Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-04 / 115. szám
I ( ÚJSÁG ]] 1991. július 4. Agrárpiac Dböl menti olajmoraj Az öbölválság érzékenyen érinti számos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék nemzetközi kereskedelmét is. Az Oil World című német szaklap érdekes összeállítást készített a növényi olajokról és a zsiradékokról, a térség üzleti tevékenységéről, és rövid távú prognózist is ad a várható fejleményekről. 4 Idestova tizennyolc éve működik Nagykaposon a Szlovákiai Energetikai Üzemek középfokú szaktanintézete, lehetőséget teremtve a környék alapiskolát végzett tanulóinak, hogy szakvizsgát tegyenek vagy érettségi bizonyítványt szerezzenek. Sajnos - bár közvetlen környékén három magyar tanítási nyelvű alapiskola is van, és a Bodrogközből is szívesen küldik ide a szülők gyerekeiket - eddig nem volt lehetőség arra, hogy a tanulók anyanyelvükön tegyenek szert a szaktudásra. Igaz, hogy a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején már voltak kísérletek magyar osztályok létesítésére, de ezek a kezdeményezések valahol mindig elakadtak. Mostanában azonban újra sok szó esik arról, hogy az 1991-1992-es tanévben magyar osztály is nyílik a szaktanintézetben. - Igaz-e a hír? - kérdeztem, Michal Posypankát, az intézet igazgatóját.- A környék magyar tanítási nyelvű iskoláinak vezetői még januárban levélben fordultak hozzánk ezzel a kérelemmel. Kérésüket - amely persze a szülők kérése is volt - a városi önkormányzat támogatta. A NYEE és Lesz-e magyar szakmunkásképzés Nagykaposon? A gazdasági helyzettől függ az Együttélés képviselőivel személyesen is meglátogattak bennünket, és megállapodást kötöttünk: amennyiben a felsőbb szervek jóváhagyják, az új tanévben kéttannyelvű osztályt nyitunk. • Mely tantárgyakat fogják magyarul oktatni?- Először is a humán tantárgyakat, valamint a matematikát, a fizikát stb. A szaktantárgyakat - mint például a gépelemek, a technológia - pedig szlovák nyelven. Természetesen olyan tanárokat és szakoktatókat választunk majd ki, akik mind a két nyelvet jól beszélik. • Milyen szakon indul a magyarnyelvű oktatás?- Már az alapiskolák kérelmében úgy volt megfogalmazva, hogy a gépek és berendezések kezelője és javítója szakon induljon. Mi is ehhez tartjuk magunkat. • Mik az elvárások a felvételiző tanulókkal szemben, milyen tanulmányi átlag szükséges ahhoz, hogy a tanuló felvételi vizsga nélkül kerüljön a szaktanintézetbe?- Elsősorban a hetedik osztály évvégi és a nyolcadik osztály félévi tanulmányi átlaga számit. Továbbá a hetedik és nyolcadik osztályokban elért osztályzatok matematikából, fizikából, valamint á tanítási nyelvből. Nem utolsósorban a felvételi vizsga eredménye, amelyet szintén matematikából és fizikából kell letenni. A magyar iskolákból érkezett gyerekek magyarul felvételiznek. Akiknek a tanulmányi átlaga 2,5 vagy ennél jobb, vizsga nélkül nyer felvételt. • Mik voltak a legnagyobb nehézségek a magyar osztály megnyitásával kapcsolatosan?- Főleg gazdasági nehézségeink voltak, mert nem volt biztos, hogy az állam átvállalja azoknak a gyerekeknek a tanítását, akik nem részesülnek valamilyen üzemi támogatásban. De végül is vállalta. • Lehetségesnek tartja-e, hogy a jövőben magyar érettségivel végződő szak is nyíljon az intézetben?- Ez a gazdasági helyzettől függ. Vagyis attól, hogy az állam segíti-e majd azokat a gyerekeket továbbra is, akiknek nincs üzemi szerződésük. Természetesen mindenkor alkalmazkodni fogunk régiónk lakosainak jogos követeléseihez. VAJDA LÁSZLÓ A régió importfüggősége a nyersolajokból és zsírokból hagyományosan rendkívül nagy. A vizsgálatba bevont 13 ország (amelyek között ott van Egyiptom és Törökország is) az 1989-90-es szezonban együttesen 2,8 millió tonna importot bonyolított, s ez a mennyiség a fogyasztás 72 százalékát jelentette. Az ENSZ-nek még augusztusban elrendelt embargója nyomán a nagy felvevők közé tartozó Irak (és a lerohant Kuvait) olaj- és zsiradékimportja drasztikusan viszszaesett, ennek ellenére a térség bevitele az 1990-91-es idény első negyedében (tehát október-december között) összességében még megegyezett a korábban szokásos szinttel. Az idei óv első negyedében a háborús események azonban már a régió szintjén is jelentős bevitelcsökkenést eredményeznek. Részben a szállítási tilalom, részben a behajózási nehézségek miatt a szakértők 115 ezer tonnányi import kiesésével számolnak ebben az időszakban. A háború befejezésével az azt követő hónapokban már ismét fellendülésre számíthatnak az exportőrök e termékek közel-keleti kereskedelmében. Szükség lesz ugyanis a folyó fogyasztói igények kielégítése mellett a készletek feltöltésére is, amelyek a január-március közötti bevitelcsökkenés idején vélhetőleg erősen megcsappantak. Irak a Közép-Kelet egyik kiemelkedően legnagyobb növényiolaj-importöre. Mivel a belföldi termelés minimális, a fejenkénti fogyasztás viszont évente körülbelül 20 kilogramm. Ez a mennyiség a régióban magas, az ország éves importszükséglete békeidőben immár 350 ezer tonnát ért el. Az inváziót követő ENSZ-tilalmat gyakorlatilag a világ összes exportőre elfogadta, így Irak bevitele 1990 utolsó negyedében az egy évvel korábbinak mindössze egytizedét tette csak ki, s hasonló arányú a csökkenés az új év első hónapjában is. Az egytizednyi részt jelentő (október-március között összesen 20 ezer tonnára becsülhető), főként pálmaolajból álló iraki import Jordánián keresztül került az országba. Emellett úgynevezett másodlagos termékek (például bivalytejböl készült vaj) is érkeznek Törökországból, Iránból és Szíriából. Ennek ellenére Irak súlyos ellátási gondokkal küzd, s nagyon valószínű, hogy az egy főre vetített fogyasztás legfeljebb 10-12 kilogramm körül lesz az idén. A szakértők arra számítanak, hogy 1991. április-szeptember között az iraki bevitel ismét eléri az egy évvel korábbi 180 ezer tonnás mennyiséget. Iránban a fogyasztási szint normál körülmények között jelentősen elmarad a szomszédos, Irakétól (fejenként csak 12-13 kilogramm), a hatalmas népességszám - figyelembe véve a hazai termelés szintjét is - mégis óriási importot tesz szükségessé. Eltérően Iraktól, az irániak döntően szójaolajakat vásárolnak, illetve itt jelentős a napraforgóolaj és a vaj bevitele is. Irán 1990-ben rekordmennyiségben importált olajokat és zsiradékokat, s különösen magas volt a beviteli szint az utolsó negyedévben. Feltételezhető, hogy ebben az időszakban megugrott az export is: mégpedig másodlagos termékekből kerültek nagyobb szállítmányok Irakba. A bombázások miatt azonban nehezedtek a feltételek, így 1991 elején már alig nyílt mód szállításokra. A háború befejezését követően pedig valószínűleg nem is lesz arra szükség (illetve nem lesz gazdaságos), hogy Irak Iránon keresztül vásároljon. Ezért valószínű, hogy az utóbbi importkereslete - a reexport megszűnése miatt - visszaesik a szezon második felében, összességében 1990-91-re a prognózis 580 ezer tonnás iráni bevitellel számol. Ez 40 ezer tonnás csökkenést jelent az elmúlt szezonhoz képest. Ezen belül a napraforgóolaj-import 6 ezer tonnával (40 ezerre) mérséklődik. Jordánia a másik olyan ország, amelyen keresztül nagyobb szállítmányok érkeznek Irakba. Ez a forgalom az iráni-iraki háború alatt vált gyakorlattá, hiszen annak idején Iraknak nemigen volt rá módja, hogy a Perzsaöblön keresztül hajózza be az importált mennyiségeket. Emiatt az olaj- és zsiradékszállítmányok Jordánián át jutottak el az iraki fogyasztókhoz. Az elmúlt év utolsó hónapjaitól azonban - miután a fő partner, Malajzia mind a közvetlen, mind a közvetett pálmaolajexportot leállította - a Jordánián keresztül zajló forgalom is drasztikusan visszaesett. Hasonló a sorsa a főként az USA-ból érkező napraforgóolaj szállítmányoknak is. A tavalyi év utolsó negyedétől a hírek szerint Szíria is nagyobb mennyiségű exportot bonyolít másodlagos zsiradékokból és olajokból, s a célállomás feltehetőleg szintén Irak volt -Kuvait importja az ENSZ exporttilalma következtében augusztus eleje óta szünetel. A még ott lévő lakosság igényeit a meglévő készletekből igyekeztek kielégíteni. Az ország bevitele már 1898-90-ben jelentékenyen viszszaesett ( 40 ezerről 27 ezer tonnára), s a most folyó idényben további súlyos csökkenéssel kell itt számolni. A háború befejeztével a szeptemberig hátralévő időszakban körülbelül 15 ezer tonnás importra számítanak Kuvaitban. E kis öböl menti ország teljes egészében importtal fedezi szükségleteit, amelynek mintegy 40 százalékát a pálmaolaj, egynegyedét a kukoricaolaj, egyötödét pedig a vaj adja. Az említett országokon kívül a régió többi importőre 1990-91-ben is fokozza a külföldi vásárlásait olajokból és zsírokból, a növekmény azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Irakban, Iránban és Kuvaitban várható csökkenést kiegyenlítse. Mivel napraforgóolajat Egyiptomon és Törökországon (a térség kimagaslóan legfontosabb importőrein) kívül lényegében csak Irak és Irán vásárol, e termék nemzetközi kereskedelmét sem hagyta érintetlenül a közel-keleti háború. (Mn) ^ Fajtaismertető ^ Olaszperje A Jiskra (HZ-S-4) fajtát a Hladké 2ivotice-i Állami Gazdaságban nemesítették ki. Középkorai vagy közepesen késői fajta. ószi vetésben szénahozama 5 százalékkal felülmúlta a Lolita fajtát. Tavaszi vetésben zöldanyaghozama elérte a Lolitáét, szénahozamban pedig 2 százalékkal felülmúlta azt. Szárazanyag-termelésben 5 százalékkal, nitrogénanyag-termelésben 9, rosttermelésben pedig 3 százalékkal magasabb hozamot adott mint a Lolita. A Jiskra fajta a répatermö körzetekben vagy a burgonyatermő körzetek jobb területein való termesztésre a legalkalmasabb. Kevésbé megfelelő a magas hótakarójú hegyvidéki körzetekben. Az olaszperje és a nádképű csenkesz fajtahibridje A Hvkor (HZ-3 DK) nevű fajtahibridet a Hladké Zivotice-i Állami Gazdaságban nemesítették ki. Középkorai fajta. Zöldanyaghozamban 5, szénahozamban 5, szárazanyaghozamban 9 és nitrogénanyaghozamban 2 százalékkal múlta felül a Lekora fajtát. A vetőmagtermesztésben megbízható. Gyors tavaszi növekedésű, 4 nappal korábban szökik kalászba, mint a Lekora. Kaszálás utáni sűrűsödése jó, és jó egészségi állapotú. A hópenésznek nagyon jól ellenáll. Az olaszperje és a réti csenkesz fajtahibridje A Perun (HZ-4 DK) fajtahibridet a Hladké Zivoticei ÁG-ban nemesítették ki. A kísérletekben a réti csenkesz Otava nevű fajtájával hasonlították össze, amelyet zöldanyagban 17, szénahozamban 8, szárazanyagban 5, rostban pedig 5 százalékkal múlt felül. Középkorai fajta. Nitrogénanyaghozama valamivel alacsonyabb. Vetőmagtermesztésben megbízható. Gyors tavaszi növekedésű, kaszálás után jól sűrűsödik. Egészségi állapota jó. Az éghajlati és a talajviszonyokkal szembeni igénye hasonló az olaszperje és a réti csenkesz igényeihez. A jó tápanyagellátásra és a megfelelő nedvességre nagyon jól reagál. Szudánifűhibrid A szudánifűhibridek közül a Hyso-2 (S0- Su-hy 1) nevű, a Solary-i Állami Gazdaságban kinemesített fajtát ismerték el. A Hyso-2 a cirok és a szudánifű háromvonalas hibridje. Azáltal, hogy az anyai komponens Se - a vetőmagtermelés ennél a hibridnél gazdaságos. Vetőmagtermelés céljából mindkét komponens egyidejűleg vethető. Zöldtakarmány-termelésre alkalmas. Zöldanyaghozama a Hyso nevű elismert hibridéhez hasonló, vetőmagtermelés szempontjából annál jobb. Jó kelési képességű, gyors kezdeti növekedésű, kaszálás után jól nő, szára szilárd, a megdőlésnek ellenáll. Egészségi állapota jó. A hibrid zöldanyagtermelésre főleg a kukoricatermő körzetekben és azon területeken a legmegfelelőbb, ahol zöldkukoricatermesztés folyik, kivéve a hidegebb területeket. Ajánlott vetőmagmennyisége 50-60 kg hektáronként. Takarmánykel Takarmánykelből a Tátrán (LL-2) fajtát ismerték el, amelyet a Levoőské Lúky-i Állami Gazdaságban nemesítettek ki. Ez leveles típusú takarmányfajta, amely ez idáig hiányzott a hazai kínálatból. A kísérletek során zöldanyagterm’elésben 7, száraztakarmányban pedig 1 százalékkal felülmúlta a Maxilla fajtát. Szárazanyag és nitrogénanyag-tartalma alacsonyabb. Közepesen gyors tavaszi növekedésű, kelési képessége gyengébb. Nagyobb levéltömegű, mint a Maxilla és nem hullatja úgy a levelét. Egészségi állapota jó. Az időjárási és talajviszonyokra különösebben nem igényes, igényes viszont a nedvességre, a gyomirtószeres és rovarölő szeres kezelésre, valamint a jó tápanyagellátásra. VALÉRIA RYBÁROVÁ Könyvespolcra A második kiadásban megjelent, 136 oldalas könyvecske korántsem jóskönyv, bár az is lehetne, hiszen évszázadok óta létezik tenyérjóslás, már Mózes törvénykönyvei is foglalkoztak vele. Csakhát a felhasznált forrásművek jegyzékéből eleve kitűnik: aki Freud, Boll, dr. Kardos Lajos, Dr. Mészáros István tanulmányaira ügyelve-figyelve írja müvét, aligha adhat a kezünkbe jóskönyvet. Különben a szerző nagyon is sokszor utal a kéz vizsgálata nyomán született orvosi diagnózisokra, az orvosok számára csalhatatlan kézjegyekre, végül maga is figyelmeztet: Egy jegy nem jegy, csak információ, és amit nem erősít meg másik információ, arról ne is tegyünk említést. Ha kategorizálnom kellene a könyvecskét és nem ismertetni, sokkal inkább a természetgyógyászok számára írott kézikönyvnek minősíteném, mint ismereteket népszerűsítő kiadványnak, és semmi esetre sem érdekességet, szenzációt hajhászó műnek. Bizonyítandó felsorolom a főbb fejezetek címeit: A kéz alaktana, A tenyér, A tenyér vonalai, A tenyér dombjai, dudorai és alakzatai, A tenyérelemzés etikája és gyakorlata. Érdekes persze, hogy a kezek felépítéséről szólva megemlíti, ha a hüvelyk- és mutatóujj alatt jól látható és tapintható dombocskákra találunk, a kezet királynőkéznek, tulajdonosát pedig angyalnak hívják, de meglepő, milyen alapos tárgyilagossággal ismerteti: a rendszerezés hét csoportba sorolja a kéztípusokat. És ez csak a kezdet. Még csak a huszadik oldalon járunk, amikor közli, hogy a kézfej szőrzetének ötféle, jellegzetes elhelyezkedése lehetséges, majd sorra veszi az ujjak, ujjperecek, bütykök és körmök általános és különleges jegyeit. A tenyér vonalai című fejezetben sok magyarázó ábrát találunk, - a könyvben egyébként összesen kilencvenet. Legérdekesebb ábra a tenyéren a megjelölt 92 pont, amelyek alapján azonosíthatók a szervek és a betegségek. Az utolsó fejezet ábrái a borítólapok belső oldalain tők. Tenyérlenyomatok, amelyek elkészítéséhez pon,s útmutatással is szolgál a szerző, akárcsak az elemzéshez. Az olvasó tehát akár hozzá is kezdhet nyomban, de ne feledje a szerző és a kézelemzők alapelvét: a jegyek csak utalások, jelzett kilátások, esetleg megvalósuló lehetőségek. A Mezőgazdasági Kiadó és a Planétás Kft. közös kiadásában másodszor megjelentetett könyv ára 89 Ft. Nálunk a GARDENIA termelőszövetkezet boltjában és a Természetgyógyászok Szövetsége MELISSA vállalatának üzletében is kapható lesz. (hajdú) »