Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-11 / 120. szám

199f. július 11. 5 Megjelent a CASTRUM NOVUM E cím alatt indította az Érsekúj­vári Városi Hivatal havonta - ma­gyar és szlovák nyelvű változat­ban - megjelenő lapját. A lap hat oldalán helyet kapnak a város életének legfontosabb eseményeiről szóló tudósítások, a városi önkormányzat döntései, a polgárokat közvetve és közvet­lenül is érintő előírások, a társa­dalmi-kulturális rendezvények hí­rei. Kerül bele némi helyi vonatko­zású történelmi áttekintés is, s persze helyet kapnak a reklá­mok, hirdetések, köszöntők is. Remélhető, hogy a város pol­gárai úgy fogadják majd a lapot, ahogy a város főpolgármestere, Csanda Endre mérnök szeretné: „mint egy kedves vendéget vagy családtagot“. A Városi Hivatal célkitűzései­nek egyike, hogy a város főtere visszakapja történelmi arculatát. Ennek érdekében versenypályá­zatot hirdetett, melyre építészek, kerttervezők nyújtják be pálya­munkáikat. Az újjáépítés anyagi hátterének biztosítására alapít­ványt hozott létre, melynek folyó­számlájára - 35-174 820/0200 - kérik a polgárok hozzájárulását. Sz-p Jedlik Ányos emléke „Minden tudományban tanulhat­tam volna eleget és szépet, de a fizi­kában tanulok s egyszersmind mu­latok és gyönyörködöm is" - vallot­ta Jedlik Ányos István, aki nehéz kö­rülmények között, távol a hivatalos tudománytól, társ nélkül dolgozta vé­gig életét. Nemcsak közismerten je­lentős felfedezései - a villanymotor, a dinamó, a szódavízgyártó gép, az osztógép - tették nevét ismertté, ha­nem sok apró, jelentéktelennek tűnő alkotásával is nagyot tett, sót igen sok, jobb körülmények között dolgozó ide­gen tudóst előzött meg. Szülőfaluja, Szimó - mindenekelőtt a Csemadok helyi szervezete, az utóbbi időben már a Független Magyar Kezdeményezés helyi csoportja s a nemrég alakult Jedlik Emlékbizottság - erkölcsi kö­telességének tekinti a kiváló tudós és feltaláló emlékének ápolását. A késői utódok morális kötelességének tesz­nek eleget, amikor tisztelegnek és em­lékezve emlékeztetnek Jedlik emberi nagyságára, gerinces magatartására, a tudományos kutatómunkában kifej­tett szívós akaratára, egész lényét meghatározó szerénységére. Jedlik 1800. január 13-án született Szimőn, a Vág és a Nyitra összefolyá­sának torkolatában meghúzódó egy­kori zsellérfaluban. Teológiai tanulmá­nyokat folytatott, 1822-ben a pesti egyetem doktorrá avatta, s ezután pedagógushivatásának élt Ötvenhá­rom évi tanári működés után vonult nyugalomba, Győrben telepedett le. A katedrára lépésétől kezdve minden percét a fizikának és a fizikai kísérle­teknek szentelte - 1829-ben az ő sze­rényen berendezett laboratóriumában indult meg a világ első elektromotor­ja...! Feltaláló volt a szó legneme­sebb értelmében Találmányainak, fel­fedezéseinek legtöbbje külön-külön is elismerést, világhírnevet érdemelne, ma már valamennyi az egyes tudo­mányágak alapjául szolgál. Legelső fel­fedezése - a savanyúvizet előállító gép - huszonöt éves korában látott nap­világot, legutolsó találmányát a mag­osztásos gépsort 82 évesen nyújtot­ta-bocsátotta a tudomány rendelkezé­sére. S e két találmánya közötti idő­szakban született meg a további 74, köztük a még ma is nélkülözhetetle­nek, mint például a galváncellák, az áramváltós motor, az önműködő áramszabályozó mérleg, az elektro­mágneses hullámgép, a dróttekercses áramszabályozó, a már említett vil­lanymotor, dinamó s a szódagyártó gép. Ezek tették őt híressé, de nem elég ismertté. Halála után döbbentek rá felfedezéseinek és általában a fizi­ka területén elért eredményeinek je­lentőségére. Alakja, tekintélye egyre emelkedik az utóbbi évek, évtizedek során, s fokozatosan elnyeri a méltó, az őt megillető helyet a tudomány nagyjai között.. Eötvös Loránd, az egykori tanítvány-munkatárs, a ké­sőbbi tudós, így vallott róla: „A félénk elzárkózottság volt az az egy nagy hibája, amely akadályozta, hogy másokkal való érintkezés által tu­dományos látóköre bővüljön... Jedlik magára hagyatva járt öncsi­nálta útján, és mégis nemegyszer azon nagy felfedezések nyomán ha­ladt, amelyek a múlt század dicső­ségét teszik. Ö sokat keresett és sokat talált, de mert maga sem hir­dette, honfitársai nem vették észre, a külföld nem látta az ő találmánya­it; azért a világ tudományos irodal­mában neve alig fordul elő a XIX. század felfedezőinek sorában.“ Szép életkort élt meg, 95 éves korában, 1895. december 12-én hunyt el, Győrött helyezték örök nyugalom­ra. Díszsírhelyén márványoszlopra vésett felirat jelzi: itt nyugszik ...... a dinamó, az elektromotor s a vil­­lámfeszitó feltalálója“. Alatta: ,,Az igazak örökké élnek". Szülőfalujának lakói méltó büszke­séggel vallják magukat Jedlik utódai­nak szívósságban, munkaszeretet­ben, példamutató, emberi magatartás­ban... s remélhetőleg a mindig újat, váratlant sejtető vállalkozásokban, anyagi és szellemi kezdeményezé­sekben is méltó követőivé válnak. PÉNZES ISTVÁN Növekszik a német vásárlóerő Az átlagjövedelem emelkedésének köszönhetően Németország nyugati részén 1990-ben nőtt a vásárlóerő. A bonni mezőgazdasági minisztérium adatai szerint egy szakképzett, nős, gyermektelen gyári munkásnak a múlt évben egy kilogramm márkás vajért mindössze 32 percet kellett dolgoznia, miközben ugyanezért 1989-ben még 36 percet, 1980-ban pedig 52,1 percet dolgozott. A kedvező változás érvényes a többi alapvető élelmiszerre is A termék kg-jáért végzett munka percekben 1980-ban 1989-ben 1990-ben marhaszeletek 51,3 41,2 39,1 sertésszeletek 62,4 46,2 45,7 sültcsirke 27,3 20,3 18,9 Eidam v. Gouda sajt 61,5 51,4 47,9 friss zsíros tej 6,4 5,2 4,9 gabonakenyér 14,5 13,5 12,7 10 db tojás 14,1 10,6 10,10 (Agra Europe) Szabad ÚJSÁG A Magyar Néppárt programnyilatkozata A Magyar Néppárt programnyilatko­zata pártunk legtágabban vett céljait öleli fel. A részletes program kidolgo­zása folyamatban van, s azt a szerve­ző bizottság a párt alakuló országos közgyűlésén szándékszik beterjesz­teni. A Magyar Néppárt célja, hogy min­den rendelkezésére álló demokratikus és törvényes eszközzel küzdjön a jog­­államiságért s ezen belül a csehszlo­vákiai magyar nemzetrész politikai, gazdasági, kulturális, nyelvhasználati, valamint minden egyéb általános em­beri jogaiért. E cél érdekében szándé­kában áll politikailag megszervezni a csehszlovákiai magyarság minél szélesebb tömegeit, s a már létező magyar politikai mozgalmakkal karölt­ve, illetve azok támogatásával haté­kony és elkötelezett képviselőjévé kí­ván válni a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek. A Magyar Néppárt küzde­ni szándékszik mindenfajta nemzeti diszkrimináció és elnemzetietlenités ellenes a lehető leghatározottabban elítéli a faji, nemzeti, nyelvi és vallási sovinizmust: híve a szociális igaz­ságosság érvényesülésének és a de­mokráciának. Az elmondottakkal összhangban a Magyar Néppárt prog­ramja a következő négy alappilléren nyugszik: 1. a keresztény erkölcsi ér­tékek; 2. a nemzeti megbékélés esz­méje; 3. a környezetkímélő szociális piacgazdaság; 4. a demokrácia. 1. A keresztény erkölcsi értékek Pártunk egyik alapvető célkitűzése, hogy a keresztény erkölcsi elvek ma­radéktalanul érvényesülhessenek a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden megnyilvánulá­sában. Társadalmunk jelentős részét hívők alkotják, de az útkeresők többsége számára is értéket jelentenek a ke­resztény Európa kulturális és valláser­kölcsi hagyományai. Ezért célszerű­nek tartjuk, hogy az iskolai oktatás minden szintjén helyt kapjon a fakulta­tív hitoktatás, valamint a valláserkölcsi nevelés. Abból az alapelvböl kiindulva, hogy az ember elidegeníthetetlen joga hit­beli meggyőződésének és felekezeti hovatartozásának szabad megvallá­­sa, támogatjuk minden hívő ezir^nti igényét. Ellene vagyunk azonban min­den fanatizmusnak és türelmetlenség­nek. Támogatjuk a keresztény (és ke­resztyén) egyházak ökumenikus tö­rekvéseit. Valljuk, hogy a szabad és zavarta­lan vallásgyakorlást összhangba kell hozni az anyanyelv szabad gyakorlá­sával. Az egyházak törekedjenek arra, hogy a nemzeti kisebbségek hívőiről az ö soraikból származó lelkipászto­rok gondoskodhassanak, s ilyenek elégíthessék ki azok lelki igényeit. A magyar papjelöltek számára pedig meg kell teremteni - ha kezdetben csak részben is - a magyar nyelvű papképzést. Amíg ez Csehszlovákiá­ban elérhetővé válik, lehetővé kell ten­ni, hogy ezt magyarországi intézmé­nyek is végezhessék. Szorgalmazzuk egyházi iskolák alapítását, illetve a megszüntetettek újraindítását mindenütt, ahol erre igény mutatkozik, s ahol ennek meg­vannak a feltételei. 2. A nemzeti megbékélés eszméje Nemzetiségi politikánk egyik sarka­latos célja mindenféle nemzeti, etnikai és faji diszkrimináció megszüntetése, illetve feléledésének lehetetlenné té­tele. Arra törekszünk, hogy minden nép és néptöredék megőrizhesse nemzeti, etnikai és faji önazonosságát az egyesülés felé haladó Európában. Olyan állapotok megteremtését tűzzük ki célul, amelyekben egy bizonyos nemzethez, nemzeti, etnikai vagy faji kisebbséghez való tartozás puszta té­nye önmagában nem minősülhet sem érdemnek, sem véteknek, mivel az egyszerűen csupán a létezés termé­szetes állapota. A toleráns, egymás értékeire figye­lő és azokat kölcsönösen tiszteletben tartó közszellem kialakítása közös fe­lelősség, amelyben mindig a többség­nek kell vállalnia a nagyobb részt. A Magyar Néppárt a maga nevében kinyilvánítja, hogy megőrzendő érté­keknek tartja a nemzeti és etnikai kultúrákat, s ezért elítéli az asszimilá­ció minden nyílt vagy burkolt módját, miközben a rendelkezésére álló törvé­nyes eszközökkel küzd annak vala­mennyi megnyilvánulási formája ellen. Véleményünk szerint a nemzeti, et­nikai és faji kisebbségek jogainak sok­oldalú rendezése csakis a létrehozan­dó új alkotmány részét képező, átfogó nemzetiségi törvény keretében kép­zelhető el. Ennek a törvénynek azon­ban nemcsak deklarativ szinten kell kinyilvánítania az állampolgárok politi­kai és jogi egyenlőségét, tekintet nél­kül azok nemzetiségi, nyelvi és faji hovatartozására, hanem ki kell mon­dania azok elidegeníthetetlen jogát az anyanyelv szabad hivatalos használa­tára az áltáluk lakott területen, vala­mint tételesen biztosítania kell a ki­sebbségek számára mindazon egyéni és kollektív jogokat, amelyek nemzeti, etnikai és faji identitásuk és kultúrájuk megőrzése, sót fejlesztése szempont­jából szükségesek és kívánatosak. Tudatában vagyunk, hogy a nem­zeti megbékélés eszméjét célzó nem­zetiségpolitikai programunk sikere az egész közép-európai térségre pozitív kihatású lehet, ellenben kudarca ese­tén a térség valamennyi nemzete, nemzeti kisebbsége kárvallottja lesz e sikertelenségnek. 3 A környezetkímélő szociális pi­acgazdaság Gazdaságpolitikai céljaink egyik leglényegesebbike a hatékony, ver­senyképes, de környezetkímélő szoci­ális piacgazdaság létrejöttének előse­gítése. A jól működő, modern piacgazda­ságok a világ minden táján döntő mér­tékben a magántulajdon intézményén nyugszanak. Egy Hyen gazdaság mozgató ereje, motorja mindenek előtt a magántőke. Országunk piacgazda­ságának kiépítése és üzemeltetése szempontjából mi is ezt a fejlett, világ­szerte bevált modellt tartjuk követendő példának, s belőle minden értékeset és hasznosat átveszünk, természete­sen alkalmazva azokat sajátos helyi viszonyainkra. Ebből törvényszerűen következik, hogy a Magyar Néppárt ösztönözni kívánja a magánvállalko­zást, tehát a befektetésnek, termelés­nek és forgalmazásnak azt a formáját, amely esetén a vállalkozó saját maga viseli a gazdasági kockázatot. A magánvállalkozások hazai va­gyoni bázisának a lakossági megtaka­rítások e célra való részbeni felhasz­nálását tekintjük. Szükségesnek vél­jük azonban e folyamatban a külföldi töke minél nagyobb méretű bevonását is. Szorgalmazzuk a vegyes vállalko­zások létrehozását, főleg az olyano­két, amelyek elősegíthetik integráló­dásunkat a világméretű munkameg­osztási rendszerbe. A modern piacgazdaság megte­remtése mellett a Magyar Néppárt a szociális és etikai, valamint a kör­nyezetvédelmi szempontok messze­menő figyelembevételét is szorgal­mazza. Szociális védőhálók rendsze­rével - állami támogatással, de a ke­resztény erkölcsiség szellemében - küzdeni kíván a társadalom egyes rétegeinek elszegényedése ellen. Egészségtelen, erkölcstelen és ész­szerűden fejlődésnek tartanánk, ha társadalmunk egyes rétegeinek va­­gyonosodása csakis mások elszegé­nyedése árán volna elérhető. Országunk szociális szempontokat is figyelembe vevő piacgazdaságának feltétlenül környezetkímélőnek kell lennie. Pártunk számára ugyanis az emberi élet védelme mellett a környe­zet- és természetvédelem is alapvető fontosságú. A környezetvédelem, ér­telmezésünk szerint, egyben jövőnk, az eljövendő generációk védelmét is jelenti. A gazdaság fejlesztésében ép­pen ezért törekedni kell a minőségi fejlődésre, a kisebb energia- és nyers­anyag-felhasználásra, az ivóvízkész­letek védelmére, valamint a környe­zetvédelmi beruházások pénzügyi kedvezményezésére. 4. A demokrácia A Magyar Néppárt egyik sarkalatos célja, hogy hatékony elösegítője le­gyen a demokratikus jogállamiság megteremtésének. Bár az alapozás ezen a téren már megtörtént, tenniva­ló azonban még akad bőven. Ezzel kapcsolatban valljuk, hogy a jogálla­miság nem csupán jogszabályok kér­dése, hanem elsősorban és minde­nekelőtt a politikai kultúra és az adott társadalom etikai értékrendjének függvénye. Programnyilatkozatunknak a de­mokratikus jogállamiságot taglaló pontja természetszerűleg abból a so­kat hangoztatott, de tájainkon sajnos, oly ritkán méltányolt tételből indul ki, mely szerint a valódi demokrácia egyik legfontosabb próbaköve a nemzetisé­gi-kisebbségi kérdés igazságos és méltányos rendezése. Mi mint nem­zettöredék, nemzeti kisebbség pedig csakis egy valódi demokráciában va­gyunk képesek emberi életet élni, mi­vel a mi egyedüli mentsvárunk: az igazság és igazságosság csakis ilyen feltételek közepette érvényesülhet. A Magyar Néppárt egyaránt küzde­ni kiván mind az egyén politikai sza­badságjogaiért, mind a természetes közösségek, mindenekelőtt a területi, vallási, valamint népi-nemzeti-etnikai közösségek önrendelkezéséért és ön­meghatározási jogaiért. Országunk készülő új alkotmányától joggal elvár­juk, hogy az egy valóban demokrati­kus jogállam alaptörvénye legyen, s mint ilyen, az általános emberi és állampolgári jogokon túlmenően a nemzeti kisebbségek egyéni és kol­lektív jogait is biztosítsa. Természetesen, annak is tudatá­ban vagyunk, hogy a demokrácia ön­magában véve semmiképpen sem le­het politikai programunk és törekvése­ink végcélja; az csupán eszköz, ked­vező feltételeket biztosító kerete lehet minden más politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális, nyelvhasználati, vallási, szociális, környezetvédelmi stb. célkitűzésünknek. Megléte lehető­vé teszi megmaradásunk feltételeinek biztosítását, hiánya azonban rendkívül negatív kihatású lehet, elnyomottakra és elnyomókra egyaránt. Tudnivalók! Tisztelettel felkérjük mindazokat a 18. életévüket betöltött csehszlovákiai magyar sorstársainkat, akik egyetértenek a Magyar Néppárt Szervező Bizottságának Felhívásával, valamint Programnyilatkozatával, hogy az itt közölt támogatólapot kitöltve postán juttassák el a következő címre: Dr. Popély Gyula Óernysevského 39, 851 01 Bratislava K -....................................................................................................................................... ..................................................... MAGYAR NÉPPÁRT Mad'arská Tudóvá strana Egyetértek a Magyar Néppárt programnyilatkozatával, és a politikai pártokról szóló 1990. január 23-án elfogadott törvény 2. paragrafusa 2. bekezdésének a) pontja értelmében kérem e párt hatósági bejegyzését. Súhlasím s programovym vyhlásením Mad'arskej tudovej strany, a v zmysle § 2., odst. 2., písm. a) zákona o politickych stranách zo dna 23. januára 1990. ziadam o jej úradnú registráciu. Név: Menő:........ Szül. szám: Rodnécíslo: Szül. adatok: Dáta narodenia: Lakcím: Adresa:........... Aláírás; Podpis:...........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents