Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-20 / 128. szám
/ M A ß Gazdasági és érdekvédelmi napilap Figyelem! Július 23-ától lapunk folytatásokban közli v ALBERT GÁBOR „EMELT FŐVEL” című dokumentumkötetének a csehszlovákiai magyarság kitelepítésére vonatkozó részleteit! Igaz, érdekfeszítő tényanyag! Kormányrendelet — hátulütőkkel Veszélyes precedens Szombat, 1991. július 20. • I. évfolyam 128. szám Ara 2,30 korona Országos összefogás a vízlépcső ellen Nincs jó variáns! Ivan tarnogursky mondjon le!* Kommunista módszerekkel a blokád ellen • A „bosi lobby” érdekei • Hétfőn demonstráció Tegnap reggel mintegy 50 ember megakadályozta, hogy a Hydrostav gépei kijuthassanak az építkezésre. Mert hiába volt az előző napi rendőri beavatkozás, a blokád folytatódott. Ezalatt több gépkocsivezető komolyan veszélyeztette a tüntetők testi épségét, amit a jelenlévő rendőrök tétlenül szemléltek. Ezt követően a természetvédők a tüntetés megengedett helyszínére vonultak vissza, ugyanis a Somorjai Városi Hivatal engedélyezte — július 18-a óta — a csölösztői út térségében a demonstrációt. Délelőtt 11 óra tájban már több mint 130 ember tartózkodott a helyszínen és továbbiak érkeztek. Délután megérkezett a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői küldöttsége, amikoris szakértői előadások is elhangzottak a Csallóköz ökológiai gondjairól. Megváltozni látszik a közvélemény hangulata, miután a sajtóban már tárgyilagos jelentések is napvilágot láttak. A blokád résztvevőit támogató táviratok, levelek érkeztek az ország minden tájáról. A szlovákiai Zöldek Pártja elítélte a korábbi sajtómegnyilatkozásokat és Bútora miniszter szavait, amelyek szerint a blokád résztvevőinek túlnyomó része nem tudja, hogy tulajdonképpen manipuláció áldozatai. A kiadott közlemény szerint a természetvédők, a Zöldek Pártjának tagjai, a Duna menti lakosság belső meggyőződésből a természet védelmének szükségszerűségéből eredően cselekszik amikor kiáll az építkezés ellen. A Zöld Kör Tanácsa szintén ellenzi az Mit vitt el a szél? építkezés folytatását. Ez az országos szervezeteket tömörítő szövetség közleményében kijelenti: „A Duna menti térség további pusztítása folyik, miközben tovább fogy a költségvetés pénze. A hazai és a külföldi szakértői véleményeket, amelyek ellenzik a vízlépcső minden áron történő befejezését és rámutatnak a valós veszélyekre, ezúttal éppúgy figyelmen kívül hagyják, mint a kommunista rendszerben. A túrócszentmártoni természetvédők szintén elítélik a műszaki és vízgazdálkodási szakemberek érveinek előnyben részesítését, miközben azok kétségbe vonják a természetvédők és az ökológusok véleményét. A Kassa-vidéki környezetvédők az ökológiai egyensúly szándékos megsértését és a pillanatnyi politikai célok előnybe helyezését rójják fel az ún. C-variáns tervezőinek. A besztercebányai önkéntes természetvédők egyetértenek az Eurolánc tiltakozásával és a felvízcsatorna feltöltését felelőtlennek tartják. Nyilatkozatot adott ki az Ökológiai Társaság is. Eszerint bármilyen megoldásnak ugyanolyan kedvezőtlen hatása lenne a természeti környezetre, mint az eredeti, Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszernek. Ráadásul a határfolyam elterelése veszélyes nemzetközi konfliktust idézhetne elő. A nyilatkozatban követelik egy szakértői bizottság összeállítását — lehetőleg az Európai Közösségek végrehajtó szerveiből —, amelynek döntése kötelező érvényű lenne mindkét fél részére. Morvaország és Szilézia természetvédői szerint Ivan Carnogurskynak le kell mondania képviselői mandátumáról, vagy pedig a Hydrostav vezérigazgatói tisztségéről, mert — úgy vélik —, hogy a „bősi lobby”, amelynek egyik fő képviselője éppen az SZNT alelnöke, erősen érdekelt az erőmű befejezésében anyagilag és politikailag is. A blokád résztvevői közölték, hogy a békés tüntetést legkésőbb július 22-éig folytatják, amikor az egész országból érkeznek természetvédők a helyszínre, hogy nagygyűlésen tiltakozzanak az építkezés folytatása ellen. —sj— Mint már lapunkban korábban hírül adtuk, a szlovák kormány 1991. július 9-i ülésén — Zászlós Gábor miniszterelnökhelyettes hathatós közbenjárásával — egy rendeletet fogadott el, amely a mezőgazdasági vállalatok vagyonának eladását teszi lehetővé. Az MKDM—Együttélés prágai parlamenti klubja fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a rendelet néhány „hátulütőjére”, veszélyére: A kormányrendelet — ellentétben a 229/1991 Tt. számú, ún. földtörvénnyel — lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági vállalatok ingó vagyonuk nagy részét eladják. Véleményünk szerint ezzel veszélyeztetik a mezőgazdaság sikeres privatizációját. ' 1/ A szövetkezetek, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági közös vállalatok ingó vagyonát tételesen, és nem meghatározott esetekben, általános jelleggel felszabadítja a földtörvény 33-as paragrafusának hatálya alól. Ennek következtében az említett mezőgazdasági vállalatok az eredeti tulajdonosok és a leendő jogosult személyek kárára eladhatják fölös készleteiket, személy- és teherautóikat, munkagépeiket stb. Az általános megfogalmazás nincs összhangban a földtörvény 33-as paragrafusának 6. bekezdésével, amely szerint a jogszabály alóli minden egyes kivételt csak külön elbírálás után lehet engedélyezni. TJ A kormányrendelet nem veszi figyelembe a 92A991 Tt. számú törvény 45 paragrafusát, amelynek értelmében ugyanis az állami vállalatok (ebben az esetben az állami gazdaságok) nem adhatják el vagyonukat. A felszámolt állami vállalatok vagyonának az érvényben lévő jogszabály értelmében az állami vagyonalapba kellene kerülnie.. 3/ A kormányrendelet 2. paragrafusa a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma beleegyezésének a birtokában lehetővé teszi a korábban egyesített szövetkezetek szétválasztását 1992. január 1-i hatállyal. 4/ Az ilyen rendezés jelenleg — míg nem születik meg a mezőgazdasági üzemek és szövetkezetek privatizálására vonatkozó törvény — helytelen, mert spekulációhoz vezethet. 5/ A kormányrendelet 3. paragrafusa olyan meghatalmazást ad a szlovák kor(Folytatás a 2. oldalon) DR. GYŰRCSÍK IVAN GENFROL A háttérinformációk is fontosak Az Együttélés Politikai Mozgalom irodájában tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Gyurcsík Iván, aki az Együttélés Intéző Bizottságának megbízásából részt vett Genfben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nemzeti kisebbségekről tartott szakértői találkozójával egyidőben zajló Nem Kormányszintű Szervezetek Fórumán. Alaptalan volt az aggodalom Szlovákia déli járásaiban az elmúlt napokban szinte mindenütt megkezdődött az aratás. Ilyenkor napos, száraz időért „ imádkoznak ” a földművesek, nehogy a „célegyenesben”.menjen tönkre a termés. Szerdán este azonban az ország nagy részében kiadós esőzések voltak, és elsősorban Délnyugat- Szlovákjában számoltak be erős viharokról, felhőszakadásról a jelentések. Félő volt, a hirtelen lezúduló nagy mennysiégű csapadék elmossa a jónak Ígérkező gabonatermést. számolni kell. A cukorrépa és a kukorica esetében a kár nem jelentős, a betakarításig teljes mértékben regenerálódhat a növényzet. , „ (vkm) Mi a helyzet valójában? Milyen károkat észleltek a mezőgazdászok? Ezeket a kérdéseket tettük fel néhány mezőgazdasági üzem vezetőjének. íme a válaszok: Mészáros Győző, a Vágtornóci Állami Gazdaság igazgatója: — Nagyon jól jött ez az eső, mintegy 36 mm csapadék hullott pár óra alatt. Igaz, a tavaszi árpa hozama emiatt két-három mázsával kevesebb lesz a tervezettnél, a búza azonban nem károsodott, a megdőlés elenyészlő. A kapásnövények fejlődését pedig mindenképpen elősegíti az eső. Petrányi Gyula, az Izsai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke: — Miután 27 mm eső zúdult le rövid idő alatt, nagyobb károktól tartottunk. Annál is inkább, mivel már vasárnap is esett mintegy 40 milliméternyi csapadék. Félelmünk lényegében alaptalannak bizonyult, a kár minimális. Varga István, a Vásárúti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke: — Azokon a helyeken, ahol sűrűbb a gabona, bizony némileg megdőlt a növényzet. Ez kissé nehezíti majd a betakarítást. Becslésem szerint 3—5 százalék a kár, és az élelmiszer-ipari búza enyhe minőségcsökkenésével is Még 1990 novemberében Párizsban eldöntötték, hogy 1991. július 1—19-e között találkoznak Genfben az EBEÉ Záródokumentumát aláírt országok szakértői, hogy tanácskozzanak a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Napjaink politikai helyzetét jellemzi, hogy az egyes országok hivatalos delegációjában sok esetben a nemzeti kisebbségek képviselői még nem kaptak helyet (pl. a hivatalos román küldöttségben egyetlen nemzeti kisebbségi képviselő sem volt), ugyanakkor a jugoszláviai helyzet eredményeképp a jugoszláv küldöttség tagjai nem voltak hajlandóakleülni egy asztalhoz, ami eléggé hátráltatta a genfi konferencia előrelépését. így fokozott jelentősége van annak, hogy az EBEÉ konferenciájával egyidőben, ugyanazon a helyszínen, a genfi Intercontinental Szálló termeiben, a nem kormányszintű kisebbségi, emberi jogi szervezetek (ENGO) megvalósíthatták az „Etnikai csoportok Közép-Európában” című rendezvénysorozatot, háttérinformációkkal segítve a hivatalos tanácskozás eredményességét. A FUEN (Európai Népcsoportok Federalisztikus Úniója), az INTEREG (a népcsoportok jogaival és a regionalizmussal foglalkozó nemzetközi intézet), a Nemzetközi Erdély Bizottság, a Nemzetközi Emberi Jogi Bizottság Svájci Szekciója és más nyugat-európai emberi jogi szervezetek meghívására eljutottak Genfbe a kormánydelegációból kimaradt kelet-európai kisebbségi politikai mozgalmak képviselői is. Alapvető problémaként merült fel annak ellenőrzése, hogy mennyire tartják be az egyes nemzeti törvénykezések a Koppenhágában elfogadott emberi dimenzióról szóló dokumentum negyedik részét — amely a kisebbségi jogokkal foglalkozik. Ehhez próbált háttérinformációkat szolgáltatni a nem kormányzati szervek által összehívott fórum. A közép-európai országokból érkezett kilenc különféle kitti Bár átmenetileg „enyhült” a rekkenő hőség, a politikában és magában a közéletben egyáltalán nincs hiány forró pillanatokban. A honatyák például ahelyett, hogy példát vennének a képen látható napfürdőzőktől, és elmennének már végre szabadságra, inkább kétszer is szavaznak bizonyos jogszabályokról, mondván biztos, ami biztos. (Lásd a népszavazási alkotmánytörvény vitáját stb.) (JOZEF SYNOVEC felvétele), sebbség képviselője öt-hét perces beszámolóban ismertette országa helyzetét, de a meghívottak közül különböző technikai okok miatt sokan nem jelenhettek meg. Jelentős elemző—összefoglaló előadást tartott dr. Eva-Maria Bárki a közép-európai kisebbségek helyzetéről, s kissé elkeseredett, ám kemény hangvételű hozzászólásban ismertette a romániai magyarság helyzetét Tőkés László. A csehszlovákiai magyarság ellenzékben levő politikai mozgalmainak képviseletében dr. Gyurcsík Iván (EPM) és Csáky Pál (MKDM) is eljutottak az ENGO tanácskozására. 1991. július 11-én Gyurcsík Iván szót is kapott e fontos fórumon, s felszólalásában vázolta azokat a problémákat, amelyek Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek jogainak szabályozását érintik-Ezenkívül alkalma nyílt arra, hogy kapcsolatot alakítson ki különböző emberi jogi szervezetek képviselőivel, s a hivatalos véleménynyilvánítás lehetősége híján kihasználja a „folyosópolitizálást”, a lobbizást. Felszólalását lapunk későbbi számában közöljük. (csanaky) Szövetségi Gyűlés Törvény a bírókról Tegnap a Szövetségi Gyűlés 16. együttes ülésén a képviselők jóváhagyták a bíróságokról és a bírákiől szóló törvényt. A Népek Kamarájában a jelenlévő 103 képviselők közül 82 szavazott igennel, a Nemzetek Kamarájában az 50 szlovák képviselőből 45 voksolt mellette, míg a 64 jelenlévő csehországi képviselőből 43. Zsúfolt volt az utolsó nap programja és az őszi ülésszakra halasztották a politikkai pártokról szóló törvényjavaslat vitáját, akárcsak a szövetségi fegyveres erők főfelügyelőjének megválasztását. Elkészült a tavaszi időszak végleges statisztikája. A Szövetségi Gyűlés két kamarája a 16 ülésszak során 25 napot tárgyalt együttesen. Ebből Vladimír Meéiar, szlovák exminiszterelnök 24 napot hiányzott, míg Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője 23-szor maradt távol igazolatlanul. Gémesi Károly (FMK) pedig távolmaradt az egész 16. együttes ülésről, igaz, ő ekkor Genfben tartózkodott. Tegnapelőtt már lapzárta után érkezett a hír, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a népszavazásról szóló törvényt, amely kihinde lésének napján lép érvénybe.
