Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-15 / 150. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 15. A Kovosmalt túlélni látszik Vevő a láthatáron Június 25-ei számunkban lényegé­ben már vázoltuk a füleki Kovosmalt nem éppen rózsás helyzetét. Akkor ígéretet tettünk olvasóinknak és a gyár dolgozóinak, hogy egy riport erejéig még visszatérünk az ott zajló változá­sokhoz, az elbocsátások okaihoz, és igyekszünk bővebb tájékoztatást nyúj­tani a gyár jövőjével kapcsolatban is. A riport megjelenése után több alka­lommal jártunk a gyárban, számos Ján Pika vezetővel beszélgettünk. Nyilatkozott többek között Ján Pika mérnök, a Ko­vosmalt üzemgazdásza, Ján Luky JEAN-LUC DELPEUCH a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság gazdasági minisz­terének a tanácsadója. Párizs­ban a- bányászati főiskolán (Ocele de Mines) szerzett diplo­mát. Erről a felsőfokú intéz­ményről mindenképpen leg­alább azt kell megjegyezni, hogy Franciaországban a há­rom legszínvonalasabb, gazda­sági beállítottságú állami hiva­talnokokat képző szerv egyike. Jean-Luc Delpeuch miután be­fejezte tanulmányait, tovább­képzésen vett részt, melynek során mindenekelőtt az energe­tikai problémákra és a környe­zetvédelemre összpontosított. Ezen tanulmányok szerves ré­szét képezte egy csehszlová­kiai gyakorlat is, amikor az 1980-as évek első felében tudo­mányos attaséként működött Prágában a francia nagykövet­ségen. És éppen ezekben az években kezdett komolyabban érdeklődni hazánk gazdasága iránt. 1989. novemberét köve­tően Delpeuch úr Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter tanácsadója lett. A Nővé slovo munkatársa nemrégiben részletes interjút készített vele. Ennek anyagából ragadtuk ki a - szerintünk - leg­lényegesebbeket. XXX- Mérnök úr, Ön szerint ho­gyan oldhatók meg a csehszlo­vákiai gazdaság problémái, ab­ban az időszakban, amikor áttér az adminisztratív-direktív mód­szerekről a piacgazdálkodási feltételekre?- A döntő mindenekelőtt az, hogy a kis- és középvállalatok minél gyorsabban fejlődjenek, hi­szen - szerény véleményem sze­rint - ez a lényege egy-egy ország gazdaságának. Csehszlovákiá­ján Luky mérnök, a kereskedelmi osztály veze­tője, és még többen. Az eladósodás kezdete A novemberi eseményeket követő gazdasági változások és az átszerve­zések sora minden téren hátrányosan hatott a Strojsmalt vezérigazgatósága alá tartozó, és veszteségesen termelő Kovosmalt munkájára. A már megkez­dett új öntöde építését - amely eddig 250 millió koronát emésztett te - a szlovák kormány váratlanul törölte az állami építkezések közül, és leállí­totta a befejezéséhez szükséges pénz folyósítását. A Strojsmalt, amely addig ban, sajnos, ilyen jellegű vállala­tok - gondolok itt a privát beállí­tottságra - ez ideig egyáltalán nem működtek. Főképp ezért kell segíteni a csehszlovákiai fejlesz­tést. A másik lényeges dolog az, hogy fokozatosan szükséges fej­leszteni a kereskedelmi kapcsola­tokat más országokkal. Azért hangsúlyozom, hogy fokozato­san, mert a cseh és szlovák ipar azelőtt - legalábbis jelentős ré­szében - erős és konkurenciaálló volt, manapság azonban már nem rendelkezik a felvetett tulajdonsá­gokkal. Persze, azért azt sem szabad feltételezni, hogy az Önök ipara rögvest befut a világpiacon. Ez valóban óriási tévedés lenne! Tehát elsősorban is az adaptáló­­dás a lényeges dolog! De hogyan csinálni mindezt? A legnagyobb probléma abban rejlik, hogy Csehszlovákiában manapság tulajdonképpen nem léteznek vállalkozók! Mindenkép­pen biztató, hogy a hagyományok megvannak, tehát csak bele kell kezdeni. A jövő biztosítva van! Jó lenne, ha a vállalkozni kívá­nók legalább néhány hetet-hóna­­pot az országon kívül töltenének. Tapasztalat-szerzés céljából, ami mindenképpen jelentős mérték­ben hozzájárulna a magángazdál­kodás megerősödéséhez. Az a véleményem, hogy néhány évre azért szükség van, hogy a csehszlovák magánvállalkozók úgy istenigazából belelendüljenek a szakmába. Ha az üzletelést, a kereskedel­met hoztuk szóba, nem hagyhat­juk figyelmen kívül azt sem, hogy Csehszlovákiának külföldi befek­fedezte a gyár adósságait, 1989-ben jóval kisebb összeget utalt át a Kovo­smalt számlájára, mint amekkorára a gyár veszteségei rúgtak. Ráadásul időközben beindult a privatizáció, az üzletek jelentős része egyoldalúan fel­bontotta a Kovosmalt termékeinek for­galmazására korábban megkötött szerződést. Döntsön a kormány! A belföldi piac nagyarányú beszű­külése nehéz helyzetbe hozta a gyá­rat. Vesztesége mára elérte a 320 millió koronát, s érthető, ha ilyen körül­mények között a bankok nem hajlan­dók hitelt adni. Lényegesen enyhülne azonban a gyár gondja, ha a kereske­delem fizetne a már átvett fürdőkáda­kért, villany- és szilárd fűtőanyagú kályhákért (amelyek értéke nem keve­sebb, mint 110 millió korona), vala­mint, ha mihamarabb gazdára találna a gyárban raktározott 60 millió korona értékű áru. A Kovosmalt - az elmaradt számlakiegyenlítés és a gépek, beren­dezések konzerválásának ügyében - állandó tárgyalást folytat az illetékes szlovák minisztériummal, de mind ez ideig nem született konkrét, a gyár sorsán fordítani tudó. határozat. Utoljára július 11-én találkoztak a felek. Akkor arra a megállapodásra jutottak, hogy az ügyben döntsön a legilletékesebb, vagyis a kormány. A gyár helyzetét elemző jelentést el­küldték a kormány elnökéhez; a meg­beszélések előreláthatólag csak az­után folytatódnak, ha a jelentést a kor­mány véleményezte. Mellesleg, a Ko­vosmalt 180 millió koronát kér a kor­mánytól. tetősek megszerzésére ^an szük­sége. Igaz, nem minden a pénz... Sokkal fontosabb a megfelelő szakmai felkészültség, a körülte­kintés! A vállalkozónak módfelett tudnia kell, mi az a szakmai fele­lősség, mi az a piac, hogyan kell ott viselkedni, milyen ésszerű módszereket alkalmazni. Az ez­előtti rezsimben itt a felelősség de facto nem játszott szerepet, ma­napság azonban mindennek for­dítva kell lennie.- Mindezek olyan tényezők, amelyek tulajdonképpen nem is játszanak közre a gazdaság ala­kulásában...- A valóságban azonban tényleg döntő szerepük van. Per­sze, ezzel nem szorítom, nem szoríthatom háttérbe a további összetevődet sem. Vegyük csak például a konkurencia kialakulá­sát, létezését! Természetesen sok függ a valutaárfolyam alakulá­sától. Figyelembe véve a cseh­szlovák korona árfolyamának ala­csony szintjét, az bizony egyálta­lán nem kedvez a gazdaság fejlő­désének. Ugyanis az említett fel­tételek közepette a behozatal drá­ga, aminek a következménye: rá­fizetés! Az alacsony árfolyam további következménye például az (is), hogy a külföldi turisták valóban igencsak olcsón vásárolnak be ebben az országban. A pozitívu­ma a dolognak az, hogy ezért sokféle áru elkel a piacon! Sajnos, ez a jelenség több eladót csávába ránt, hiszen azt gondolja, most aztán lehet emelni az árakat, úgyis megveszik a portékát. Ez viszont óriási tévedés - és ellen­tétben áll a kormány hivatalos, inflációellenes politikájával. Nem igaz a kósza hír Ján Luky mérnök szerint csak a gyors termékváltás segíthet a gyá­ron. Az idényjellegű termékek mellett egész sor egyéb - főleg konyhai kellé­kek - gyártását kell mielőbb megkez­deni. Mivel szakmai titoktartás köti, csak annyit árult el, hogy már az ősz folyamán sor kerül egy vagy több új termék gyártósorának beindítására. Egy másik örvendetes hír: a napokban ülésezik majd a vezetőség, amikor is visszavonják háromszáz dolgozó fel­mondását. A Fülek-szerte terjesztett „rémhír­ről" az osztályvezető így nyilatkozott: „Azt, hogy Gyetván zománcozott für­dőkádakat szándékoznak gyártani, én is hallottam. A hír nem igaz! Sajnos, után- Szóba került a finanszíro­zás. Mi lenne a feladatuk a csehszlovákiai bankoknak?- A piacgazdálkodás feltételei között a bankok óriási szerepet töltenek be. Képesek hiteleket szolgáltatni azon vállalatoknak, amelyeknek esélye van a megél­hetésre, ellenben nem támogatják a kapaszkodókat, az esélytelene­ket. A bankok tehát szabályozó szerepet töltenek be. Ami pedig Csehszlovákiát illeti: a bankok ak­kor fogják betölteni említett szere­püket, ha piacgazdálkodás alakul ki, a szó legszorosabb értelmé­ben. Most az átmeneti időszakot éli az ország, tehát módfelett fon­tos, hogy a bankok állandóan ta­nuljanak! Véleményem szerint a bankok ne foglalkozzanak a szociális problémák megoldásá­val, az mindenekelőtt az állam feladata. Az állam törődjön azzal, hogy minden egyes polgárának meglegyen a létminimuma, min­denkinek legyen hol laknia, le­gyen élelme stb. Az Önök problémája elsősor­ban abban rejlik, hogy a vállala­toknak hirtelen nagy összegekre van szüksége a beruházásokra. Csakhogy a fejlett országokban mindez úgy történik, hogy fokoza­tosan igénylik - és szolgáltatják nekik - a költségeket. A bankok Csehszlovákiában úgy öt-tíz éven belül működhetnek úgy, ahogyan működniük kell - amikor is kialakul a gazdasági egyensúly. De már ma a jövő érdekében szükséges összpontosítani, a megfelelő irányban elindulni. Egy valami azonban nagyon fon­tos: az átmeneti időszakban ok­vetlenül szoros együttműködésre van szükség a vállalatok, a ban­a félelem olykor túlságosan is meg­mozgatja az emberek fantáziáját..." Jó hírek külföldről A napokban tudtuk meg, hogy a Ja­­roslav Bakó igazgató szovjetunióbeli tárgyalásai sikerrel jártak. Keleti szomszédaink (egyelőre) százezer darab zománcozott fürdőkádat és ugyanennyi villanykályha átvételére ír­tak alá szerződést. Ezenkívül - szin­tén szovjet megrendelésre - beindul a vegyes (villany-gáz) üzemeltetésű tűzhelyek gyártása. Ám Európa más tájairól is egyre több jó hír érkezik Fülekre. A Kovosmalt által felkínált termékeket minőségileg jónak találták. Remélhetőleg a megrendelések sem késnek majd soká... FARKAS OTTÓ (A szerző felvételei) kok és az állam között. Az a néze­tem, hogy normális kapcsolatokat kell kialakítani az ipar és a bankok között. Ha létrejön ez a kapcsolat, az állam nem szól bele a folyamat alakulásába. Ellenkező esetben azonban mindenképpen szükség van az állam határozatkészségé­re és -képességére. Véleményem szerint az állam elsősorban köz­vetítő szerepet tölt be az emberi, illetve a gazdasági szubjektumok közti kapcsolatok terjesztésében.- Minden bizonnyal ismert Ön előtt is, hogy a csehszlovák szövetségi parlament nemrégi­ben immár második alkalommal vetette el a stratégiai tervezés­ről szóló törvénytervezetet. Ho­gyan vélekedik erről a kér­désről?- Nem csupán rövid távon kell gondolkodni. Szükséges előrelát­ni mind a közeli, mind pedig a tá­volabbi jövőbe is! Tudom, hogy Csehszlovákiában a tervezéssel kapcsolatosan nem éppen a leg­kedvezőbbek a tapasztalatok. Gondolok itt természetesen az előző rezsim tervezéseire! De mindez egyáltalán nem változtat, nem változtathat a lényegen: a helyesen értelmezett és szak­szerű tervezés nélkülözhetetlen. A tervezés egyszerűen az állam egyértelmű kötelessége! Persze, nagyon lényeges a tervezési módszer. Itt mindenekelőtt előtér­be kell helyezni azt, hogy az em­berek közösen gondolkodjanak jövőjükről, a felmerülő problé­mákról. A helyzetet, legalábbis a jelen­legit, Önöknél most a viharhoz hasonlítanám. De a vihar általá­ban rövid ideig tart és átvonul. Nem tart sokáig. Nekünk, gazda­sági szakembereknek azon kell törni a fejünket, mi lesz a vihar után! És természetesen, a legész­­szerűbben lépni! (Feldolgozta: susla) JEAN-LUC DELPEUCH tanácsai Mi lesz a vihar

Next

/
Thumbnails
Contents