Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-15 / 150. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. augusztus 15. • I. évfolyam • 150. szám • Ára 2,30 korona Válságban a szlovák építőipar Mindig más tehet róla? A szlovák építőipar léte legnagyobb válságát éli. Jozef Bútora építőipari miniszter szerint elsősorban az építőipari beruházások iránti kereslet csökkenése felelős az áldatlan helyzetért, no meg a gazdasági transzformáció, a göröngyös út a piacgazdaság felé. Mert az okozta, hogy nincsenek világos fejlesztési programok, rossz az építővállalatok legtöbbjének gazdasági-pénzügyi helyzete, a beruházók fizetésképtelenek, s rátett egy lapáttal a gondokra az árliberalizáció is. A szakminisztérium természetesen keresi a kiutat, és jól szem előtt tartja azon érdekét, nehogy elsietett lépést tegyen, mert az óriási mértékű munkanélküliséghez vezetne. Hiszen június harmincadikéval bezárólag — a tavalyihoz képest — így 36 ezer emberrel kevesebbet foglalkoztat már az építőipar, beleértve az építőanyag-gyártást is. Nem csoda hát, ha az ágazat vezetői megtesznek minden tőlük telhetőt azért, hogy az állami megrendelésektől véletlenül se essenek el. Foggal-körömmel ragaszkodnak még az esztelen és környezetromboló nagyberuházásokhoz is, csakhogy munkát tudjanak adni alkalmazottainak. Nemcsak az egyes embert jellemzi, hogy képes megérteni a reform fontosságát mindaddig, míg annak következményei nem közvetlenül őt érintik, hanem az egyes ágazatokat is. Jozef Bútora is elmondta sajtóértekezletén, hogy a sok megkezdett építkezés — még a régi rendszerből — most üt vissza, hiszen ezek értéke 130 milliárd koronára rúg. Ha az építők minden adósságukat le akarnák törleszteni, az elkövetkező két évben legalább 20 milliárd koronát kellene beruházniuk, de mivel a kormány—a válság enyhítése érdekében — a közelmúltban mindössze kétmilliárd koronát tudott e célra felszabadítani, a probléma megoldása egyáltalán nem remélhető. Maga az ágazatvezetés kivár, bűnbánóan verve mellét és ujjal mutogatva másokra. Bútora miniszter úr beismeri ugyan, hogy az építőiparnak is vannak negatívumai, így (Folytatás a 2. oldalon) Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy lapunk mai számának 3. oldalán a vegyes vállalatról szóló törvényt közöljük Habsburg Ottó véleménye A Monarchia példa lehet Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja a párizsi Le Figarónak adott interjújában kijelentette, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia példaértékű lehet az európai konföderáció felépítésében. Mint mondotta, talán még van jövője néhány alapelvnek, melyet a monarchia lefektetett a XIX. század krízisei folyamán, de ma már mindenekelőtt az Európai Közösségeknek van jövőjük. Szerinte elképzelhető egy Duna menti konföderáció létrehozása, de az Európai Közösségeket semmi nem pótolhatja. „A Habsburg-monarchia egy igen liberális kultúra alapjain nyugodott. A monarchiában megoldást találtak a nemzetiségi problémák megoldására — mondotta. — Ennek titka a kultúrában és humanizmusban rejlik. Minden nemzetiségnek joga volt a kultúra terén kiteljesedni, egyidejűleg lojális maradt a központi intézménnyel szemben — mely a korona volt.” De Cuellar optimista Engedékeny Izrael Kedden tették közzé a hírügynökségek, hogy George Bush, amerikai elnök teljes mértékben támogatja Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár azon igyekezetét, hogy a Libanonban túszul ejtetteket kiszabadítsa. Bush telefonon beszélt de Cuellarral, de hogy miről pontosan arról közelebbit nem árult el. Elmondotta viszont azt, hogy az USA semmilyen nyomást nem akar gyakorol ni Izraelre, viszont felhívja a szembenálló feleket, kölcsönösen engedjék szabadon a törvénytelenül elhurcoltakat. Izrael közben bejelentette: hajlandó szabadon engedni a fogva tartott libanoni síiták egy részét, ha megbízható értesülésekhez jut a libanoni területen eltűnt hét izraeli katonáról. Ellenben a két évvel ezelőtt — egy izraeli kommandó által — foglyul ejtett Abdul Karem Ubaid sejket, a Hizballah mozgalom vezető személyiségét, csak legfeljebb az egyezkedés végső stádiumában helyezik szabadlábra. Géniből érkezett hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ főtitkára mérsékelt optimizmusának adott kifejezést, amikor az Izraelben fogva tartottaknak a túszokra történő kicseréléséről nyilatkozott. Erre egyébként két fázisban kerülhetne sor, amennyiben PéreZ de Cuellar igyekezete meghallgatásra talál. Amint a túszüggyel kapcsolatos legutóbbi történések hírügynökségek általi kommentálásából kitűnik, Bush Iránnak és Szíriának címzett köszöneté egy évvel ezelőt még rossz viccnek tűnhetett volna. Igaz, a sokáig elszigetelt Szíria gyorsan igyekszik megváltoztatni a róla kialakított véleményt, annak ellenére, hogy még Amerikában mindig a terrorizmust támogató országok listáján szerepel. A DSZM vezetői állítják: „Kékek vagyunk, nem vörösek” Tegnap Pozsonyban sajtóértekezletet tartott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. Vezetői elmarasztalták a kormányt, amiért az szétosztja a „nemzeti költségvetési felesleget”. Szerintük „felesleges ” volt olyan nagy erőfeszítéseket tenni „összegyűjtésére”. Az államformáról szóló népszavazás kiírásáról Vladimír Meciar elmondta, hogy az nem a szlovák nép érdekeit védi, hanem éppen az ellene irányuló érdekeket, mert egy ilyen népszavazást nem tudnak „kellőképpen” előkészíteni, és a polgár nem is tudná, hogy valójában miről is kellene szavaznia. Az államformával kapcsolatban különben Meőiar elmondta: „Élhetünk mi közös házban is, de főzzön mindenki a maga konyhájában. Amíg bármiféle ellentétek lesznek köztünk, sosem fogunk tudni közös tűzhelyen főzni.” A Szövetségi Gyűlés munkájáról szólva Roman Zelenay parlamenti képviselő elmondta, hogy a parla'ment egyre inkább elveszíti működésképességét, mivel a képviselőktöbbsége nem a választók érdekeit, hanem sajátjukat képviselik, és az időszerű politikai problémák helyett egyre inkább a választások előtti kampányra kezdenek figyelni. Meőiar közölte, hogy ők készek az összes párttal és mozgalommal együttműködni és tárgyalásokba bocsátkozni, kivéve a NYÉE-t és a magyar mozgalmakat. Arra a kérdésre, hogy a NYEE-vel miért nem, Meőiar elmondta, hogy ők ebből a mozgalomból váltak ki, nagyon jól ismerik vezetőit és belső viszonyait, s tudják, hogy úgysem jutnának közös nevezőre. A magyar mozgalmaktól való elzárkózás tényét a DSZM elnöke nem kommentálta. A mozgalom vezetői határozottan elutasították azt a vádat, hogy ők „vörösek” lennének. „Ennek ellenkezőjét mi sem bizonyítja jobban — mondta Meőiar —, mint az Európai Kereszténydemokrata Unió javaslata, hogy tárgyaljunk a DSZM-nek az unióba való felvételéről, mert szerintük éppen mi képviseljük Szlovákiában a legkeresztényibb és legdemokratikusabb irányvonalat”. A mozgalom egy másik vezetője leszögezte, hogy ők a középutat járják: nem vörösek, hanem inkább „kékek”, mint ahogy a szlovák nemzeti zászlóban is a kék szín van középütt és ahogy a szlovák címerben levő hármashalom is kék. (gl) Új elosztás — a régi szerint Településfejlesztés Számtalan panasz, kritika érkezik szinte naponta a szlovák pénzügyminiszter titkárságára. A polgármesterek nem értenek egyet az állami költségvetésből felszabadított pénzösszeg elosztásának rendszerével. A községek vezetői szinte kilátástalan helyzetben vannak, mert a lakosok adóiból befolyt pénzösszegből képtelenek fedezni a kiadásokat. Többek szerint a pénzt nem osztották el igazságosan Szlovákia városai és községei között. Nem egy olyan település is van, ahová az állami költségvetésből egyetlen fillér sem jutott. Pedig nagyon sok helyen nincs kiépítve az infrastruktúra, nincs orvosi rendelő, nem szólva a vízvezetékek és szennyvíztisztító állomások hiányáról. Több kisváros az elmúlt években — v anyagiak híján — azt sem engedhette meg magának, hogy bérlakásokat építsen. Svitben például az elmúlt húsz év alatt egyetlen egy lakás sem épült, a tátraaljai település a nyugdíjasok városa lett, a fiatalok ugyanis Poprádra költöztek, ahol aránylag rövid ülő alatt lakáshoz jutottak. Ez régi jelenség. A költségvetésből ebben az évben is a járási székhelyek kaptak a legtöbbet. (A szocialista társadalomban is a járási székhelyeket fejlesztették, miközben a kisvárosok „lerongyolódtak”, vagy elnéptelenedtek!) Ezért nem csodálkozhatunk azon, ha a kisvárosok polgármesterei tiltakoznak az elosztás rendszere miatt, és azt kérik, a költségvetésből több pénzt kaphassanak, mint a már amúgy is fejlett nagyvárosok. Királyhebnec is a habnozottan hátrá(Folytatás a 2. oldalon) Nyugalom és egység?! Nevezik zöld szigetnek, mert pálma-, olajfa- és ciprus-ligetek borítják hegyeit, övezik tengerpartját a szerelem szigetének, mert itt még a legállhatatosabb földi halandó is szerelemre lobban és a szépség szigetének, mert a tenger habjaiból itt kelt életre Afrodité, a szépség istennője. Ez Ciprus, a Földközi-tenger parányi paradicsoma, a nyugalom és a nyugtalanság szigete. Bátor, büszke, barátságos emberek lakják. Szeretettel köszöntenek ismerőst és ismeretlent, örülnek az idegenek, mert tudják, hogy az idegenforgalom sokat hoz az országnak. És igyekeznek is megteremteni az ide látogatóknak minden kényelmet és nyugodtságot. Nyugtalanságot az ember csak akkor tapasztal, ha ellátogat a „zöldvonalhoz”, amely kettészeli a Ciprusi Köztársaságot. S a szomorúság is akkor jelenik meg a ciprusiak arcán, ha országuk kettéosztottságáról szólnak. Azokról az 1974-es eseményekről, amelyek nyomán a török katonaság megszállta a sziget északi részét, és kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Az addig virágzó, fejlődő területek a megszállás nyomán fokozatosan elkezdtek pusztulni, az emberek elmenekültek, a házak omlásnak indultak. Az ország három, közel egyforma erőt képviselő pártja, a Demokratikus Tömörülés, a Demokratikus Párt és a Dolgozó Nép Haladó Pártja képviselői az államfővel, Georgiosz Vasziliuval az élen állandóan azon munkálkodik, hogy viszszaállítsa ország egységét, a megszálló törökök hagyják el az elfoglalt részeket. Ezen munkálkodott egykor Makariosz érsek, Ciprus legendás hírű elnöke is. aki egész életét népének és országának szentelte. Ezt bizonyítja végrendelete is, amelynek értelmében szívét a Nikóziai Érseki Palotában, testét pedig a hegyekben, Trodoszban temették el. Mindkét sírhoz zarándoklatok indulnak augusztus 15-én, az ország nemzeti ünnepén. Az érsek a Mária-napot jelölte meg Ciprus államünnepeként, mert akárcsak István királyunk a magyar népet, Makariosz érsek a cipriótákat is Máriának, Jézus anyjának szeretetébe és kegyeibe ajánlotta. Nem mindig volt kegyes a sors és a történelem ehhez a barátságos néphez, de egyszer talán megvalósul az érsek és újabb kori követői, valamint a ciprióták óhaja, s a nyugalom és az egység szigete lesz hazájuk ___________________HAJDÚ ENDRE J A pápa magyarországi látogatása Szent Adalbert nyomdokain II. János Pál pápa közelgő magyarországi látogatása alkalmából a Reggeli Pesti Hírlap interjút kért dr. Keresztes Sándor nagykövettől, aki Magyarországot a Szentszéknél képviseli A diplomata többek között beszámolt arról, hogy a Szentatya nagyon gondosan felkészül magyarországi látogatására, és ezért igyekszik tökéletesíteni magyamyelv-tudását. — Nagykövet úr, milyen előkészületek történnek a pápai látogatás alkalmából? — Mindenekelőtt a Szentatya rendkívül alaposan tanulmányozza Magyarország irodalmát, művészeteit, történelmét. Talán nincs a világon még egy államfő, aki olyan nagy hangsúlyt fektetne az előkészületekre, mint ő. Személyes tapasztalataim mondatják velem, hogy a Szentatya kitűnően ismeri a magyarok múltját, így különösen a középkorban játszott szerepünkkel van tisztában. Tudja, nekünk olyan múltunk van, amire büszkék lehetünk. Ráadásul jelentős energiát szentel arra, hogy a magyar nyelvet minél jobban ismerje. Magyarországi látogatása során egyes beszédeiben szeretne a fogadó ország nyelvén megszólalni. Amikor tavaly szeptemberben átadtam neki a megbízó levelemet, külön hangsúlyozta, nyelvünk mennyire nehéz. Ennek ellenére, Kada I^ajos érsek úrral nap mint nap találkozik, és ezeket az alkalmakat kihasználja a nyelvgyakorlásra. — II. János Pál pápa kettős minőségben érkezik Magyarországra, mint államfő és mint a katolikus egyház vezetője. A Szentatya meg-II. János Pál pápa (CSTK-felvétel) nyilatkozásaiban milyen közéleti összefüggések fedezhetők fel Magyarországra vonatkoztatva? — Az egyház törekvései teljesen megegyeznek az egységes Európa óhajával. Partneri viszonyra vágynak a népek, és a történelmi ellentéteket most Közép-Európában ideje lenne felszámolni. Ebben a katolikus egyház szerepe igen fontosnak minősíthető, és az sem véletlen, hogy a Szentatya sokszor hivatkozik a második világháború utáni időkre, amikor a nyugat-európai ellentéteket a keresztény-humánus elvek oldották fel. Itt szeretnék utalni a Szentszék törekvéseire, amelyek kifejezésre jutnak a kisebbségvédelemmel kapcsolatban. így a helsinki folyamat utótalálkozóján Bécsben, majd Genfben az egyházi állam olyan el(Folytatás a 2. oldalon) Felhívás Magyar katolikus lap katolikus szerkesztőt keres. Érdeklődni és jelentkezni az alábbi címen lehet: 903 01 Senec, P.O. Box 3.
