Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-27 / 109. szám
1991. június 27. I ÚJSÁGDl Piaci lehetősek Európában és Dél-Aftikában EMLÉKEZTETŐ 1991. július elsején Prágában kerül sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó, rendkívüli ülésére. Ezen a résztvevők döntenek a szervezet politikai struktúráinak megszüntetéséről. A Varsói Szerződés 1955. május 14-én a lengyel fővárosban Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió által aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodás nyomán jött létre. Hivatalosan azzal indokolták a Varsói Szerződés létrejöttét, hogy a szocialista országoknak reagálniuk kellett a Német Szövetségi Köztársaságnak a NATO-ba történt 1955. évi belépésére. A Varsói Szerződés koordinálta a katonai struktúrák tevékenységét, beleértve az egyesített fegyveres erők különféle akcióit, valamint a tagállamok külpolitikai tevékenységét. E téren meghatározó szerepet töltött be a szovjet vezetés külpolitikája és a NATO-tagországok ellen irányuló katonapolitikai koncé pciója. Bár a Varsói Szerződés bevezető részében rögzítették a tagállamok belügyeibe való be nem avatkozás elvét, ezt a gyakorlatban több ízben megsértették. Első ízben a szovjet csapatok 1956-os magyarországi, majd a paktum öt hadseregének 1968-as csehszlovákiai bevonulásával (a prágai intervenciót a VSZ 1989 decemberi moszkvai csúcsértekezletén elítélték, s a szuverén csehszlovák állam belügyeibe való beavatkozásnak minősítették). Következett 1980— 1981, amikor katonai beavatkozással fenyegették meg Lengyelországot. Mihail Gorbacsov politikai színrelépésével a 80-as évek derekán gyökeres változások mentek végbe, amelyek pozitívan befolyásolták a kelet—nyugati kapcsolatokat, a VSZ-tagállamok közötti együttműködést és a nemzetközi politikai helyzet alakulását egyaránt. A változások nyomán került sor egyebek között a közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról 1987 decemberében aláírt történelmi jelentőségű amerikai—szovjet megállapodás aláírására, valamint az interkontinentális ballisztikus rakéták számának lényeges csökkentéséről a két nagyhatalom között való tanácskozásokra. Ezenkívül megkezdődött a kapcsolatépítés a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között, ezzel összefüggésben az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló tanácskozások említhetők meg, amelyek 1989 márciusában kezdődtek meg Bécsben. 1990 elején Kanadában tartottak értekezletet a két paktum vezetői a nyitott égboltról. Ez idő tájt a Szovjetunió új módon kezdett viszonyulni a regionális konfliktusokhoz, s ennek köszönhetően megszűnt több feszültséggóc. 1990-ben nagy erőfeszítések kezdődtek a Varsói Szerződés szerepének, küldetésének módosítására, mindenekelőtt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részéről. Ezek az országok azt szorgalmazták, hogy a politikai együttműködésre helyeződjön nagyobb súly, valamint azt, hogy a Varsói Szerződés katonapolitikai szervezetből alakuljon át politikai—katonaivá. Mint ismeretes, ebben az évben kezdődött meg a szovjet csapat csehszlovákiai és magyarországi kivonása. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1990. június 7-i moszkvai ülése adott ösztönzést arra, hogy a VSZ alakuljon át szuverén és egyenjogú államok szervezetévé, amely megszűnik működni addigi formájában, s a továbbiakban a leszerelés, az integráció és bizonyos mértékben a keleteurópai stabilitás eszközeként fog tevékenykedni. A politikai tanácskozó testület idei februári budapesti rendkívüli ülésén írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely a VSZ katonai struktúráinak március 31-ével történő megszüntetésére vonatkozott (ezt az időpontot Mihail Gorbacsov február 12-én javasolta). Amikor a jobb kéz nem tudja... Készül(get) az alaptörvény (Folytatás az 1. oldalról) kát teremtsünk” — hangsúlyozta a tanácsos. A sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy a magyar bemutatón a hagyományos vegyipari cégek épp úgy jelen vannak, mint a rugalmas, új gazdasági társaságok, kft.-k, illetve magánkézben levő vállalatok. A magyar kiállítás egyik résztvevője a Borsodi Vegyi Kombinát, továbbá a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat Rt., a Tomi-mosószerek ismert gyártója, a Tiszamenti Vegyiművek stb. A tavasz folyamán a francia SANOFI cég jelentős, 40 %-os részesedést szerzett az egyik legjelentősebb magyar gyógyszer- és vegyipari gyárban, a Chinoinban. Végezetül megjegyezzük, hogy holnap a magyar kozmetika napja lesz az Incheba vegyipari vásáron. * * * Egy sétahajón tartott sajtókonferenciát tegnap Jifí Brabec, a szövetségi külkereskedelmi miniszter első Közös közlemény A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom július elején kezdeményezte a csehszlovákiai magyar mozgalmak alkotmány-előkészítéssel kapcsolatos találkozóját. A megbeszélésre 1991. június 25-én került sor az MKDM székházában. A Független Magyar Kezdeményezés részéről jelen volt Gyurovszky László ügyvivő, az alkotmány-előkészítő bizottság tagja, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat pedig Bugár Béla elnök és Farkas Pál alelnök képviselte. A résztvevők sajnálatukat fejezték ki, hogy az érvényes meghívás ellenére az alkotmány-előkészítés egyeztetésében nem vett részt az Együttélés Politikai Mozgalom. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Független Magyar Kezdeményezés úgy véli, hogy az új alkotmányok oly mértékben ^ Gazdasági körkép ] Agrártámogatás az OECD-országokban helyettese, aki megtekintette az Incheba vegyipari vásárt is. Konkrét üzletkötésekről még nem tudott beszámolni, mivel ma délután fogják kiértékelni a már eddig megkötött szerződések nagyságrendjét, s az eredményeket csak az utolsó napon ismertetik majd. így a miniszterhelyettes Csehszlovákia jelenlegi külkereskedelmi mérlegéről és a vegyipari távlatairól tájékoztatta a szép számmal megjelent külföldi és hazai újságírókat. Az elmúlt év hasonló időszakához képest javult a külkereskedelmi mérlegünk, növekedett mind a behozatal, mind a kivitel értéke. Mivel a volt KGST-tagországok nem mutatnak kellő érdeklődést az együttműködés bővítésére (sőt, egyes kelet-európai országok ellenértékként már termékeket sem tudnak felkínálni) a nyugati piacokra kell betörniük, persze, nem a keleti piac teljes mellőzésével. Az együttműködés terén történt előrelépés; a külkereskebefolyásolják majd a csehszlovákiai magyarok további sorsát, hogy a kormánypárti és a konstruktív ellenzéki magyar mozgalmaknak fontos egyeztetniük álláspontjaikat. Mindkét fél reméli, hogy az Együttélés képviselői a közeljövőben eleget tesznek az ismételt meghívásnak és, a magyar mozgalmaknak sikerül egy asztalhoz ülniük. A megbeszélésen a résztvevők kifejtették álláspontjukat a másik fél által kidolgozott és közzétett nyilatkozatokról, és megálllapították, hogy elképzeléseik sok tekintetben közel állnak egymáshoz. A résztletkérdések és a megbeszélések során felmerült eltérő vélemények megvitatása céljából a felek további tárgyalásokban egyeztek meg. (Az FMK és az MKDM sajtószolgálata) A fejlett ipari országokban két évi csökkenés után 1990-ben ismét számottevően nőtt a mezőgazdaság támogatására fordított összeg — olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által az OECD-országok kerskedelmi és pénzügyminisztereinek párizsi találkozója idején kiadott 419 oldalas jelentésben. A világ agrárkereskedelmét befolyásoló támogatáspolitikával és a fontosabb termékek piacával foglalkozó dokumentum szerzői szerint a 24 legfejlettebb ipari állam adófizetőinek és fogyasztóinak tavaly összesen 299 milliárd dollárjába került az agrárgazdaság felkarolása. A gazdák jövedelmének támogatására fordított összeg 1990-ben 12 százalékkal nőtt, főként az OECD- tagországok mezőgazdasági reformokat halogató politikája miatt. „A reformokat nem lehet ismételten elodázni súlyos gazdasági következmények nélkül — olvasható a jelentésben —, mert a gondok átmeneti enyhülte után a strukturális túltermelés mindig újra jelentkezik.” Az ipari országok e téren vajmi kevés eredményt értek el 1987 óta. Az OECD-országokban a gazdák jövedelmük nagy részét közvetlenül az államtól kapják, s ez drágítja meg az agrárcikkeket, vagy pedig importkorlátozás és egyéb intézkedések által mesterségesen magasan tartott mezőgazdasági árak közepette termelnek — állapítják meg a szerzők, arra nézve azonban nem szolgálnak adatokkal, hogy nőtt-e vagy csökkent 1990-ben a gazdák jövedelme. Mai szemmel nézve az agrártámogatási programok kiadásainak 1988-as és 1989-es mérséklődése átmeneti jelenségnek látszik, melynek oka elsősorban az amerikai szárazság miatt megcsappanó gabonafölösleg volt. Mind az USA-ban, mind pedig az Európai Közösségekben és Japánban lényegében változatlan maradt a szubvenciórendszer. Az ázsiai szigetország néhány jelentős importkönnyítés ellenére az egyik legfőbb agrártámogató maradt. A támogatás egyértelmű következménye a fölösleg, ami főként a gabona-, a marhahús- és a tejpiacon válhat nyomasztóvá — olvasható a jelentésben. A szerzők ennek nyomán 1995-ig az exportőrök közti feszültség növekedésével és a fejlődő világ, valamint Kelet-Európa kirekesztésével számolnak az OECD-államok agrárpiacán. Egyedül az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretei között folyó úgynevezett Uruguay-forduló sikerében bíznak: éppen ennek a félbeszakadt kereskedelemliberalizálási tárgyalássorozatnak a továbblendítése a Párizsban összegyűlt miniszterek fő témája. delmi tárca előzetes tárgyalásokat folytatott a skandiván országok, valamint Svájc, Ausztria és Dél-afrikai Köztársaság ipari és kereskedelmi társulásainak vezetőivel. Dél-Afrika — a fekete kontinens iparilag legfejlettebb országa — nagy érdeklődést tanúsít a Csehszlovákia vegyipari termékei és gépei iránt. Már tárgyaltak arról, hogy Csehszlovákia a közeljövőben autóköpenyt szállítana nagyobb mennyiségben Dél-Afrikába. Szóba került az is a tárgyalások folyamán, hogy a dél-afrikaiak egyszerű vezérlőrendszerekkel ellátott gépsorokat is vásárolnának. Jelen pillanatban azonban az a legfontosabb, hogy a vegyipari vásáron Csehszlovákia számára is előnyös üzeleteket kössenek, minél több együttműködési szerződést írjanak alá mind a keleti, mind a nyugati partnerekkel, illetve az, hogy létrejöjjenek a feltételek vegyes vállalatok alapításához. (-nő) OFSZSZ-tanácskozás Betelt a pohár (Munkatársunktól) — Az Országos Földműves-szövetkezeti Szövetség meghívására tegnap ismét összegyűltek a szövetség járási képviselői, Csehországból és Szlovákiából egyaránt. A tanácskozásra — amelyen részt vett Miroslav Adamec, szövetségi gazdasági miniszterhelyettes is — ezúttal a morvaországi Őejkovicében került sor. Emil Dufala, az OFSZSZ elnöke bevezetőjében az ágazat legégetőbb problémáira hívta fel a figyelmet. Csak megerősítette, ami már eddig is ismeretes volt: mezőgazdaságunk katasztrofális helyzetben van. Ez nem is csoda, hiszen az agrárolló egyre szélesebbre nyílik. Míg az iparcikkek ára januártól áprilisig átlagosan 68 százalékkal emelkedett, a mezőgadasági termékeké mindössze 2,8 százalékkal, sőt, Csehországban fél százalékkal csökkent. A szövetkezetek, állami gazdaságok fizetésképtelensége sok esetben abból adódik, hogy a feldolgozóipar hónapokig nem fizet termékeikért. Miközben az élelmiszer-ipari vállalatok az első negyedévben 5-ször nagyobb hasznot könyvelhettek el, mint 1990 azonos időszakában. Az elnöki beszámolót követő vitafelszólalásokból nyilvánvalóvá vált, hogy elfogyott a földművesek türelme. Mivel a kormányhoz intézett levelek, kérések sorra megválaszolatlanok maradtak, vagy legfeljebb üres ígéretek hangzottak el az illetékesek részéről, a továbbiakban keményebb eszközökhöz folyamodnak. Ha a kormány július 10-éig nem teljesíti követeléseiket, országos méretű tiltakozó akciókat szerveznek, traktorblokáddal és egyéb eszközökkel kényszerítik lépésre az illetékeseket. A szövetség a kormány politikáját egyértelműen szövetkezetellenesnek tartja, amit az elfogadott földtörvény is bizonyít. A törvényt egyébként a genfi Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség elé terjesztették megvitatásra, mivel szerintük annak 33. paragrafusa nem csupán alkotmányellenes, hanem sérti a nemzetközi szövetkezeti jogokat is. (vkm) Július elsejétől Új árszabályozás A májusi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a múlt hónapban tovább lassult az áremelkedés egyes termékek esetében. Ez lehetővé teszi, hogy július elsejétől részlegesen csökkentsék a védőáras cikkek mennyiségét, illetve enyhébb árszabályozási módot alkalmazzanak. A három pénzügyi tárca ide vonatkozó rendelete értelmében például felfüggesztik a liszt, valamint a tavalyi termésből származó ipari búza, kukorica és takarmányárpa maximált árát. Egyúttal módosul a koksz, hőenergia, az üzemanyag és más kőolajszármazékok, valamint a privigyei szén árának szabályozása. Megtartotta következő ülését tegnap az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság. Amint azt a tanácskozásról Frantisek Miklósi®, az SZNT elnöke elmondta, az alaptörvény első részéről volt szó, amely a törvényhozásra vonatkozik. Viszont nem kerültek terítékre a végrehajtó hatalmat és az államfőjogkörét rögzítő cikkelyek. „Információnk szerint már ez a második rész is elkészült, de nem tudom, miért nem juttatták el hozzánk Az első rész egyebek között tartalmazza a Szövetségi Tanács (a parlament második kamarája) definiálását. Az előterjesztett változat szerint azonban csaknem semmilyen olyan funkciót nem tölt be, amelyet el kellene látnia.” Arra a kérdésre, hogy a tegnapi tanácskozáson megnyilvánultak-e a kroméfüü találkozó eredményei, Frantiäek MikloSko azt válaszolta, hogy bizonyos ellentmondások jelentek meg. „Ezek abból fakadtak, hogy a megvitatott dokumentum nem tükrözi pontosan a politikai erők megbeszélésén született eredményeket. Ez várható volt, mivel bizottságunk a szakértői alkotmánytervezetekkel foglalkozik”—fűzte hozzá. Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991. június 27-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,12 51,14 50,63 48,80 51,94 50,37 Ausztrál dollár 23,55 24,03 23,79 22,62 24,32 23,47 Belga frank (100) 83,26 84,94 84,10 81,02 86,30 83,66 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,23 7,37 7,30 7,01 7,49 7,25 Francia frank 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,66 15,98 15,82 14,61 16,15 15,38 Holland forint 15,23 15,53 15,38 14,82 15,78 15,30 ír font 45,94 46,86 46,40 44,24 47,60 45,92 Japán jen (100) 22,17 22,61 22,39 21,59 22,91 22,25 Kanadai dollár 26,95 27,49 27,22 26,27 27,83 27,05 Luxemburgi frank (100) 83,26 84,94 84,10 80,16 86,28 83,22 Német márka 17,14 17,48 17,31 16,85 17,77 17,31 Norvég korona 4,40 4,48 4,44 4,26 4,56 4,41 Olasz líra (1000) 2?,03 23,49 23,26 22,42 23,86 23,14 Qsztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 19,65 20,05 19,85 18,73 20,85 19,54 Spanyol peseta (100) 27,33 27,89 27,61 26,56 28,26 27,41 Svájci frank 19,86 20,26 20,06 19,53 20,59 20,06 Svéd korona 4,74 4,84 4,79 4,60 4,92 4,76 USA-dollár 30,77 31,39 31,08 30,38 30,78 31,08 V____________________________________________/
