCUP - Gombaölö hatású, réztartalmú műtrágya. Elsősorban tó­­zegtalajokon van rá szükség. A rezet a növények közül a búza, az árpa, a zab, a kukorica, a cukor- és takar­mányrépa, a napraforgó, a lóbab, a ló­here, valamint a len hasznosítja legin­kább. Vetés előtt - a talajfajtától füg­(A szerző felvétele) az AGRORACIO kft. termékei. Ez a társaság kutatókból, valamint gya­korlati szakemberekből alakult, s az agrokémia terén fejt ki tanácsadói, kereskedelmi és gyártói tevékenysé­get. Készítményeik teljes mértékben megfelelnek a mezőgazdaság biologi­­zációját irányzó program követelmé­nyeinek. Többnyire levéltrágyák, ame­lyék optimalizálják a növények tápa­nyagellátását. Kis mennyiség elegen­dő belőlük és egyéb műtrágyákkal, növényvédő szerekkel keverve a kijut­tatás költségei is elenyészőek. Ter­mékskálájuk egyhatású (Agrobor, Ag­­robor Instant, Agrocup, Agrozink és Agrobomag-N), illetve kombinált (Ag­­rovit) trágyák. AGROBOR - A bór - a legfonto­sabb és egyben a leggyakrabban használatos nyomelem - a készít­ményben természetes eredetű vegyü­­letek formájában van jelen, ami levél­trágyázás során rendkívül jó tápa­nyag-kihasználást tesz lehetővé. A bórral történő trágyázásra igen ked­vezően reagál a repce, a napraforgó, a cukor- és takarmányrépa, a lucerna, a lóhere, a komló, a szőlő, az almafa, a zeller, a káposztafélék, valamint a cékla. A talajvizsgálatok során ta­pasztalt bórhiány esetén 0,3-0,8 kg bort (6-16 liter Agrobort) juttatunk ki egy hektárra. A trágyázást akkor a legcélszerűbb végezni, ha a növény­zet elegendő lombozatot fejlesztett az oldat felfogására. Az Agrobor Agrosa­­dammal és DAM-390-nel tetszés sze­rinti arányban keverhető. AGROBOR INSTANT - Az Agro­­borhoz hasonló készítmény, az elözö­góen - hektáronként 4—10 kg rezet adagolunk. A legjobb módszer azon­ban a levéltrágyázás, ilyenkor 0,3-0,8 kg rezet (3,5-13 liter Agrocu­­pot) permetezünk ki egy hektárra. A készítmény DAM-390-nel, magné­zium- és foszfortartalmú műtrágyákkal bármilyen arányban keverhető. AGROZINK - Cink-, nitrogén-, va­lamint kéntartalmú, sárga színű oldat, mindenekelőtt kukorica, bab, komló, szóló, len, vöröshagyma, fokhagyma, almafa, őszibarack és szója trágyázá­sára alkalmas. A kijuttatás legmegfe­lelőbb formája a levéltrágyázás, az adagolás ebben az esetben 0,3-0,8 kg cink (4-10 liter Agrozink) hektáronként. Ha a trágyát közvetlenül a talajba dolgozzuk be, egy hektárra 5-13 kg cinkkel kell számolni. Az Ag­rozink tetszés szerint keverhető DAM-390-nel és Agrosadammal. AGROBOMAG-N - Speciális, magnézium-, bór- és nitrogéntartalmú levéltrágya. Lomb-, valamint tűlevelű fák kezelésére alkalmas, az erdők életképességének felújítására szolgál. Egy hektárra 64-95 liter készítményt (500 liter vízben elkeverve) haszná­lunk. Lágyítószer alkalmazására nincs szükség. A trágyázást enyhén borús időben végezzük, hogy a szer minél hosszabb ideig száradjon és így az ásványi anyagok jól felszívódhassa­nak. A növények 20-21 fok mellett veszik fel legaktívabban a tápanyago­kat. Az Agrobomag-N a legtöbb hasz­nálatos növényvédő szerrel kever­hető. AGROVIT - Az Agroracio legújabb terméke, többéves biológiai és agro­nómiái kutatómunka eredménye. A nitrogént a növények számára rend­kívül könnyen felvehető formában tar­talmazza, ami meggyorsítja a többi biogén elem felszívódását is. Igen je­lentős magnéziumtartalma, amelynek hiányát a növények már akkor is meg­érzik, amikor az a talajban még nem mutatható ki. Ezenkívül megfelelő mennyiségben tartalmazza az összes fontos nyomelemet - vasat, rezet, cin­ket, titánt, bórt, molibdént. Az Agrovit­­ben található természetes eredetű nö­vekedésszabályozó és egyéb anya­gok (pl. lágyító) javítják az ásványi anyagok felvételét. A készítmény ga­bonafélék, kukorica, cukorrépa, bur­gonya, olajnövények, gyümölcsösök, szóló, zöldségfélék és dísznövények trágyázására alkalmas. A felsorolt termékekről bővebbet az Agroracio szakembereitől, a 430 24- es pozsonyi telefonszámon tudhatnak meg. (vkm) Csehszlovák—német kereskedelmi vállalat llllllllllllíl ■* ':Il!i|!||r:Ili!!!::??•:t'í: elad és vesz, importál és exportál az egész világon. CÍM: D. K. B. MAESTRO spol. s r. o Bernolákovo nám. 10 940 51 Nővé Zámky TELEFON: 0817/212 77 FAX: 0817/215 71 SZÖP-2Í1 A JIHLAVAI FAFELDOLGOZÓ ÜZEM jutányos áron BELSŐ AJTÓKAT kínál Egy- és kétszárnyú, forgó-, lengő- és tolóajtók széles választé­ka, telt és egyharmad vagy kétharmad részben üvegezett kivitelben, különféle zárakkal és külső vasalással. Felületi kiképzésük: festett — elefántcsontszínű vagy fehér — megegyezés szerint furnérozott — mahagóni, limba és egyéb fafajták ÁRRELÁCIÓK — 80/197 cm méretű ajtószárny forgalmi adó nélkül adóval elefántcsontszínű — telt 406, 456,-2/3 részben üvegezett 514,- 577,-500 darabon felüli megrendelés esetén árkedvezményt nyújtunk. furnérozott — mahagóni — telt 730,- 820,-2/3 részben üvegezett 848,- 953,­Időszakl árengedmény telt ajtók esetében 50 korona darabon­ként; » 2/3 részben üvegezett ajtók esetében 30 korona darabonként FAROSTLEMEZEK E 1-es illetékosztályban, egalizált felülettel, amelyek felhasznál­hatók bútoripari célokra, lemezanyaggyártásra és faépületek építéséhez. Méreteik: 213,5 cm x 183,275, 550 cm, vastagságuk 3 és 25 mm között. Címünk: JIHLAVSKÉ DREVAftSKÉ ZÁVODY s.p. Na hranicl 6. 587 04 JIHLAVA ÜGYINTÉZŐK: festett felületű ajtók — Duáovská asszony tel.: 066/52, fax: 289 14 furnérozott ajtók — polnái üzem — Zvolánková asszony tel.: 066/94 11 21 farostlemezek — ávejda úr tel.: 066/52, fax: 289 14 szúp-241

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents