Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-22 / 129. szám

Szabad ÍIJSÁG Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Privatizáció - a gazdasági reform alapja Csehszlovákiában ii. Az alábbiakban a folyamat halaszthatatlanságának okait taglaljuk. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az állami tulajdon - a nálunk tudatosított formában - mind a termelésben, mind az értékesítés terén nonopolhelyzetben van. Ezáltal kizárja a konkurenciát, és meggátolja más gyártók termékeinek piacrakerülését. Korlátozza a töke, a munka, az áru és az információ piacának működését, lehetővé téve ezzel a központi adminisztratív rendszerben megszo­kott, nem hatékony gazdasági irányítási formák további alkalma­zását. Ha abból indulunk ki, hogy a demokratikus társadalom alapja az ember szabadsága, a vállalkozási szabadság, a pluralizmus, a tulaj­donformák egyenjogúsága, akkor elsősorban a hatalmi monopóliu­mot és egy bizonyos tulajdonforma monopóliumát kell felszámolni. Az elsőt már sikerült a forradalom révén, a másodikat éppen a privatizáció útján kell elérni. A privatizációt a piacgazdaságra való áttérés pótolhatatlan felté­teleként kell tudatosítanunk. Ezt a folyamatot nem lehet lassítani, sem halogatni, és minden más transzformációs folyamathoz hason­lóan fokozatosan kell megvalósítani. Nálunk jelenleg az ún. kisprivatizáció van folyamatban, melynek az a célja, hogy a szolgáltató és gyártó üzemeket, kiskereskedelmi egységeket, vendéglátóipari üzemeket, illetve szállodákat magán­­személyek, csehszlovák állampolgárok vásárolják meg. A következő lépést a nagyprivatizáció jelenti, azaz a viszonylag nagy vállalatok felszámolása, amely már ugyancsak kezdetét vette- az erre vonatkozó törvények és jogszabályok szerint. A nagypriva­tizációval párhuzamosan egyszersmind két alapvető célt is szüksé­ges követni: 1) A monopolhelyzetben levő nagy állami vállalatokat kisebb és effektívebb magánjellegű vállalkozási egységekre bontani. 2) Új magánvállalatok létrehozása - beleértve a vegyes vállalato­kat is, amelyek kiegészítik a vállalatok szerkezeti változásait és pozitívan befolyásolják az egész ország gazdasági reformját. A nagyprivatizáció a vállalatok, vagy bizonyos részük eladásával a részvényekért járó szelvények (kuponok) beváltásával és részvé­nyek eladásával valósul meg. A nagyprivatizáció előkészítésekor a vállalatok megkülönböztetett figyelmet kell fordítsanak a folyamat tervezetének, valamint az effektiv tevékenységüket célzó programok és vállalkozói tevékenységük előkészítésére. Vita tárgyát képezi az állami vagyon lakosságnak való kiárusí­tása. Amennyiben azonban csak pénzért értékesítenék ezt a tulaj­dont, akkor - tekintettel a lakosság által megtakarított pénzmennyi­ségre, amely elenyészően kevés az állami vagyon értékéhez képest- a privatizációs folyamat több évtizedig is eltartana. Ezért keresik a fjfivatizáció további módjait. A vagyonhoz való tulajdonjogot igazolandó kívánják forgalomba hozni az ún. beruházási szelvényeket (kupon), amelyeket a lakos­ság szimbolikus áron vásárolhatna meg. E szelvény értéke mintegy jelezné, hogy tulajdonosa (az állampolgár) milyen arányban része­sedik a privatizált állami vagyonból. A lakosság a szóban forgó szelvényeket majd konkrét vállalatok részvényeiért válthatja ki. A szelvények eladhatók nem lesznek, csak cserélhetők. Az ilyen módon vásárolt részvények által tulajdonosuk voltaképpen valamely konkrét gazdasági szervezet társtulajdonosává válik. Az említettek­nek köszönhetően a tulajdonosi viszonyok minőségileg is változni fognak. A várakozás szerint a privatizáció fenn ismertetett kuponos módja lehetővé teszi az állami vállalatok demonopolizálása és dekoncentrálása folyamatának meggyorsítását, továbbá serkenteni fogja a lakosság vállalkozókedvét. Szerkeszti: Pavel Va*ek JÁRÁS A mezőgazdasági szövetkezetek száma Az állami gazdaságok száma Földigénylések száma saját műve­lés céljából Ebből azok az ese­tek, amikor a föld fő megélhetési forrás Bérelt földek + 90.1. 1-jéig 91.2. 20-áig Ebből rész­vényesi szöv. Szétvált MSZ-ek 90.1. 1-jéig 91.2. 20-áig Szétvált ÁG-ok Az igényi. száma ha Az igényi. száma ha Az igényi. száma ha Pozsony 20 41 18 8 3 3 1 2913 2914 20 380 0 0 Dunaszerdahely 27 32 18 3 4 4 0 272 790 5 51 0 0 Galánta 16 24 23 4 3 3 0 2101 2191 44 500 3 25 Komárom 22 33 25 6 4 4 0 510 851 45 290 7 700 Léva 26 43 10 8 2 2 0 510 1614 5 71 0 0 Nyitna 19 26 23 2 0 0 0 1148 1037 12 150 5 5 Érsekújvár 21 37 25 10 3 3 0 350 929 80 734 0 0 Szenic 18 28 9 4 4 4 0 481 921 0 0 0 0 Nagytapolcsány 20 22 7 1 3 3 0 120 234 20 60 0 0 Trencsén 26 27 9 1 2 2 0 666 600 4 30 0 0 Nagyszombat 33 47 24 8 1 2 1 480 637 0 0 0 0 Nyugat-szlov. kér. összesen: 248 360 191 55 29 30 2 9551 12 718 235 2266 15 730 Besztercebánya 19 24 20 2 2 3 1 820 1480 48 380 15 45 Csáca 8 9 1 1 1 1 0 1275 816 0 0 1 20 Alsó Kubin 24 29 8 5 1 0 2316-4647 59 513 0 0 Liptószentmiklós 12 12 4 0 1 1 V 0 802 929 0 0 0 0 Losonc 15 15 6 0 4 4 0 435 1216 20 130 0 0 Túrócszentmárton 8 8 6 0 2 2 0 218 322 5 80 8 16 Vágbeszterce 11 13 5 1 1 1 0 1560 1033 0 0 0 0 Privigye 6 6 5 0 4 4 0 15 285 2 140 0 0 Rimaszombat 20 33 20 8 3 3 1 417 1195 43 450 4 71 Nagykürtös 13 14 5 1 2 2 0 219 751 5 79 0 0 Zólyom 18 23 18 4 2 2 0 376 1115 36 300 91 180 Garamszentkereszt 9 9 5 0 4 4 0 518 670 6 50 4 42 Zsolna 12 16 9 2 1 1 0 862 914 10 105 3 2 Közép-szlov. kér. összesen: 175 211 112 24 28 29 2 9833 15 373 234 2227 126 376 Bártfa 18 22 14 4 0 0 0 295 241 1 10 1 10 Homonna 22 25 5 2 . 3 3 0 203 359 0 0 0 0 Kassa 17 20 10 1 2 2 0 398 672 13 90 0 0 Nagymihály 22 25 18 2 3 3 0 430 464 0 0 2 6 Rozsnyó 13 16 11 2 2 2 0 100 198 4 97 69 68 Poprád 18 24 21 4 2 2 0 1432 3507 70 737 2 130 Eperjes 17 17 15 0 3 3 0 748 601 26 300 0 0 Igló 15 18 10 2 3 3 0 194 750 32 200 2 120 Ólubló 16 16 5 0 0 0 0 1375 628 5 35 0 0 Szvidnik 17 18 9 1 2 2 0 66 88 1 22 2 1 Tőketere bes 17 33 25 9 5 5 0 169 536 25 394 3 5 Varannó 20 . 20 3 0 0 0 0 194 97 1 14 5 50 Kelet-szlov. kér. összesen 212 254 146 27 25 25 0 5640 8141 178 1899 86 390 SZK összesen: 635 825 449 106 82 84 4 25 024 36 232 647 6392 227 1496 + Bérbevételi igényről van szó, nem pedig a valóban visszaszolgáltatott, majd bérbe adott földekről 1991. július 22. Kommentár Százezrek állnak sorban... Egy ország sorban áll. Bajok vesznek körül, s ha néhanapján fizetni tudunk, szi­vünk már ennek is örül. Könnyedén fizet­nénk, ha megkapnánk ami jár nekünk. Eb­ben az évben azonban megint nem fizették ki bérünk, nyugdíjunk húsz-harminc (egye­sek szerint ötven!) százalékát. Ennyivel csökkent reálértékünk. Néhány héttel ezelőtt már jeleztük, hogy a Szövetségi Háromoldalú Tanács foglal­kozni kíván a létminimum összegének meg­határozásával. Nos, legutóbbi összejövete­lükön az életszükségleti minimumról szóló törvénytervezetet (amely augusztus elsejé­től lépne érvénybe) további tárgyalásra ajánlották a kormányban és a Szövetségi Gyűlésben. Az árak liberalizálása következtében le­hetetlen helyzetbe kerülök gondja tehát to­vábbra sem megoldott. „Bezzeg a nyugdí­jasokat folyamatosan segítik, pedig a hátrá­nyos helyzetben levő nagycsaládosok job­ban rászorulnának az állam támogatására, hiszen sok esetben még az 1000 koronát sem éri el az egy családtagra jutó havi jövedelmük“ - hallom úton-útfélen az elke­seredett véleményeket. Mit mondhatunk erre? Sajnos, igazuk van, de azzal is számot kell vetnünk, hogy több szakképzett ember is sorban áll: bá­nyászok, vasutasok és más, nehéz testi munkát végzők. A kisnyugdíjasok után talán azok is kapnak majd valamit, akik a pénz hígulása révén most válnak kisnyugdíjasok­ká. Mindenki a sorára vár. A hajléktalanok és a fiatal házasok sor­ban állnak lakásért, a szegények és a mun­kanélküliek segélyért, olcsó élelmiszerért (krumpliért, fagyasztott pulykaaprólékért). A betegek a jó orvosért, kórházi ágyért állnak sorban, a földet visszaigénylők a földhivatalban az okmányokért. Bajtársak, álljunk a sorba! Hiányainkat immár vegyük számba, és ki ne felejtsük, a sorban álló Cseh és Szlovák Köztársaságot Ez az ország (is) sorban áll külföldi segélyért, az Európai Közösségbe való fel­vételért, az amerikai csúcstechnológiáért, a szovjet olajért, autóalkatrészekért. Sorban áll az európai kapubelépókért és a Jóisten­nél könyörületességért. Az állam sorban áll az adóért, a szociális biztosítási alap a na­gyobb járulékért, a vízművek, a gázmüvek, az elektromos müvek megemelt víz-, gáz- és villanydíjakért. Eladósodtunk, és követelőzünk egymás­sal szemben. Ha nem szeret bennünket senki, hogyan tudhatnánk szeretni máso­kat? Ha adósunk a politika, a kormány, az állam, miért ne lennénk mi is az ö adósaik? A pártok sorban állnak nálunk az emberek bizalmáért, közben tülekszenek a hatalo­mért, a sajtóért, a műsoridőért, a támogatá­sért. A vállalkozók sorban állnak kedvező hi­telekért, a mezőgazdasági üzemek sorban állnak bármiféle felvásárlási ajánlatért, az értelmiség sorban áll értelmes munkáért, a kutató a kutatásért, a költő a kiadásért, az újságok némi dotációért. Lassan már a születendő gyerekek is sorban állnak leendő szüleiknél, hogy végre megrendeljék őket a gólyabácsinál, de ho­gyan, ha nincs lakás. Hosszú sorokban sorakoznak a többoldalúan hátrányosak va­lami egyoldalú előnyért, a diszkriminálták pozitív diszkriminációért, a kárvallottak kár­térítésért, az egykoron elítéltek felmenté­sért, a hontalanok honért. Lesik a nyíló ajtót és a biztató szót: kérem a következőt Aztán csalódottan hallják: mára már több sorszá­mot nem adunk ki. Vajon mi (valamennyien) mikor kerülünk sorra? (korcsmáros) Demonopolizáció a mezőaazdasáaban A demonopolizáció nem kerülhette el a mezőgazda­ságot sem. A tulajdonosok egy része saját földjének megművelése mellett dönt, mások viszont bérbe adják földjüket a mezőgazdasági üzemeknek, esetleg magán­­gazdálkodóknak. Az alábbi táblázat a mező­­gazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok demono­­polizációjának ütemét szem­lélteti.

Next

/
Thumbnails
Contents