Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-16 / 124. szám

Szabad ÚJSÁG ,,Ha addig élek is, elkapom a tolvajt!" - fogadkozik az egyik kerttulajdonos. Lopják a zöldséget Őrtüzek a kertben Kiállításról - kiállításra A Flórától az Inchebáig Sokan irigykedve mondják, hogy a dél-szlovákiai „fóliások“ nagyon sok pénzt keresnek. Azt azonban nem tudatosítják, hogy mennyi küszködéssel, izzadság­gal jár, amíg piacra kerül a ter­mény. Ráadásul az utóbbi évek­ben egy-két községben nemcsak a rovarkártevők, hanem a „két lábon járók“ is jelentős károkat okoznak a kertészkedöknek. Ma­gyarán mondva: lopják a zöld­séget. Deákin például egy-két kertben már tavaly, sót tavalyelőtt is meg­történt - az idén pedig még több helyen -, hogy a gazda még este felmérte, hogy másnap hány láda uborkát, paprikát tud majd leadni a felvásárlónak, aztán másnap reggel meglepetten tapasztalta, hogy az éjjel „besegítettek“ a szüretelésbe. Sót, örülhetett, ha a fóliáját nem hasogatták fel. A vágsellyei piacon meg olyan egyének árultak zöldséget, akik­nek kertjük sincs, vagy ha van is, abban csak „dudva s muhar“ te-Manapság sokan szenvednek a szénanáthától, s a patikában kapható hagyományos gyógysze­rek gyakran hatástalanok. Ennek az allergiás megbetegedésnek számtalan kiváltó oka lehet és tünetei ugyancsak kellemetlenek. Egy francia természetgyógyász, Alin Caillas hatásos szert ajánl a szénanátha megelőzésére és tüneteinek megszüntetésére - a lépesmézet. A kúrát két hónnappal a széna­nátha várható jelentkezése (ez májusban vagy júniusban szokott bekövetkezni) előtt kell elkezdeni. Mindössze annyiból áll, hogy he­tente három alkalommal el kell rágni szép lassan egy darab lé­pesmézet, úgy, ahogy a rágógu­mit szokás. Amennyiben a széna­nátha súlyosabb lefolyású szokott lenni, a kúra első 2-3 napján Az ügyes kéz aranyat ér - tartja a szólás. Úgy tűnik, hogy a hús­boltok eladói ezt túlságosan is jól tudják... A szemem is majd ki­esik, úgy figyelem a mérleg hintá­zó nyelvét - ami persze, sokkal frissebben és gyorsabban ugrál, semmint hogy azt érzékeimmel felfoghassam. Ha véletlenül még­is eljutna agyamig valamilyen adat, hirtelenjében nem tudom el­dönteni, hogy a súlyra vagy ép­penséggel az árra vonatkozik-e. Illedelmesen fizetek - legtöbbször jóval többet, mint amire számítot­tam -, és azzal nyugtatom ma­gam, hogy csodálatos, reklámmi­rem. Hiába figyelmeztetik a rend­őrséget, a falusiak azt mondják, hogy a városra nem terjed ki a ha­táskörük, a városiak pedig azt, hogy az ilyen apró-cseprő dolgok­kal, nem érnek rá foglalkozni. A kerttulajdonosok ezért úgy döntöttek, hogy saját maguk old­ják meg a problémát. Két-három szomszéd összefogott, elhatároz­ták, hogy közösen védik meg a termést. Először éjjelente fel­váltva őrködtek a kertben, később azonban rájöttek, hogy társaság­ban jobban telik az idő, így tábor­tüzet (őrtüzet) raktak, szalonnát sütöttek a kertben. Egy-két üveg bor is került a kerti asztalra, amitől aztán még jobban hergelték egy­mást a tolvajok ellen. Egy biztos, nem szeretnék an­nak a bőrében lenni, akit ezek a kertészek tolvajláson kapnak. Ezúton figyelmeztetem az éjsza­kai látogatókat, hagyjanak fel üzelmeikkel, mert az ilyen „kirán­dulások“ életveszélyesek lehet­nek. (gaál) öt-hat alkalommal rágjunk el las­sanként egy darab lépesmézet, majd ezt a mennyiséget fokozato­san csökkentsük heti három adagra. A lépesméz gyógyhatását még fokozhatjuk, ha naponta megiszunk két-három pohár al­maecetes vizet, amelybe minden alkalommal egy kanál mézet keve­rünk. Ugyanilyen kitűnő hatású a lé­pesméz arcüreggyulladások - kü­lönösen orrmelléküreg-gyulladás - esetén is. Alin Caillas a bete­geknek azt tanácsolja, hogy öt -hat napon át napi négy-hat alka­lommal rágjanak el egy darab lé­pesmézet. Egy-egy adagot egy órán át kell rágni, az első 10-15 percben nagyon intenzíven. A maradék viaszt, természetesen, nem kell lenyelni. (Az Apitalia nyomán) nőségú húst viszek haza. Aztán kicsomagolom az árut - és szer­tefoszlik az örömöm... A papírból zsíros, disznósertékkel borított massza kerül elő. Hirtelenjében nem tudom eldönteni: valamilyen huncut manó tréfált így meg vagy maga az ügyes kezű hentes? Megint (már ki tudja hányadszor) megfogadom, hogy igenis megle­sem a mérleg, a hús és a papír körül ügyeskedő kezeket. Persze, ha egyáltalán képes leszek rá... Az illuzionistát akár nagyítóval is figyelhetik, akkor is becsapja az embert. Anna Sláviková Néhány hét eltéréssel két ran­gos, Európában jegyzett, hagyo­mányos nemzetközi kiállítás szín­helye volt a pozsonyi Művelődési és Pihenőpark Duna parti pavilon­sora. A szebbnél szebb virágok Flóra az ókori római mitológiában a virágok és a tavasz istennője. A ne­vével fémjelzett virágfesztiválra az idén már tizenkettedik alkalommal ke­rült sor. Egy kis múltidézés... Pozsony rendkívül nagymúltú vá­ros. Sokszor, sokan „csináltak" a falai között történelmet. Az év minden hó­napjára jut az idén is valamilyen világ­raszóló vagy éppen alig-alig ismert évforduló. Pontosan húsz évtizeddel ezelőtt például bizonyos Lumnitzer István jó­voltából Flora Posoniensis címmel könyv jelent meg a rangos település területén fellelhető különböző virágok­ról. A kötetben a jeles szakértő mint­egy 1600 növényről számol be nagy alapossággal. A tudós szerző előtt azonban, még az Úr ezerötszáznyolcvanharmadik esztendejében egy holland férfiú, Charles de /’ Ecluse már feltérképezte Pozsony és környéke gazdag flóráját. A 17. században a jelenlegi Sza­badság téren, a kormányhivatal terü­letén az esztergomi érsek Európa­­szerte ismert szépséges reneszánsz növénykertje állt. Kívüle több barokk díszkert is létezett, közülük egyik a Vár területén és a Vár alatti Pálffy­­kúrián volt a ligetfalusi Jankó Kráf­­park, amelynek egyik eldugott zugá­ban a belvárosból kiebrudált s meg­nyomorított Petöfi-szobor is található, Közép-Európa egyik legrégibb parkjai közé tartozik. Érdekességek, adatok A virágfesztiválon a hazaiakon kívül még kilenc ország'kertészkedéssel, virágtermesztéssel, díszfák, bokrok és cserjék szaporításával foglalkozó, va­lamint kertápolási kisgépeket gyártó és forgalmazó cégek, vállalatok és magánvállalkozók vettek részt. A 107 kiállító közül 64 külföldről jött. Különjáratokkal, autóbuszokkal csoportosan is érkeztek az érdeklő­dők: általános és középiskolások, szaktanintézetek diákjai, földműve­sek, de találkoztam nyolcvan-egyné­­hány esztendős, botra támaszkodva járó vidéki bácsikával, valamint tolóko­csin közlekedő fiatalasszonnyal, no meg sok külföldi, főleg ausztriai és magyarországi látogatóval. csodálóit a Flóra néven ismert seregszemle várta, a különféle vegyipari termékek iránt érdeklő­dök pedig az Inchebát látogat­hatták. A virágfesztivál egyik érdekes szín­foltja a hagyományos Flóra-bál volt, amelyen ezúttal bel- és külföldi virág­kötők is részt vettek, s ízelítőt is adtak szakmai felkészültségükből. Hollan­dia képviseletében férfiak vették fel a versenyt a csehszlovákiai és más államokból érkezett hölgyverseny­­zökkel. A holland kertészek verhetetlenek „Tulipánország“ lakói nemcsak imádják, hanem rendkívül nagy hoz­záértéssel termesztik is a legkülönfé­lébb virágokat. Tavasztól a tél beálltá­ig valósággal „virágba borulnak" a vi­déki házak és a városi épületek egy­aránt. Hollandiában nemcsak a szak­üzletekben vagy a piacokon és az utcai árusoknál, hanem az áruházak­ban, valamint a benzinkutaknál is vá­sárolható tulipán, rózsa vagy egyéb, esetleg egzotikus virág is. A hollandok a világ első számú virágexportálói. Az egyes mamutcé­gek legnagyobb mértékben Németor­szágba, Franciaországba és az Egye­sült Királyságba szállítanak termé­keikből. Az óriási, 5000 hektár terüle­tet elfoglaló üvegházakban évente mintegy 7 500 000 000 virágot és 489 000 000 cserepes növényt nevel­nek fel. A kertészek szigorúan ügyel­nek termékeik minőségére. A virágbörze, amely már 75 éves múltra tekint vissza, s az üzletkötés leggyorsabb és legjobbnak bizonyult módja, sajátos holland találmány. Évente 9 kiállításra kerül sor az or­szágban. Az aukción először mindig a termékek legmagasabb kikiáltási árát mondja be a kikiáltó, azután kerül sor az ár lefaragására... A Noviftora példája A termelők még a börze alatt hoz­zálátnak a védödobozokba csomagolt virágok új tulajdonosokhoz szállításá­hoz. A növények a vén kontinensen speciális hútőkocsikban, a világ távo­labbi tájaira viszont repülőgépen jut­nak el a címzettekhez. A Noviflora - Holland cég például elsősorban cserepes virágokat expor­tál, legfőképpen a skandináv orszá­gokba, valamint Angliába, Írországba, Finnországba, továbbá a velük szom­szédos Lengyelországba, Németor­szágba és Ausztriába szállít készletei­ből. A vállalatnak, amelyet 1974-ben A holland aranyérmes temékeket min­denki látni akarta (A szerző felvételei) Hans van Reisen alapított, Svédor­szágban önálló kirendeltsége van, s a nap bármelyik órájában, akár az éjszaka kellős közepén is felvesznek- és azonnal teljesítenek is - megren­delést. Árukészleteiket a legjelentősebb hollandiai börzéken, Belgiumban és- érdekes módon - Németországban szerzik be, 400 külföldi ügyfelük igé­, nyeit a legmodernebb számítógépek­kel felszerelt cég 18 (!) munkatársa elégíti ki. 1974 óta 7100 százalékkal növekedett a forgalmuk. Hollandiából a rózsa a legkereset­tebb exportvirág. Tavaly 704 000 000 tó kelt el belőle. A holland kertészek elnyerték a ki­állítás legjobb expozíciója díját is. Ér­demes megemlíteni, hogy az INTER­­NACIONAL BLOEMBOLLEN CENT­RUM cég 50 000 tulipánhagymát ajándékozott a szlovák fővárosnak. A belgák sem akárkik A belgák is jeles virágtermesztők, a dísznövények termesztésében pe­dig egyenesen világelsők. A kolosto­rok és várak környékén már a 17. században jelentős, céltudatos virág­­termesztés folyt. A kis országban az első virágokat és növényeket bemuta­tó kiállításra egy genti kávéházban, 1809. február hatodikán került sor. Gentben egyébként ötévenként nagy­hírű növényfesztiválra kerül sor. Nyugat-Európa azáliaexportjának fele szintén belga földről származik. Termékeiket még a tengerentúlra, Amerikába is eljuttatják. Üvegházaik­ban a virágnevelő asztalokat is fűtik. Az Amerikából, Afrikából és Indoné­ziából beszerzett egzotikus növények termesztése és forgalmazása révén az egyes cégek a közeljövőben még tovább öregbítik az ország hírnevét. Hát Magyarország? A külföldi kiállítók közül legsikere­sebben a magyarországi Kertész Mtsz szerepelt. A szombathelyi szövetkezet az idei virágfesztiválon termékeivel 32 (12 arany-, 10 ezüst- és 10 bronz-) érmet érdemelt ki. Az Mtsz 21 hektáron kertészkedik, s Magyarország legnagyobb, csere­pes virágot és orchideát forgalmazó cége. A szövetkezet ezerkilencszáz­­nyolcvanöttől 81 000 négyzetméteren, fűthető üvegházakban - magas szín­vonalon - kizárólag dísznövényter­mesztéssel foglalkozik. Évente meg­közelítőleg fél millió orchideát, továb­bá 2 millió cserepes növényt értékesít. Termékeinek 30 százaléka kerül kül­földre, többek között hazánkba is. Az Óbuga Budapest vágásra szánt gerbera és krizantém termesztésére szakosodott. Jelénleg Közép-Európa legjelentősebb dísznövény-forgalma­zója. METAFILM nevű öntözési mód­szere, amely szántóföldi és melegházi termesztés során egyaránt hasznosít­ható, világhírű szabadalom... ZOLCZER LÁSZLÓ (Folytatás a következő számban) Szénanátha ellen lépesméz Szemfényvesztők - a pult mögött 1. Flóra istennő nevével

Next

/
Thumbnails
Contents