Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-05 / 90. szám
4 Af ( V Az állatorvos tanácsai _ Újszülöttek felnevelése anya nélkül A háziállatok nevelésekor számtalan esetben találkozunk ezzel a problémával Előfordul, hogy az elléskor vagy közvetlenül utána az anyaállat elpusztul, esetleg tógyulladás, illetve tejképzódési zavarok lépnek fel. Néha az anya kannibalizmusa vagy agresszív viselkedése az ok esetenként pedig a különböző időpontban történő mesterséges elválasztás, valamint az újszülöttek betegség okozta gyengesége, elfekvése. A mesterséges táplálást haladéktalanul meg kell kezdeni, mivel a fiatal szervezet kevés tápanyagtartalékkal rendelkezik, ráadásul az anyagcseréje lényegesen gyorsabb, mint a felnőtt állaté Folyadék igénye is nagyobb, a gyakoriatban ez azt jelenti, hogy nem túri az éhezést és a szomjazást. A föcstejröl szóló cikkünkben említettük annak nélkülözhetetlen és helyettesithetetlen szerepét, de a szükség törvényt bont Az ideális állapotot Így is csak megközelíteni tudjuk. A föcstej összetétele állatfajonként különböző, hasonlóan az érett tejé is. Nem mindegy, hogy milyen állatot milyen tejjel itatunk meg. A különböző fajok tejének összetétele százalékban: fajok VÍZ zsír fehérje tejcukor szárazanyag hamu kanca 89,2 1,6 2,5 6,1 9,7 -0,5 szamárk. 91.2 1,15 1,5 6,0 8,8 0,4 tehén 87,6 3,4 3,5 4,6 12,4 0,75 juh 83,9 6,2 5,15 4,2 16,4 0,93 kecske 86,9 4,0 3,8 4,4 13,1 0,85 bivaly 82,7 7,9 5,9 4,5 17,31 0,76 sertés 82,6 ,7,0 5,5 3,7 17,4 1,2 kutya 79,2 8,5 7,4 3,7 20,8 1,2 macska 82,4 5,0 7,0 5,0 17,6 0,6 nyúl 67,8 16,0 12,0 2,0 32,2 2,2 Figyeljük meg, hogy a föcstej legfontosabb elemei az ellés után eltelt idő függvényében miként változnak. idő órában fajsúly szárazanyag fehérjék zsír ásványi a. 0 1067 36,9 17,6 5,1 1,1 6 1044 20,5 10,0 6,8 0,91 120 1030 12,5 3,8 3,7 0,85 168 1025 12,4 3,5 3,4 0,75 Általános gyakorlat, hogy a mindenkor hozzáférhető érett tehéntejet módosítják a szükségnek megfelelően A borjú felnevelése anya nélkül nem ütközik különösebb nehézségekbe A nagyüzemben más tehén friss vagy tárolt föcstejét, illetve a Kolostran készítményt használják. Háztájiban föcstej híján már az első napokban is adhatunk érett tejet. Naponta itassunk 5-6 alkalommal; az első nap összesen 2, majd 2,5, 3, 3,5 litert naponta. Az 5. napot követően áttérhetünk a napi 3-szori itatásra, ekkor összesen 7-9 litert képes elfogyasztani a borjú. Az összmennyiséget fokozatosan növeljük, később figyelembe vehetjük az egyéni igényeket. A tejbe az állatorvos tanácsa szerint adagoljunk A-, B-, C- és D2-vitaminokat. Az ellenálló képesség növeléséhez feltétlenül szükséges ilyenkor a gamma-globulin injekció. Jól bevált gyakorlat, hogy a fertőzéseket megelőzendő napi 2 gramm Mycerint (antibiotikum) kell tejbe keverni, és egy hétig folyamatosan adagolni. Az A- vitamin készítmények helyett kitűnő a tojássárgája és a sárgarépalé. Igyekezzünk a borjút minél hamarabb rászoktatni a borjútápra - Laktavit, TKS -, amely otthon is összeállítható a következőképpen: 40-45 százalék zabliszt, esetleg dara, 15 százalék kukoricadara, 10 (20) százalék szójadara, esetleg 10 százalék árpadara és 10-15 százalék korpa. A keverékhez tejport is vegyítsünk. A borjú napi súlygyarapodása legyen legalább 650-700 gramm. A csikók felnevelése anya nélkül már nehezebb. A szervezetük ellenálló képességét ellátó immunanyagokat ugyanis teljes egészében a föcstej fogyasztásával szerzi meg. Ennek megfelelően kell kialakítani étrendjüket is. Ráadásul a tehéntej összetétele, emészthetősége eltér a kancáétól. Ennek érdekében módosítjuk azt. A lefölözött tehéntej minden literét 4 evőkanál forralt vízzel hígítjuk, amelyben előzőleg 0,4 gramm citromsavat oldottunk fel, majd 10-12 gramm tejcukrot (laktóz) adunk hozzá. A hiányzó immunanyagokat közvetlenül a szülés után a kancától vett vér szérumának (80-100 ml) izomba fecskendezésével részben pótolhatjuk Két óra múlva 100 ml felforralt és lehűtött vízbe keverve 100 ml szérumot itatunk a csikóval (az oldathoz 12 g laktózt keverünk). Újabb két óra elteltével a már említett módon átalakított tehéntej 100ml-éhez ugyanannyi vérszérumot elegyítünk. Az ellést követő 6 órán belül a szérum arányát csökkentjük 60 ml-re, majd újabb 2 óra múlva 200 ml átalakított tehéntejet itatunk. Másnap 3 óránként 400 ml-t, harmadnap pedig 500 ml-t, ekkor már kiiktatható egy éjszakai itatás. Az adatokat fokozatosan növeljük, az első hét elteltéig napi 60-80 ml-rel, a második héten felváltva átalakított és zsírtalanított tehéntejet itatunk. A borjú esetében említett vitaminokat okvetlenül adagoljuk Fokozottan ügyeljünk a bélszurok (mecónium) eltávozására. A föcstej pótlásakor könnyen megeshet, hogy visszamarad, és a csikó különösen érzékeny erre. Jó, ha ilyenkor „kéznél van" egy állatorvos. Segít, ha az állatot megitatjuk 50 ml ricinusolaj és 50 ml parafinolaj keverékével. Máskülönben az ellést követő 2-3 napon belül jelentkező tünetek mellett elhullhat a kiscsikó. A malacok anya nélküli felnevelése a háztájiban gyakori. Gond lehet, ha nem tudjuk „dajkaságba" adni más ugyanakkor leellett kocához A gondot ebben az esetben is a tehéntej okozza, mivel fehérjéinek jellege különbözik a kocáétól. A tehéntej túlsúlyban kazeint, a kocáé albumint tartalmaz. A szakirodalom szerint elkészíthetjük a megfelelő pótszert. (Dyrendahl-recept) 76 százalék zsírtalanított tehéntej, 5 százalék disznózsír, 5 százalék nyerscukor. A tápszert 0,2 százalék ásványi anyagokkal egészítjük ki. A készítményt 1.6 arányban forralt vízzel hígítjuk. Ne feledkezzünk meg a Ferridextrán és az au2- vitamin injekciós adagolásáról. A vitaminszükségletet Roboran H-val vagy a malacok számára készített Ropborannal elégítjük ki. A malacokat naponta 6-7-szer. később 5-ször szoptatjuk, életbevágóan fontos számukra a meleg fészek kialakítása. Az emésztést az őrölt faszén és a Farmafer keveréke tartja rendben Mindkettő gyógyszertárban kapható. A környezet hőmérséklete 25, a tejé 35 C-fok legyen. A malacok fejlődése leginkább súlygyarapodásuk révén ellenőrizhető Születési tömegük 1,2-1,5 kg, az első hét végén 2,2.5, a negyedik héten 5,5-6, a tizedik hét végén pedig már 18-20 kg-osnak kell lenniük. ÚJSÁG A tojásforgatás azért fontos a keltetés alatt, mert nem egyszerűen fizikai folyamat, hanem kapcsolatban van a tojás alkotórészeivel és az embrió tápanyágszükségletével. Nyugati szerzők néhány éve kezdtek foglalkozni a tojásforgatás fiziológiai hatásával. A termékeny tojások keltethetöségi százaléka a forgatottak esetében 95 százalék, forgatás nélkül pedig 47 százalék volt. A kelethetöségben tapasztalt visszaesés a forgatás nélküli tojások esetében nincs kapcsolatban a tojások tömegével, a vízveszteséggel vagy a héj vezetőképességével. Úgy találták, hogy a hatás több vonatkozásban érvényesül a csirkeembrió fejlődésekor: hat az embrión kívüli alkotórészek helyzetére, az embrión kívüli membrán növekedésére, az embrió vízháztartására s annak táplálkozására. Az embrión kívüli alkotórészek (fehérjezsák, sárgájazsák, külső, belső embriózsák) fejlődéséhez szükséges a tojásforgatás. A keltetés első hetében fontos, hogy a véredények helyes pozícióját biztosítsuk a sárgájazsák membránban a fehérje elé, amely befolyásolja az embrió alatti folyadék képződésének ütemét. A későbbiekben a forgatás a zsákok viszonyára hat, amely a fehérje mozgását befolyásolja a magzatvizbe. A tojásforgatás hibái visszatartják az embrión kívüli membrán növekedését A véredények és a külső embriózsák kisebb a nem forgatott tojások esetében. Befolyásolja a membránok növekedését, elősegítve a véredények differenciálódásának ütemét vagy a mozgatás, illetve a gravitáció közvetlenül hathat a sejtek mozgására. A csökkent membránfelület hat az embrió lélegzésére, a véredények az első lélegző membránok. Ehhez hasonlóan a külső embriózsák csökkenése a keltetés későbbi szakaszában korlátozhatja az oxigénfelvételt, hátrányosan hathat a kalcium kivonására a tojáshéjból, akadályozza az embrió növekedését. A forgatás annak biztosításához is fontos, hogy a külső csírazsák egy komplex fehérjezsákot képezzen, elősegítve a belső héjmembrán és a fehérje közötti membrán normális növekedését. A keltetés során bizonyos vizmenynyiség közvetlenül a fehérjéből kerül az embrióba véren keresztül, de legnagyobb része az embrió alatti folyadékba és utána a külső és belső embriófolyadékba megy. Az albuminfehérje a belső embriófolyadékon keresztül jut az embrióba és a sárgájába. Az embrió alatti folyadék hiánya a külső csírazsák folyadékjának hiányára vezethető vissza, melynek mennyisége a nem forgatott tojás esetében a keltetés 12. napján csökken. Hasonló hatása van, ha a 3. napon a fehérjét vagy a hetedik napon az embrió alatti folyadékot elvonjuk. Tehát az embrió rendelkezésére álló víztartalék hiánya átmegy a belső csírafolyadékba és esetleg az embrió nedves súlyába 1991. június 5. a keltetés kései szakaszában. A tojásforgatás elmaradása ezért úgy tűnik dehidrációt okoz az embrió számára a tojás normális vízmérlege ellenére, tehát az embrió nem jut elegendő vízhez a fejlődés során. A viz ugyan jelen van, de rossz helyen. Az embriónak azt a képességét, hogy tápanyagokat szívjon föl a sárgájából a véredények nagysága határozza meg. Ezért a forgatás nélküli tojásban a kevés véredény hátrányosan befolyásolhatja az embrió növekedését, bár a forgatásnak a sárgája felhasználására vonatkozó hatása nem olyan nagy. Ezzel ellentétesen a forgatásnak újra szerepe van a fehérjehasznosításban, a fehérjezsák jó elhelyezkedésében a sárgájazsákhoz viszonyítva. Az embrió növekedésével a fehérjetömeg csökken a keltetés második felében. A korábbi álláspont az volt, hogy a forgatás megakadályozza az embrión kívüli membrán korai tapadását a tojáshéjhoz. A forgatás nélküli tojásoknál tapasztalható mortalitásra csak az első három nap magyarázat, az utolsó három nap nem, pedig akkor sok pusztul el. Ennek a kérdésnek a pontos tisztázása még a jövő feladata. (Mm) Bérkaszárnyák után házikertek A mezőgazdaság legígéretesebb ágazata Kopátsy Sándor az a magyarországi közgazdász, akinek véleményére mindig is illett figyelni. Igaz, hosszú ideig kényszerűségből alig hallatta hangját, ám szerencsére az utóbbi másfél évben többet találkozhattunk nevével, hiszen tagja lett a magyar kormány tanácsadó testületének, és újra belevetette magát a munkába. Mivel agrárügyekben istöbbszörnyilatkozott, továbbá elnöke lett a nemrégiben alakult Árutőzsde Alapítványnak, megkérdeztük, miként vélekedik a kertészeti termelésről és annak jövőjéről.- A gazdasági folyamatok alakulása erőteljesen hat a kertészetre, főként az árutermelőkre. A több mint négy évtizednyi szürkeség, a bérkaszárnyák után most a majd házikertek világát éljük. Igényesebbek lettek az emberek. Ez összefüggésben van az oktatási színvonallal, a képzettséggel: a kulturális igényességgel párhuzamosan nőtt a kertkultúra iránti igény is. Gyakran panaszkodunk oktatási rendszerünk fogyatékosságairól, pedig szerintem ez messze jobb, mint a hozzá tartozó életszínvonal. Nem egy nyugat-európai országban fordított a helyzet.- Rosszul sáfárkodnánk tehát a megszerzett tudással?- Igen, az elmúlt évek alatt sok mindent elszalasztottunk. Most pedig a magyar társadalom civilizációjában, kultúrájában előbbre tart, mint a gazdaság fejlettségében. A kertészet iránt megnőtt az érdeklődés. Speciális helyzete abból fakad, hogy néhány évvel ezelőtt a társadalom két részre szakadt. A bérből élőkre most az elszegényedés jellemző, míg a lakosság másik része gazdagodik. Főként azért, mert megtalálta a lehetőséget ar-. ra, hogy a főfoglalkozásában egyre csökkenő reáljövedelme mellett másodállásban vagy vállalkozóként pénzt keressen. Magyarországon a jövedelmek differenciáltabbak, mint a legtöbb nyugat-európai országban. Jól érzékelteti ezt például, hogy a drága primőr árura akad vevő, még ha csillagászati is az ára. A nem megfelelő minőségű tömegárut azonban nem lehet eladni. Lassan eljutunk oda, ahol a nyugat tart: nem lesz érdemes silány árut termelni, és olyat sem, amelyik nem akkor jelenik meg a piacon, amikor keresik. A fogyasztok igényei szerinti termelés, az alkalmazkodás a piac kívánalmaihoz, sok esetben fontosabbá válik, mint az olcsó technológia. Ez természetesen áldozatokkal jár. Életképtelenek az ötven évvel ezelőtti szegény, később a szocialista Magyarországra jellemző termesztési eljárások, amelyeknek vezérelve az volt, hogyan lehet legolcsóbban egységnyi terméket termelni. Jól tudom, idő kell ahhoz, hogy ezt itthon is felismerjük. Nem véletlenül hívják a fejlett társadalmakat fogyasztóinak, ahol nem baj, ha a szokásoshoz képest tízszeres áron termelnek meg egy tonna acélt, hiszen esetleg tizenötszörös áron tudják eladni, mert speciális igényeket szolgál. A modern világban csak az versenyképes, aki a fogyasztótól indul el a technológia felé és nem fordítva. A kertészeknek ugyanakkor számítaniuk kell arra is, hogy bizonyos alaptermékek iránt kisebb lesz a kereslet. Ennek csak részben oka a lakosság fizetőképességének csökkenése, hiszen a népesség csaknem fele vidéken él, van kertje, s a legfontosabb árukat - amelyeket ráadásul a mélyhűtőben el is tarthat - megtermeli magának. Ezért kell a térmesztöknek olyan növényeket választaniuk. amelyeket mások nem, vagy csak költségesebben tudnak előállítani.- Milyennek látja a magyar kertészeti termékek értékesítési lehetőségeit külföldön? Elképzelhetőnek tartja, hogy az újabban legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számító EGK piacán, ahol köztudottan óriásiak a szubvenciók, versenyképesek lehetnek a mi áruink is?- Szerencsések az éghajlati adottságaink és leleményes a magyar mentalitás. Mindezt kihasználhatjuk. Nem az elfogultság mondatja velem, igenis versenyképesek lehetünk, mert léteznek piaci rések, ahol betörhetünk. Európa számára egyedülálló mezőgazdasági potenciált jelentünk. Nem szabad elfeledkezni az itthoni nyitott agrárollóról, de bér- és árollóról sem. Az utóbbi viszonylag olcsó élőmunkaköltséget jelent. Különösen kihasználható ez a kertészetben, ahol nemcsak a töke fontos, hanem a hozzáértés, a pontosság, a rugalmasság is. Persze szükség van olyan infrastruktúrára is, ami meghaladja a múlt századi romantikus elképzeléseket. A kertésznek a termesztés legyen a dolga, s lehetőleg ne neki kelljen az árut osztályoznia, feldolgoznia-és a piacon eladnia. A versenyképesség a szakosodáson múlik. Ezt szerencsére kezdik felismerni nálunk is, éppen ezért vagyok derülátó. A kertészetet pedig azért becsülöm, azért tartom a legjobb mezőgazdasági ágazatnak, mert nem a terület méretétől függ a jövedelmezősége, hanem a kertész tudásától, képességeitől, motivációitól. S ők lesznek azok, akik leghamarabb megtalálják az új lehetőségeket, amelyekkel az elsők közé juthatnak. Nem véletlen, hogy a nyugati diplomatákat, a magas rangú vendégeket a Vásárcsarnokba viszik, megmutatni nekik, hol tart ma Magyarország. K. Sz. Fontos keltetési tudnivaló Jobb, ha fo rog
