Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-28 / 161. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 28. c Az állatorvos tanácsai A baromfi „lábgyengesége“ IV. A pulykák lábgyengeségi szindrómája A baromfitenyésztők sok esetben tanácstalanul állnak a fiatal pulykák esetében jelentkező mozgásszervi bántalom láttán. Az utóbbi időben egyre kedveltebb baromfifajta tartása sok, eddig ismeretlen problémát vet fel. A megoldás gyakran nem is olyan egyszerű, sőt előfordul, hogy lehetetlen. A pulykák lábgyengesége is a bonyolult oktanú betegségek közé sorolható. Eleinte az ásványi anyagok és a vitaminok hiánya, esetleg a csökkent ellenálló képesség szerepelt leggyakrabban a kialakult betegség okai közt. Mivel anatómiai elváltozást nem észleltek, ráadásul a fertőzés lehetősége sokáig rejtve maradt, a gyógyítás hatékonysága szinte nullával volt egyenlő. Mai ismereteink szerint a tűnetkomplexus közvetlen okozója a Mycoplazma meleagridis. A gazdasági károk nagyságát az is növeli, hogy a betegség meglehetősen későn, az állatok körülbelül egy-másfél hónapos korában jelentkezik. A fejlődő csibék a betegség következtében nemcsak elhullhatnak, hanem fejlődésükben is visszamaradnak. Gyakran akár az állomány 25-30 százalékát is érintheti. A betegség legfeltűnőbb tünete az érintett állatok nehézkes mozgása. Gyakran látszólag ok nélkül gubbasztanak, később az etetők körül helyezkednek el, csupán a legszükségesebb esetben járnak, azt is rogyadozva, a „sarkukra“ ülve. Az említett okok miatt jelentős mértékben csökken takarmányfelvevő készségük is, s ezáltal lefogynak. Tollúk csapzott és törékeny. Az állatok meglehetősen koszosnak tűnnek. Zsúfolt tartáskörülmények közt gyakran esnek áldozatul társaik kannibalizmusának. A betegség tünetei mindenfajta gyógykezelés ellenére általában 3-5 hétig is észlelhetők. A kórokozó utóbbi néhány évben történt meghatározása korántsem jelenti azt, hogy a betegség kialakulásának folyamatát is ismerjük. A kutatások során nem sikerült egyértelműen igazolni a hiánybetegségek prediszpozíciós szerepét, sőt, a takarmánykeverékek minősége sem befolyásolja egyértelműen a betegség kialakulását. Valószínűbbnek látszik az a tény, hogy a helytelen tartás- és takarmányozási technológiák a fejlődő szervezet ellenálló képességét csökkentik. A betegség egyfajta stresszorként jelentkezik, az adott esetben a mozgásszervek funkciózavaraként. Fontos az a tény is, hogy a mikoplazmák az utódokat is fertőzik. (A tojások révén.) A fertőzés megelőzése érdekében jó, ha a pulykatojásokat a keltetés előtt tylosin hatóanyagú oldatba mártjuk. A tylosin egyfajta antibiotikum, amely hatékony a mikoplazmák ellen. Az élő állatok kezelése azonban, ismeretlen okokból nem jár kellő eredménnyel s ha már jelentkeztek a fennt leírt tünetek, a kezelés sok esetben hatástalan. Érdekes módon viszont, a kérdéses Ízületeken nem sikerült még mikoplazmákat kimutatni. Feltételezhető, hogy a mozgásszervi tüneteket a mikoplazmák által termelt metabolitok hatásával kapcsolatos enzimrendszer zavara és az ízületekben lejátszódó biokémiai folyamatok módosulása okozza. A pontos kormeghatározáshoz némi összehasonlítás szükséges. Izületi bántalmak, sérülések, egyéb fertőzések (E. coli) kizárása nem okozhat gondot. A jelentkező hiánybetegségek esetében, a takarmányadag egyidejű vizsgálatát követően hatékony lehet a hiányzó vitaminok és ásványi anyagok, esetleg fehérjék adagolása. Az elkülönítéshez jó támpont lehet az is, hogy 4-6 hetes koruk előtt nem jelentkezik a pulykák mikoplazma okozta sántasága. A mikoplazmózis - általában idült légzőszervi betegség (CRD) - a nagyüzemi baromfitartás körülményei közt jelentkezett először. A leggyakrabban a brojlercsirke-, a tojótyúk- és a pulykaállományokban fordul elő. A házityúk esetében a Mycoplazma galliseptcum, a pulykák esetében pedig a M. meleagridis és a M. sinovise okoz gondot. A pulykaállományokban azonban jóval kisebb arányban jelentkezik a mikoplazmózis légzőszervi bántalomként, mint például a tüdőgyulladás, a légzsákok gyulladása vagy az orr melléküregeinek gyulladása. A mozgásszervi bántalmak mellett a kezelési arány romlása, a nagyarányú kelésgyenge csibék előfordulása utal leginkább a fertőzöttségre. A beteg állatok erőteljesen lesoványodnak. A házityúkok és a brojlercsirkék esetében inkább a légzőszervi bántalmak előfordulása a jellemző. A gyógykezelés nehézkes, nem számíthatunk jelentős eredményekre. Az erősebb, ellenállóbb egyedek 4-5 hét múltán esetleg maguktól is meggyógyulnak. Fontos, a tartáshoz szükséges eszközök és a szálláshely fertőtlenítése. Ezenkívül a keltetésre szánt tojásokat a fertőzés megelőzéseként minden esetben mártsuk tylosinos oldatba. A már kikelt pulykapipéket 3-5 napig olyan vízzel itatni, amelybe Tylant adagolunk. A kúrát az állatok 28-30 és 40-43 napos koruk táján újra megismételjük. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyébként hatásos szerek a mikroplazmákat nem pusztítják el, hanem csupán szaporodásukat csökkentik. A kezelés hatékonyságát növelheti a beteg állatok szelektálása. 7 MASSZÁZSTANPOLYAMOK DIPLOMÁVAL • Szakmai tanfolyamok, • sporttanfolyamok, • hobbitanfolyamok, • arcmasszázs-tanfolyamok ^HÉTVÉGI tanfolyamok^ MAGYARUL (szombat-vasárnap) Bécsben. Kérje ingyenes tájékoztatásunkat! Címünk: MASSAGE-INSTITUT JOSEFSTADT A-1080 Wien, Floriangasse 41. Tel.: 00431/427577. Hétfőtől péntekig, 13.00 — 17.00 óráig (csak németül vagy angolul). SZÚP-255 A mezőgazdasági miniszter vallomása Az aratás sem ad okot elégedettségre A kombájnok az utóbbi hetekben nem utakat torlaszoltak, hanem a határba siettek. Befejeződött az idei aratás, amely gazdagnak ígérkezett már a betakarítás kezdete előtt. A mezőgazdasági dolgozók mégis félnek a jövőtől. S nem is alaptalanul. Féltik a mezőgazdaságot, s ugyanakkor személyes sorsuk sem lehet mellékes számukra. Jozef Kráek, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a közelmúltban egy interjú keretében részletesebben kitért a nem éppen szívderítő helyzet elemzésére.- Szerintem a bizonytalanságot kiváltó fő tényező az, hogy a gazdasági reform forgatókönyvében mellőzték az ún. irányárakat, amelyek ez ideig mindig jelentős mértékben befolyásolták a mezőgazdasági dolgozók munkáját, gondolkodásmódját. Ezen árak alapján döntöttek ugyanis, miből mennyit szükséges vetni, mennyi állatot kell tartani. Ezenkívül megjelölték a garantált árakat, melyek alacsonyabbak voltak az irányáraknál. Az idén tulajdonképpen semmiben sem közeledtek az irányárakhoz, ugyanis a felvásárlók a tavalyinál is alacsonyabb árakat határoztak meg. Ráadásul a helyzetet számos egyéb tényező is bonyolította- bonyolítja. Vegyük csak például azt, hogy 180 százalékkal drágultak a műtrágyák, más vegyi anyagok pedig egészen 300(!) százalékkal, továbbá kereken 100 százalékkal többe kerül- a tavalyihoz viszonyítva - az üzemanyag -, és a sort lehetne még folytatni... Tehát viszonylag egyszerű a képlet: a befektetések nagyobbak, a bevétel viszont nem növekedett- a gazdálkodás ezáltal veszteséges. Elsősorban is ez váltja ki a mezőgazdasági dolgozók körében a feszültséget, elégedetlenséget. A másik komoly tényező az, hogy csökkent a marhahús iránti kereslet. A raktárakban óriási a felhalmozódás, a termelők egyszerűen nem tudták dolgozóik számára biztosítani a fizetéseket, s ami még hatványozta az idegességet: fölöslegesen kellett etetni azokat az állatokat, amelyeknek már régen a vágóhídon lett volna a helyük! A szövetkezeteknek hiteleket kellett igényelniük, hogy fizetni tudják alkalmazottaikat - mégpedig olyan kamatokkal (22-25 százalék) amilyenek sehol a világon nincsenek!- Az ön véleménye szerint elégségesek a kormány intézkedései, amelyeket a nagy tiltakozó akció után foganatosított?- Az intézkedéseket már a tüntetés előtt tervbe vették. Cejkovicében a mezőgazdasági dolgozók az ismert négy pontban állapodtak meg. Jómagam már egy hónappal korábban - tehát még májusban - hasonló követelményekkel fordultam a szövetségi kormányhoz. De sem Dlouhy, sem pedig Klaus miniszter úr nem ért rá, az ügy tehát húzódott, mígnem levelet írtunk Őalfa kormányfőnek. Az ó utasítására - parancsára - jött össze a zidlochovicei akció. Ott határozták meg a problémák orvoslásának irányvonalát. A tiltakozó megmozdulást egyébként egyáltalán nem tartottam helyesnek. Másképpen is lehet ellenvéleményt nyilvánítani...- De azért be kell vallani, hogy a kormány sokáig húzta-halasztotta a mezőgazdaság égető problémáinak megoldását...- Nincs szándékomban elődömet okolni, de ó is hibás a dolgok ilyetén alakulásában. Vladimír Meőiar, a volt miniszterelnök szintén. Ö egyszerűen nem hagyta szóhoz jutni a mezőgazdasági minisztert, ezért (is) húzódtak el olyannyira a dolgok. De véleményem szerint a szövetségi kormány közgazdászai is felelősek mindezért, ami itt kialakult. Klaus helyettesei még ma is azt állítják, hogy a mezőgazdászok ne azt nézzék, hány embert foglalkoztatnak, hanem oldják meg vállalataik nyereségképzésének problémáit. Azt vallják, hogy a szociálpolitikának megvan az illetékes ágazata. Szlovákiában azonban figyelembe vesszük a dolgok szociális oldalát is.- S a kormány 3,4 milliárd korona „segítségnyújtása?“- Szlovákia egyedül felemésztené ezt az összeget. Éppen elegendő lenne az idei többletproblémákból származó veszteségek kiegyenlítésére. Egyszerűen nem tudjuk külföldre szállítani azt a 110 ezer tonnányi marhaállományt, amellyel erre a célra rendelkezünk. Fagyasztókapacitásunk pedig csupán kb. a felére elegendő, s élöállapotban - főleg nyáron - ki is vásárolna szarvasmarhát? Sajnos, megegyeztünk egy komoly akcióban: exportálunk 5 ezer tonnányi marhahúst, ugyanennyi sertést és 3 ezer tonna baromfit. Azért sajnos, mert mivel mindez a szövetségi alapon keresztül intéződött, az egész mennyiséget a Cseh Köztársaság szállítja ki...- Tehát ön szerint is létre kellene hozni a köztársasági alapokat?- Kezdettől fogva ezen a véleményen vagyok. Csak hát az volt a feltétel, hogy ha nem lesz egy alap, nem lehet pénzösszegeket felszabadítani a mezőgazdaság számára. Bele kellett egyeznem, de előre féltem, hogy az egyik fél a másik rovására fog külföldre szállítani. S már az első megbeszélt akcióval kapcsolatosan valóra váltak aggályaim...- Sokan felteszik - és joggal- a kérdést: hogy létezik az, hogy terméktöbblet van, s ez a hazai piacon egyáltalán nem észlelhető: az árak sem csökkentek, a választék sem bővebb...- Az említett helyzet fő kiváltó oka az, hogy az üzletemberek félnek nagyobb mennyiséget felvásárolni, nehogy lejárjon a termékek szavatossági ideje. No meg azért sem vásárolnak többet, hogy ne fizessenek nagy kamatokat. Es az is óriási hiba, hogy mindeddig nem alakult ki egészséges konkurencia az állami vállalatok és a magánvállalkozók között.- Az idén a tejfelvásárlás egy negyedével, a húsé egy harmadával- sőt a marhahús felvásárlása 50 százalékkal (!) - csökkent. Hogyan alakul ez vajon a jövő évben?- Feltételezhető, hogy a szint jövőre is megmarad, vagy kis mértékben növekszik a fogyasztás. Az alap-állatállománynak meg kell maradnia, a szövetkezetek megkapták a minisztériumtól az irányszámokat és a szükséges szubvenciókat. így szeretnénk biztosítani, hogy jövőre ne éhezzünk! Vannak tartalékaink is, ha esetleg javulnának a világpiaci árak. Jelenleg azok nagyon kedvezőtlenek. Külföldre semmit sem érdemes eladni! Minden nagyon veszteséges...- Vajon milyen jövő vár a szlovákiai szövetkezetekre?- Szlovákiában mindenképpen szeretnénk megtartani a szövetkezeteket. Hiszen a külföldi tapasztalatokból is egyértelműen leszűrhető, hogy a leghatékonyabb mezőgazdasági egység az, amelyik 100-tól 500 hektárig gazdálkodik. Az ilyen egységek tudnak kellőképpen specializálódni s minimális befektetések mellett csúcseredményeket elérni. Szövetkezeteinknek azonban mindenképpen tudatosítaniuk kell, hogy még mielőtt elvetnék a magot, a jövőbeni termést már el kell adniuk. Persze, mindez képletesen van fogalmazva. Egyszerűbben mondva: a vevőt előre kell leszerzödtetni, hogy ne legyen terményfelhalmozódás! Jelenleg csak annyit termeljünk, amennyit otthon el tudunk adni. A kivitelt ugyanis dotálni kell...-Tényleg annyira drágák - és rossz minőségűek - a mi mezőgazdasági termékeink? Mert ha igen, fennáll a veszély, hogy eláraszt bennünket a nyugati piac és tönkreteszi mezőgazdaságunkat...- Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a termékeink minősége eléri a nyugatiakét. Sót, néhány még jobb minőségű is, hiszen nálunk szigorúbbak a normák. Csak hát eléggé le vagyunk maradva a csomagolástechnikában ... Ebben valóban sokat kell még javulnunk... .6 Használja ki \U / a zord éghajlatú országok sokéves tapasztalatait, és háztetője generációkon keresztül megőrzi küllemét és minőségét. R TEGOLA* I CAN&DESE Európa egyik legnagyobb tetőfedőelem-gyártója kerámiabevonatú bitumen zsindelyekből készült TETŐFEDŐ ELEMEKET kínál hivatalos képviselete útján. A hatféle kivitelben és húsz különböző színben, sőt rézbevonattal is gyártott tetőfedő elemek a legkülönfélébb építészeti stílusoknak és tetőtípusoknak is megfelelnek, esztétikusak, nem igényelnek karbantartást és a szennyező környezetnek jól ellenállnak. ARA: 255 koronától négyzetméterenként, a vámmal és a szállítással együtt — Élettartam: 60—80 év —jótállási idő: 10 év — a tetőfedést hivatalos képviseletünk útján biztosítjuk be — a tartozékok teljes skáláját szállítjuk — know-how alapján a tető komplex megoldását vállaljuk — üzlethálózatunk Szlovákia egész területén elérhető: Pozsonyban, Nagyszombatban, Nyitrán, Zsolnán, Kassán — az üzletfelek, a beruházók és a tervezők’számára ingyenes tanácsadással szolgálunk SzUP-239 További információkért a következő címen jelentkezzenek: Amis, spot s r. o., Lamaéská cesta 1, 833 30 Bratislava tol.: (07) 372 OOO. 3706 118. 3706 161, fax: (07) 372 OOO (Feldolgozta: susla)
