Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-01 / 112. szám

2 ÚJSÁG Ján Carnogursky a közép-európai együttműködésről Integrációval az önállóság felé? A lengyelországi Krakkóban tegnap ért véget Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország szakértőinek háromnapos ta­nácskozása a közép-európai együttműködésről. Ján Carnogursky szlovák kor­mányfő, aki résztvett a konferencián interjút adott a Csehszlovák Sajtói­roda munkatársának. Arra a kérdés­re, nem áll-e ellentétben a szlovén és horvát elszakadás helyeslése az in­tegrációs folyamatok támogatásával, Carnogursky azt válaszolta, hogy nem, mert Jugoszlávia jelenlegi ál­­lammodellje nem működőképes és új együttműködési formákat kelle keresni, ahogy ezt Szlovénia és Hor­vátország teszik. A közép-európai integráció sem valósul meg a nem­zetek önrendelkezési jogának taga­dásával és ezért e kérdésben nincs ellentét. A továbbiakban a szlovák kormányfő hangsúlyozta, hogy a kö­zép-európai integráció kedvező ha­tással lehet Csehszlovákia belső vitá­(Folytatás az 1. oldalról) Szavai szerint a kétoldalú tárgyalá­sok terén haladást értek el, tehát meg van a remény, hogy ősszel a megállapodások túlnyomó részét aláírják. „Egyúttal az a célunk, hogy bizalmi viszonyt és kapcsolatokat lé­tesítsünk az Észak-atlanti Szövet­séggel és növeljük a helsinki folya­mat jelentőségét, mivel ebből a fo­lyamatból nőhet ki majd fokozato­san a biztonságpolitikai garanciák európai rendszere. Természetes: a jára is. Szlovákia ebben az együtt­működésben szélesebb körben érvé­nyesíthetné identitását és gyakorlati­lag bebizonyíthatná koncepciójának helyességét. Szlovákia önállósodása a közép-európai és később az euró­pai együttműködés keretében való­sulhat meg, előbb, mintsem a Szlo­vák és a Cseh Köztársaság közti együttműködés feloldódna. Szlová­kia mindent megtesz azért, hogy a közép-európai együttműködés ne Varsó-Prága-Budapest együttmű­ködés legyen, hanem Varsó-Prága- Pozsony-Budapest együttműködés. A szlovák kormányfő szerint az együttműködésben még nem tértek át a deklarációktól a gyakorlati lépé­sekre. Hogy ez megtörténjék, az a szlovák kormány egyik feladata. jelenlegi helyzet megköveteli, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok ré­széről is hasonló magatartás nyilvá­nuljon meg. A NATO intenzíven dolgozik katonai doktrínájának mó­dosításán és új típusú kapcsolatokat kíván kiépíteni a közép- és kelet-eu­rópai országokban. Tehát e téren sok minden történik, de még bizo­nyos ideig eltart, míg megszűnnek azok az indokok, amelyek miatt ma olyan érzésünk lehet, mintha légüres térben lebegnénk” — hangsúlyozta. ' FELHÍVÁS ) Felkérünk minden — az MKDM közvetítő szándékát támogató — egyént és az MKDM alapszervezete­it, hogy az MKDM központi irodájá­ban (824 84 Bratislava, Krízna 52, 1/18) postafordultával, vagy a (07)600 77-es telefonszámon szíves­kedjenek bejelenteni legkésőbb 1991. július 15-éig részvételi szándé­kukat a Szentatya magyarországi lá­togatásán és tudassák, melyik szent­misén kívánnak résztvenni: 1.1991. augusztus 16. Esztergom —15.30 2.1991. augusztus 19. Budapest (sportcsarnok) —19.00 3.1991. augusztus 20. Budapest (Hősök tere) — 10.00 Akik már Esztergomba jelentkez­tek a helyi plébániákon, kérjük, hogy újra ne jelezzék szándékukat! A beérkezett igényekre (júl. 15- éig) ingyenes részvételi jegyet bizto­sít az MKDM központi irodája. A jelentkezéseket csoportosan, ill. alapszervezetenként kérjük. Az MKDM egyházügyi bizottsága C Közlemény ^ A Csemadok Lévai Területi Vá­lasztmányának rendezésében 1991. július elsején 20.00 órakor a kétyi művelődési házban fellép a 90 tagú sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kol­légium Népművészeti Együttese. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Lebegés légüres térben ^ Gazdasági körkép -/>­Japán nyit A korábbinál jóval enyhébb feltéte­lekkel újították meg a következő öt évre az USA és Japán kétoldalú félvezető­megállapodását — adták hírül Washing­tonban. A most megkötött egyezmény értelmében a szigetország jövőre 20 szá­zalékosra növeli a külföldi szállítók ré­szesedését a japán félvezetőpiacon, az amerikaiak pedig viszonzásként eltörlik a japán számítástechnikai cikkek im­portjára még 1987-ben megállapított 164 millió dolláros felső határt. A felek új megállapodása formailag az 1986-ban kötött számítógépalkatrész­egyezmény további öt évre történő ki­terjesztése, lényegében azonban tejesen új keretek kialakításáról van szó. Az USA ezúttal inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy tegyék hozzáférhetővé az amerikai gyártók számára a szigetor­szág piacát, semmint arra, hogy megha­tározott piaci részesedést biztosítsanak számukra — számolt be a tárgyalásról S. Linn Williams helyettes amerikai külke­reskedelmi főmegbízott. Japán a világ legnagyobb félvezetőpi­aca; tavaly közel 20 milliárd dollár ér­tékben vásároltak ott ezekből az elekt­ronikai építőelemekből. Washington már régóta sérelmezi, hogy Tokió arány­talan mértékben részesíti előnyben a he­lyi félvezetőgyártókat, és a 80-as évek közepe óta igyekszik kétoldalú megálla­podással rendezni a bejutás kérdését. Alig kötötték meg azonban 1986-ban az előzőt, a Reagan-kormány máris a vál­lalt kötelezettségek be nem tartásával vádolta Tokiót, és megtorló intézkedé­seket vezetett be. Ezeket a szankciókat oldották föl a mostani megállapodással. A másik jelentős eredmény a piaci részesedés mérésének összehangolása, hogy kizárhassák az értelmezési eltéré­sekből fakadó nézeteltéréseket. A pári­zsi OECD-üIésen tartózkodó Robert Mosbacher amerikai kereskedelmi mi­niszter főként ezt emelte ki a lezárult tárgylásról hozzá eljutott hírek közül. Carla Hills kereskedelmi főmegbízott Tokiónak a kereskedelemliberalizálás iránti „elkötelezettségét” hangsúlyozta, az USA félvezető- és számítógépipará­nak képviselői pedig — Williams szerint — „elragadtatással” fogadták a megál­lapodás bejelentését. Az öt évre szóló megújított egyez­ményt a felek három év után — egyetér­tés esetén — kölcsönösen megszűntnek nyilváníthatják. Az amerikai illetékesek évente legalább három alkalommal át fogják tekinteni a kétoldalú félvezető­kereskedelem helyzetét, és ennek alap­ján alakítják majd ki álláspontjukat. Kedvező hozam Az osztrák Raiffeisenbank jelen­tése szerint a Magyar Nemzeti Bank schillingben kibocsátott kötvényei 12 százalékos hozamot is nyújtanak, a márkában kibocsátott azonos érté­kű kötvények hozama viszont „csak” 10 százalékos. A Raiffeisen elemzői szerint ez a különbség „csak hibás értékelésből adódhat, amit néhány hónapon be­lül módosítanak”. Más szóval: a schillingben kibo­csátott értékpapírok jelnleg olcsób­bak, mint a márkában kibocsátot­tak. A Raiffeisenbank hasonló értéke­lést közölt a szovjet külgazdasági bank (Vnyesekonombank) értékpa­pírjairól is: a márkában kibocsátott értékpapírok hozamai 15 százaléko­sak, a schillingben kibocsátottaké vi­szont elérik a 19 százalékot. A GM beruházása A General Motors konszernnek a 4 milliárd schillingre rúgó beruházási költségek 90 százalékát kell állnia a Bécs melletti Aspernben levő üze­mének bővítésénél, amelynek célja, hogy 1993-tól évi 250 ezerrel több se­bességváltó és 200 ezerrel több hen­gerfej készülhessen a gyárban. Mivel nem úgynevezett problémazónáról van sző, a helyi hatóságok — az Eu­rópai Közösség előírásainak megfele­lően — csak a beruházási összeg ti­­zedrészéig nyújthatnak anyagi támo­gatást. A kapacitásbővítés 300-400 újabb munkahely létesítését teszi lehetővé a GM asperni részlegében — adja hí­rül az ÁPA. Az 1,6 literes Astra és Vectra modellekbe való ötfokozatú sebességváltók, valamint a 16 szele­pes motorokba való hengerfejek for­galma eléri majd az évi 2 milliárd schillinget is. A termékek egyébként teljes egészében exportra készülnek, például a GM-Rába hengerfejeket a szentgotthárdi üzembe szállítják majd, ahol 1992 júliusától évente 200 ezer Opel-motor készül. A Külügyminisztérium közleménye Csehszlovákia Külügymnisztéri­­uma közleményt hozott nyilvános­ságra, amelyben azt tanácsolja, hogy az állampolgárok lehetőleg ne utazzanak Jugoszláviába. Az or­szágban csapatmozgások várhatók, amelyek nyilván blokkolják majd az útvonalakat. A legbiztonságo­sabb átkelőhelyek a magyarországi Röszke és Tompa, de itt is több, mint három óra a várakozási idő. A külügymnisztérium azt javasolja az állampolgároknak, hogy amennyi­ben lehetséges, halasszák el jugo­szláviai útjukat. Szükség esetén a javasolt útvonal Magyarországon keresztül, Szabadka—Belgrád— Szarajevó, vagy Titograd. Az adriai tengerpart jelenleg békés. A Gö­rögországba utazóknak a Magyar­­ország—Románia—Bulgária út­vonalat ajánlják. A valutaellátás kötelezettségét a romániai határon a helyzetre való tekintettel liberáli­san kezelik, a vámelőírások betar­tását azonban szigorúan ellenőrzik. A jugoszláviai helyzetről az uta­zóknak a 2193 2463-as, munkaidő után pedig a 2193 2425-ös prágai telefonszámokon adnak felvilágo­sítást. A jugoszláviai képviseleti hi­vatalok telefonszámai: Belgrád nagykövetség — 003811-330134, valamint 003811-331572, Zágráb főkonzulátus — 003841-430099 és 430121. 1991. július 1.-----------------------------------------------------------------------------------------------------Á Reklám kétszázezerért? Pozsony utcáit járva gyakran az az érzésünk, mintha hatalmas hir­detőoszlopok közé préseltek volna bennünket. Mindenki a nagykö­zönség tudtára szeretne hozni vala­mit. Egyikünk lakást keres vagy ép­pen cserél, míg a másik mozgalmat indít Szlovákia önnállóságáért. Mindez papírlapokon, cetliken, amelyeket elég felragasztani a fal­ra, és máris felhívás, hirdetés, sőt közvélemény lesz belőle. A fővárosi önkormányzat még március 14-én határozatot hozott, amely megszabja, hogy 5000-től 200 000 koronáig bírságolható a plakátragasztás és a város köztere­inek, épületeinek bárminemű ron­gálása. A határozat szerint a plaká­toknak és hirdetményeknek külön helyeket jelölnek ki. Azóta három hónap telt el. Ragasztjuk a plaká­tokat, és utcáink lassan egy koldus foltos, tépett kabátjához fognak hasonlítani. Sokan a szólás­­szabadság korlátozásának minősí­tették a határozatot. Volt, aki az utca művészetének nevezte a gyak­ran már csak cafatokban lógó fal­ragaszokat. Állítólag szórakozás a nyugdíjasok számára is, mert örömmel olvasgatják. Azt hiszem, egy nyugdíjasnak kisebb dolga is nagyobb annál, mint a tömegben lökdösődve azt böngészni, hol nyílt meg a legújabb testedző szalon. Azóta a Bocaccio és a Szlovákia függetlenségéért indult mozgalom fizetett rá a reklámozásra és művé­szi hajlamainak ilyen formájú ki­­nyilvánítására. Reklám kétszáz­ezerért? Talán valóban kezdünk hasonlítani nyugati szomszédaink­hoz. Meg kell viszont jegyeznem azt is, hogy eddig nagyon kevés pla­kátragasztásra kijelölt hellyel talál­koztam. Annál több hirdetmény, „műalkotás” hívja fel magára a fi­gyelmet az üzletek üvegkirakatán, köztéri szobrokon, a Szlovák Nem­zeti Színház újonnan festett oszlo­pain. A plakátok egy-egy város pezsgő kulturális és gazdasági életéről ad­nak képet. Viszont ha ezeket törté­nelmi épületekre, szobrokra és más nem megfelelő helyekre ra­gasztjuk, ízléstelenségünk és nem­törődömségünk névkártyájává vál­hatnak. Az utca a város tükre, a város pedig a benne élő embereké. BALOG BEÁTA ___________________________ Bezárta kapuit az Incheba Magyar ajándék Alexander Dubceknek Szombaton véget ért az Incheba nemzetközi vegyipari kiállítás. Az utolsó napon már gyér volt a forga­lom. Talán az R pavilonokban volt kissé élénkebb, itt ugyanis a szegedi Florin vegyipari szövetkezet kínálta megvételre termékeit, köztük az is­mert Varikopax visszérkrémet. Csütörtökön délután Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnöke is ellátogatott a szakvásárra. A parlament elnökét és kíséretét a hazai és a külföldi kiállítók képvise­lői köszöntötték, majd tájékoztatták munkájukról, valamint az Inchebán szerzett tapasztalataikról. Hosszan elidőzött az R pavilon­ban, ahol a szakemberek a gazdasági szféra gondjairól és az átalakítással járó nehézségekről beszélgettek ve­le. — A piacgazdaságra való áttérés — jegyezte meg Alexander Dubéek — sehol sem zökkenőmentes. A ne­hézségek azonban legyőzhetők. Az Incheba sikere is azt bizonyítja, hogy jó úton járunk... Mint említettük, az R pavilonban állította ki termékeit a magyarorszá­gi Florin vegyipari szövetkezet is. A jó nevű és az ország határain kívül is egyre ismertebb szövetkezet főleg kozmetikai és háztartás-vegyipari termékeket, gyógykozmetikai cikke­ket, fertőtlenítő és növényvédő sze­reket gyárt. Az Inchebán mintegy 50 féle terméket mutatott be. Közöttük kiemelkedő helyet foglal el a Vari­kopax visszérkrém. A világviszonylatban is egyedül­álló — és a magyar piacon már nagy sikert aratott — készítmény lényege, hogy lassítja a visszérbetegség kifej­lődését. A tünetek megnyilvánulása esetében megszünteti a visszerek megnagyobbodását, csökkenti, majd megszünteti a bőrpírt, a bőr hőmér­sékletének emelkedését, a bőrszíne­ződést és a fáradékonyságot. A Varikopax lehetővé teszi, hogy a visszér okozta panaszokat minden­ki otthon kezelje. A Budapesti Nem­zetközi Vásáron tavaly nagydíjjal ju­talmazott termék sokak véleménye szarint „nem csodaszer, de csodála­tos szer”. Dr. Ilankó Lászlónak, a krém feltalálójának módja nyílt megismer­kednie és elbeszélgetnie Alexander Dubéekkel. A Szövetségi Gyűlés el­nöke érdeklődéssel hallgatta az or­vosfeltaláló szavait, majd elmondta, hogy már hallott a Varikopaxról és örül, hogy olyan készítmények ke­rülnek forgalomba, amelyek elősegí­tik az emberek gyógyulását. Végül magyarul búcsúzott a feltalálótól: — Köszönöm az ajándékot, és sok sikert kívánok a magyaroknak! PONGRÁC TAMÁS Devizapiaci árfolyamok ' Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 1-jén Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,18 51,20 50,69 48,86 52,00 50,43 Ausztrál dollár 23,73 24,21 23,97 22,80 24,50 23,65 Belga frank (100) 02,95 84,63 83,79 80,71 85,99 03,35 Dán korona 4,42 4,50 4,46 4,28 4,58 4,43 Finn márka 7,21 7,35 7,28 6,99 7,47 7,23 Francia frank 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,59 15,91 15,75 14,54 16,08 15,31 Holland forint 15,16 15,46 15,31 14,75 15,71 15,23 ír font 45,70 46,62 46,16 44,00 47,36 45,68 Japán jen (100) 22,38 22,84 22,61 21,81 23,13 22,47 Kanadai dollár 27,10 27,64 27,37 26,42 27,90 27,20 Luxemburgi frank (100) 82,95 84,63 83,79 79,85 85,97 82,91 Német márka 17,08 17,42 17,25 16,79 17,71 17,25 Norvég korona 4,38 4,46 4,42 4,24 4,54 4,39 Olasz líra (1000) 22,95 23,41 23,18 22,34 23,78 23,06 Osztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 19,50 19,98 19,78 10,66 20,28 19,47 Spanyol peseta (100) 27,23 27,79 27,51 26,46 28,16 27,31 Svájci frank 19,83 20,23 20,03 19,50 20,56 20,03 Svéd korona . 4,72 4,82 4,77 4,58 4,90 4,74 USA-dollár 30,94 31,56 31,25 30,55 31,95 31,25 V______________________________________________________J

Next

/
Thumbnails
Contents