Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-01 / 112. szám
1991. július 1. [( ÚJSÁG )l 5 Gyermekeink, unokáink látni fogják? Tetőkertek nálunk A tetőkertek spontán keletkeztek hajdan a nádtetős házakon, amikor évtizedek alatt ugyan, de beborította a tetőket a moha, közötte tanyát vert a többi, szélsőséges viszonyokat tűrő növény. Ezeknek a házaknak nemcsak hő- és vízszigetelést, hanem tűzvédelmet is biztosított a „mohafedél“. A mesterségesen kialakított tetőkertek tulajdonképpen a lapostetős építészeti megoldásokkal egyidősek. Nálunk már az első Csehszlovák Köztársaság idején létesítettek tetőkerteket. Prágában, munkát végez. A tetőkertek egyik legavatottabb tervezője ma Szlovákiában Janis Jozef kertészmérnök, a bajmóci Gyümölcskutató Intézet munkatársa, aki hozzáértő építészek segítségével már néhány szép, célszerű és úgyszólván tökéletesen kivitelezett tetőkertet sorolhat életművébe (Holiő- a MOVIS épülete, Nemsová- szövetkezeti adminisztratív épület). A tetőkertek kihasználásuk, fenntartásuk szempontjából lehetnek intenzívek és extenzívek. Az intenzív tetőkertek talajrétege vastagabb, többféle növény díszí-Tetökert a holicsi MOVIS épületén Brünnben és Zlínben. Neves építészek tervezték és sikeresen kivitelezték a komoly műszaki felkészültséget igénylő objektumokat - Wiesner. A., Podzemny R. építészek és Karfík professzor. A „szocializmus építéséből“ ezek a szemet gyönyörködtető, közérzetjavító elemek kimaradtak. Oka? A rohammunkában épített, szabványokat sorra megszegő, feleslegesen drága, tetőkert nélkül is beázó háztetők építésének idejében a „burzsoá csökevényeknek“ bélyegzett tetökerteknek még a gondolata is eretnek volt. A hetvenes évek elején kezdtek újra tetőkerteket létesíteni. Ennek eredménye Prágában a Chemapol, a PZO Koospol és a Panorama szálloda, Karlovy Varyban a Thermal szálloda és Kromérízben a Sempra üzletközpont tetején látható. A nyolcvanas évek végére már felnőtt egy olyan szakembergárda, amely saját, külföldi és egyéb tapasztalatok alapján komoly ti, amelyeket öntözni kell. Ezek a kertek pihenő- és sétálófelületként is szolgálhatnak. Az extenzív tetőkertek esetében a talajréteg vékonyabb, öntözés nincsen, tehát jóval szívósabb, ellenállóbb s talán nem anynyira attraktív növényzettel kell betelepíteni. A jó tetőkert alapja a felület tökéletes szigetelése, az épület statikájának figyelembevétele, a megfelelő vízelvezető réteg, a lehető legkönnyebb, de tápdús talajkeverék és az ideális növénytársítás. Ha valaki tetőkertet szeretne, legjobb, ha felveszi a kapcsolatot egy hozzáértő szakemberrel, kikéri tanácsait, esetleg meg is tervezteti a tetőkertet. Amatőr módon nem érdemes belefogni építésébe, mert tökéletlen szigeteléssel, nem megfelelő növényfajok telepítésével nemcsak a kívánt hatás nem érhető el, hanem az épület megrongálásának a veszélye is fennáll. SZAMÁK ESZTER Beszélgetés Nagy Ferenc tárcanélküli miniszterrel, a magyarországi Független Kisgazdapárt társelnökével • Miniszter úr, erdélyi útja, no meg korábbi tájékozódása alapján ismeri a romániai Kisgazdapártot, a magyarországi Független Kisgazdapártnak pedig társelnöke. Lát-e rokonvonásokat a két párt törekvései között?- Feltétlenül, céljaink azonosak. A mi magyarországi pártunk kb. 70 000 tagot számlál, tehát hivatalosan a legnépesebb párt. örömmel hallottam, hogy az erdélyi Kisgazdapárt is tevékeny tényezője az RMDSZ-nek, amely egy gyűjtőpont, a magyarság képviseleti, érdekvédelmi szerve. Ugyanakkor, természetesen küúgy szoktam megfogalmazni odahaza, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. • Igaza lehet, ám a falusi emberek, legalábbis nálunk nagyon türelmetlenek, azonnali változásokat várnak.- Megértem elégedetlenségüket. E tekintetben azonos a helyzet mindkét országban. Negyven évig arra vártak, hogy vége legyen a diktatúrának, s most amikor vége lett, késnek a változások. Azt hitték az emberek, hogy rögtön megváltozik minden. Hát itt a nagy tévedés. Ha 1995-re Magyarországon végbemegy a részleges konszolidáció, nagyon boldog leszek. És még mindig túlzottan optimistának tűnhetek, hisz a német kancellár szerint legalább öt év kell a két Németország közti s géptársulásba tömörülve dolgoznak egymásnak. A társulás, szövetkezés szó ne ijesszen el senkit, ez nem kollektív vállalkozás, hanem egyéni tulajdonon alapuló gazdálkodási forma, ahol a egyéni érdek dominál, tehát mint egy részvényes, arányosan részt vállal a költségekből és ugyanúgy részt kap a nyereségből. • Mit üzen a székely kisgazdáknak?- örvendetes, hogy Székelyföldön gyakorlatilag mindenki visszaigényelte a föld feletti tulajdonjogát. Óvakodniuk kell viszont az erőszakoskodástól. Meg aztán vigyázniuk kell a termelés folyamatosságára, arra hogy a faluban idén se teremjen kevesebb gabona, mint tavaly. Szívós, araszoló munkára van szükség lönbözöségek is vannak pártjaink között: mi tagjai vagyunk a kormánykoalíciónak, erdélyi társunk gazdasági és sajátos helyzetéből adódóan pedig az ellenzék soraiban küzd nemzetiségi követelései beteljesüléséért. • A részleteket nem nagyon ismerjük, de azért egészen idáig visszhangzik, hogy a Független Kisgazdapárton belül nagyon komoly ellentétek vannak.- Igen, valóban vannak ellentétek. Hasonló a helyzetünk az RMDSZ-éhez: nálunk is a radikális és a mérsékeltebb vonal ütközik egymással. Az előbbit Torgyán társelnök képviseli, én az utóbbihoz tartozom. Úgy érzem, a realitások talaján kell politizálnunk, felelőtlenségnek tartom a megalapozatlan ígérgetéseket, hiába kecsegtetjük az embereket szivárványos, délibábos jövőképpel, nem tudhatjuk egyik napról a másikra realizálni azt. Személy szerint is sok bírálat ér, hogy túlságosan engedékenyek vagyunk. Én azt mondom, ma már nem szabad a minden vagy semmi politikát folytatni. A mindennek a megnyerésére kevés az esély, a kis lépésekkel való előrehaladásé a jövő. Nagyon egyszerű paraszti nyelven ezt én a talpraálláshoz különbség eltüntetésére. Pedig Németország az egyik leggazdagabb állam, nincs 21 milliárd dollár adóssága. Nálunk összeomlott a gazdaság, az ipar, a mezőgazdaság mert mind keletre volt orientálva. összeomlott a KGST, a szovjet piac, a Nyugat pedig, ahová fel akarunk zárkózni, túltelített. Hát ezért mondom, hogy szívós araszoló munkára van szükség a talpraálláshoz. • A mai székely emberek anynyira megcsömörlöttek a közöstől, hogy többségükben a kisgazdálkodást választották. Visszalépést jelent ez?- Ez megélhetés pillanatnyilag. Átmenetileg ez a jövő útja. Nyugati példákra alapozva, ahol a parasztok is jóléti társadalomban élnek, hiszek abban, hogy előbbutóbb nálunk, Romániában is felismerik a szövetkezés előnyeit. Ausztriában például gépszövetkezetek vannak. A kisfarmerek nem vesznek meg minden gépet, mert az nagyon drága beruházás lenne, az egyiknek traktorja van, a másiknak vetőgépe, a harmadiknak pedig aratócséplóje, És még valamit, hasznosítsák a leglévő szellemi tőkét, kamatoztassák a szaktudást, merjenek vállalkozni. Piaci viszonyok között, versenypályára kerülve a magángazdálkodóknak saját lábukon kell megállniuk. Csak a bátrak nyerhetnek. • Nagyobb testvérhez illően, támogatják-e a mi Kisgazdapártunkat?- Feltétlenül, tapasztalatainkat átadjuk, erkölcsi, adott esetben anyagi támogatást nyújtunk, személyi kapcsolatokat létesítettünk, meghívjuk látogatásra az itteni vezetőket, közösen beszéljük meg programunkat. • Tudnának-e mezőgazdasági, kisipari, ipari termékeket vásárolni tőlünk?- Fára mindenképpen szükségünk lenne, akár félkész, vagy késztermék formájában, hogy önöknek is gazdaságos legyen. Úgy vélem, hogy a traktorral is nagyon jól tudnánk kooperálni, szerintem a csíki lánctalpas traktorokat a szőlőművelésben használni tudnánk. És még nem is szóltam a nálunk nagyon keresett székely népművészeti termékekről. (Hargita Népe) Magyarországi mintára Magániskola születik A rendszerváltást követően a nagykaposi Erdélyi János Népfőiskola berkeiben egyre több szó esik egy magániskola alapításáról. Sőt, e célból már szervezőbizottság is alakult, melynek elnökét, Kozsár Miklós magánvállalkozót kértük meg, hogy az intézmény létrehozásáról, az előkészületekről és a legfontosabb tennivalókról tájékoztassa az Újság olvasóit. • Egyáltalán hogyan született meg a magániskola alapításának a gondolata, és kik szervezik?- Mint tudjuk az országban már működnek ilyen jellegű intézmények, így az egyik alkalommal jómagam vetettem fel, hogy érdemes lenne városunkban is alapítani magániskolát, amelyben az eddigiektől eltérően új módszerekkel folyna az oktatás. Mégpedig a magyarországi piarista iskolarendszer mintájára, amely közvetlenebb kapcsolatot kíván gyermektől és oktatótól egyaránt. Már a gyermekek kisiskolás korában nagy súlyt szeretnénk fektetni, az idegen, elsősorban angol, német és más nyelvoktatásra. • Ha jól értem, Önök egy elit általános iskola létrehozásán fáradoznak.- Csupán olyan tudásszinttel rendelkező gyermekeket szeretnénk nevelni, hogy minden téren helyt tudjanak állni. Olyanokat, akik a nyolcadik osztály elvégzését követően nemcsak a hazai, hanem a határainkon túli - például a közeli nyíregyházi, sárospataki és más nagymúltú gimnáziumokban - különböző oktatási intézményekben is érvényesülni tudnak. Természetesen nagyon magasra kell tennünk a mércét, ha azt akarjuk, hogy elképzeléseink megvalósuljanak. Ezért megkértünk néhány magyarországi piarista rendházat, hogy a szervezésben és az induláskor legyenek segítségünkre. ígéretet kaptunk, hogy nemcsak a szervezésben, hanem ha szükséges, oktatókkal is segítenek az ötlet valóraváltásában. Tehát segítőkben nincs hiány. A nyelvoktatásra pedig a református egyházat kérjük meg. • Csak a város polgárainak gyermekei élhetnek e nagyszerű lehetőséggel?- Nem. Az előzetes felmérések alapján úgy tűnik, van rá igény az Ung-vidék többi falvaiban, és Bodrogközben is. Ezért kollégiumi intézményformában gondolkodunk. • A leendő növendékek szülei nyilván elég nagy tandíjat fizetnek majd.- Erről még talán korai lenne beszélni. Mindenesetre arra törekszünk, hogy mindenki számára elfogadható legyen a tandíj. Azt szeretnénk, hogy az eminens tanulók ösztöndíj formájában ingyen tanulhassanak. • Végezetül: van-e már megfelelő épület az iskola alapításához?- Éppen ez az, ami fékezi a szervezőmunkánkat. Elképzeléseinket, terveinket a város önkormányzata elé terjesztettük, amelyben csupán egy épületet kértünk az iskola számára. Kérésünkre eddig választ nem kaptunk, de nem adtuk fel, türelmesen vártunk, és ha a kért épületet megkapjuk, szeptember elsejével megkezdődhet az oktatás. De ha az épület körüli problémák nem oldódnak meg kellő időben, akkor kénytelenek leszünk az új típusú oktatási intézmény megnyitását 1992 szeptemberére halasztani. KATÓCS GYULA
