Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-23 / 157. szám

1991. augusztus 23. 5 Szabad ÚJSÁG Törvényességen innen és túl Van, aki fél, van, aki nem Tisztelt vállalkozó, termelő! Felajánljuk Önnek szolgálatainkat Kereskedjen a Gazdával! A Gazda Kereskedelmi Kft-nek jő kapcsolatai vannak az osztrák, a magyar, a cseh és a lengyel piaccal. Ajánlja fel termékeit, s mi piacot keresünk önnek! Időt, pénzt, fáradságot takarít meg, ha felhasználja kapcsolatainkat. Kereskedjen a Gazdával! Érdeklődhetnek azok is, akik még nem tudják, mit gyártsanak, hogyan használják fel üresen maradt épületeiket, csarnokaikat. Gyártási programot, technológiát közvetítünk számukra. Címünk: Obch. spol. s r.o. Gazda, Cervenej armády 62, 815 14 Bratislava Tel.: 07/511-77, (központ 07/530 55-8) Telefax: 07/592-33 Kényszerű kérdés Kinek jut a kenderföld? A szövetkezet néhány dolgozójától szerzett információim és az Ekosklad . Kft. igazgatójával folytatott hosszas beszélgetésem alapján reális képet próbálok kialakítani magamban a Nagymagyaron uralkodó feszült helyzetről. Okok és okozatok Adott tehát egy község, ahol a la­kosság jelentős hányada a földműves­szövetkezetben dolgozik. Ez önmagá­ban nem okozna gondot, ha a szövet­kezetnek - enyhén szólva - nem állna rosszul a szénája. Csupán egy-két részlege - a közlekedési és az építő­ipari - működik nyereségesen, ami bizony nyugtalanítja az egész tagsá­got. A dolgozók tehát elvárnák, s jog­gal, hogy vezetőik tegyenek megfelelő lépéseket a jövőjük, tehát a közös jövője érdekében. Különben az a ve­szély fenyeget, hogy tönkre -megy Az építkezést leállították (?) a számukra ez ideig biztos megélhe­tést nyújtó szövetkezet, és munkanél­külivé válnak - egyik napról a másikra. Azt, hogy esetleg kinek a munkájára nincs szükség, a világ minden munka­helyén - így a nagymagyari szövetke­zetben is - a vezetőség döntheti el. Tehát vele nem szabad ujjat húzni, tagjait nem ajánlatos bírálni, mert az könnyen visszaüthet. Valószínűleg ez okból félnek és zárkóznak el a véle­ménynyilvánítástól. Riportutam során csaknem kéttucatnyi, a vezetőséget általában bíráló ember között csupán egy akadt, aki nem titkolta a nevét, végül mégis megkért, hogy ót se ne­vezzem meg. A vezetőség meg, látva a szövetke­zet - országos viszonylatban vett - bi­zonytalan jövőjét, a privatizációt szor­galmazza, ami olyan érzést kelt a tag­ságban, hogy vezetőik már feladták, nem számolnak hosszú távon a szö­vetkezettel. A legtöbb munkásban ezért vált ki ellenszenvet a főleg veze­tő beosztásban dolgozókból alakult magánvállalkozás puszta ténye is. Hi­szen a jelenlegi helyzetből kiindulva következtetnek: tiszta üzléti kapcsolat lehet-e majd a szövetkezet és az Ekosklad Kft. között, amikor a jöven­dőbeli két partner vezetői egy és ugyanazon emberek. S ez a tény bi­zony elgondolkodtató. Mert - mint tud­juk - az üzletkötések során érdekek ütköznek. S vajon kinek az érdekét képviseli majd Matiaáko László? Fő­közgazdászként a szövetkezetét, vagy a kft. igazgatójaként az Ekoskla­­dét? De ez a probléma fennáll már most is, a gyümölcsraktárak építése során. A mai szabadárak mellett vajon mikor lehet elégedett Bognár János? Ha munkacsoportja nagy haszon­kulccsal építi a raktárakat? A szövet­kezetben betöltött funkcióját tekintve ez lenne a logikus, de mint beruházó­nak (és ez alighanem közvetlenebbül érinti) épp fordítottak az érdekei. S a felsorolást még tovább folytathat­nánk. II. (Folytatás a tegnapi számunkból) Minden szabályszerű Az Ekosklad Kft-t az elmondottak ellenére szabályszerűen hozták létre, s vették nyilvántartásba. Tagjai a vál­lalkozásba nem kis pénzt fektettek, tudatosítva egyszersmind azt a sokat emlegetett kockázatot, amely ősidők óta jellemzi az üzletet. Tehát igaz az az állítás, hogy e kft. létrehozása, jövőbeni működésének jogszerűsége tiszta ügy. Ezen - véleményem szerint - felesleges vitatkozni. Persze más kérdés, hogy ez így etikus-e? Valami mégsincs rendben Bevallom, a kft. igazgatójának tájé­koztatóját követően én azért tovább folytattam a közvéleménykutatást. Le­írhatnám még, hogy miképpen véle­kednek a szövetkezetről, vezetőiről, a problémákról, az ideges hangulatról, vagy az épülő gyümölcsraktárakról a (A szerző felvétele) vajaspusztai telepen vagy a gépjavító műhelyben. Ehelyett azonban fonto­sabb szólni arról, amit másnap Kvar­­da Józsefnél, a Somorjai Körzeti Hi­vatal vezetőjénél tudtam meg. Öt ere­detileg azért kerestem fel, mert Ma­­tiasko László úgy beszélt róla, mint ktf-jük első számú ellenségéről, aki politikai és személyes indíttatásból küzd a kedélyeket amúgy is borzoló vállalkozás, pontosabban beruházá­sának megvalósítása ellen. Mi több, akadályozza a gyümölcsraktárak épít­kezési engedélyének kiadását. Dr. Kvarda József ezt a vádat egyértelműen elutasítja.- MatiaSko László nagyon jól tudja, hogy alaptalanul hozza összefüggés­be a gyümölcsraktárak építési enge­délye körüli problémákat, és azt a tényt, hogy én annak idején az Együttélés jelöltje voltam Nagymagyar polgármesteri tisztjére. A község s ta­lán az egész környék lakosaihoz ha­sonlóan neki is tudomása van róla, hogy a választásokon nem szenved­tem vereséget, hanem mozgalmunk helyi szervezete követett el olyan ba­kit, amellyel mintegy kiütötte jelöltjét, tehát engem, ajelöltek sorából. Ehhez nem kívánok többet hozzáfűzni. Kvarda doktor viszont annál szük­ségesebbnek tartja magáról az építke­zési engedélyről beszélni. Mint az alábbiakból kitűnik, nem is véletlenül.- Talán egy hónapja történt - kezdi összefoglalóját -, hogy egy ifjúsági labdarúgó-mérkőzésről mentem haza, amikor több falumbéli megállított, hogy tudom-e, milyen disznóságok történnek Nagymagyaron. Persze a szóban forgó épülő gyümölcsraktá­rakra céloztak. Este találkoztam Nagy József polgármesterrel, akit nyomban meg is kértem, mondja el, hogy is van ezzel az építkezéssel. Ó azonban azt állította, hogy nem tud a dologról sem­mit, azt sem, hogy tán egy hektár paradicsomot is letaroltak az építők. Majd hétfőn felhívott, és megnyugta­tott, hogy az asztalán van az ópítkezé­si engedély. Nem értettem a dolgot, mert ez esetben a mi hivatalunknak is tudomása lett volna az építkezésről, hiszen - mivel helyi jellegű út melletti beruházásról van szó - bizonyos terü­letfejlesztési és államivagyon-kezelési szempontokból nekünk, vagyis illeté­kes osztályunknak is véleményezni kellett volna a tervdokumentációt. Kiderült azonban, hogy a polgár­­mesternél nem az építkezési, hanem a területkijelölési engedély volt, ame­lyet a Somorjai Környezetvédelmi Hi­vatal adott ki. De még így sem stim­melt minden, mert a területkiválasztást- ha a községnek, ahol a leendő építkezésre sor kerül, nincs területren­dezési terve - egy helyszíneléssel egybekötött szóbeli eljárásnak kellett volna megelőznie, amely ugyancsak elmaradt. Ezek után kötelességünk volt figyelmezteti a körzeti környezet­­védelmi hivatalt, hogy nem jogszerű az eljárás, hiszen a mi hivatalunk kimaradt belőle. Igenám, csakhogy a bennünket érintő szempontok sze­rint a Dunaszerdahelyi Körzeti Hivatal véleményezte a tervdokumentációt- ellenvetés nélkül. S kell-e monda­nom, illetéktelenül. Ez meglepő volt számomra, de a szerdahelyi hivatalból elnézést kértek, mondván, nem vették észre, hogy ez az ügy nem rájuk tartozik. Matiaáko mérnök pedig - állí­tása szerint - nem tudta, hogy kérel­mével a somorjai hivatalhoz kellett volna fordulnia. Egyre zűrösebbnek tűnt az egész, már pusztán azért is, mert a papirokon az állt, hogy a telek száma, amelyre a raktárakat tervezték 320/11 és 320/12, és a Gombai Állami Gazda­ság tulajdonát képezi, s hogy beépített területről van szó. Érthetetlennek tűnt, miért lenne a gombaiaknak, távol a gazdaságtól épp Csenkén földjük, s hogy miképpen lehet beépítettként nyilvántartva olyan terület, ahol soha nem állt épület. Egyébként is, mindez csak akkor lenne igaz, ha a gyümölcs­raktárak azon a parcellán épülnének, amelyen a takarmányszárító van. Márpedig - egy, a szárító tervdoku­mentumaihoz tartozó, a dunaszerda­helyi Geodézia helyszínrajza szerint- ez ki van zárva. Akkor pedig a par­cella száma is más: 399/1-es, amely viszont mezőgazdasági, tehát nem beépített terület, sót a rajta lévő öntö­zőrendszer miatt védett állami terület, ahol ez utóbbiak miatt aligha van esély az építkezési engedély megszerzé­sére. Ahogy mindezt elmondja Kvarda doktor, egy ugyancsak a dunaszerda­helyi Geodézia által frissen kiadott helyszínrajzzal nyit be egyik munka­társnője, akinek tudomása van róla, mi ügyben kutatok.- Matiaáko mérnök hozta, hogy a somorjai hivatal kérésére kiegészít­se a véleményezésre váró tervdoku­mentációt. Nem kis meglepetésünkre azonban ez a helyszínrajz merőben különbözik a hetvenes években kiadott, előbb említettől. Félreértés ne essék, a mé­retarány mindkettő esetében a szoká­sos: 1:2880! A parcellaszámok nem egyeznek! Eltűnt a 399/1-es. Lehet, hogy ezt a dunaszerdahelyi Geodézia illetékesei meg tudják magyarázni, más aligha. Arra még gondolni sem merek, hogy esetleg... Az ügy tehát korántsem egyszerű­södik. Ellenkezőleg! Úgy gondolom, hogy a nagymagyari lakosokat nyug­talanító dolgok egyike, az Ekosklad Kft. által épített gyümölcsraktárak ügyének tisztázása már meghaladná az újságíró kompetenciáját. Lehet, hogy a névtelen telefonálónak lesz igaza, és ezek után az illetékes szer­veknek kell helyes vágányba terelniük az egészet? Az idő ugyanis rohan, az alma hamarosan beérik, s bő termés Ígérkezik. Szükség lesz elegendő gyümölcsraktárra - de csak a törvé­nyesség keretein belül. BARANYAI LAJOS Ha valaki nagyon elbúsult, na­gyon szomorú, a szólás-mondás szerint úgy néz ki, vagy olyan arcot vág, mint akinek nem jutott kenderföld. így tehát akinek jutott, mint történetesen a diószegi ken­dergyárnak is, annak viszont ör­vendeni kellene. Csakhát manapság az említett gyár telefonközpontjában még azt is restellik, hogy régebben volt valami közük a kenderföldekhez, hiszen a hívásra így jelentkeznek be: Itt a diószegi 771-es telefon­szám. Az igazgató, Susík Imre pedig a gyárhoz tartozó földbirtok­ról így tájékoztatja az érdeklő­dőket:- Amióta nem feladatunk a kender feldolgozása, nem fog­lalkozunk földműveléssel. Kiadjuk bérbe. Jelenleg a helyi földmű­ves-szövetkezet bérli. Nem új keletű ez a probléma. A hazai kendertermesztés és -fel­dolgozás megszüntetése már há­rom éve tart. Három évvel ezelőtt mintegy 300 munkást foglalkozta­tott a gyár, jelenleg alig kilencve­net. Gyártási programjuk változa­tos, hőszigetelő szőnyeg szövé­sétől kezdve fúrészporból préselt deszkák előállításáig, bútorkárpi­tozásig sok mindennel, sok féle árucikk gyártásával foglalkoznak, de mindebből éppen csak hogy megélnek.- Szívesen vennénk, ha üres raktáraink, épületeink, az egykori kenderáztató medencék haszno­sítására, az elbocsátott munkások ismételt foglalkoztatására mondja Bednár Dániel igazgató­­helyettes - új gyártási programot ajánlanának. Ezzel kapcsolatban dr. Juraj Boőkayt, a Melissa részvénytár­saság elnökét kérdeztük, aki már másodszor tart gyárszemlét.- A raktárak három oldala nyi­tott, ilyen állapotban gyógynövé­nyek szárítására, tárolására alkal­matlanok. Legalább fél millió ko­rona kell az átépítésre. A húsz kenderáztató medence is csak akkor használható valamire, ha költünk rá. Nyugati üzlettársunk­nak, akitől a technológiát kapjuk, meg se merném mutatni a gyár­nak ezt a részét, hiszen itt min­dent benőtt a gaz, amott meg évek óta kazlakban rothadnak a feldolgozásra alkalmatlan ken­derkévék. Korántsem szívet és szemet gyönyörködtető, ami itt látható. Mintha pusztulásra ítélt, elhagyott gyártelepen járnánk. Persze azért van valami előnye is, például, hogy külön sínpár, vasúti elága­zás vezet be a gyárba, a raktárak mellé, és saját motoros mozdo­nyuk is van. Kétféle a fűtés, ha a nagyobb fokú tisztaság megkí­vánja, a szénfútés le is állítható. A gyógynövények termesztésére alkalmas földterület pedig, miként a kert - körülkerített, és öntöz­hető.- Kinek a tulajdonát képezi a főid?- Nem a gyáré. A három évvel ezelőtt még kenderföldként hasz­nált 30 hektárnyi terület egykor úrbéri és községi vagyon volt. A földtörvény értelmében a vele való rendelkezésre a nemzeti földalap jogosult. Nem vitás tehát, hogy a privatizációs tervnek meg­felelően (17. pont, 2. fejezet) megvásárolhatja majd a gyógynö­vények termesztésével, feldolgo­zásával foglalkozó részvénytár­saság.- Mik a tervek? - kérdem a gyár képviselőjétől.- Ha a Melissa részvénytársa­ság két héten belül elfogadható, új, gyártási programot ajánl, szó­ba kerülhet a konzorcium, az ide­iglenes szövetkezés megalapí­tása. Szóval, nem könnyű eldönteni, hogy kinek is jussa a szólásmon­dásban is emlegetett, de valóság­ban is létező kenderföld. HAJDÚ ANDRÁS QAz olomouci JUTA ajánlata minden vásárlónak és ügyfélnek: Kedvező áron és jó szállítási feltételekkel eladásra kínáljuk a következő fajta polipropilén zsinegeket: 10 000 dtex 20 000 dtex 25 000 dtex 34 000 dtex 66 000 dtex Érdeklődjön értékesítési osztályunkon. Címünk: JUTA, st.p. závod 10, 772 33 OLOMOUC, fax: 068/31821 telex: 66404 y_________________________________________________________________ SZÚP-227 y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents