Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-15 / 123. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1991. július 15. A KRASZNAHORKAI várban szombaton végső nyughelyére került az Andrássy Ilona földi maradványa­it tartalmazó urna. A hamvakat tar­talmazó urnát az Andrássy család tagjai és többezer jelenlevő részvéte­lével helyezték el a várkápolna csalá­di kriptájában, ahol a család 15 tagja nyugszik. Alexander dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke a hét vé­gén visszaérkezett Japánban tett lá­togatásáról. A parlament elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársá­nak adott interjújában értékelte a távol-keleti út eredményeit. Mint hangsúlyozta, Csehszlovákia a vállal­kozások, a kereskedelem, a turizmus terén és egyéb területeken kíván partnere lenni a világ egyik legfejlet­tebb országának. Petr PITHART cseh minisz­terelnök szombat esti televíziós be­szédében a mezőgazdaság problé­máiról szólt. Egyebek között emlé­keztetett arra, hogy az illetékesek nemrég találkoztak Éidlochovicé­­ben, hogy tárgyaljanak az ágazatban kialakult válság rendezéséről. A cseh kormányfő a továbbiakban részlete­sen ecsetelte, hogyan szüntethető meg a jelenlegi patthelyzet a mező­­gazdaságban. Václav KLAUS pénzügy­­miniszter és Igor Lazarev, az Orosz­­országi Föderáció pénzügyi tárcájá­nak vezetője szombaton Prágában aláírta a csehszlovák—orosz kor­mányközi fizetési megállapodást, amely szorosan kötődik a korábban megkötött kereskedelmi—gazdasá­gi, valamint műszaki—tudományos együttműködési szerződéshez. A csehszlovák miniszter a megállapo­dás aláírása után elmondta, hogy ezentúl a két köztársaság közötti pénzügyi tranzakciók túlnyomó ré­sze konvertibilis valutában való fize­téssel történik majd. Pozsonyban szombaton közgyűlést tartott az NKVD-egysé­­gek által erőszakkal a Szovjetunióba hurcoltak szövetsége. A tanácskozá­son mintegy kétszázan vettek részt. A közgyűlésről lapunk holnapi szá­mában részletesen beszámolunk Prága ÉS BRÜNN után szom­baton Pozsonyban is bemutatkozott a francia TGV egyik szerelvénye, amely egyike volt annak a kilencven vonatszerelvénynek, amely tavaly megdöntötte a vasúti járművek se­bességrekordját; 515,3 kilomé­­ter/óra sebességet ért el. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI Gyet­­va a hét végén a folklóregyütteseké volt. A népművészeti fesztiválon a hazai csoportokon kívül magyaror­szági, romániai és kárpátaljai vendé­gek is felléptek. R endkívül nagy volt a for­galom a hét végén a szlovákiai határ­­átkelőhelyeken. A határőrizeti szer­vek információi szerint a szlovák— magyar határt több mint 80 ezren, a szlovák—osztrákot pedig mintegy 40 ezren lépték át. FELHÍVÁS } Az Együttélés Ifjúsági Csoport felhívja minden 16-25 éves fiatal figyelmét, hogy versenyt hirdet, amelynek sikeres megol­dói közül sorsolással 10 fiatal részére he­lyet biztosít (teljes ellátással) augusztus 11-16 között egy nemzetközi ifjúsági tá­borban. Feltétel: az öt kérdésre öt helyes válasz beküldése a következő címre: Együttélés Ifjúsági Csoport P. O. BOX 44. 814 99 Bratislava A beküldés határideje: 1991. július 20. 1. Ki és mikor alapította az Academica Istropolitana-t? 2. Hány magyar nemzetiségű képviselő van az SZNT-ben és mely politikai pár­tokhoz, mozgalomakhoz tartoznak? 3. Sorolj fel öt csehszlovákiai magyar írót vagy költőt, és írd meg egy-egy köte­tének a címét! 4. Mikor végezték ki a tizenhárom ara­di vértanút? Nevezd meg őket! 5. írd meg a hét törpe nevét! Ne felejtsd el a saját nevedet, címedet, telefonszámodat is megírni! Együttélés Ifjúsági Csoport Egyenes beszéd (Folytatás az 1. oldalról) helyzetleírás a csölösztői megmoz­dulásról naív csodálkozásba csap áL Majd pedig: a tévéből ismert, Nyugaton gyakori állampolgári en­gedetlenségre olyannyira nem ké­szült fel ez a demokratizálódó or­szág, hogy karhatalmi erők igény­­bevételére senki sem meri — merte — elszánni magát. Tény: ez sem semmi! Alább meg a naív, hozzá nem értő, tudo­mánytalan érvelést kifogásolja az „engedetlenek” részéről, ami pedig nem egyéb, mint a szülőföld féltése. Persze, akinek nem szülőföldje, an­nak nem is drága... Bezzeg, amikor önkéntelenül is eszébe jut e mérhetetlen „egoizmus láttán”a Felső-Nyitra vidéke, ahol a novákyi erőműből a légbeillanó, rákkeltő arzén mérgezi az ottania­kat, sőt, továbbra is fogja, s azok így betegszenek, és halnak meg idő előtt a „csölösztőiek” miatt Kétségtelen, undorító az, ami a Felső-Nyitra vidékén, Garamszent­­kereszten, de Észak-Csehország­­ban vagy bárhol, az ökológiailag megnyomorított vidékeken törté­nik. De kérdem én: ki az oka a ter­mészetgyilkos technológiáknak? Ki te­lepítette azokat az egykor virágzó ter­mészet lágy ölére? Nem azok, akiket most kertjük, házuk, életük féltése késztet ellenszegülésre! Sokkal in­kább azok, akik az egykori őrültsé­gek ellenzői voltak ugyan, most meg szociális (és nemzeti) demagógiá­jukkal tovább hátráltatják a gazda­ságtalan, energiaigényes, termé­szet-ellenes termelés megszünteté­sét, hogy az egészségre ártalmas légköri szennyezést ne síkvidéki természetpusztítással kelljen kivál­tani, hanem úgy, ahogy azt tennék „VALAHOL EURÓPÁBAN”. Csakhogy a cikkírónak a kor­mánylap hasábjain ilyesmi eszébe sem jut, más következtetéseket von le. Illetve olyan kérdéseket sugall, amelykből a magyarokkal való „paktálás” bélyegét igyekszik rásüt­ni meg ugyan nem nevezett körök­re... Ot inkább a kérdőjelek ihletik konklúzióra: „Lehetséges, hogy ép­pen az ilyen kérdőjelek ébresztik fel illetékeseinket a langyos óvatosságból az ország érdekeinek védelmére és ér­vényesítésére”. Viszont ez a megállapítás engem meg kérdésfeltevésre késztet: „En­nek az országnak az érdekei sorában — azok védelme és érvényesítése ide­jén — hol vannak a csehszlovákiai magyarok érdekei?” Alighanem jobb lenne, ha végre bevallanák az illetékesek, a mosta­ni hatalom birtokosai is (amit a kommunista uralom idején „szak­mai” és fontos” politikai tárgyalá­sok során a párt „nagyjai” időnként kimondták): Bős—Magymaros a kommunizmusból átmentett politi­kai kérdés. Csakis „így vehető be a magyarok legerősebb bástyája”, az energia fölösleges indok, az sem számít, mibe kerül a tönkreteendő vízkészlet tisztítása, s kit érdekel, mit hagyunk unokáinkra... Most a Csallóközben, Csölösztő­­nél viszont maroknyi bátor ember kimondott valamit.. Mondjuk ki végre mi is ugyanazt: Álljon meg a menet! A végső szót pedig bízzuk pártat­lan, nemzetközi „zsűrire”*. MÉSZÁROS JÁNOS (Folytatás az 1. oldalról) Dobos László elmondotta, hogy az MKDM—Együttélés képviselői klubja aktívan részt vett a kárpótlási törvény vi­tájában. E törvény részét képezi az 1944 és 1946 között erőszakkal a Szovjet­unióba hurcoltak anyagi és erkölcsi reha­bilitálása. Ez az első olyan fontos jogi ok­mány, amely közel félévszázados emberi sérelmeket kíván orvosolni. Dobos László szavai szerint: „Törvény az erőszak áldo­zataiért”. Az intéző bizottság tudomásul vette a Magyar Néppárt szerveződését, amely a lapunkban közzétett felhívással és prog­ramnyilatkozattal lépett a közvélemény elé. Az Együttélés vezetése tudomásul vette ezt a tényt, és megállapította, hogy a Magyar Néppárt független jogi alakulat, amelynek szervezője dr. Popély Gyula le­mondott az Együttélés intéző bizottságá­ban eddig viselt tisztségéről, amit e testü­let tudomásul vett. A hosszú tanácskozáson foglalkoztak még a mozgalom parlamenti képviselői politizálásának minkéntjével; hogy meg­felelő jogi képzettségű személyeket jelöl­jenek az Alkotmánybíróságba. Szó volt arról, hogy a mozgalom működését előse­gítő szakmai csoportokat szerveznek; ho­gyan népszerűsítsék a mozgalmat, s arról is, meg kell kezdeni az előkészületeket az elkövetkező parlamenti választásokra. Végül pedig arról, a mozgalom készüljön fel arra, hogy párttá alakuljon. (-SÍ-) Képviselők a gáton Fejtörő A rádióvetélkedő kérdései Új rovattal színesíti a pozsonyi rádió magyar adása a nyugdíjasok Életfa című magazinját: kéthetente vasárnaponként a 11.15 órakor kezdődő műsorban iro­dalmi—történelmi—művészeti vetélke­dő indul. A rádióban elhangzott kérdé­seket lapunk hétfői számában el is olvas­hatják a játékba bekapcsolódók, akik­nek e heti megfejtéseit 1991. augusztus 1-ig HARASZTI MÁRIA várja az alábbi címen: Slovensky rozhlas — HRMV Mytna 1 812 90 Bratislava A borítékra kérjük írják rá a játék je­ligéjét: „Életfa”! * » * Az 1991. július 14-i játék kérdései: Július elején mutatta be a komáromi Bástya Színház Kocsis István Árpád-há­zi Szent Margit című történelmi játékát. Ez adta az ötletet, hogy e héten mindhá­rom kérdésünk ennek az időszaknak a kultúrájához kapcsolódjék. 1) Szent Margit, azaz a hivatalos egy­házi megnevezés szerint Boldog Margit történelmi személy volt, akinek atyja már Margit születésekor megfogadta, hogy ha sikerül kiűznie a tatárokat az országból, akkor — keresztényi áldozat­ként Istennek — lányát apácának adja. Margitot 1246-tól a veszprémi Domon­kos-rendi apácák nevelték. Sorrendben huszadik Árpád-házi királyunknak ugyanis sikerült elűznie a tatárokat, majd — s talán ez volt a nagyobb feladat — meg kellett birkóznia a területek új­raépítésének gondjával is, mely tettéért második országalapítónak is szoktuk ne­vezni őt. Ki volt Áprád-házi Szent Margit aty­ja? 2) Következő kérdésünk a magyar nyelvű vallásos irodalom kezdeteihez kapcsolódik. Mint tudjuk, a középkor írásbelisége nagyrészt latin nyelvű volt, latinul íródtak a gesták, krónikák, kóde­xek. Legrégibb magyar nyelvű szöveg­emlékünk a Halotti beszéd és könyörgés a XII. század utolsó évtizedéből való. (Folytatás az 1. oldalról) Jenő és Bajnok István. Á kormánykoalí­ció részét alkotó Független Magyar Kezdeményezés parlamenti képviselői távol tartották magukat a rendezvénytől. A megjelentek között volt továbbá Bau­er Győző, a Csemadok Országos Vá­lasztmányának elnöke és Stanislaw Nie­­doba, az Együttélés PM egyik alelnöke. A vendégeket a tiltakozó akció szervezői és résztvevői nevében Ján Babej, So­­moija polgármester-helyettese, Páz­mány Péter, a Csallóközi Régió titkára, Nagy László vajkai polgármester, vala­mint Benkovics Klára, Sárkány András, Hombauer Ferenc, Botló Judit és Kvar­­da József fogadta. „Az építkezés a totalitárius rendszer szüleménye, s folytatása e rendszer to­vább élő jelképe.” Ezeket a szavakat még a csölösztői Kormorán Szálló előtti gyüle­kezőhelyen mondta Ján Babej, ahonnan a megjelentek közösen folytatták útjukat a blokád alatt tartott szivattyúállomás felé. A töltés oldalában már ott díszelgett a „vízügyisek” által nagyhirtelen odabigy­­gyesztett, „Az építkezés területére belép­ni tilos” feliratú tábla, ám fölötte válto­zatlanul ott feszült a gátat őrzők transzpa­rense: „Hagyjuk a Dunát élni!” A képvi­selőket az akcióban kezdettől fogva részt vevők egyike, Sárkány András részesítet­te rövid „helyszíni” eligazításban. Láthat­tuk a szivattyútelep négyes csőrendszerét, amelyek külön-külön másodpercenként 8 köbméter víz továbbítására alkalmasak; megtudhattuk azt is, hogy ott torkollnak a felvízcsatomába, ahol annak medre még nem szigetelt. A csőrendszer elemei egye­lőre darabokban hevernek a töltés két ol­dalán, s a szivattyúkat sem szállították még ide. „Addig leszünk Itt, ameddig szükséges, hogy ezt megakadályozzuk” — mondta végül a rokonszenves fiatal­ember. A képviselők nevében Duray Miklós kijelentette: ha szükséges, mentelmi jo­gukkal is élni fognak, hogy segítsék a tilta­kozókat, és érvényt szerezzenek választó­ik akaratának. Tulajdonképpen már mos­tani részvételük is e szándék megnyilvá­nulása, hiszen köztudott, hogy a kormány az építkezés színhelyéről karhatalmi esz­közökkel kívánja eltávolítani az „illetékte­leneket”. Bartakovics István, aki egyben a szlovák parlament környezetvédelmi bi­zottságának is tagja, elmondta, hogy szá­mos SZNT-képviselő már-már cinizmus­sal határos ellenszenvvel viseltetik az erő­mű építését ellenző kollégái iránt. „A leg­utóbbi képviselői kiszállás során — mondotta —, már a parlament épületé­ben megkezdődött a résztvevők, ’megdol­gozása’. így aztán nem is csoda, hogy a Bősön megrendezett találkozón éppen a képviselők részéről hangzottak el provo­katív közbeszólások...” Bauer Edit a Csallóköz lakóinak véleményét tolmácso­ló legutóbbi parlamenti felszólalására utalt, amikor azt mondta: a jövőben foko­zottabban erőt ad majd munkájához, hogy érzi, ezrek állnak mögötte. Sok mindenről szó esett még a kb. két­órás beszélgetés során, de minden hozzá­szólásra, véleményre természetesen nem tudunk kitérni. Még egyszer elismételjük azonban, amit a leglényegesebbnek tar­tunk: ez a találkozó mindenképpen kép­viselőink aktív, határozott, és nem kis politikai súlyt jelentő lépése volt; elköte­lezettség egy ügy érdekében, amelyben úgy érezték, választóik oldalán a helyük. Jó érzés tudni és látni, hogy akadnak kö­zöttük, akik számára ez a legfontosabb. S hogy ők vannak többségben. VASS GYULA A latin nyelvű Pray-kódexben leltek rá, ahol a temetési szertartás latin szövegei közé iktatták be. De vtyon melyik szá­zadból származik a Löveni-kódexben megtalált első fennmaradt magyar nyelvű vers, s mi a címe ennek a vers­nek? Emlékezetfrissítésként hadd idézzem fel a szép lírai alkotás mai értelmezés szerinti néhány sorát: Valék siralom-tudatlan. Siralomtól süppedek, Bútól aszok, epedek. Választ világomtól— Zsidó fiacskámtól, Édes örömemtől. Ó én édes uracskám, Egyetlen egy fiacskám! Síró anyát tekintsed, Bújából kinyújtsad! Szemem könnytől árad, És keblem bútól fárad. 3) Ha már elidőztünk a történelem­nél és az irodalomnál, ne feledkezzünk meg a művészetekről sem! Szent István parancsára annak idején minden tíz falunak egy templomot kel­lett építenie, mely rendelkezésnek kö­szönhetően számos építészeti remekmű épült fel abban a korban, s maradt fenn belőlük néhány napjainkig. De v^jon meg tudják-e mondani, hogy nevezzük azt a stílust, amelyben ezek a X—XII. századbeli — s a történelmi Magyaror­szág területén még a másfél századdal későbbi — templomok épültek? E stí­lus főbb ismertetőjegyei: az építmények falai vastagok, erősek, az ablakok keske­nyek. A templomok alaprajza általában kereszt alakú, a templombelső három­vagy öth^jós. A térlefedés boltozatos, il­letve keresztboltozatos. A templomkül­ső sajátos részlete az ún. bélletes kapu­zat vagy portál. Egyik legszebben és leg­épebben ránk maradt e stílusban épült templom Jákon található. Mely stílusról van tehát szó? Összeállította: CSANAKY ELEONÓRA Az MKDM országos vezetőségének állásfoglalása a bősi vízerőművel kapcsolatban A bősi vízerőmű körüli viták olyannyira felkorbácsolták a közvéleményt, hogy fontosnak tartjuk közzétenni az MKDM állásfoglalását ebben a fontos kérdésben. Nézetünk szerint a vízierőmű jelenlegi állapotában elengedhetetlennek tartjuk a szigorúan politikamentes, minden szempontból tárgyszerű szakmai értékelést, messzemenően figyelembe véve az ott élő lakosság érdekeit. Ezt az értékelést mind­két érdekelt fél részéről elfogadott nemzetközi szakmai bizottságnak kellene elkészí­tenie. A jelenlegi szakmai és ökológiai ismeretek birtokában nem támogatjuk az erőmű befejezését a közzétett módozatokban. Az új szakmai ismereteknek egyértel­műen el kell oszlatniuk a lakosság félelmét a gátak és a többi létesítmény bizton­ságával kapcsolatban. Felkérjük az érintett kormányokat és szakbizottságokat, hogy vegyék figyelembe a régió érdekeit is, nehogy akadálya lehessen a két nemzet jövő­beli jó kapcsolatainak. A betonszömy a letűnt korszak maradványa, további sorsa, valamint negatív hatásainak mérséklése csakis higgadt és tárgyilagos hozzáállással érhető el. Itt nincs helye az indulatos és csak érzelmi töltetű megközelítésnek... ^ Párttá alakul? Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok V alutaárfolyamok ^ 1991. július 15-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,28 51,30 50,79 48,96 52,10 50,53 Ausztrál dollár 23,79 24,27 24,03 22,86 24,56 23,71 Belga frank (100) 82,89 84,57 83,73 80,65 85,93 83,29 Dán korona 4,41 4,49 4,45 4,27 4,57 4,42 Finn márka 7,12 7,26 7,19 6,90 7,38 7,14 Francia frank 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 Görög drachma (100) 15,65 15,97 15,81 14,60 16,14 15,37 Holland forint 15,14 15,44 15,29 14,73 15,69 15,21 ír font 45,66 46,58 46,12 43,96 47,32 45,64 Japán jen (100) 22,41 22,87 22,64 21,84 23,16 22,50 Kanadai dollár 27,03 27,57 27,30 26,35 27,91 27,13 Luxemburgi frank (100) 82,89 84,57 83,73 79,79 85,91 82,85 Német márka 17,06 17,40 17,23 16,77 17,69 17,23 Norvég korona 4,38 4,46 4,42 4,24 4,54 4,39 Olasz líra (1000) 22,93 23,39 23,16 22,32 23,76 23,04 Osztrák schilling 2,43 2.47 2,45 2,39 2,51 2,45 Portugál escudo (100) 19,70 20,10 19,90 18,78 20,40 19,59 Spanyol peseta (100) 27,23 27,79 27,51 26,46 28,16 27,31 Svájci frank 19,67 20,07 19,87 19,34 20,40 19,87 Svéd korona 4,72 4,82 . 4,77 4,58 4,90 4,74 USA-dollár 31,02 31,64 31,33 30,63 32,03 31,33 v_______________________________________________;____________________j

Next

/
Thumbnails
Contents