Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-08 / 117. szám

4 1991. július 8. Szabad ÚJSÁG (^Közgazdasági figyelő ^ A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Júliustól: értékpapírpiac A tőkepiac hatékony működésének egyik alappillére a tőzsde. Ez tulajdonképpen nem más, mint értékpapírvásár, amely lehe­tővé teszi a gyors és bonyodalommentes üzletkötést. Hazánkban jelenleg két tőzsde van alakulóban, éspedig Prá­gában és Pozsonyban. Bár a kibocsátott értékpapírok mennyi­sége egyelőre csekély és nem elégséges a tőzsde eredményes működéséhez, a részvényekkel, kötvényekkel és más értékpapí­rokkal való kereskedelmet feltétlenül ideje elkezdenünk. Ezért a Csehszlovák Állami Bank, más banbokkal együttműködve ideiglenes értékpapírpiacot hoz létre arra az időre, amíg a tőzs­dék meg nem kezdik működésüket. A piac idén júliusban indul, s kezdetben kéthetente kerül rá sor; amennyiben viszont az üzletkötések mennyisége megkövetelné, gyakoribb is lehet. Az ideiglenes értékpapírpiac közvetlen résztvevői a bankok és a takarékpénztárak lesznek. Az ő feladatuk lesz az értékpapír eladásának és vásárlásának közvetítése az ügyfeleik felé, aiuK egyaránt lehetnek fizikai és jogi személyek. A piac a kiárusítás elve alapján működik majd, az ún. egységes piaci árfolyamon, amelyet az értékpapírok egyes fajtái iránti kereslet, illetve kínálat határoz meg. Az adásvétel tárgyai csehszlovák jogi személyek által kibocsátott értékpapírok lesznek, amelyek csehszlovák koronára szólnak, és az értékpapírok nemzetközi ISIN-kódjával vannak azonosítva. Az ideiglenes piacon való részvételüket a piaci bizottság engedélyezi, amelynek tagjai a már említett bankok képviselői. A Szlovák Mezőgazdasági Bank szintén bekapcsolódik a piac munkájába, és egész sor színvonalas szolgáltatást kínál ügyfe­leinek. Nemcsak közvetíteni fogja az értékpapírok adásvételét, hanem tanácsokkal is szolgál arra nézve, milyenekbe a legérde­mesebb befektetni vagy ellenkezőleg, melyektől tanácsos minél előbb megszabadulni. Mit kell tennie annak, aki a bankunkon keresztül részt kíván venni ezen a piacon? Elsősorban is kapcsolatba kell lépnie bármelyik fióküzemünkkel, ahol minden szükséges tájékoztatást megkap. Ha vásárolni akar, letétbe helyezi a bankban az erre szánt összeget, ha pedig eladni szeretne, az értékpapírt helyezi letétbe. Szerződést köt a bank dolgozóival, amely tartalmazza a vásárlásra vagy az eladásra szóló utasítást, valamint az ügyfél által szabott feltételeket. Az üzlet lebonyolítása után a bank elhelyezi az ügyfél számláján a pénzt vagy az értékpapírt, esetleg kézbesíti a címére, a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően. Bankunk segíteni szeretné az újonnan alakult részvénytársa­ságokat azáltal, hogy vállalja az általuk kibocsátott értékpapírok piaci forgalmazását is. Ezzel a közreműködéssel az említett társaságok a tőzsdék beindulása után is számolhatnak. A felsoroltakon kívül további szolgáltatások bevezetését is tervezzük ügyfeleink számára az értékpapír-kereskedelem terü­letén; ezekről időben tájékoztatást nyújtunk. Ivan Varga Szerkeszti: Pavel Vaéek Az infláció mértéke az EK-ban Mezőgazdasági körkép Merre tart a fejlett világ? A közös Piac tagországainak mezőgazdasági irányítása, a far­mer-paraszt érdekképviseletek, a mezőgazdasági bankok, de maguk a termelők is készülnek 1992-re, amikor is a Közös Piac szorosabbá válik. Az évszázad végére pedig olyan szerkezeti változást kívánnak végrehajtani az agrárágazatban, amely - egy pénzügyileg megerősített élelmiszerkereskedelemmel és a kon­centrálódó élelmiszeriparral összegangoltan - a tagországok között és a világpiacon is versenyképessé teszi a mezőgazda­ságot. Hasznos lehet néhány közös piaci tagország és az USA ilyen irányú elképzelését, szándékát megismerni. Az elmúlt esztendőben 5,7 szá­zalékos volt az infláció átlagos üteme az Európai Közösség 12 tagállamában. Novemberben és decemberben az áremelkedés üteme lelassult, csak 0,1 százalé­kos volt - elsősorban a kőolajter­mékek árának csökkenése miatt. Míg szeptemberben az infláció A csehszlovák kormány nem­zetközi repülőtér kialakítását fon­tolgatja a Prága közelében levő milovicei szovjet támaszpont he­lyén. A terv megvalósítása azt jelentené, hogy az ország hadi­iparából mintegy 5 ezer dolgozót tudnának polgári célú területen foglalkoztatni. A Cseh Köztársaság kormánya viszont a Prága-Ruzyné repülőtér bővítését látná szívesebben, mi­vel ez szerinte olcsóbb lenne mint a milovicei projekt, amely egy Prá­egész évre kivetített üteme még 6,1 százalék volt, az év végére csökkent. így összeségében 1989-hez képest (5,3 százalék) alig változott az árnövekedés rit­musa. A közösség hat tagállamá­ban az infláció üteme tavaly elma­radt az 1989. évitől. (Mm) méter hosszú gyorsforgalmú út megépítését is szükségessé ten­né. Csehszlovák sajtóforrások szerint a milovicei beruházás mintegy 3-5 milliárd dollárba ke­rülne. Elképzelhető, hogy a szövetsé­gi kormány, amely a hadiipar pol­gári termelésre történő átállítását tűzte ki célul, a nagyobb költség ellenére is a milovicei projekt mel­lett dönt. (AP-DJ) Franciaország: Gazdátlan birtokok Franciaországban jelenleg mintegy 10,2 millió mezőgazdasági termelőt tartanak számon, de ebből csak mint­egy 700-750 ezer farmerparaszt a fő­foglalkozású. Ebben az évtizedben 500 ezer farmer éri el a 65. életévet (ez a nyugdíjkorhatár), és közülük 200-300 ezer birtok tulajdonosának nincs várható utóda. A gazdaságok átlagnagysága 1985-ben 29,2 hektár, a mezőgazdasági részaránya GDP- ben 3,7 százalék. Az összes foglal­koztatottból a mezőgazdasági aktiv keresők aránya 6,7 százalék volt 1987-ben. Henry Nallet mezőgazdasági mi­niszter egy új agrárpolitikát kiván meg­valósítani, hogy a francia mezőgazda­ság a jövőben meg tudjon felelni a vár­ható versenykihívásnak. A főfoglalko­zású francia farmerek száma a század végére várhatóan felére, illetve egyharmadára csökken. A Nallet-reform részeként olyan in­tézkedéseket hoznak, amelyek növe­lik a parasztok, farmerek versenyké­pességét, például új közgazdasági szabályozással. A szociálpolitikában is azonos feltételeket alakítanak ki az egész gazdaságban (új nyugdíjtör­vény, új csődtörvény). Új adórenszert kívánnak megvalósítani és az egyes növénykre kivetett adókat (gabona, olajnövények, cukorrépa) el kívánják törölni. Ugyanakkor a nyugdijakhoz szükséges fedezetet adó útján akarják beszedni. A gazdaságok nagyságát, méretét megszabó törvényeket enyhíteni kí­vánják. Az egyes gazdaságok méreté­nek felső határa már ma is 120 hektár, de egyes körzetekben ezt tovább kí­vánják növelni. A mezőgazdasági ter­mékek értékesítése jelenleg 40 száza­lékban a szövetkezetek kezében van. Ezeket nagyobb pénzügyi lehetősé­gekhez kívánják juttatni, elő akarják segíteni a részmunkaidős mezőgaz­dasági termelők hitelezését és szociá­lis segítségét. Az elnéptelenedő kör­zetekben (már több száz falu kiürült) kevesebb, de nagyobb méretű gazda­ságokat hoznak létre, és extenzív, kevés munkaerőt kívánó állattenyész­téssel - húsmarha- és juhtartással- hasznosítják e területeket. A Nallet-terv tehát szeretné megál­lapítani a földtől való menekülést, az elhagyott termőföldek tönkremenete­lét és elsivatagosodását úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség, vala­mint Franciaország együttes támoga­tásával új falusi szerkezetet kíván lét­rehozni. Belgium: itt is kulcsszó a piac Belgiumban 1985-ben 70 ezer önál­ló, csak a mezőgazdaságból élő far­mer gazdálkodott, és egy átlagos gaz­daság nagysága 16,7 hektár volt. Az összes foglalkoztatottból a mezőgaz­dasági keresők aránya 2,5 százalék, és a mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása 2,5 százalék volt. AZ EGK új agrárpolitikája, amely már nagyobb felelősséget érez a me­zőgazdasági termékek világpiacának alakulásáért (gabona-, olajnövény- és tejárintézkedések, a parlagterületek programja), lényegében a GATT uru­guayi - eddig ugyan eredménytelen- fordulójának némileg pozitív hatását is mutatja. A Belga Agrárgazdasági Intézet elő­rejelzése szerint 2000-re 46—47 ezer­re csökken a farmok száma és az átlagos farmnagyság 25-30 hektár lesz. A korábbi agrárpolitika tehát itt nem folytatható, nagyobb teret kell adni a piac működésének. Nagyobb felelősséget kell érezni a környezetvé­delmi problémák miatt, és fel kell ké­szülni az új - elsősorban a bitechnoló­gia által elért eredményeken alapuló - termelési módszerek bevezetésére, amelyek jelentős beruházásokat igé­nyelnek. Dánia: Hatvanöt százalék - kamatra A dán mezőgazdaságban ma mint­egy 80 ezer önálló farmerparaszt gaz­daság működik. Egy dán parasztgaz­daság átlagos területe 1985-ben 31 hektár volt. A mezőgazdasági aktív keresők aránya 1987-ben 5,7 száza­lék és a GDP-hez (bruttó hazai ter­mék) való mezőgazdasági hozzájáru­lás 5 százalék. Az Európai Gazdasági Közösség utóbbi években folytatott ár­politikája jövedelemcsökkenést oko­zott, és még a leghatékonyabb, leg­jobb földeken gazdálkodó dán farme­rek helyzetét is megnehezítette. (A Közös Piac és ezen belül a dán mező­­gazdasági termelői árszínvonal csak­nem kétszerese az úgynevezett me­zőgazdasági világpiaci árszínvo­nalnak.) Bár Dánia a világ tizedik legna­gyobb mezőgazdasági élelmiszer-ipa­ri exportőre, mégis a dán mezőgazda­ság az egyik legeladósodottabb a vilá­gon. A dán parasztok nettó jövedel­mük 65 százalékát kénytelenek éven­te kamatfizetésre fordítani. A Dán Mezőgazdasági Tanács (a dán farmerek érdekvédelmi szövetsé­ge) úgy véli, hogy a századfordulóra mindössze 30 ezer farmer marad az országban. Ezek egyharmada sertés­tenyésztéssel, egyharmada tejterme­léssel, egyharmada pedig szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik majd. A túlélők várhatóan a jó pénz­ügyi helyzetben lévő farmerek közül kerülnek ki. A dán kormány 1989 má­jusában eltörölte azt az immár több évtizedes előírást, amely szerint egy személy tulajdonában legfeljebb egy farm lehet. Kísérleti jelleggel vállalatok is vásárolhatnak farmokat. Mindez an­nak a jele, hogy a dán mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdődik, és a családi farmok időszaka lassan le­zárul. Németország: Csökkenő farmjövedelmek A technikai-technológiai haladás különböző hatásai együttesen oda ve­zettek, hogy 1950 óta a német mező­­gazdaság kibocsátását háromszoro­sára növelte. Az árak és a költségek közötti növekedő különbség egyre in­kább racionalizálásra ösztönözte a né­met mezőgazdaságot. A mezőgazda­­sági birtokok száma 1950 és 1989 között az NSZK-ban 1,6 millióról 670 ezerre esett vissza, miközben ugyan­ezen idő alatt a birtokok átlagos nagysága 8 hektárról 18 hektárra nőtt. Ennek ellenére egyre több farmer mondhatja el, hogy jövedelmének szintje elmarad a más szektorokban szerezhető jövedelmektől. Ez megmu­tatkozik a beruházások egyértelmű és folyamatos csökkenésében. A kedvezőtlen jövedelempozíció gyengíti a gazdaságok pénzügyi stabi­litását és ezzel a jövőbeni megélhetés biztonságát. Kérdéses ezért, hogy a farmszerkezet átalakításának kése­delme és a csökkenő beruházások miatt versenyképes tud-e maradni a német mezőgazdaság? A mezőgaz­dasági technológia fejlesztésében több ipari ország (USA, Hollandia, de az Európai Közösség is) már jóval messzebb tart, mint Németország. Kulcskérdés tehát, hogy a jó erőben lévő, teljes munkaidőben működő far­mok képesek lesznek-e tevékenysé­gük megtartására, és a kisfarmerek által birtokolt gazdaságok folytathat­­ják-e működésüket a kiegészítő jöve­delmet adó különböző tevékenysé­gekkel. Az új technológiák nagy lehe­tőségeket kínálnak a mezőgazdaság­nak, de emellett további jelentős regio­nális differenciálás várható, és folyta­tódik a birtokok koncentrációja a jobb termőképességű körzetekben. USA: Döntés előtt Az amerikai mezőgazdaság struktú­rája az utóbbi években jelentősen át­alakult. A hagyományos farmerek mel­lett új típusú gazdálkodók jelentek meg a színen, akik az elkövetkező években döntő hatással lehetnek a termelésre. A farmerek száma 1989- ben több mint 2,1 millió volt, a farmok átlagterülete pedig 185 hektár. A me­zőgazdasági keresők aránya mintegy 2 százalék, és ugyancsak 2 százalék­ra tehető a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása. A hagyományos farmerek száma mintegy 800 ezer fő és ezek 40-200 ezer dollár éves bruttó jövedelemmel rendelkeznek. A farmok méretét nem hektárban, hanem az éves árbevétel­ben mérik. Ezért a csak gabonafélék termelésével foglalkozó farmoknál már 500 hektár kell a 200 ezer dollá­ros árbevételhez. Számuk 2000-re várhatóan 75 százalékkal - 200 ezer­re - csökken. A többiek (600 ezer farmer) részmunkaidőben foglalkoz­nak a mezőgazdasággal, vagy telje­sen elhagyják az agrárterületet. Az óriásfarmok tulajdonságai 2000-re évi 500 ezer dollárnál magasabb árbevé­tellel rendelkeznek, és számuk a je­lenlegi 28 ezerről várhatón 50 ezerre nő.' Ezek a gazdálkodók fogják előállí­tani az amerikai mezőgazdasági ter­melés 85 százalékát. A hobbifarmerek száma mintegy 1,4 millióra tehető. Ők a mezőgazdaság­gal csak részmunkaidőben, főleg kedvtelésből foglalkoznak. Céljuk rossz években minimális veszteség, jó években szerény nyereség elérése. Egyre több farmer keres olyan kiegé­szítő tevékenységet, melléküzemági vagy szolgáltatási lehetőségeket, amellyel növelheti jövedelmét, miköz­ben farmját is megtarthatja. Nem lehet elhallgatni, hogy a felvá­zolt fejlődés mellett az USA mezőgaz­daságában egy másik irányzat is jelen van, és egyre nagyobb tért hódít. Ez az ún. LISA-program, amely csökken­tett forrásigényű és hosszabb távon is környezetkárosodás nélkül fenntartha­tó gazdálkodást jelent. Az elgondolás lényegé, hogy a biogazdálkodással ellentétben nem szükséges teljesen megszabadulni a vegyszerektől, de a költségcsökkentés miatt is a lehető legtakarékosabban kell bánni velük. Ugyanez vonatkozik a gépi vonóerőre és a többi külső forrásra is. A többnyire családi gazdaságokban rendelkezésre álló belső munkaerőt viszont igyekeznek jobban igénybe venni. A cél az, hogy sokáig legyen folytatható az agrártermelés talajpusz­tulás és egyéb környezetkárosodás nélkül, valamivel jobb gazdasági eremdény mellett. A koncepció egyes elemeit már tör­vényjavaslatba foglalta a washingtoni Mezőgazdasági Minisztérium és 70 millió dollárt irányzott elő a program megvalósítására, de a kongresszus évről évre csak vonakodva hagyja jó­vá az évente felhasználható keretet. Mintegy 20 egyetem kapcsolódott be a program kidolgozásába. Hívei azt mondják, hogy a mezőgazdaság az USA-ban egyre inkább monokultúrás­sá vált, koncentrált állatállománnyal, hatalmas földterülettel. A ma meglévő farmokon már nem található meg a ko­rábbi sokoldalúság (növénytermesz­tés és állattenyésztés együtt), amely elősegítette a gazdasági stabilitást, és adta a természetes trágyát. Az állatte­nyésztés koncentrálása hatalmas ta­karmánymennyiségek mozgatását igényli, ugyanakkor óriási hulladékel­helyezési gondokat okoz, ahelyett, hogy az értékes trágyát hasznosítani lehetne. A programnak mind a mezőgazda­ságon belül, mind pedig a háttéripar­ban sok ellenzője van. Kérdés, hogy az amerikai kongresszus, amelynek idén kell elfogadnia az új, 5 évre szóló mezőgazdasági törvényt, vajon a két nézet közül melyik álláspontot helyezi előnybe, illetve a két álláspont között milyen kompromisszumot fogad el. (Mm) Támaszpontból nemzetközi repülőteret? Ruzyné vagy Milovice gát Milovicével összekötő 40 kilo-

Next

/
Thumbnails
Contents