Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-30 / 163. szám

2 1991. augusztus 30. Szabad ÚJSÁG A tévé nemzetiségi műsorában (sajnos) Nem várható változás Az Együttélés Politikai Mozgalom képviseletében Duray Miklós, Duka- Zólyomi Árpád és Ozogány Ernő tegnap rövid látogatást tett Rudolf Sim­­kónál a Szlovák Televízió igazgatójánál A megbeszélések során a nemze­tiségi műsor sugárzásával kapcsolatos javaslatokat tolmácsolták (A javas­latokat lapunk augusztus 23-i számában tettük közzé.) Jlftí DIENSTBIER, Csehszlovákia külügyminisztere szeptember 2—7-én hi­vatalos látogatást tesz Spanyolországban és Portugáliában. Az útra a két ország külügyminiszterének, Francisco Fernan­dez Ordoneznek, illetve Joao de Deus Pinheirónak a meghívására kerül sor. Václav KLAUS a tegnap Prágában megnyitott 4. európai pénzügyi konferen­cián elmondta, hogy a pénzügyi rendszer átépítése az egész gazdasági reform elen­gedhetetlen mellékterméke. A folyamat széles körű és gyors privatizálást, árlibera­lizációt, a külkereskedelem átépítését és racionális makroökonómiai politikát kö­vetel meg. Közölte, hogy Csehszlovákiá­ban jelenleg az árak 90 százaléka nem szabályozott, és október elsejétől az árak további 5 százaléka lesz szabad. M iroslav SLÁDEK, a Csehszlo­vák Republikánus Párt elnöke visszavonta a Lidové noviny című cseh lap ellen tett feljelentését. Az említett lapot és egyik olvasóját azzal vádolta, hogy a lapban kö­zölt olvasói levél állítólag becsületsértő hangvételben íródott. Az ELKÖTELEZETT PÁRTON KÍVÜLIEK KLUBJA egyértelműen tá­mogatja a Polgári Demokrata Párt azon követelését, hogy tegyék közzé a volt ál­lamvédelmi hatóság ügynökeinek névso­rát, váltsák le a Csehszlovák Sajtóiroda, a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió igazgatóját. Továbbá a Polgári De­mokrata Szövetség javaslatát is helyesli, mely szerint az állami vállalatok igazgatói­ra és helyetteseikre is vonatkoznia kell a feddhetetlenségi törvénynek. A NEM PARLAMENTI PÁRTOK KÖZGYŰLÉSE, amely tíz parlamenten kívüli pártot és mozgalmat tömörít, tegna­pi sajtóértekezletén követelte a társada­lomnak a kommunistáktól való kompro­misszumok nélküli megtisztítását. A SZABADSÁGPÁRT elnöke, Silves­ter Minarovié a párt sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a konföderáció gondolata az egyetlen, amely a szlovák politikai erők nagyobb részét képes lenne egyesíteni. A NEMZETI SZOCIÁLIS PÁRT kö­veteli a Kommunista Párt és egyéb kom­munista szellemű pártok tevékenyéségé­­nek felfüggesztését mindaddig, amíg egy bizottság nem vizsgálja ki, felelősek-e a múlt rendszerben történt politikai gyil­kosságok, kínzások, szabadságvesztések, s a magán- és állami vagyon eltulajdonításá­nak ügyében. A párt követeli továbbá egy hivatalos nyüatkozat közzétételét, amely szerint a Kárpátalja 1944 óta a Szovjet­unió által jogtalanul birtokolt terület és Csehszlovákia jogot formál rá. A SZLOVÁK NEMZETI DEMOK­RATA MOZGALOM elnöke, Peter Brfiák szerint a szovjetunióbeli és jugo­szláviai események hatására a szlovák po­litikai életben nem ősz, hanem inkább tavasz következik be. Közölte, hogy az unitárius államforma követelőinek pozí­­cója meggyengült, és a Szlovákia önállóso­dásának folyamatában nem a Szlovák Nemzeti Tanács, hanem a szlovák értel­miség játsza majd a főszerepet. AjiCÍNI JÁRÁSBAN, Jiéínévés köz­ségben egy elhagyott tekepályán a rendő­rök szerdán este egy ötéves helybeli kisfiú holttestére bukkantak. Még aznap éjszaka letartóztattak egy 19 éves fiatalembert, akit a fiú meggyilkolásával vádolnak. A bűntett indítékát egyelőre vizsgálja a ren­dőrség. VáGSZERDAHELYEN tegnapelőtt hajnalban hatalmas tűz pusztított. A lán­gok egy családi ház szeneskamrájáról ter­jedtek át a REMPO vállalat raktárára, amelyben varrógépek, pénztárgépek, bőr és műbőr, irodai és egyéb berendzések váltak a tűz martalékává. A keletkezett kár 22,5 millió koronára tehető. M aRIÁNSKÉ LÁZNÉBAN szerdán a rendőrség letartóztatott két fiatal­embert, akik éppen három darab hamis ezerkoronást akartak külföldi turistáknak eladni, természetesen valutáért. A vizsgá­lat során kiderült, hogy a 17 és 20 éves fiatal korábban nagyobb mennyiségű ezerzlotys bankjegyet szerzett be magá­nak. Ezekből azután csehszlovák koronát „készítettek”. Szeptemberben újraindul a nyári hó­napokban szünetelő nemzetiségi műsor, de a televízió elnöke nem rendelkezett pontos információkkal arról, hogy mi­lyen lesz az adás jellege, s történik-e változás az adás műsoridejében és szer­kezetében. Egyetértett azzal a meglátás­sal, hogy a korábbi gyakorlat — Tv-híra­­dóban egyszer már sugárzott műsorok egy-két napos késéssel való megismétlé­se — a legkisebb mértékben sem felel meg a televíziós hírátadás alapkövetel­ményeinek. (Folytatás az 1. oldalról) ítélése, valamint az a váratlan tény, hogy a kormány az állami rész­vénytársaságok megalakításának ter­vezetét az év végén elvetette, továbbá a Szlovákiai Nőszövetség utódszerve­zeteinek vagyonjogi vitája következ­tében a nőszövetségi vagyon (így a Nő vagyonának) zárolása, illetve a nőszö­vetség álláspontjának megváltozása a Nő szerkesztőségének elhelyezését il­letően (a lap szerkesztőségének elhe­lyezését a nőszövetség először magá­ra vállalta, majd később ajánlatát visszavonta, ezért a szerkesztőség el­helyezésére kiadónkban biztosí­tottunk helyet) ismét elnapolta a kö­zeli megoldás időpontját. Időközben a Madách a szövetségi kormánynál is kérvényezte a Nő állami támogatását, ám az azt követően meg­szavazott támogatás elosztása körüli rendkívül hosszadalmas, s már-már „pártkiszorítósdi” jelleget öltött (s ezért alapos felülvizsgálást igénylő) huzavona sem használt, hanem inkább ártott az állami támogatásra joggal számot tartó lapoknak, hiszen az ezek során tapasztalt szubjektív, sőt, önkényes „beavatkozás” keserű tapasztalatokkal szolgált a lapok többsége számára. Egyes kormányképvi­selők ugyanis valamiféle előjog alapján a magyar lapok állami támogatásának el­osztását végző bizottság döntését meg­változtatva módosításokat eszközöltek rajta. Pedig az igazi meglepetés még csak ezután történt! Amikor a magyar lapok számára már „úton volt” a pénz, a Ma­gyar Diákszövetség (ma diákhálózat) 1991 április végén megkereste a nőszö­vetség (a Szlovákiai Nők Demokratikus Uniója) elnökét, valamint a Zivena Ki­adó igazgatóját a Nő átvételével kapcso­latban. A Zivena igazgatója figyelmez­tette a Magyar Diákszövetséget arra, hogy a Madách Kiadó már háromnegyed éve komoly erőfeszítéseket tesz a lap kiadásához szükséges anyagi eszközök előteremtésére, s ezzel egyúttal a lap átvételére, melyről már megállapodást is kötött a Éivenával, ezért ők azt ajánlják, hogy a Madách és a Magyar Diákszövet­ség a Nő szerkesztőségével együttmű­ködve döntsék el, ki lesz a Nő új gazdája, kiadója. Ennek ellenére a Magyar Diák­­szövetség képviselője, Somogyi Szilárd, immár tudomást szerezve a Madách, a Éivena és a Nő megállapodásáról a lap Az Együttélés képviselőinek azt a ja­vaslatát, hogy a műsoridő bővüljön (a magyar kisebbség esetében például heti két órára), a televízió első embere szkeptikusan fogadta, mondván a műso­ridő megtöltésének nehézségeiről csak a szakembereknek lehet valós elképzelése. A nemzetiségi műsor szerkezetére vonatkozó javaslatokról a televízióta­nács hivatott dönteni, minden szerkezet­­változás azonban leghamarabb félév múlva valósulhat meg a gyakorlatban. POGÁNY ERZSÉBET átvételével kapcsolatban, a Madách fá­radozásait semmibe véve, a Madáchot és a Nő szerkesztőségét megkerülve inkor­rekt, sőt, erkölcstelen módon járt el, hi­szen a áivena Kiadó igazgatójával tör­tént megbeszéléséről már csak akkor ér­tesítette kiadónkat, amikor a nőszövet­ségtől a kiadói jogot megszerezve a lapot immár saját lapjukként, a feltüntetett fő­­szerkesztővel, Udvardi Péterrel az élen már be is jegyeztette. Tette pedig mind­ezt anélkül, hogy a Nő szerkesztőségét megkereste volna, s tárgyalt volna az időközben utcára került szerkesztőségi dolgozók átvételéről. Sőt, a Madách ki­adóban 1991. május 8-án tartott megbe­szélés során — a lap egykori főszerkesz­tőjének jelenlétében — a lap egykori főszerkesztő-helyettese (és még két munkatársa) a Magyar Diákszövetség képviselőjének, Somogyi Szilárdnak egyértelműen a tudatára adta, hogy nem értenek egyet a diákszövetség antide­mokratikus eljárásával a lap átvételét il­letően. (Itt esetleg felmerülhet a kérdés, hogy a Madách az ügyintézéssel párhu­zamosan miért nem regisztráltatta a la­pot. Egyszerűen azért, mert kiadónk tel­jesen korrektnek hitte a nőszövetséggel és a Zivenával kötött írásos megállapo­dást a Nő átvételéről.) Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Nőnek a Madách kiadóhoz való átsorolását a kor­mány nemzetiségi tanácsa is megtárgyal­ta és jóváhagyta. Vajon kinek volt joga ezen változtatni? Ezt követően még két megbeszélésre került sor a Madách és a Magyar Diák­­szövetség között a lap körül kialakult helyzet rendezéséről, ám számunkra eredménytelenül. A Nő megjelenése pedig mindmáig várat magára... A Nő újraindulásával kapcsolatban megválaszolatlan, nyugtalanító kérdések merültek és merülnek fel bennünk az emberi tisztességről, a pártállam idősza­kát idéző manipuláló, antidemokratikus eljárásról. Nem hajthatunk fejet a far­kastörvények előtt még akkor sem, ha azt a piacgazdaság, a konkurencia rózsa­színű papíijába csomagolják is. S most, amikor hiányérzetünk az említett interjú nyomán megszűnni látszik, csak remélni tudjuk, hogy az új Nő tisztességesnek éppen nem nevezhető előéletét az őszin­teség, az igazmondás és a magas fokú felelősségtudat váltja majd fel olvasói, mindannyiunk megelégedésére. Jó másodvirágzást, Nő! DOBOS LÁSZLÓ, FAZEKAS JÓZSEF FELHÍVÁS A Független Magyar Kezdeményezés köszönti mindazon kisiskolákat, melyek a magyar falvakban, illetve városokban az elmúlt évben, vagy most kezdik el a tanítást. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a csehszlo­vákiai magyar gyerekek szülőhelyükön, abban a közösségi közegben kezdjék el az iskolát, melybe beleszülettek, s amely erkölcsi szempontból meghatározó lesz egész életükre. Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy mindezt az anyanyelvükön tegyék. Tudatában annak, hogy az újon­nan alakult iskolák milyen gazdasági és egyéb problémákkal küzdenek, mozgalmunk olyan kapcsolatokra próbált szert tenni, melyek legalább az iskolák könyvtárának a kialakításába besegíthetnének. Ezért a Független Magyar Kezdeményezés központi titkársága kéri a kisiskolák igazgatóit, jelentkezzenek a titkárságunkon, írják meg, milyen könyvekre lenne égetően szükségük (magyarországi tankönyvek, mese­könyvek stb.). Kérnénk továbbá azt is, hogy egy rövid jellemzést küldje­nek az iskolájukról és egyéb gondjaikról — lehetőségeinkhez mérten ezeket is megpróbáljuk orvosolni. Cím: FMK-MNI, Éabotova 2., 811 01 Bratislava, tel., fax: 495 322 A borítékra tessék ráírni az „Iskoláinkért” jeligét. A Független Magyar Kezdeményezés központi titkársága Az új Nő előélete Augusztusi levél A tájainkról indult és később Magyarországra szakadt Dobossy László egyik könyvének címében találkoztam először „a közép-európai ember" fogalmával Az ismert (és méltán elismert) bohemista könyvében azokról értekezik, akik ránkmaradt előítéletek és politikai manipulációk ellenére vállalták — Fábry Zoltán szavával — a „hld-szerepet”; a közvetítést, a kölcsönösséget, az egymásrautaltságot, mint: Comeni­­us, Némcová, Saldo, Haíek, Őapek, Forbáth... Amikor Fábry Zoltán munkásságáról írt doktori disszertációm előkészítése idején találkoztam az utóbbi negyven esztendőben kassai illetőségű Albin Babejjel, számom­ra ő lett a közép-európai ember megtestesítője. Albin Babej — a kassaiak számára Albin bácsi — idén, május végén 86 éves korában eltávozott közülünk. Az egyik legcsodálatosabb táj, Árva szülötte volt. Gimnáziumi tanulmányait még a monarchiában kezdte, aztán a világháborút követő nagy átrendeződések Gömörbe hozták Árva és Gömör két dologban hasonlított egymásra: mesebeli szépségével és mesebeli szegénységével Az első világháborút megelőző közös haza időszakában elődeink több nyelvet is bírtak (legalábbis azok, akiknek közép-fokú végzettsége volt), így Albin bácsinak sem jelentett problémát, hogy szót értsen a Gömörben élő magyarokkal és németekkel Útja Gömörből Eperjesre vezetett Eperjes még a két világháború között is három kultúra — a szlovák, a magyar és a rutén — találkozóhelye, érintkezőpontja volt Ebben a városban lett Albin Babej a Pallas Könyvnyomda és könyvkiadó alkalmazottja Kezdetben korrektora, később szerkesztője, egyben amolyan mindene­se. Albin bácsi elvitathatatlan érdeme, hogy a Pallas kiadó — sokszor a cenzúrát kijátszva — jelentős szlovák, magyar és ukrán müveket jelentetett meg. Számunkra vitathatatlanul legfontosabb az a tény, hogy itt látott napvilágot Fábry Zoltán első két könyve: a Korparancs (1934) és a Fegyver s vitéz ellen (1937). Találkozásaink alkalmával Albin bácsi szívesen beszélt a Fábryval fenntartott kapcsolatairól Megindulással szólt Fábry Zoltán szerénységéről, fegyelmezettségéről és különösen az itteni magyar kisebbség védelmével végzett pótolhatatlan munkássá­gáról Amikor a második világháború szörnyű megpróbáltatásai után családjával együtt Kassára került, Fábry Zoltán „A vádlott megszólal” című memorandumának a szellemében tiltakozott amiatt, hogy a városban embereket fizikailag bántalmaztak és megaláztak csak azért, mert magyarul beszéltek. Később, amikor a Szlovák Könyvterjesztő Vállalat kelet-szlovákiai részlegének igazgatója lett, addigi életútja és meggyőződése szellemében mindent elkövetett annak érdekében, hogy magyar könyvek is eljussanak az itteni régióban jelentős számban élő magyar olvasókhoz Albin Babej személye és élete konkrét megtestesítője egy olyan műveltség-igénynek, amely tájainkon az elmúlt évszázadokban alakult ki Ennek a műveltségnek a tartópillérei: a humanizmus, a nyelvismeret (magyar, szlovák, német... — a sorrend mindig változtatható volt az egyén anyanyelve szerint) és a biztos rendszerrel épülő tárgyi tudás. Az általa enciklopédikussá fejlesztett tárgyi tudás és az említett három nyelv választékos használata (sokszor az volt az érzésem, hogy bármelyiket mondhatta volna anyanyelvének!) mindenkit tisztelettel és elismeréssel töltött el Minderről meggyőződhettek a Kazinczy-napok és Fábry-napok résztvevői Vissza­emlékezései Fábry Zoltánról és Árva nagy magyar nyelvészéről, Kniezsa Istvánról dokumentumértéküek voltak, egyben újabb adalékok a szlovák-magyar kölcsön­össéghez és egymásrautaltsághoz Albin bácsi — előrehaladott kora ellenére — szellemi frissességét haláláig meg­őrizte. Ismeretei és emlékei a Kárpát-medence népeinek a történelméből egy többköte­tes lexikon anyagával vetekedett. Albin Babej szlovák volt, az északi szlovák táj szülötte, akit a sorsa szülőföldjéről más vidékekre, más népek és nációk közé vetett. Sohasem tagadta meg szülőhelyét, anyanyelvét, de más népekhez és nyelvekhez való közeledését a valamikori közös haza emléke és a Kárpát-medence népeinek egymásrautaltságának a tudata vezérelte. Nekem néha keserűen megvallotta,-hogy ezért a magatartásáért bizonyos körök nem tartották „jó szlováknak”, mert ő valóban immunisnak bizonyult a mindennapi politika dramaturgiája alapján adagolt magyargyűlöletnek. Albin Babej szlovákként a magyar és a német kultúra kiváló ismerője, az itteni kisebbségiek (magyarok, ruténok, cipszerek, mániák, bulinérek) igaz barátja volt Nehéz volna méricskélve eldönteni azt, hogy mennyi volt belőle a'szlovák, mennyi magyar és mennyi német­éi Albin Babej volt, a közép-európai ember. Távozása nemcsak családja, hanem mindannyiunk számára is veszteség Különö­sen akkor, ha úgy érezzük, hogy az ilyen embertípusok csak a távozók között vannak, a születendők között pedig egyre kevesebb... Bizakodjunk, hogy ez csak látszat, és annak is átmeneti , MÁTÉ LÁSZLÓ) Kereszténydemokrata agytröszt (Folytatás az 1.oldalról) holnap már esetleg ’nem’-et is jelenthet. Ilyen hozzáállással nem lehet politizál­ni” jelentette ki Carnogursky. Az alkotmányról a miniszterelnök el­mondta, hogy ha azt nem fogadják el az év végéig, akkor a következő választáso­kig már semmiképpen, és ebben az eset­ben kidolgozása „beleolvad" a választási kampányba. A bősi kérdés még mindig nem került le a „műsorról”. Megtudtuk, hogy a KDM kezdeményezi: hívják össze a nyugtalankodó Duna menti polgár­­mestereket, az Eurolánc, valamint a töb­bi, vízlépcsőt ellenző mozgalom képvise­lőit, és ezen az „összejövetelen” majd „bebizonyítják” nekik, hogy valótlanok a rossz minőségű kivitelezés és az arról szóló hírek, hogy a betonból állítólag kilopták a cementet. Hát ez mind szép, csakhogy az, ha egy darab betonkocka tökéletes, még ko­rántsem jelenti azt, hogy a betonerőmű is az. (gaál) f Devizapiaci árfolyamok í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 199t.augusztus 30-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam l egységre, koronában Angol font 50,93 51,95 51,44 49,61 52,75 51,18 Ausztrál dollár 23,63 24,11 23,87 22,70 24,40 23,55 Belga frank (100) 84,34 86,04 85,19 82,11 87,39 84,75 Dán korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Finn márka 7,12 7,26 7,19 6,90 7,38 7,14 Francia frank 5,11 5,21 5,16 4,97 5,29 5,13 Görög drachma (100) 15,69 16,01 15,85 14,64 16,18 15,41 Holland forint 15,40 15,72 15,56 15,00 15,96 15,48 ír font 46,37 47,31 46,84 44,68 48,04 46,36 Japán jen (100) 22,06 22,50 22,28 21,48 22,80 22,14 Kanadai dollár 26,42 26,96 26,69 25,74 27,30 26,52 Luxemburgi frank (100) 84,34 86,04 85,19 81,25 87,37 84,31 Német márka 17,34 17,70 17,52 17,06 17,98 17,52 Norvég korona 4,45 4,53 4,49 4,31 4,61 4,46 Olasz líra (1000) 23,26 23,72 23,49 22,65 24,09 23,37 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 2,55 2,49 Portugál escudo (100) 20,28 20,68 20,48 19,36 20,98 20,17 Spanyol peseta (100) 27,87 28,43 28,15 27,10 28,80 27,95 Svájci frank 19,87 20,27 20,07 19,54 20,60 20,07 Svéd korona 4,78 4,88 4,83 4,64 4,96 4,80 USA-dollár 30,12 30,72 30,42 29,72 31,12 30,42

Next

/
Thumbnails
Contents