Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-30 / 136. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1991. július 30. A HIVATALOS csehszlovákiai lá­togatáson tartózkodó Gerhard Stol­tenberg, a Német Szövetség Köztár­saság védelmi minisztere tegnap meg­kezdte tárgyalásait prágai kollégájával, LuboS Dobrovskyval. A két tárcaveze­tő előbb négyszemközti megbeszélést folytatott, majd ezután került sor a két ország küldöttségének találkozójára. A tanácskozás után tartott sajtóérte­kezleten Dobrovsky elöljáróban meg­nyugtatta az újságírókat, hogy a talál­kozón egyetlen szó sem esett a volt NDK-ból távozó szovjet egységeknek Csehszlovákia területén való áthaladá­sáról. Hangsúlyozta, hogy ezt a kér­dést mindenekelőtt a Szovjetunióval kell megtárgyalni, ugyanis az ügy Né­metországot csak annyiban érinti, hogy onnan távoznak a szovjetek. Hozzáfűzte: ha a szovjet fél lépéseket tesz katonáinak Csehszlovákia terüle­tén való áthaladását és annak kérését illetően, akkor a problémával minde­nekelőtt a közlekedési tárcának kell foglalkoznia. Annak ELLENÉRE, hogy a Li­berális Demokrata Párt (LDP) nem nézi jó szemmel Alexander Dubőeket a szövetségi parlament elnöki tisztsé­gében, a párt alelnöke, Bohumil Dole­­íal képviselő mégis meg van győződve arról, hogy a jelenlegi politikai erőfel­osztás miatt nem történik változás a Szövetségi Gyűlés élén. A párt tegnapi sajtóértekezletén DoleZal emlékezte­tett arra, hogy az LDP kezdettől fogva nem értett egyet Dubéeknak a Szövet­ségi Gyűlés elnökévé történt jelölésé­vel, s ez a véleménye ma is érvényes. A párt számára Dubéek a javított re­formkommunizmus politikáját testesí­ti meg, amelyhez a mai politika nem kötődhet. A sajtótájékoztatón Ján Carnogurskynak, a Szlovák Köztár­saság kormányfőjének a francia Libe­ration című napilapban megjelent in­terjúja kapcsán az is elhangzott, hogy az LDP szerint az ország szétszakadá­sát illetően az ezredforduló nagyon távoli, s azt javasolja, hogy az esetleges kettéválás időpontját konkrétabban kell meghatározni. A párt úgy véli, hogy a legközelebbi időpont 1994— 1995 lehet. A FELKORBÁCSOLT politikai közhangulatban Alexander Dubéek személye a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztségében stabilizáló tényezőként hathat, azonban csak abban áz eset­ben, ha politikai hovatartozását nem köti össze egyetlen párttal vagy moz­galommal sem —jegyezte meg a Pol­gári Demokrata Párt követelése kap­csán tegnapi sajtóértekezleten Peter MiSSík, a Demokrata Párt képviselő alelnöke. Úgy fogalmazott, hogy Dub­éek pótolhatatlan szerepet játszik az ország életében, mégpedig annak elle­nére is, hogy a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom szóbeli támogatása nincs összhangban az államjogi elren­dezés kérdésével kapcsolatos állás­pontjával. Végezetül azt is megjegyez­te, hogy a Demokrata Párt azokkal a politikai mozgalmakkal kíván együtt­működni, amelyek a közös állam meg­őrzéséért és programjukban a radiká­lis gazdasági reform véghezviteléért szállnak síkra. KuVAITBÓL tegnap érkezett haza a hodoníni Morva Olajmezők, valamint a szlovák belügyminisztéri­um, a Malackai Bányamentő-szolgálat és a pozsonyi Petrimex rész­vénytársaság szakértőiből álló nyolc­főnyi csoport, amely a delegáció egyik tagjának nyilatkozata szerint a látoga­tás során a Kuwait Oil Company szak­embereivel az égő olajkutak eloltására vonatkozó csehszlovák ajánlatról tár­gyalt. Az előzetes terv szerint a mun­kában mintegy hatvan csehszlovák szakértő vesz részt. Mondjon le a kormány! Előrebocsátom: tisztában vagyok a fenti követelés veszélyesen leegysze­rűsítő, sommás, sőt bizonyos körül­mények között akár bomlasztónak, anarchistának is minősíthető voltá­val Tapasztalhattuk már néhány­szor: az utca emberének, pontosab­ban az utca elégedetlen, elkeseredett emberének a szavai ezek, akinek egyrészt nincs más fegyvere, másrészt — objektív és szubjektív okoknál fogva egyaránt — nem képes árnyal­tabb véleményt alkotni. Ritkán helytálló, ritkán tárgyilagos tehát az ilyen, általában érzelmileg is túlfű­tött kinyilatkoztatás. Én azonban ennek ellenére megismétlem vélemé­nyemet, ítéletemet és óhajomat: Mondjon le a szlo­vák kormány. Kö­vetelem pedig ezt annak ellenére, hogy—mint fentebb már kifejtettem — tisztában vagyok vele: látszólag destruktív módszert választottam. Csakhogy bizonyos helyzetekben — szélsőséges, kiélezett helyzetekben — a látszólag destruktív, radikális módszerek jelentik az egyedüli meg­oldást. Lásd 1989 novemberét. És a magam részéről, ha nem is ennyire, de mindenképpen kiélezett helyzet­nek tartom Szlovákia számára Bős problémáját. A kormányt pedig, amely ebben a helyzetben úgy dön­tött, ahogyan döntött, alkalmatlan­nak az ország további vezetésére. Az a kormány ugyanis, amelyik ilyen görcsösen ragaszkodik egy, a sztáli­nista gigantománia jegyében fogant, a kommunista párt által szentesített, a természeti és környezeti kihatáso­kat teljes mértékben semmibe vevő, ráadásul az akkori szovjet gazdasági érdekeket (hajózás) kiszolgálni hi­vatott létesítmény megépítéséhez, mint amilyen a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer — mondjon le. Az a kormány, amely az ország je­lenlegi gazdasági helyzetében talál erre nyolcmilliárd koronát, miköz­ben az ország kórházaiban siralmas állapotok uralkodnak, nincs pénz az iskolák korszerűsítésére, elhanyagolt a közúthálózat, elavult szinte min­den ipari létesítmény műszaki beren­dezése — mondjon le! Az a kor­mány, amely nyilvánvaló hangulat­­keltés céljából hazugságokkal trak­­tálja országa népét, a viszonylag je­lentéktelen energiatermelésért, amit Bős nyújthat, hőerőművek és atom­erőművek leállítását ígérve cserébe, miközben a másik fél véleményét, ál­láspontját egyszerűen nem engedi a szélesebb nyilvánosság elé—mond­jon le. Az a kormány, amely egy ilyen ka­landdal kockára teszi az ország nemzetiközi tekintélyét, tu­datosan vezeti egy beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó, európai mé­retű jogi konfliktusba — mondjon le! Az a kormány, amely egy demok­ratikusnak hirdetett rendszerben el­jutott a lakosság ignorálásának és a cinizmusnak olyan fokára, hogy em­berek százait zárja el félig-meddig a külvilágtól, éspedig nemcsak a meg­kérdezésük nélkül, de heteken át tar­tó kétségbeesett tiltakozásuk ellenére — mondjon le. Az a kormány, amely a konstrukciós perek mecha­nizmusát követve előbb precedenst teremtett, majd — 1989 novembere óta először alkalmazva ismét a fizi­kai erőszakot! — bevetette a rendőr­ségét békés polgárok ellen — mond­jon le. S végül: az a kormány, amely­nek elnöke a Bőst építő vállalat ve­zérigazgatójának édestestvére — mondjon le! Igen, a kormány, és nem a vezérigazgató, mellesleg a szlovák parlament egyik alelnöke! ő utána úgyis bukik magától VASS GYULA J f Vélemény | A legfelsőbb politikai körökben is akadnak (Folytatás az 1. oldalról) kozókat például úgy állítják be, mint a szlovák nemzet ellenségeit. Vagy például: Őalfa miniszterelnök a múlt évben — ami­kor meghallgatáson voltam nála — közöl­te velem, hogy úgy tűnik neki, mintha én magyar kormány ügynöke lennék, mivel ellenzem a bősi vízerőművet. Csak azt fel­ejtette el, hogy én már körülbelül egy évti­zede vagyok azoknak a táborában, akik ellenzik ezt az őrült építkezést. És akkor a magyar kormány még nagyon is mellette volt! Érdekes hát, hogy én akkor lettem szerinte a magyar kormány ügynöke, ami­kor az a parlament nyomására úgy dön­tött, hogy leállítja az építkezést. Ézek a gondolattársítások tehát azért veszélyesek,mert egyértelműen arra irá­nyulnak, hogy felkészítsék a közhangula­tot a magyarok ellen, hogy legyen egy olyan konkrét ellenség, amelyet akkor le­het megfelelően ellenségként kezelni, amikor olyanná válik Szlovákiában a hely­zet, hogy a feszültségeket már nem lehet másként levezetni. • Nem nevetséges egy olyan legfel­sőbb politikai vezetés, amely maga is a „régi praktikákhoz” folyamodik, amikor pedig egyértelműen a hangulatkeltések ellen kellene fellépnie? —Én azt is mondhatnám, e vélemé­nyek kommentárt sem érdemelnek, de ha sorba állítjuk őket, logikai összefüggést találhatunk bennük, megkoronázva a Brfiák-féle mozgalom nyomán lett újság­hírrel a dél-szlovákiaiak izraeli fegyverei­ről, s akkor már nem lehet szó nélkül hagyni. Bízzom abban, hogy a kormány­nak van annyi józansága, hogy ezt ne hagyja elharapózni. • Ön szerint nekünk, magyaroknak milyen következtetéseket kell levonnunk ezekből a híresztelésekből? — Nem szeretném, ha azt vonnánk le belőle, hogyha már ezt híresztelik rólunk, ezt is kell tennünk. Én ellene vagyok min­den fegyveres és erőiszakos konfliktusnak. Keménynek kell lennünk, kitartónak, helytállónak, konoknak, de erőszakhoz nem szabad folyamodni. N. GY. R. Itt az első siker! (Folytatás az 1. oldalról) ő ,garázsa” van illegálisan, törvényellenesen az egykori szövetkezed szántókon. Ha a kar­hatalommal ki akarnak valakit tolonoolni on­nan, legfeljebb a Hydrostav telepének kitolon­colására van törvényes joguk. Vizsgálódásaink szerint ez a törvényen kívüli helyzet jellemzi az építkezés környékén a legtöbb faluban létre­hozott felvonulási terület bérletét. Tehát ha az önkormányzatok úgy akarják nem kötelesek megújítani a szerződést, mégha felkínálják is nekik Gelbavy őrnagy — afeletü dühében-e, hogy felettesei utasítását nem tudja vakon tel­jesíteni —nekiesett a Szövetségi Gyűlés jelen­levő képviselőinek, Duray Miklósnak Ma­gyar Ferencnek és Varga Olivérnek hogy majd ő megkéri a parlament elnökségét, hogy adjanak engedélyt a képviselő urak begyűjté­sére. És kissé csodálkozott, amikor azt hallot­ta, hogy erre egy elnökség sem adhat enge­délyt, mert nincs törvényes felhatalmazása rá. A rendőrségnek feltehetőleg azért nincs ínyére a parlamenü képviselők jelenléte, mert a napok teltével egyre inkább jogi kereteket nyer a tiltakozás. Törvények ellen pedig kar­hatalommal védeni a törvénytelenséget — elég nehéz. És egyre nyilvánvalóbb, miért próbáltak meg kormánykörökben (is) poli­tikai ügyet kovácsolni a bősi erőműből. Ezúttal rendőri beavatkozás nélkül telt el a nap. Csak néhány munkás méltatlankodott a kerítésen belülről, hogy neki gyereke van, meg háza és arra kölcsöne De azért megértette, hogy annak a gyereknek ivóvíz is kell, húsz év múlva is... Megvolt az első siker. Egy jogállamhoz (kissé már) méltó. Bár igaz, a víz tovább folyt a feMzesatomába, de mintha a jó öreg Duna is a tüntetőket akarná segíteni — tetőz. Bécsnél 590... A nyugdíjas vízügyis vajkai polgár meg sóhajazik: ha 790 lenne, letépné a szivattyúha­jót a csövekről... Mert szokott ennyi is lenni -gyurkovits-Zöldágra vergődtek-e a miniszterrel? (Folytatás az 1. oldalról) Pedagógiai Fakultás a magyar peda­gógusképzés biztosítása végett. Az előterjesztés leszögezi, hogy évente kb. 40 diákot kell felvenni az alsóta­gozatos képzésre, hetvenet pedig a középfokra. Ez a javaslat azzal szá­molt, hogy Nyitrán összesen 500— 550 diák fog tanulni. Ma ez a szám tudtommal 300 körül mozog. Saj­nos, ez a javaslat, melynek alapján a kormánydöntés született, nem egyértelműen a magyar tagozat szá­mára utalja át az előirányzott évi 1,4 millió koronát, így a felsőoktatási törvény értelmében a fakultás dönt­het ezen összeg célszerű felhaszná­lásáról is. A fő gondot én abban lá­tom, hogy a nyitrai pedagógiai kar statútuma sem tartalmaz olyan kité­telt, mely a magyar tagozat önálló státusát fogalmazná meg, így min­den összemosható, és úgymond „törvényen kívülinek” tekinthető. PiSút miniszternek jeleztük: képvise­lőként, azért, hogy első kézből szár­mazó információink legyenek, mi is részt kívánunk venni a megoldások keresésében, kialakításában és fő­leg: felgyorsításában. • Mit szólt erre a miniszter? — Megígérte: szeptember köze­péig megfelelő szintű tanácskozást hív össze minden illetékes bevonásá­val. • Túl sok az ígéret és a „tanács­kozás”, ami szerintem csak arra jó, hogy elodázza a konkrét lépéseket — Ennek kapcsán mi is szóvá tet­tük a nemzetiségi iskolák irányításá­nak dolgát. Egyértelműen kifejtet­tük, a nemzetiségi iskolaügy rákfe­néje a hiányzó nagyobb önállóság hi­ánya. Hiába kerülgetjük a forró ká­sát, a nemzetiségi iskolák irányítását illetően szembe kell néznünk az öni­gazgatás elvének gyakorlati kialakí­tásával. Ennek részeként termé­szetesnek tartjuk s támogatjuk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének javaslatát, hogy az oktatásügyi minisztérium hozza lét­re a nemzetiségi iskolaügy irányító szervét. Átnyújtottuk Pisut minisz­ternek az SZMPSZ által kidolgozott szakmunkásképzési tervezetet is, melynek lényege, hogy a magyar is­kolákból kikerülő gyerekek, ha szá­muk ezt lehetővé teszi, magyarul ta­nulhassák az általános tantárgyakat. Erre a javaslatra a miniszter rögtön válaszolt. Leszögezte, hogy ennek semmi akadálya nincs. Az oktatási törvény mindenféle kísérletnek helyt ad. A kikötés csupán annyi, hogy az osztályok oszthatók legyenek, a tár­sadalom elfogadja, s hogy ne okoz­zon túlzott költségemelkedést. Re­mélhetőleg, vállalkozó kedvű peda­gógusokban sem lesz hiány. Arra is felhívtuk még a miniszter figyelmét, hogy a most alakuló módszertani és felügyeleti központokban szüksé­gesnek tartjuk megfelelően felké­szült magyar pedagógusok alkalma­zását is, és ígéretet is kaptunk rá, hogy a minisztérium e centrumok kialakításakor szem előtt tartja a nemzetiségi elvárásokat is. • Mit tart a találkozó legfonto­sabb tanulságának? — Az az érzésem, hogy nemzeti­ségi oktatásügyünk dolga az elmúlt hónapokban kicsúszott a politikai érdeklődés köréből. A mi mozgal­munk most úgy gondolja, hogy az oktatásügyünket terhelő nehézsé­gek lebírásához nagyobb, koncent­ráltabb erőfeszítésre van szükség. Hasznosnak tartanánk, ha e tekin­tetben elköteleznék magukat az SZNT magyar nemzetiségű képvise­lői — pártállásuktól függetlenül (PE) Félmillió munkanélküli? (Folytatás az 1. oldalról) szerint (csak!) 300 ezren lesznek munka nélkül ez év decemberében. (Ha a közé­pértéket vesszük, akkor az év végére 400 ezren lesznek állás nélkül.) A munkaügyi tárca információs köz­pontjában rögzített adatok bizonyítják, hogy a pályakezdők elhelyezkedési lehe­tőségei fokozatosan beszűkülnek. Január­ban hét és fél ezer pálya kezdő volt munka nélkül Szlovákiában, június végére az ál­lástalan pályakezdők száma elérte a 18 561-et. A munkaügyi hivatalokban je­lenleg 6537 betöltetlen munkahelyet tar­tanak nyüván, ebből mindössze 266 van fenntartva a pályakezdőknek. Ez az adat mindenképp elgondolkoz­tató. A munkaerőpiac megteremtésekor mind a kormány, mind a munkaügyi tárca több gondot fordíthatott volna a pálya­kezdő fiatalok elhelyezésére. Egy társada­lom sem engedheti meg magának, hogy a végzősök (akár érettségivel, akár diplo­mával rendelkezők) céltalanul, munka nélkül lézengjenek, a létbizonytalanság útvesztőiben és a munkahivatalok folyo­sóin ácsorogva várják a „szebb” jövőt. (-nő) „A NYEE a liberalizmus útján” (Folytatás az 1. oldalról) si vízmű ügyében, az elnök azt vála­szolta, hogy a dolog nem csupán a szakértőkre tartozik, a kérdésben közmegegyezésre kell jutni. Bős ere­deti állapotába vissza már nem állít­ható — mondta Jozef Kuőerák úr —, de egy olyan kompromisszumos megoldást kellene találni, amely mind ökológiai, mind gazdasági szempontból elfogadható. Ugyanak­kor megjegyezte, hogy az ezzel kap­csolatos alapvető kérdésekben a NYEE állásfoglalása megegyezik a KDM-ével. Arra a kérdésre, hogy mi lesz Fe­dor Gál szerepe a mozgalomban, ha rövidesen befejeződik angliai „tanul­mányi kirándulása”, az elnök így vá­laszolt: „Mivel Fedor Gál tagja a NYEE szlovákiai tanácsának, egye­lőre részt vesz az üléseken. A többit majd meglátjuk.” (gl) Devizapiaci árfolyamok f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 30-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,79 51,81 51,30 49,47 52,61 51,04 Ausztrál dollár 23,51 23,93 23,75 22,58 24,28 23,43 Belga frank (100) 84,03 85,73 84,88 81,80 87,08 84,44 Dán korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Finn márka 7,18 7,32 7,25 6,96 7,44 7,20 Francia frank 5,09 5,19 5,14 4,95 5,27 5,11 Görög drachma (100) 15,77 16,09 15,93 14,72 16,26 15,49 Holland forint 15,35 15,67 15,51 14,95 15,91 15,43 ír font 46,22 47,16 46,69 44,53 47,89 46,21 Japán jen (100) 21,93 22,37 22,15 21,35 22,67 21,01 Kanadai dollár 26,36 26,90 26,63 25,68-27,24 26,46 Luxemburgi frank (100) 84,03 85,73 84,88 80,94 87,06 84,00 Német márka 17,31 17,65 17,43 17,02 17,94 17,48 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,19 23,65 23,42 22,58 24,02 23,30 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 20,22 20,62 20,42 19,30 20,92 20,11 Spanyol peseta (100) 27,64 28,20 27,92 26,87 28,57 27,72 Svájci frank 19,81 20,21 20,01 19,48 20,54 20,01 Svéd korona 4,77 4,87 4,82 4,63 4,95 4,79 USA-dollár 30,27 30,89 30,58 29,88 31,28 30,58 I

Next

/
Thumbnails
Contents