Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-31 / 137. szám
4 Szabid ÚJSÁG 1991. július 31. r v— Az állatorvos tanácsai A tőgygyulladásról Meglepő módon a tejelés élettani összefüggéseiről a tőgy működéséről tudnak legkevesebbet a gazdasági állatok tenyésztői. Márpedig - mint ismeretes - egyik legfontosabb élelmiszerünk a tej. A tejmirigy felépítését, funkcióját, a működést befolyásoló tényezőket és betegségeit, tehát legalább az állattenyésztőknek illene ismerniük. A valóság viszont más. A tejtermelést negatívan befolyásoló tényezőként a takarmányozás, a fejési technológia, a szelekció hiánya mellett leggyakrabban a tőgygyulladást emlegetik. Természetesen, önmagában a mastitis nem okozna gondot. Járványszerű terjedése viszont igen. Egyes európai országokban nem jár olyan nagy arányú gazdasági kieséssel, mint a nagyüzemi termelésre berendezkedett volt szocialista táborban, mert az állatokat háztáji telepeken, kis csoportokban (15—30 db) tartják. Ezzel szemben Csehszlovákiában a 300-400-as tehéntelepek vannak túlsúlyban. Amíg a tej felvásárlását nem kötötték minőségi mutatókhoz, nem volt nagyobb gond. A szigorú feltételekhez kötött tejfelvásárlás viszont egyhamar felfedte a tejgazdaságokban uralkodó áldatlan állapotokat. A piacgazdaság hatását először akkor észlelhettük, amikor hirtelen óriási mértékben csökkent az első minőségi osztályba sorolt tej mennyisége. Szlovákiában például nem akadt egyetlen olyan gazdaság sem, amely a közismert Sunar gyermektápszer gyártásához szükséges minőségű tejet képes lett volna előállítani. Márpedig ez a tény önmagáért beszél. Elgondolkodtató az is, hogy az új tehéntelepek - a legújabb fejöberendezésekkel felszerelt épületcsodák - üzembe helyezésével alig csökkent a tógygyulladások száma vagy javult a tej minősége. Sőt, még azt sem lehetett egyértelműen elkönyvelni, hogy ezáltal növekedett volna a tejtermelés intenzitása. A tejmirigy természetes körülmények között ciklikusan működik. A laktáció a működés aktív, a szárazonállás pedig passzív szakaszát képezi. A tejtermelést bonyolult idegi és hormonális szabályozórendszerek működtetik. A vemhesség, az ellés, a takarmányozás, a tartáskörülmények higiéniája, a fejési technológia, az állatok egészségi állapota, kondíciója, környezetükhöz fűződő viszonya külön-külön, de együttesen is jelentős mértékben befolyásolják a tőgy egészségi állapotát, a mastitisek kialakulását. Az idült tögygyulladás a tőgy markáns morfológiai és a tej minőségi eltávozásával kísért, de viszonylag kismértékben sújtja az állatokat. Sokkal veszélyesebb, és ezáltal lényegesen nagyobb gazdasági károkat okoznak viszont az alig észlelhető szubklinikai és a heveny tőgygyulladások. Amellett, hogy a szubklinikai mastitis a gyakorlatban amúgy is elkerüli a rutinos vizsgálódó állattenyésztő figyelmét, általános érvényű orvoslása sem létezik, gyakran csupán az éves mérleg megvonása után észlelik. Mivel a tógygyulladások polifaktoriális betegségek, orvoslásuk is különböző. Egy-egy kezelés több-kevesebb sikerrel járhat, állományméretben azonban a gyógyszeres kezelés nem vezethet egyértelműen sikerhez. A takarmányozás hibái több fázisban befolyásolják a tőgy funkcióját, a tej tömegét. Minőségi és mennyiségi hiányosságai a csökkent tejtermelésben, a tógygyulladások iránti fogékonyságban, a laktáció lerövidülésében, az állatok kondíciójának általános romlásában mutatkoznak leginkább. Az AD2-, E-vitaminhiány a tögymirigy különböző fertőzésekkel szemben ellenálló képességének csökkenését okozza. Ily módon a banális, istállóban mindenkor jelenlévő mikroflóra is okozhat nehézségeket. A helytelen fejés közben keletkezett elváltozások ilyenkor rövidebb idő alatt alakulnak ki. A tejmirigy fokozottan érzékeny a meghűléssel szemben. A hámsejtek produkciójához, működéséhez elengedhetetlenül szükséges A-vitamin hiánya miatt jelentős mértékben csökken a fertőző ágensekkel (baktérium, mikoplazmák, gombák) szembeni ellenálló képessége is. A fehérje-túletetés, az ésszerűtlen abrakolás is gondot, jelentős mértékű kóros tőgyödémát okoz. Egészségügyi szempontból további fontos szakasz az apasztás időszaka. A takarmányozás mennyiségével, valamint minőségével ez is összefügg. A takarmányadag csökkentése, az abraktakarmányok kiiktatása nélkül elképzelhetetlen. A folyamatos változás elengedhetetlen. A hirtelen takarmányváltás egyéb egészségügyi problémákat okozhat, amelyek közvetve kihatnak a tőgy állapotára. Az apasztás folyamata élettani jelenség. Az ilyenkor relatív nyugalmi állapotba kerülő mirigy állományában végbemenő „visszarendeződés" egy újabb aktív időszak (laktáció) feltétele. Ha ezek a folyamatok rugalmasan, stresszfaktorok nélkül kapcsolódhatnak egymásra, egyre nagyobb tejtermelést várhatunk. (A tehén esetében az 5-6., a kecskénél és a juhnál a 3-4. laktáció a legmagasabb.) Az utóbbi idők „slágere“ a szárazra állítás időszakában elvégzett kezelés, jobban mondva az irányított apasztás. A szubklinikai mastitiseket orvosló gyógyszeres beavatkozás eleinte eredményesnek bizonyult. Csodaszerként emlegették az elnyújtott hatású, szintetikus antibiotikumot tartalmazó szereket. Az utolsó fejést követően a tőgybe juttatva az esetleges fertőzéseket, a fertőző tógygyulladások kialakulását volt hivatva meggátolni. Ennél nem többet! Kitűnő módszer ugyan, de csupán a fertőző tógygyulladások okozóit pusztítja el, a tógygyulladások egyéb okait nem szünteti meg. Minden esetben, ha a tógygyulladások ellen lépünk fel, az adott specifikus állapotokat kell figyelembe venni. Következetesen kell elérni, kizárva minden hajlamosító tényezőt! Nagyon fontos, hogy a már beteg állatokat az egészségesektől elkülönítsük. Igyekezzünk a laktáció és a szárazra állítás ritmusának kialakítása során az egyes állatok élettani követelményeit figyelembe venni. Az ellést követő időszakban szükségszerű és elengedhetetlen a tej szakszerű elbírálása. Nemcsak laboratóriumban, hanem az istállóban is. Ezzel lerövidíthetjük a kialakuló mastitis gyógykezeléséhez szükséges időt, s növelhetjük hatékonyságát. A fejés rendszeres műszaki és biológiai ellenőrzése kizárhatja a rossz fejéstechnika okozta károkat, tögykárosodásokat. A takarmányozás ésszerűsítése nagy arányban csökkentheti a tögygyulladás kialakulására való hajlamot. A tögygyulladásokat okozó stresszfaktorok között emlegetett minőségi túletetést, az elnyújtott helytelen apasztást, a vakfejést, a túlfejést, az üresfejést leginkább az ember okozza. Mindenekelőtt a korszerű technikának megfelelő komoly szakértelmet feltételező hozzáállást kell kialakítani. Élelmiszerhiány Afrikában Nemzetközi segélyszervezetek figyelmeztetnek a kritikus méretű afrikai élelmiszerhiányra. Szudánban a háború és a szárazság miatt csaknem 8 millió ember igényelne azonnali élelmiszersegélyt. További 6 millió ember van ugyanilyen helyzetben Etiópiában. Egy londoni sajtókonferencián az illetékesek kifejtették, hogy a jelenlegi élelmiszer-felajánlások csupán egyharmadát fedezik a szükséges mennyiségnek. Az etiópiai élelmiszer krízist tovább mélyítette, hogy az országban lévő 370 ezer Szomáliái menekült mellé további 200 ezer érkezett az országba. Az élelmiszer-felajánlások és a szállításukhoz szükséges pénz szűkössége miatt tragikus helyzet állhat elő a május és október közötti ínséges szezon beálltakor. Szudán és más afrikai országok is élelmiszerhiányban szenvednek. Egymillió körüli a libériái éhezők száma, míg Angolában - polgárháború miatt - felfüggesztették a 2 millió ember részére készített ENSZ segélyprogramot. Malawiban körülbelül 800 ezer mozambiki menekült szenved az éhségtől. Magában Mozambikban 2 millióra becsülhető a háború által földönfutóvá lett éhező ember. A Mentsük meg a gyermekeket segélyszervezet külön felhívja a figyelmet arra, hogy körülbelül 15 millió gyermek rekedt a háború és az éhezés harapófogójában Afrika területén. (M. M.) A prostéjovi AGROSTROJ állami vállalat rozsnyói üzeme kedvezményes áron kínálja termékeit—addig, amíg a készlet tart KISTRAKTOR MT 8-070 BTZ170 BVH 172 BPZ 174 ■ BHI 171 Térmék- és árajánlat: ár koronában alap csökkentett ár 25% rabatt MT8 070 kistraktor 46190, 39620,tartozékok: BTZ 170 hárompont-függesztő 890,-760,BHJ 171 hidraulikus egység 4170,-3375,BVH 172 TLT egység 840,-715,BPZ 174 első súlyok 530,-460,BZZ176 hátsó súlyok 780,| I Összár 53400, 45600, A kistraktor munkaeszközei: ANM 108 pótkocsi 5380,-APÓ 701 váltvaforgató eke 2385,APN 702 eke 1470,AKP 121 porhanyítóeke 4070,-3660,AKR 122 talajmaró + BKS 909 kardán 9840,-8860,AZS 320 fésűs kasza + BSP 175 9330,AÉR 130 rotációs kasza 10100,APB 157 burgonyaültető, -kiemelő 3450,ARZ 524 tolólap 3950,AVH 525 sima henger 4850,AZP 526 talajegyengető kefe 2180,ANN 527 eszközhordozó 864,ABE 528 borona 1460,FNS 183 gumikés hóeltakarításra (AZR 524-esre szerelhető) 1300," MŰSZAKI ADATOK: a gép Az APB 157-es és ABE 528-as munkaeszközökhöz nélkülözhetetlen az AKP 121-es porhanyítóeke, vagy az ANN 527-es eszközhordozó. A 39 620,- koronás kistraktor csak az ANN 108-as pótkocsi vontatására alkalmas. A többi munkaeszköz használatához szükségesek a táblázat szerinti tartozékok. Példa: A rotációs kasza használatához az ár a következő: MT8 070 kistraktor 39620,-Kés BVH 172 TLT egység 715,- Kés AZR 130 rotációs kasza 10100,- Kés Összár 50435,- Kés Érdeklődni lehet Viliam VODA igazgatónál a 0942/22-591-es, vagy a 0942/82270-9-es telefonszámon; illetve a 0942/22815-ös számú telefaxon, továbbá a következő levélcímen: Agrostroj, 5. p. OZ RozAava, Jovická cesta, 048 51 ROÉNAVA FŰP-20S hossza: 1810 mm szélessége: 800 mm magassága: 1090 mm tömege: 310 kg motor típusa: BRIGGS teljesítménye: 8 kW max. ford.: 3600 f/perc hengerűrtartalom: 400 cm3
