Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-03 / 114. szám
2 I ( ÚJSÁG )1 1991. július 3. Agrometeorológia A 26. héten, június 24—30-án a levegő heti középhőmérséklete a déli körzetekben 17,5—19 fok körül alakult, ami megfelel a sokéves átlagnak. Szerdán trópusi meleget mértek, a legmagasabb nappali hőmérséklet élérte a 32 fokot Pénteken lehűlt a levegő, szombaton és vasárnap 4—9 fokig, a talaj mentén 1—7 fokig süllyedt a hőmérséklet Kedden záporok, csütörtökön zivatarok is előfordultak. A heti csapadékösszeg Dél-Szlovákiában 9—20 mm, Kelet-Szlovákiában 4—10 mm között mozgott A talaj nedvességtartaléka, vagyis a kihasználható vízkapacitás az őszi búzatáblák alatt — csütörtökön 80 cm-es mélységig mérve — Szlovákia nyugati részein 0—36 mm volt, ami a maximális vízkapacitás 0—26 százaléka, Közép- és Kelet-Szlovákiában pedig 11—13 mm (a maximális vízkapacitás 51—57 százaléka) volt A hétvégi esőzések következtében némileg nőtt a talaj víztartaléka, elsősorban a talaj felső rétegeiben. A meleg, esős időjárás kedvezett a növényeknek. A síkságokon az őszi búza és a tavaszi árpa a tejesérés fázisában van, fejlődésük 5—8 nappal elmarad az átlagostól. Az őszi árpa, és helyenként az őszi rozs is a sárgaérés fázisába lépett, a jövő hét folyamán várhatóan megkezdődik aratásuk. Folytatódik a kései cseresznyefajták, a meggy, a ribizli, az egres, a földieper és a málna szürete. A déli szőlőtermelő körzetekben — az átlagosnál 10—14 nappal később — virágoznak a késői szőlőfajták. Ugyanilyen késéssel nyílik az aprólevelű hárs, amelynek virágzása a fenológiai nyár kezdetét jelzi. Előrejelzés július 9-éig Az egész hét folyamán meleg, napos idő várható. Szerdán, csütörtökön és vasárnap helyenként megnövekszik a felhőzet és záporok is előfordulhatnak. Az éjszakai hőmérséklet 11—15, csütörtökön 13—17 fok körül alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24—28, majd 27—31 fok körül várható. A zivatarok idején átmenetileg lehűl a levegő. Agrometeorológiai Szolgálat ^ Hírét vettük ^ A TAVALYINÁL JÓVAL TÖBB, szám szerint 299 hazai és 39 külföldi vállalat — köztük 60 magáncég — jelezte részvételét az augusztus 17— 25-én Nyitrán sorra kerülő Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági kiállításon. JIRÍ DIENSTBIER külügyminiszter tegnap találkozott a „hetek” csehszlovákiai nagyköveteivel, s átadta nekik Václav Havel csehszlovák, és Lech Walesa lengyel államfőnek, valamint Antall József magyar miniszterelnöknek a világ hét legfejlettebb országa vezetőihez a közelgő londoni csúcsértekezletük alkalmából intézett közös üzenetét. Mint ismeretes, a „hetek” londoni tanácskozásán Mihail Gorbacsov szovjet elnök jelenlétében a kelet- és középeurópai országoknak nyújtandó gazdasági segítségről lesz szó. A CSEHSZLOVÁK EGYETÉRTÉS MOZGALMA elutasítja a Cseh és a Szlovák Köztársaság között kötendő államszerződés gondolatát, mivel azt a csehszlovák államiság megtagadásának tekinti. A mozgalom minden olyan megoldást támogat, amellyel megerősíthető a csehszlovák államiság, és polgári, nem pedig nemzeti elven alapulva szavatolja a közös állam fennmaradását. A kisebbségi kérdés ismerője és szenvedője (Folytatás az 1. oldalról) lók szemben, tehát akármikor képesek valami őrült lépésre. Ismervén azokat, akik a Vatra kemény magját alkotják, bármire el lehetek készülve. Ausztriában, Bécsben — ahol néhány hónapot töltöttem ösztöndíjasként — sem tapasztaltam semmit. • Családja Erdélyben maradt tagjait nem fenyegeti ugyanaz a veszély, mint Önt? Hisz ők is nyíltan ellenzékiek. — A húgom, Papp Kincses Emese a Hargita megyei RMDSZ titkára. őt ez idáig több mint 20 újságcikkben támadták. A lehető leglehetetlenebb dolgokat írják róla. Ugyanabban a cikkben: Buffalo Bill és Jean d’Arc. Szóval, épelméjű emberek nem tudnak ilyen társításokat összehozni. • A romániai politikai helyzet hosszú ideig lehetetlenné teszi hazatérését. Hol és hogyan képzeli el további pályafutását? — Hát én nem vagyok róla meggyőződve, hogy hosszú lesz ez az idő. Attól függ, ki hogyan nézi. 1—2 év szerintem nem hosszú idő, de mindenképpen azt jelenti, hogy most már egzisztenciát kell teremtenem. Nem akarok áttelepedési engedélyt kérni, csak munkavállalási engedélyt, és a mesterségemben, jogászként fogok dolgozni. • Úgy tudom, a birtokában vannak a Vatra Romaneasca fontos dokumentumai. Tervezi ezek kiadását? — A Vatra Romaneasca titkos iratai, amelyeket március 20-án megszereztek a magyarok, több kézben vannak. Ezeket össze kellene gyűjteni és kiadni. Nagyon szükséges lépés lenne, de még fontosabb lenne a majdani Vatra elleni perben fölhasználni. Mert ez előbb-utóbb be kell hogy következzen. • Próbál-e kapcsolatot tartani a haladó román ellenzékkel? — Természetesen, de sajnos elzárkóznak. Ez nagyon szomorú dolog: a román ellenzék, amely szembenáll a rezsimmel, a nemzetiségi jogok kérdésében nem tudja felvállalni a legelemibb követeléseinket sem. Azt, hogy Románia egységes homogén nemzetállam, egyhangúlag megszavazták. Ugyanúgy a Securitatét (most SRI-nek becézik) visszaállító törvényt. A törvényben van egy passzus, amely szerint a szeparatizmus államellenes tevékenység. Azt mindenki tudja, hogy akik a kisebbségi jogokat követelik, azokat hívják szeparatistáknak. Ezt is egyhangúlag megszavazta a román parlament, tehát az ellenzék is, úgyhogy egyelőre nagyon kevés támogatást kaphatunk azoktól a román demokratáktól, akiket olyan nagyon szeretnénk észrevenni. Jellemző az, hogy a tavaly nyáron a 22, a Dialog Social (Társadalmi Párbeszéd), tehát a leghaladóbb román értelmiségieket tömörítő lap megtagadta A román választási törvény antidemokratikus vonásai című cikkem közlését. Hát, a román ellenzéknek nem érdeke az, hogy a választási törvénynek ne legyenek antidemokratikus vonásai? Es egyébként is ennek a cikknek valóban semmi köze nem volt a román—magyar viszonyhoz vagy Marosvásárhelyhez, amit, mondjuk, esetleg másképp látnak ők, mint mi. Ez egy szakcikk volt, és mégsem közölték. Most is elküldtem egy cikket a Romania Liberónak. A címe: La rascruce de drumuri, magyarul úgy fordítanám: Útvesztésben. Ebben azt fejtegetem, hogy a román és nem román ellenzék csak közösen tudja kimozdítani a jelenlegi posztkommunista, vagy talán csak úgy nevezném, Ceausescu nélküli ceausiszta rezsimet. Egyelőre még ezt a cikkemet sem közölték, pedig már három hete faxoltam a Romania Libera, a legtekintélyesebb ellenzéki lap szerkesztőségének. Azt is odaírtam a cikkemhez, hogy nem kizárt: azért mernek engem ilyen aljasul támadni azok, akiket én közös ellenségünknek nézek, tehát a Vatra, a SRI és a retrográd román erők, mert nem közük az anyagaimat, tehát nem érvelhetek, nem vádolhatok, nem védekezhetek. • Várható-e újabb könyvének a megjelenése? — Remélem, hogy hasonló élményekben nem lesz részem. Én nem vagyok író, könyvemet Sütő Andrásnak dedikáltam ezekkel a szavakkal: „A botcsinálta író a bottal vert írónak”. Én nem vagyok író, jogász vagyok, ez az én mesterségem. • Az RMDSZ második kongresszusán nem vehetett részt Hogyan értékeli a tanácskozás eredményeit? — Elvből nem nyilatkozom az RMDSZ politikájáról, kongresszusáról, nem akarok kintről okosnak látszani. Ez nekem elvi alapállásom. • Európai fórumokon igyekezett megismertetni az erdélyi kisebbség helyzetét és rámutatni a maros vásárhelyi események hátterére. Hogy érzi: nyitott-e Európa ezek előtt a kérdések előtt? — Sikerült elérnünk azt, hogy ma már mindenki a marosvásárhelyi magyarellenes román pogromról beszél. Tehát a kezdeti Rompress- és Petre Roman-féle hazugságok már csak süket fülekre találnak. A köztudat helyre tette a dolgokat. Egyébként a politikusok már tavaly tavasszal tudták, mi az igazság, de a közvélemény még nem. Ma már a sajtó is egyértelműen így nevezi azokat a szörnyűségeket, amelyeket akkor a Marosvásárhely és környéke ártatlan magyar lakossága ellen elkövettek. Egyébként a nagy baj az, hogy Európa még mindig jaltai módon gondolkodik, ugye itt van a jugoszláv példa is. Miért van az, ha a Baltikum el akar szakadni, azt támogatja Európa és az Egyesült Államok, és ha a szlovének vagy horvátok akarnak kiszakadni, azt már nem. Ezt nem lehet semmiféle jogi érvvel alátámasztani, ezt csak az aljas politikai érdek diktálhatja. Én bízom abban, hogy Európát előbbutóbb nem az alantas politikai érdekek, hanem az etikus politika fogja meghatározni. • Dodd szenátor a napokban kijelentette: a genfi tanácskozáson központi helyet kell kapniuk a romániai emberi jogi kérdéseknek... — ...és főleg a magyar kisebbség helyzetének. Én, mint a kérdés ismerője és szenvedője nem mondhatok egyebet, mint azt hogy: na végre. BÁLÁZ S F. ATTILA • Kincses Előd levelét lapunk holnapi számában közöljük. Megkezdődött a Szövetségi Gyűlés együttes ülése Kártalanítást’68 kárvallottjainak Prágában tegnap megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együttes ülése, amely a tervek szerint július 19-éig tart. Miután a honatyák csekély másfél óra alatt eldöntötték, hogy nem változtatnak az előterjesztett napirenden, szavazás következett, mégpedig Stanislav Pánis (független) arra vonatkozó javaslatáról, hogy a parlament hagyjon jóvá határozatot, amelyben a honatyák indítványoznák a kormánynak, hogy ismerje el Szlovénia és Horvátország függetlenségét, valamint, hogy a kabinet kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását, amely kérné a jugoszláv hadsereg Szlovéniából és Horvátországból való azonnali, feltételnélküli távozását. Pánis képviselő úr javaslatát mindkét kamara elutasította. A továbbiakban a parlament tagjai a szovjet csapatkivonásra felügyelő bizottság tevékenységéről szóló jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot vitatta meg. Ebben a képviselők egyebek között kérik a kormányt, hogy folyósítson pénzeszközöket azoknak az állampolgároknak, illetve az áldozatok utódainak a kártalanítására, akiket vagyonjogi és egyéb kár ért az 1968-as katonai beavatkozás során. Hosszas vita után a képviselők abban állapodtak meg, hogy a felszólalások során elhangzott módosítási javaslatokról és a határozatról ma fognak szavazni. Ezt követően a Szövetség Gyűlés áttekintette és jóváhagyta az Eszak-atlanti Közgyűlés arra vonatkozó javaslatát, hogy a csehszlovák parlament társult tagja legyen az intézménynek. Meg mindig ropognaka fegyverek (Folytatás az 1. oldalról) tok vöröskereszttel jelölt helikoptereket katonai célokra használnak. A szlovén védelmi miniszter sajtóértekezleten közölte, hogy a jugoszláv légierő szlovéniai rádióadókat és televíziós tornyokat támad. A szövetségi védelmi minisztérium Belgrádban viszont azt közölte, hogy Szlovénia durván megsérti a fegyverszünetet, mert megtámadja a kaszárnyákba visszavonuló csapatokat. E csapatok támogatására bevetették a légierőt is. A jugoszláv hadsereg nyilatkozatot tett közzé, amely szerint minden erejét beveti, amennyiben Szlovénia folyamatosan és egyoldalúan megszegi a tűzszünetet. Milan Kucan szlovén elnök határozottan elutasította a követelést, hogy visszavonja köztársasága függetlenségét. Kucan Klagenfurtban tárgyalt Genscher német külügyminiszterrel, akinek azt mondta, hogy az önállóság érvényességét csak népszavazás vonhatná vissza. Szerinte a három hónapos felfüggesztés, amiben az Európai Közösség külügyminisztereivel megegyeztek, csak arra szolgál, hogy bebizonyosodjék „a törött korsót már nem lehet összeragasztani”. Genschernek egyébként tegnap Ljubljanába kellett volna utaznia, de biztonsági okokból osztrák területen találkoztak. Ljubljanában tegnap légiriadó volt. A városban két robbanás hallatszott, ami pánikot okozott a lakosság körében. Maribor közelében harckocsikat és tüzérséget vetettek be. Tegnap délben Ljubljanában megszűnt a rádió és a televízió adása. Bonnból jelentették, hogy a távösszeköttetés Németország és Jugoszlávia között akadozik. Lezárták a zágrábi és a pulai repülőteret is. A légierő átvette az egész ország légitere felett az ellenőrzést. Szlovénia új tűzszüneti javaslattal állt elő, amely azonban lényegében nem különbözik attól, amit az Európai Közösség követel. A szlovén javaslat szerint leállítják a szlovén fegyveres erők harci tevékenységét, az egységeket elvezényük a blokád alatt tartott jugoszláv csapatok közeléből, hogy azok elszállíthassák hallotaikat és sebesültjeiket, s visszatérhessenek kaszárnyáikba. Azt követelik a szövetségi hadseregtől, hogy vonja vissza csapatait és ne kezdjen újabb harci cselekményeket. Tegnap leváltották az 5. katonai körzet parancsnokát és a légierő főparancsnokát. Mesic államelnök és Tupurkovski, az Államelnökség tagja Ljubljanába utaztak, hogy keresztülvigyék a harcok azonnali leállítását. A jugoszláviai helyzet romlását úgy látszik, a lázas diplomáciai tevékenység sem képes megakadályozni. Lapzártakor érkezett jelentés szerint tegnap estére ismét összehívták az Államelnökséget. Magyarországon a rédicsi határátkelőhelyen némileg javult a helyzet. Nem ajánlatos azonban 15 kilométernél beljebb utazni Jugoszláviába. Jelentősen rosszabbodott a helyzet a román határon, ahol torlódás van és a várakozási idő Nagylaknál meghaladja a 14 órát. Szlovák—Magyar Baráti Társaság A Szlovák Köztársaságban a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolatok javítása céljából Szlovák—Magyar Baráti Társaság alakul. Az alapító összejövetel a pozsonyi Szent Erzsébet-templomban (kék templom) holnap, azaz 1991. július 4-én 18.45 órakor ünnepi szentmisével kezdődik, melyet Anton Srholec atya, a Helsinki Bizottság titkára Zsidó János bősi esperesplébánossal együtt celebrál. A társaság tevékenysége iránt érdeklődőket szeretettel várják. A szentmise befejeztével az ismert szlovák történész, dr. Anton Spiesz, az előkészítő bizottság elnöke ünnepi beszédet tart. Érdeklődni Éva Uherikovánál (Kvaőalova 12, tel.: 07/699 194) lehet szlovákul és magyarul.) Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991. július 3-án Deviza-(Pénz-)nem Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Közép Angol font 50,05 51,07 50,56 48,73 51,87 50,30 Ausztrál dollár 23,75 24,23 23,99 22,82 24,52 23,67 Belga frank (100) 82,73 84,81 83,57 80,49 85,77 83,13 Dán korona 4,41 4,49 4,45 4,27 4,57 4,42 Finn márka 7,10 7,32 7,25 6,96 7,44 7,20 Francia frank 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 Görög drachma (100) 15,56 15,88 15,72 14,51 16,03 15,28 Holland forint 15,51 15,41 15,26 14,70 15,66 15,10 ír font 45,50 46,42 46,90 43,80 47,16 45,48 Japán jen (100) 22,43 22,09 22,66 21,86 23,18 22,52 Kanadai dollár 27,23 27,79 27,51 26,56 28,12 27,34 Luxemburgi frank (100) 82,73 84,81 83,57 79,63 85,75 82,69 Német márka 17,02 17,36 17,19 16,73 17,65 17,19 Norvég korona 4,37 4,45 4,41 4,23 4,53 4,38 Olasz líra (1000) 22,91 23,37 23,14 22,30 23,74 23,02 Osztrák schilling 2,42 2,46 2,44 2,38 2,50 2,44 Portugál escudo (100) 19,35 19,75 19,55 18,43 20,05 19,24 Spanyol peseta (100) 21,56 22,00 21,78 20,73 22,43 21,58 Svájci frank 19,85 20,25 20,05 19,52 20,58 20,05 Svéd korona 4,71 4,81 4,76 4,57 4,09 4.73 USA-dollár 31,12 31,74 31,43 30,73 32,13 31,43
