Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-26 / 108. szám
I ( ÚJSÁG ) I A Magyar Állami Népi Együttes ismét ellátogat Gombaszögre Meghívjuk önt, találkozzunk! Újra Gombaszögön! 1991. június 28-30-án újra - immár harminchatodszor - találkozhatunk Gombaszögön, a Csemadok hagyományos tavaszzáró nagy kulturális ünnepélyén. Június végén daltól, zenétől, a táncosok dobogásától három napig lesz hangos a Gombaszögi völgy. A műsorok sokrétűsége, sokszínűsége biztosíték, hogy mindenki kiválaszthatja a számára a leginkább megfelelőt, az igazán csak neki szólót. A dolog úgy kezdődött, hogy B. Ödönt kora tavasszal libatojásért küldte az asszony R.-be, a szomszéd faluba. Ödön szolgálatkész ember volt, kerékpárra pattant és átkerekezett a szomszédba, hogy megbízatásának eleget tegyen. A kocsma táján lefékezett és rákiabált egy arra ténfergő iskolás gyerekre:- Hé, öcskös, nem tudod véletlenül, hol lehet itt a faluban nagy fajtájú libatojást kapni?- Hát a faluvégi Marcsa nénémnél! - kiáltott a fiú és vigyorogva elszaladt. Ödönnek most már csak azt kellett kitalálnia, vajon az alsó vagy a felső faluvégén kell-e keresni a nagy fajtájú libatojást tojató Marosát?!... Jó szimatú ember lévén, elindult hát az orra után, és addig meg sem állt, amíg egy libagágogástól hangos udvar elé nem ért.- Adj isten, Marcsa lelkem! - köszöntötte az udvaron sündörgó menyecskét, aki szép fehér fogait mutogatva visszaenyelgett:- Fogadj isten, Ödön bátyám! Mi szél hozta erre, mifelénk?... B. Ödön meglepődött. Először azon, hogy kapásból odatalált Marosához, aztán meg attól esett le az álla, hogy az a nevén szólította. B. Ödön álmélkodását Marcsa is észrevette, nem késlekedett hát a magyarázattal:- Mit csodálkozik, B. Ödön bátyám?! Hát évekkel ezelőtt nem együtt dolgoztak boldogult urammal a kőfaragónál? B. Ödön előtt most már egykettőre megvilágosodott az ismeretség eredete. Azonkívül „véletlenül“ az is értésére adatott, hogy a Marcsa özvegyi állapotban leledzik. Míg B. Ödön a körülmények ilyetén való összejöttén töprengett, Marcsa lúdjait a ketrecbe, Ödönt pedig a tágas, meleg konyhába terelte, ahol a váratlan látogatót egy ,,priccs“-nek nevezett heverő kínálta kényelmes ülőhellyel. Ámbár, aki arra egyszer letelepedett, annak azon nyomban fekhetnékje támadt. B. Ödön is egészen otthonosan érezte magát. Ehhez Marcsa még egy kancsó piros borral is hozzájárult, így aztán!... No, de nem akarok én olyan pletykát terjeszteni, amiről nem győződtem meg! Ám azt megbízható forrásból tudom, hogy mikor B. Ödön a tojásokkal hazaindult, már tegeződött Marosával! És azt is hallották, hogy közeli viszontlátást ígértek egymásnak. És - nyugodt szívvel állíthatom - akkoriban azon vidéken szavatartók voltak az emberek. Olyannyira szavatartók, hogy a nagyobb horderejű híreket azon melegében nem adták tovább. Meghánytákvetették magukban, fontolgatták, óvatoskodtak. így eshetett meg, hogy B. Ödön asszonya csak a gabonacséplés idején értesült hites ura eltévelyedéséről. Ödön vétségében egy percig sem kételkedett! Hogy miért nem, azt itt most ne firtassuk! De még a hír vételének órájában futott az alvégi Sári ángyához, aki hasonló bonyodalmak felmerültekor mindig a legcélravezetőbb haditervet tudta kifundálni. Fertályóra se telt el és máris a zsákoló Boris udvarán lebbent a szoknyájuk. A takaros menyecskét azért hívták zsákoló Borisnak, mert ó férfi erővel bírt, s ha a helyzet úgy adódott, akármikor beállt a zsákolók közé. Hogy miként hányták-vetették meg B. Ödön bujálkodásának megakadályozását, arról megint csak nincsenek hitelt érdemlő értesüléseim. Azt azonban az érintett két faluból többen is megerősítették, hogy a délelőtti órákban három dühös asszonyt láttak baktatni R. felé. Mind a hárman kar vastagságú fűzfa karót cipeltek. Meg sem álltak, míg R.-be nem értek. Akkor is, ott is csak annyi időre, hogy megtudakolják Marcsa hollétét.- Az most a cséplésnél dolgozik - hümmögte egy idős néne, akit megkérdeztek és fejcsóválva bámult a fütykösökkel hadonászó asszonyok után. Tudni kell, hogy abban az időben magántulajdonban lévő kis cséplőgépek jártak házsorjába. A szérűskertekben asztagba rakott gabona mellé állva, néhol egy-két óra leforgása alatt kicsépelték a gazda gabonatermését. Nos, ilyen masina mellett segédkezett Marcsa is. A pelyvázó előtti lánnyal szoktak cserélkezni. Ha az egyik a pelyvát kotorta, akkor a másik a gép tetején a „dobon“ adogatta a kévét a gépetetőnek.- Melyik a Marcsa? - rikkantotta zsákoló Boris, amikor a szérűre értek. Csak így nyersen, köszönés nélkül, amitől a közelállókban azonnal rossz sejtés támadt.- Amott ni! - intett fejével a gépész. - Amelyik a pelyvát kotorja a gép alól! Boris katonás jobbra átot csinált, s négy-öt lépéssel a pelyvázó mögött termett. A másik két asszony követte őt. A pelyvázó lánynak jókora kendővel volt a feje bebugyolálva és éppen a gép alá nyúlt, amikor Boris odaért... Mondom, odaért, és csúfondáros szidalmak, porig sújtó ócsárlás kíséretében olyant sózott fütykösével a pelyvázó lány hátulsó részé re, amitől az menten orra esett, bele a pelyvába!...- Nesze, te szégyentelen, szemét! - sipította a pelyvázó alá csusszant, Marosával összetévesztett kárvallott után. Mert, amint a harcias asszonyok hamarosan ráeszméltek, az események drámai kicsúcsosodásakor Marcsa a dobon volt! Úgy ám!... De csak addig! Mert amint megneszelte, hogy a felbőszült asszonyok az ő nevét emlegetik, a kéveoldó dikicset a foga közé szorítva átugrott az asztagra, majd az asztagnak támasztott létrán földre ereszkedett és a kertek alatti kiskapun kiosonva kereket oldott... S ha egy asszony nem hajlandó megverekedni a férfiúért, akkor ott már vége a tiltott gyümölcs eszegetésének. A mindenre elszánt három aszszony egy kis ideig tanácstalanul toporgott, de mikorra a R.-ieknek eszébe jutott volna, hogy elégtételt vegyenek rajtuk a tévedéssel megtetózött önkényeskedésért, addigra már elviharzottak... Hogy aztán Marcsát vették-e üldözőbe, avagy a kétes sikerű portyát megelégedve, hazaballagtak-e, arra már senki sem emlékezik... A bolondos Gergő, aki nyúlbört, tollat meg ócska rongyot vásárolni járt faluról falura, azon az őszön azt híresztelte, hogy az R.-iek az esti litániába beleimádkozták, hogy „A P.-i asszonyok haragjától, ments meg uram minket!“ Pénteken, 28-án a komáromi Jókai Színház Árpád-házi Szent Margit történelmi várjátékának bemutatójával indul a kulturális eseménysor. A színház közel negyvenéves fennállása alatt első ízben kerül sor ilyen nagyméretű színházi rendezésre. A színészeken kívül énekesek, táncosok sokasága tölti meg a színpadot, hogy várszínházi megoldások alkalmazásával érzékeltessék a kort, tolmácsolják a mának is szóló gondolatokat. Az előadás szponzora a Jókai Alapítvány. Szombaton már kora délelóttöl próbák lesznek a színpadon, készül a vasárnap délutáni nagy műsor, melyből egyórányit a Szlovák Televízió Kassai Stúdiója a helyszínről közvetít. Ezalatt a közönség részére látványosságot a néprajzi kirakodóvásár, a folk-kocsma, valamint a Gombaszögön először megrendezésre kerülő mezőgazdasági kisgépek kiállítása és szakmai bemutatója jelent majd. Délután 16.00 órakor kezdődik Komár László - a magyarországi rock and roll király és a Mambo-combo zenei együttes műsora. Az, hogy ott lesznek, elsősorban a Papp MIX közvetítőiroda ügyességét, megbízhatóságát és segítókészségét dicséri. A műsor egyik szponzora ez az iroda, a másik a Csemart vállalat. Két újdonság követi e műsort: a Gemertex ruha- és divatbemutatója a színpadon és az Agrostroj rozsnyói leányvállalatának mezőgazdasági kisgépeket bemutató kiállítása a völgyben. A gépeket a helyszínen meg is lehet vásárolni, illetve megrendelni. Sőt! A belépőjegyekhez díjtalanul mindenki kap egy tombolajegyet, mellyel a képen látható 53 000 korona értékű kistraktort, második díjként a TDK-Galán által adományozott 4500 Kős értékű tolmácsgépet is nyerhetnek a látogatók. A kistraktor az Agrostroj és a Csemadok OV ajándéka. Aki fokozni óhajtja a nyerési eshetőséget vehet több belépőjegyet is! Este kerül sor a „ Virágok vetélkedése“ című nagyméretű népművészeti műsor bemutatására. A pozsonyi Ifjú Szívek MDTE és a budapesti Magyar Állami Népi Együttes ad közös műsort. Még az Ifjú Szívek Európa egyes országait, addig a MÁNE az egész világot bejárta. Létezésük 4 évtizede alatt 4 világrész 42 országában közel 6,5 millió néző előtt mutatták be a magyar néptánc- és népzene gyöngyszemeiből összeállított műsoraikat. 1967- ben voltak nálunk Gombaszögön is. Az Ifjú Szívek művészi elismerését jelzi, hogy ilyen világhírű társulattal szerepelhet egy műsorban. A műsor kezdete előtt kerül sor a szombati belépőjegyekhez csatolt tombolajegyek sorsolására. A nap műsorát táncház zárja Berzétén a művelődési házban, a talpalávalót a Ghymes és az ünnepélyen résztvevő többi zenekar húzza. Aki táncban vetélkedni óhajt ne, sajnálja az időt. Vasárnap 11.00 órakor az Agrostroj újból kiállítást és szakmai bemutatót rendez. A délutáni műsor 12.30 órakor a „Most érkeztünk e helyre“dmű országos versenyeken győztes gyermektáncegyüttesek, színjátszó- és bábcsoportok műsorával indul. Tapsolhatunk a nagyszarvai Csibészeknek, a lévai Dömdödömnek, a ONF ’91 Nagydíjasának, a szepsi Fehér Liliomszálnak, a dunaszerdahelyi Istiglincnek, a rimaszombati Új Barkócának és az utóbbi tíz évben Gombaszögön mindig jelenlevő párkányi Kisbojtárnak. 15 órakor kezdődik az Ékessége népemnek“ c. műsor. A már felsorolt együtteseken kívül hazánk legjobb táncegyüttesei: Dunaszerdahelyről és Nagyidéról az ONF tavalyi két aranysávos együttese a Csallóközi és az llosvai, Abaújszináról a Rozmaring, Rozsnyóról a Búzavirág, Ragyolcról az újonc Nógrád, Borzováról az Árvalányhaj, Zamutovból a Zamutovőán, s végül Pozsonyból a húsz év óta mindig jelenlevő házigazda, a Csemadok OV Szőttes Népművészeti Együttese szerepelnek a műsorban. E műsor második részét helyszínről sugározza a Szlovák Televízió. Folytatásként pedig 17 órai kezdettel sor kerül a nagy szenzációra, a kistraktor kisorsolására. A három nap ráadásaként helyszínen találkozhatunk a Magyar Rádió ’91-es humorfesztiváljának győzteseivel AYALával és BRINDlSIvel, műsorvezető Farkasházi Tivadar. Ők a vidámságot, a szeretetteljes élcelődést hozzák hozzánk. Ételről, italról az állami szektoron kívül a hosszúszói és a környékbeli szövetkezetek, a helyszíni Barlangvendéglő, a Raj halászcsárdája és kifőzdéje gondoskodik. Mindkét nap lesz népművészeti kirakodóvásár is. Pódiumán az egyes zenekarok, a Csurgó, a Pántlika, a Ghymes, ezenkívül énekes szólisták, no meg a Dömdödöm és Csibészek váltják majd egymást. Értékes könyvekkel, népművészeti cikkekkel, használati kerámiákkal a Csemart vállalat is kivonul, de ott lesznek a rozsnyóiak is, és a már ismert és Gombaszögön mindig szívesen fogadott népművészek. Lesz jó műsor, lesznek értékes kiállítások, lesz divatbemutató, lesz dínomdánom és lesz értékes tombola! Legyen ott ön is, hogy sok-sok ezren együtt szórakozhassunk, együtt örülhessünk! Ja! Nincs pénzünk, nem tudunk kultúrára is költeni?! Biztosan igazuk van. Drágább lett a kenyér, a tej, a hús, de Gombaszög még nem lett drágább! Mi tartjuk a helyárakat! E kulturális szolgálatban benne van annak a több száz önzetlen, kultúráját és nemzetiségét szerető magyarnak az áldozatkész munkája is, aki akarja Gombaszögöt, igényli, hogy nemzetiségi-nemzeti kultúránk évente ilyen nagyszabású felvonultatására sor kerülhessen. Az ó munkájuk eredményeként Gombaszögön a napi 25.—, illetve a két napra szóló 42- koronás belépő nem más, mint önmagunk becsülésének, nemzetiségi hovátartozási tudatunknak szerény kifejezője. TAKÁCS ANDRÁS Smoll-troctor MT8-070 Q> Ognrsíwl A képen látható kistraktor a tombola egyik értékes dija lesz Kovács József Pajzán történet
