Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-08 / 117. szám
4 1991. július 8. Szabad ÚJSÁG (^Közgazdasági figyelő ^ A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Júliustól: értékpapírpiac A tőkepiac hatékony működésének egyik alappillére a tőzsde. Ez tulajdonképpen nem más, mint értékpapírvásár, amely lehetővé teszi a gyors és bonyodalommentes üzletkötést. Hazánkban jelenleg két tőzsde van alakulóban, éspedig Prágában és Pozsonyban. Bár a kibocsátott értékpapírok mennyisége egyelőre csekély és nem elégséges a tőzsde eredményes működéséhez, a részvényekkel, kötvényekkel és más értékpapírokkal való kereskedelmet feltétlenül ideje elkezdenünk. Ezért a Csehszlovák Állami Bank, más banbokkal együttműködve ideiglenes értékpapírpiacot hoz létre arra az időre, amíg a tőzsdék meg nem kezdik működésüket. A piac idén júliusban indul, s kezdetben kéthetente kerül rá sor; amennyiben viszont az üzletkötések mennyisége megkövetelné, gyakoribb is lehet. Az ideiglenes értékpapírpiac közvetlen résztvevői a bankok és a takarékpénztárak lesznek. Az ő feladatuk lesz az értékpapír eladásának és vásárlásának közvetítése az ügyfeleik felé, aiuK egyaránt lehetnek fizikai és jogi személyek. A piac a kiárusítás elve alapján működik majd, az ún. egységes piaci árfolyamon, amelyet az értékpapírok egyes fajtái iránti kereslet, illetve kínálat határoz meg. Az adásvétel tárgyai csehszlovák jogi személyek által kibocsátott értékpapírok lesznek, amelyek csehszlovák koronára szólnak, és az értékpapírok nemzetközi ISIN-kódjával vannak azonosítva. Az ideiglenes piacon való részvételüket a piaci bizottság engedélyezi, amelynek tagjai a már említett bankok képviselői. A Szlovák Mezőgazdasági Bank szintén bekapcsolódik a piac munkájába, és egész sor színvonalas szolgáltatást kínál ügyfeleinek. Nemcsak közvetíteni fogja az értékpapírok adásvételét, hanem tanácsokkal is szolgál arra nézve, milyenekbe a legérdemesebb befektetni vagy ellenkezőleg, melyektől tanácsos minél előbb megszabadulni. Mit kell tennie annak, aki a bankunkon keresztül részt kíván venni ezen a piacon? Elsősorban is kapcsolatba kell lépnie bármelyik fióküzemünkkel, ahol minden szükséges tájékoztatást megkap. Ha vásárolni akar, letétbe helyezi a bankban az erre szánt összeget, ha pedig eladni szeretne, az értékpapírt helyezi letétbe. Szerződést köt a bank dolgozóival, amely tartalmazza a vásárlásra vagy az eladásra szóló utasítást, valamint az ügyfél által szabott feltételeket. Az üzlet lebonyolítása után a bank elhelyezi az ügyfél számláján a pénzt vagy az értékpapírt, esetleg kézbesíti a címére, a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően. Bankunk segíteni szeretné az újonnan alakult részvénytársaságokat azáltal, hogy vállalja az általuk kibocsátott értékpapírok piaci forgalmazását is. Ezzel a közreműködéssel az említett társaságok a tőzsdék beindulása után is számolhatnak. A felsoroltakon kívül további szolgáltatások bevezetését is tervezzük ügyfeleink számára az értékpapír-kereskedelem területén; ezekről időben tájékoztatást nyújtunk. Ivan Varga Szerkeszti: Pavel Vaéek Az infláció mértéke az EK-ban Mezőgazdasági körkép Merre tart a fejlett világ? A közös Piac tagországainak mezőgazdasági irányítása, a farmer-paraszt érdekképviseletek, a mezőgazdasági bankok, de maguk a termelők is készülnek 1992-re, amikor is a Közös Piac szorosabbá válik. Az évszázad végére pedig olyan szerkezeti változást kívánnak végrehajtani az agrárágazatban, amely - egy pénzügyileg megerősített élelmiszerkereskedelemmel és a koncentrálódó élelmiszeriparral összegangoltan - a tagországok között és a világpiacon is versenyképessé teszi a mezőgazdaságot. Hasznos lehet néhány közös piaci tagország és az USA ilyen irányú elképzelését, szándékát megismerni. Az elmúlt esztendőben 5,7 százalékos volt az infláció átlagos üteme az Európai Közösség 12 tagállamában. Novemberben és decemberben az áremelkedés üteme lelassult, csak 0,1 százalékos volt - elsősorban a kőolajtermékek árának csökkenése miatt. Míg szeptemberben az infláció A csehszlovák kormány nemzetközi repülőtér kialakítását fontolgatja a Prága közelében levő milovicei szovjet támaszpont helyén. A terv megvalósítása azt jelentené, hogy az ország hadiiparából mintegy 5 ezer dolgozót tudnának polgári célú területen foglalkoztatni. A Cseh Köztársaság kormánya viszont a Prága-Ruzyné repülőtér bővítését látná szívesebben, mivel ez szerinte olcsóbb lenne mint a milovicei projekt, amely egy Práegész évre kivetített üteme még 6,1 százalék volt, az év végére csökkent. így összeségében 1989-hez képest (5,3 százalék) alig változott az árnövekedés ritmusa. A közösség hat tagállamában az infláció üteme tavaly elmaradt az 1989. évitől. (Mm) méter hosszú gyorsforgalmú út megépítését is szükségessé tenné. Csehszlovák sajtóforrások szerint a milovicei beruházás mintegy 3-5 milliárd dollárba kerülne. Elképzelhető, hogy a szövetségi kormány, amely a hadiipar polgári termelésre történő átállítását tűzte ki célul, a nagyobb költség ellenére is a milovicei projekt mellett dönt. (AP-DJ) Franciaország: Gazdátlan birtokok Franciaországban jelenleg mintegy 10,2 millió mezőgazdasági termelőt tartanak számon, de ebből csak mintegy 700-750 ezer farmerparaszt a főfoglalkozású. Ebben az évtizedben 500 ezer farmer éri el a 65. életévet (ez a nyugdíjkorhatár), és közülük 200-300 ezer birtok tulajdonosának nincs várható utóda. A gazdaságok átlagnagysága 1985-ben 29,2 hektár, a mezőgazdasági részaránya GDP- ben 3,7 százalék. Az összes foglalkoztatottból a mezőgazdasági aktiv keresők aránya 6,7 százalék volt 1987-ben. Henry Nallet mezőgazdasági miniszter egy új agrárpolitikát kiván megvalósítani, hogy a francia mezőgazdaság a jövőben meg tudjon felelni a várható versenykihívásnak. A főfoglalkozású francia farmerek száma a század végére várhatóan felére, illetve egyharmadára csökken. A Nallet-reform részeként olyan intézkedéseket hoznak, amelyek növelik a parasztok, farmerek versenyképességét, például új közgazdasági szabályozással. A szociálpolitikában is azonos feltételeket alakítanak ki az egész gazdaságban (új nyugdíjtörvény, új csődtörvény). Új adórenszert kívánnak megvalósítani és az egyes növénykre kivetett adókat (gabona, olajnövények, cukorrépa) el kívánják törölni. Ugyanakkor a nyugdijakhoz szükséges fedezetet adó útján akarják beszedni. A gazdaságok nagyságát, méretét megszabó törvényeket enyhíteni kívánják. Az egyes gazdaságok méretének felső határa már ma is 120 hektár, de egyes körzetekben ezt tovább kívánják növelni. A mezőgazdasági termékek értékesítése jelenleg 40 százalékban a szövetkezetek kezében van. Ezeket nagyobb pénzügyi lehetőségekhez kívánják juttatni, elő akarják segíteni a részmunkaidős mezőgazdasági termelők hitelezését és szociális segítségét. Az elnéptelenedő körzetekben (már több száz falu kiürült) kevesebb, de nagyobb méretű gazdaságokat hoznak létre, és extenzív, kevés munkaerőt kívánó állattenyésztéssel - húsmarha- és juhtartással- hasznosítják e területeket. A Nallet-terv tehát szeretné megállapítani a földtől való menekülést, az elhagyott termőföldek tönkremenetelét és elsivatagosodását úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség, valamint Franciaország együttes támogatásával új falusi szerkezetet kíván létrehozni. Belgium: itt is kulcsszó a piac Belgiumban 1985-ben 70 ezer önálló, csak a mezőgazdaságból élő farmer gazdálkodott, és egy átlagos gazdaság nagysága 16,7 hektár volt. Az összes foglalkoztatottból a mezőgazdasági keresők aránya 2,5 százalék, és a mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása 2,5 százalék volt. AZ EGK új agrárpolitikája, amely már nagyobb felelősséget érez a mezőgazdasági termékek világpiacának alakulásáért (gabona-, olajnövény- és tejárintézkedések, a parlagterületek programja), lényegében a GATT uruguayi - eddig ugyan eredménytelen- fordulójának némileg pozitív hatását is mutatja. A Belga Agrárgazdasági Intézet előrejelzése szerint 2000-re 46—47 ezerre csökken a farmok száma és az átlagos farmnagyság 25-30 hektár lesz. A korábbi agrárpolitika tehát itt nem folytatható, nagyobb teret kell adni a piac működésének. Nagyobb felelősséget kell érezni a környezetvédelmi problémák miatt, és fel kell készülni az új - elsősorban a bitechnológia által elért eredményeken alapuló - termelési módszerek bevezetésére, amelyek jelentős beruházásokat igényelnek. Dánia: Hatvanöt százalék - kamatra A dán mezőgazdaságban ma mintegy 80 ezer önálló farmerparaszt gazdaság működik. Egy dán parasztgazdaság átlagos területe 1985-ben 31 hektár volt. A mezőgazdasági aktív keresők aránya 1987-ben 5,7 százalék és a GDP-hez (bruttó hazai termék) való mezőgazdasági hozzájárulás 5 százalék. Az Európai Gazdasági Közösség utóbbi években folytatott árpolitikája jövedelemcsökkenést okozott, és még a leghatékonyabb, legjobb földeken gazdálkodó dán farmerek helyzetét is megnehezítette. (A Közös Piac és ezen belül a dán mezőgazdasági termelői árszínvonal csaknem kétszerese az úgynevezett mezőgazdasági világpiaci árszínvonalnak.) Bár Dánia a világ tizedik legnagyobb mezőgazdasági élelmiszer-ipari exportőre, mégis a dán mezőgazdaság az egyik legeladósodottabb a világon. A dán parasztok nettó jövedelmük 65 százalékát kénytelenek évente kamatfizetésre fordítani. A Dán Mezőgazdasági Tanács (a dán farmerek érdekvédelmi szövetsége) úgy véli, hogy a századfordulóra mindössze 30 ezer farmer marad az országban. Ezek egyharmada sertéstenyésztéssel, egyharmada tejtermeléssel, egyharmada pedig szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik majd. A túlélők várhatóan a jó pénzügyi helyzetben lévő farmerek közül kerülnek ki. A dán kormány 1989 májusában eltörölte azt az immár több évtizedes előírást, amely szerint egy személy tulajdonában legfeljebb egy farm lehet. Kísérleti jelleggel vállalatok is vásárolhatnak farmokat. Mindez annak a jele, hogy a dán mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdődik, és a családi farmok időszaka lassan lezárul. Németország: Csökkenő farmjövedelmek A technikai-technológiai haladás különböző hatásai együttesen oda vezettek, hogy 1950 óta a német mezőgazdaság kibocsátását háromszorosára növelte. Az árak és a költségek közötti növekedő különbség egyre inkább racionalizálásra ösztönözte a német mezőgazdaságot. A mezőgazdasági birtokok száma 1950 és 1989 között az NSZK-ban 1,6 millióról 670 ezerre esett vissza, miközben ugyanezen idő alatt a birtokok átlagos nagysága 8 hektárról 18 hektárra nőtt. Ennek ellenére egyre több farmer mondhatja el, hogy jövedelmének szintje elmarad a más szektorokban szerezhető jövedelmektől. Ez megmutatkozik a beruházások egyértelmű és folyamatos csökkenésében. A kedvezőtlen jövedelempozíció gyengíti a gazdaságok pénzügyi stabilitását és ezzel a jövőbeni megélhetés biztonságát. Kérdéses ezért, hogy a farmszerkezet átalakításának késedelme és a csökkenő beruházások miatt versenyképes tud-e maradni a német mezőgazdaság? A mezőgazdasági technológia fejlesztésében több ipari ország (USA, Hollandia, de az Európai Közösség is) már jóval messzebb tart, mint Németország. Kulcskérdés tehát, hogy a jó erőben lévő, teljes munkaidőben működő farmok képesek lesznek-e tevékenységük megtartására, és a kisfarmerek által birtokolt gazdaságok folytathatják-e működésüket a kiegészítő jövedelmet adó különböző tevékenységekkel. Az új technológiák nagy lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaságnak, de emellett további jelentős regionális differenciálás várható, és folytatódik a birtokok koncentrációja a jobb termőképességű körzetekben. USA: Döntés előtt Az amerikai mezőgazdaság struktúrája az utóbbi években jelentősen átalakult. A hagyományos farmerek mellett új típusú gazdálkodók jelentek meg a színen, akik az elkövetkező években döntő hatással lehetnek a termelésre. A farmerek száma 1989- ben több mint 2,1 millió volt, a farmok átlagterülete pedig 185 hektár. A mezőgazdasági keresők aránya mintegy 2 százalék, és ugyancsak 2 százalékra tehető a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása. A hagyományos farmerek száma mintegy 800 ezer fő és ezek 40-200 ezer dollár éves bruttó jövedelemmel rendelkeznek. A farmok méretét nem hektárban, hanem az éves árbevételben mérik. Ezért a csak gabonafélék termelésével foglalkozó farmoknál már 500 hektár kell a 200 ezer dolláros árbevételhez. Számuk 2000-re várhatóan 75 százalékkal - 200 ezerre - csökken. A többiek (600 ezer farmer) részmunkaidőben foglalkoznak a mezőgazdasággal, vagy teljesen elhagyják az agrárterületet. Az óriásfarmok tulajdonságai 2000-re évi 500 ezer dollárnál magasabb árbevétellel rendelkeznek, és számuk a jelenlegi 28 ezerről várhatón 50 ezerre nő.' Ezek a gazdálkodók fogják előállítani az amerikai mezőgazdasági termelés 85 százalékát. A hobbifarmerek száma mintegy 1,4 millióra tehető. Ők a mezőgazdasággal csak részmunkaidőben, főleg kedvtelésből foglalkoznak. Céljuk rossz években minimális veszteség, jó években szerény nyereség elérése. Egyre több farmer keres olyan kiegészítő tevékenységet, melléküzemági vagy szolgáltatási lehetőségeket, amellyel növelheti jövedelmét, miközben farmját is megtarthatja. Nem lehet elhallgatni, hogy a felvázolt fejlődés mellett az USA mezőgazdaságában egy másik irányzat is jelen van, és egyre nagyobb tért hódít. Ez az ún. LISA-program, amely csökkentett forrásigényű és hosszabb távon is környezetkárosodás nélkül fenntartható gazdálkodást jelent. Az elgondolás lényegé, hogy a biogazdálkodással ellentétben nem szükséges teljesen megszabadulni a vegyszerektől, de a költségcsökkentés miatt is a lehető legtakarékosabban kell bánni velük. Ugyanez vonatkozik a gépi vonóerőre és a többi külső forrásra is. A többnyire családi gazdaságokban rendelkezésre álló belső munkaerőt viszont igyekeznek jobban igénybe venni. A cél az, hogy sokáig legyen folytatható az agrártermelés talajpusztulás és egyéb környezetkárosodás nélkül, valamivel jobb gazdasági eremdény mellett. A koncepció egyes elemeit már törvényjavaslatba foglalta a washingtoni Mezőgazdasági Minisztérium és 70 millió dollárt irányzott elő a program megvalósítására, de a kongresszus évről évre csak vonakodva hagyja jóvá az évente felhasználható keretet. Mintegy 20 egyetem kapcsolódott be a program kidolgozásába. Hívei azt mondják, hogy a mezőgazdaság az USA-ban egyre inkább monokultúrássá vált, koncentrált állatállománnyal, hatalmas földterülettel. A ma meglévő farmokon már nem található meg a korábbi sokoldalúság (növénytermesztés és állattenyésztés együtt), amely elősegítette a gazdasági stabilitást, és adta a természetes trágyát. Az állattenyésztés koncentrálása hatalmas takarmánymennyiségek mozgatását igényli, ugyanakkor óriási hulladékelhelyezési gondokat okoz, ahelyett, hogy az értékes trágyát hasznosítani lehetne. A programnak mind a mezőgazdaságon belül, mind pedig a háttériparban sok ellenzője van. Kérdés, hogy az amerikai kongresszus, amelynek idén kell elfogadnia az új, 5 évre szóló mezőgazdasági törvényt, vajon a két nézet közül melyik álláspontot helyezi előnybe, illetve a két álláspont között milyen kompromisszumot fogad el. (Mm) Támaszpontból nemzetközi repülőteret? Ruzyné vagy Milovice gát Milovicével összekötő 40 kilo-
