Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-26 / 133. szám
1991. július 26. Szabad ÚJSÁG 5 Dunaszerdahely - a szó mindenkiben más érzéseket ébreszt. Kisebbségünk számára jelkép. Nekem a nyugalmat, itt éló kedves családi barátunk felülmúlthatatlan, csendes humorát, felesége főztjének hamisítatlan csallóközi ízeit, ,.majdnem“ tanító nénim bölcs életfilozófiáját jelenti. Kertészénemnek pedig ugyanazt, amit az idelátogató idegennek:' a városápoltsága, szépsége, de. azt is tudatosítani kell, hogy mindez mibe kerül. A lakosság többsége a peremkörzetekben, a sokezres lakótelepeken él, ahol a közterület látványa korántsem idillikus. Hol történt a hiba? Az építkezések megkezdése előtt - előírásszerűén - elszállították a talaj felső, termékeny rétegét. A lakótelep átadása után viszont ez a föld nem került vissza^ a földmunkák-A város nem szakítható ki környezetéből Dunaszerdahely „zöld" problémái központ színekben, formákban tobzódó nyári virágdíszét. E „kiállítási“ pompa mögött csak kevesen látják az alkotót, az irányítót, Izsák Gábor kertészmérnököt, akinek korántsem egyetlen problémája a város virágdísze. Dunaszerdahely tulajdonképpen élő- és szálláshelyül szolgáló sziget a termékeny csallóközi szántóföldek tengerében. A múlt rablógazdálkodása, teljesítményközpontúsága következtében eltűntek az erdők, sót a korábban oly nagy hévvel telepített szélfogósávok is. A városnak így nincsen egy gyalogosan is naponta elérhető, kellemes kirándulóhelye. Az intenzív mezőgazdasági termelés eredménye a szélerózió, a levegő szabványt messze túlhaladó portartalma, ami természetesen nem kerüli el a várost. A távlati perspektívában gondolkodni nem tudó rendszer további öröksége - a szeméttárolás, a víztisztítás megoldatlansága. Igaz, fontos a városközpont kai megbontották a földszelvény szerkezetét, az így tönkretett talaj félsivatagi viszonyokat biztosít a növényeknek. Az elvetett fú gyér és silány, a kiültetett fák zöme elpusztul vagy tengődik.' A városközpont fenntartási költségeiből egy egész lakótelep zöldfelületének fenntartási költségeit fedezhetnék. Gond az is, hogy a zöldfelület öntözésére szolgáló berendezések a városi ivóvízhálózatból kapják a vizet, ez a luxus hovatovább megengedhetetlen a mai árak mellett. Mégis miben látja Izsák Gábor kertészmérnök a problémák megoldását? A lakosság érdekeit figyelembe véve szükségesnek tartja egy parkerdő létesítését, a lakótelepi zöldfelület ésszerű, intenzív kiépítését, fenntartását, a. környezetvédelmi tervek mielőbbi megvalósítását. „A város nem csupán a központból áll, a városról az első határkőtől az utolsóig gondoskodni kell.“ Szarnák Eszter A GALANTAIAGROSTAV VALLALAT állami és magánvállalatok, illetve magánszemélyek részére a járásban legolcsóbban kínál: JÓ MINŐSÉGŰ BETONKEVERÉKET Fajta Nagyker. ár Forgalmi adó B 7,5-105 458,-57,B 10-135 487,-60,B 15-170 525,-65,B 20-250 577,-71,A betonkeveréket ügyfeleink kívánságai szerint házhoz szállítjuk. Egyúttal a mezőgazdaságban, főleg a kertészetben felhasználható előre gyártott vasbeton elemeket is megvételre kínálunk. Címünk: Agrostav SP Galanta Hospodársky dvor Sládkoviéovo telefon: 95/396, 142 FUP-218 1991 július végéig ÉLJEN RENDKÍVÜLI AJÁNLATUNKKAL SuperCalc 5 mindössze 12 900 koronáért plusz—ingyen—2 db kézikönyv cseh fordításban A kézikönyvek külön is megvásárolhatók 480,- koronáért. Érdeklődni és megrendelni a következő címen lehet: VÚVT Zilina - divízia 1NSEKO PP B-15, 011 05 Z1LINA tel.: (089) 463 69, 488 08, 488 09 fax: (089) 456 51 Vállalatunk a DIGITAL, a COMPUTER ASSOCIATES és a CMP cég partnere, valamint az ASHTON TATE, az ALDUS és a SYMANTEC cég dealere. NE TÉTOVÁZZON, HÍVJON FEL BENNÜNKET! FÚP-2M j Emelt fővel Albert Gábor 1946. június 14. Csehszlovákia átnyújtotta a magyar kormánynak az áttelepülésre jelentkezett szlovákok névjegyzékét. A jegyzéken 92 390 személy szerepelt, amely a szlovák nemzetiség többségét jelentette. A névjegyzék tüzetesebb átvizsgálása során kiderült, hogy 29 950 személy felvétele a jegyzékbe nem felelt meg a lakosságcsere-egyezmény előírásainak. A névjegyzékre ugyanis felvettek 12 570 nem cseh és szlovák nemzetiségű személyt, a formai okokból érvénytelen jelentkezések száma 3549 volt. 788-an kétszer jelentkeztek, 2401 személy még hadifogságban volt, továbbá a halottak, az ismeretlenek stb. száma nem kevesebb mint 10 635-öt tett ki. 1946. június 17. A hírhedt reszlovakizációs rendelet kibocsátása. ,,E kormányhatározat abból indult ki, hogy a dél-szlovákiai lakosság »elmagyarosított tömegeit« nem telepítik ki, hanem megadják nekik azt a lehetőséget, hogy visszatérjenek »eredeti« nemzetiségükhöz. Ez a nacionalista koncepció a valóságot és a történelmi fejlődést teljesen meghamisította, s arra kényszerítette a szlovákul nem értő magyarok tízezreit, hogy a zaklatásoktól és a súlyos elnyomástól megfélemlítve, szlovák nemzetiségúeknek vallják magukat. A reszlovakizálás tehát valójában erőszakos kísérlet volt arra, hogy - miután az áttelepítés nem járt eredménnyel - belpolitikai eszközökkel »oldják meg« a szlovákiai magyarok kérdését. Ezen természetesen az sem változtat, hogy az SzIKP-n belül az akciót, úgy magyarázták, hogy az mélyrehajtó változásokat eredményez Dél-Szlovákia osztályösszetételében, mert csak á dolgozó tömegek reszlovakizálását engedélyezik, a gazdagoknak át kell települniük Magyarországra. Ez a koncepció egyébként nem vette tekintetbe az osztályharc magyarországi szakaszát, és az internacionalizmus követelményeit is figyelmen kívül hagyta. Persze Csehszlovákia és Szlovákia Kommunista Pártjának hibáit nem menti - de nem is feledkezhetünk meg róla hogy a polgári cseh és szlovák pártok milyen nagy nyomást gyakoroltak rájuk a nemzetiségi politika kialakításában." (Arató Endre) A reszlovákizációs vagy más kifejezéssel visszaszlovákositó kampányuk során a csehszlo-K—.........................................* vák hatóságok „a magyarokat választás elé állította: ha szlováknak vallják magukat, visszakapják állampolgárságukat, de ha nem, el kell hagyni otthonaikat, kiutasítják őket Csehszlovákiából. Ez az önkéntesnek hirdetett kampány gyakorlatban az erőszak leplezett és nyílt eszközeivel igyekezett elérni, hogy a szlovákul nem értő magyarok tömegesen vallják magukat szlovák nemzetiségűeknek. Létfeltételeikben erősen megingatott és már hosszú hónapok óta zaklatásnak és üldözésnek kitett emberek - különösen azok után, hogy kézzelfogható segítséget sehonnan nem kaphattak és nem is remélhettek - eleget tettek a hatóságok kívánságának. A kampány során mintegy négyszázezer magyar nyilvánította magát szlováknak, de még így is több járásban (a komáromiban, a párkányiban, a felediben stb.) a lakosság jelentékeny hányada ellenállt a nyomásnak.“ (Balogh Sándor) A reszlovakizációt történelmi érvekkel is igyekeztek alátámasztani. Ezek szerint a török hódoltság másfél évszázadáig Dél-Szlovákia teljes egészében szlovák volt, és csak a hódoltsági területekről menekülő magyarok változtatták meg az etnikai helyzetet. Az erőszakos elmagyarosítást a 19. század elnyomó politikája csak betetézte. A reszlovakizáció ezeket kívánja jóvátenni, és csupán a középkor etnikai állapotát akarja viszszaállítani - hirdeti ez a történelmileg teljesen megalapozatlan elmélet. 1946 vége. Megkezdődnek a párizsi béketárgyalások. Csehszlovákia újra javasolja, hogy a magyarok kitelepítését vegyék bele a békeszerződésbe. Az Egyesült Államok ellenzi, és kijelenti, hogy neki ez a javaslat „több mint kellemetlen". Vladimír dementis felszólalásában megismétli kormányának a magyar nemzetiségi kisebbség kitelepítésére irányuló töretlen szándékát, és sajnálkozását fejezi ki, hogy az USA és Nagy-Britannia ellenállása miatt az eredeti csehszlovák indítványt a békekonferencia elvetette. 1946. november 19. Megkezdődik és kilencvenkilenc napig tart az úgynevezett „ munkaerő-toborzás". A köztársasági elnöknek az általános munkakötelezettségről szóló 88/1945. sz. rendeletére hivatkozva a magyar lakosság egy részét egész családokat, Csehországba visznek munkára. A „munkaerő-toborzás" a következőképpen zajlott le: „a csehszlovák katonaság és csendórség rajtaütésszerűen körülvett egy-egy községet, kiosztotta a behívókat (Pridelovací vymer - Beosztási végzés), és felszólította a kijelölteket, hogy a várakozó teherautókon haladéktalanul induljanak munkába. Az elszállítás embertelen körülmények között, nagy hidegben, fűtetlen vasúti kocsikban történt. A Csehországba való megérkezéskor a vagonok gyakran hetekig nyílt pályán vesztegeltek, majd az odaérkező cseh gazdák kiválasztották a nekik tetsző személyeket, és bizonyos összeg lefizetése után munkába állíthatták őket. Az áttelepítettekkel úgy bántak mint a háborús bűnösökkel, pedig az áldozatok szinte kizárólag olyanok voltak, akiknek legkisebb közük sem volt a magyar uralkodó osztályok irredenta és fasiszta politikájához. Ismeretesek olyan esetek is, amikor antifasisztákat és kommunistákat is Csehországba telepítettek." (Arató Endre) Hogy a munkaerő-toborzásnak mi volt az igazi célja, a Nővé Prúdy-ban írja meg Doökal: „A magyar hivatalos helyeket rá kellett kényszeríteni arra, hogy megszüntessék végre a taktikázást, és komolyan hozzáfogjanak a lakosságcsere végrehajtásához. Hogy ez bekövetkezett, az csak a dél-szlovákiai magyarok cseh határvidékre való áttelepítésének köszönhető... Bár a cseh tartományokban a magyaroknak mindent biztosítottak, és senki sem kívánt tőlük rendkívüli munkateljesítményt, mégis kerülik a munkát, és hacsak tehetik, visszaszivárognak szülőfalujukba." (1947. jún. 8.) A „munkaerő-toborzás" teljes ideje alatt, tehát 1946. november 19-töl 1947. február 25- ig összesen 9610 családot, illetve 41 640 személyt telepítettek át cseh országrészbe. Ónként 2154 magyar család távozott, tehát mindent összevéve 44 129 személy települt vagy telepítették át 17 dél-szlovákiai járás 393 Községéből. Közülük 5128 kisparaszti család volt. (Juraj Zvara adatai) 1947. január 26. Egyre több menekült érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Szabad Nép társadalmi gyűjtési akciót indít a csehszlovákiai magyar menekültek részére. (Szabad Nép, 1947. január 26.) (Folytatjuk) ..........................l-.........................>1 Az előfizető nyilvántartási száma: Evidenéné císlo predplatitela MEGRENDELŐLAP - platitera sústredeného inkasa: OBJEDNÁVKA TLAÖE V PREDPLATNOM Az újság címe Názov denníka - casopisu Példányszám Poőet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zacatie dodávky Katalógusszám Katalógové őíslo (vyplnuje PNS) Szabad ÚJSÁG Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: Predplatené vytlaőky dodajte na adresu:......................... Név, cím (szervezet): Menő a priezvisko (názov organizácie):.......................... házszám: emelet: lakásszám: ő. domu:....................poschodie:......................ő. bytu: . A megrendelő száma: Őíslo odberatera:....... utca: ........ulica:.................... postahivatal: dodáv. posta: Előfizető (csak szervezet tölti ki) Platca predplatného (vyplnuje len organizácia): Elnevezése: postahivatal:............................ Oznaöenie (úplny názov): ................................................................dodávacia poéta: A megrendelést intézi (olvashatóan a vezetéknevet): telefón: Objednávku vybavuje (citaterne priezvisko):...................................................................................................... A pénzintézet neve és székhelye: Názov a sídlo peöazného ústavu:........................................................................................................................ A számla száma: Císlo úőtu: ................................................................................................................................,.......................... Dátum: Az előfizető aláírása (pecsét) Podpis predplatilefa (odtlaőok peéiatky):
