Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-26 / 108. szám
4 Az állatorvos tanácsai Az orsóférgesség A háziállatok bélsarában - közvetlenül az ürítést követően - gyakran láthatók kórokozó élősködők. Közülük a leggyakrabban előforduló az orsóféreg, amely gilisztaszerű, rózsaszínes vagy szürkés színű, hosszúsága 1-2 cm, de elérheti a 20-30 centimétert is, ezért nem okoz gondot az invázió „diagnosztizálása". Gyakorlatilag minden háziállat egy-egy specifikus orsóféregfajra érzékeny, amely azonban több gazdaállatfajt is károsíthat. A sertés esetében az Ascaris lumbricoides, a kutyánál és a rókánál a Toxocara canis, a macskánál a Toxocara mystax, a borjúnál a Neoascaris vitulorum, a csikónál a Parascaris equorum, a csibénél az Ascaridia galli, a galambnál pedig az Ascaridia columbae a leggyakrabban előforduló orsóféregfaj. Általában más fajokat nem fertőznek, vagy azokban nem fejlődnek ivaréretté. Egyes kutatók szerint az emberben élősködő orsóféregfaj megegyezik a sertés orsóférgével. Az állítás bizonyítása vagy cáfolata nem egyértelmű, mivel kísérleti körülmények közt „keresztben“ mindkettő sikeresen fertőzi a másikat. A fertőződés általában fiatal állatok esetében gyakori, mivel az idősebb egyedek ellenanyagokat termelnek az orsóférgek ellen, s így azok képtelenek bennük kifejlődni. Az emlősök gyakran szopóskorban, a madarak akár egynaposán is fertőződhetnek. A kutya és a borjú esetében elsősorban a méhen belüli fertőződés okoz gondot. Az orsóférgesség terjedése nehezen gátolható meg, különösen, ha az állatok nagy területen szabadon mozoghatnak. Az orsóférgek a gazdaállat szervezetét többféleképpen károsíthatják. A petében fejlődő, majd onnan kiszabaduló vándorló lárvák a tüdőben veszélyes fertőzési gócokat hozhatnak létre, okozhatnak vérzéses, hurutos elváltozásokat. A nagyobb számú lárva előfordulása esetén az állatnál tüdőgyulladás, láz, szervezetének általános leromlása, fejlődésben való visszamaradása észlelhető. A tüdőben jelentkező elváltozásokra különösen a szopós malacok érzékenyek. Kutyák esetében ezenkívül gyakori a kártétel a máj szövetében, sőt a vesékben is. A lárvák az említett szervekbe a vérárammal jutnak el. Kártételnek számít a férgek hámsejtjeiben képződő hisztaminszerű anyagok hatása is. Nagyobb tömegben ezek toxikusán hatnak a fiatal szervezetre. A mérgezés tünetei állatfajonként változók lehetnek. Súlyosabbak a húsevőknél és a szopósmalacoknál, amelyeknél idegrendszeri zavarokat észlelhetünk. Az orsóféreg invázióval sújtott állatok lesoványodnak, bár a hasuk püffedt (jóllakottsági állapotot imitál), változó az étvágyuk, időszakonként hasmenés, hasúri fájdalom és görcsök jelentkezhetnek náluk, továbbá anémiás tünetek, izomgyengeség, törékeny tompafényű szőrzet és koszos bőr a jellemzőjük. A fertőzött baromfi, sertés és húsevő állatok egyaránt spontán üríthetik az ivarérett férgeket. A férgek ingerlése miatti tipikus jelenség a kutyák „szánkózása". A húsevők orsóférgessége különösen veszélyes lehet az emberre is. (Larva migrans visceralis) A baromfi szervezetében akár egy évig is képesek élösködni. A mozgékony lárvák átfúrhatják a vékonybél falát, eltömhetik a beleket, vagy akár bélrepedést is okozhatnak. Ennél jelentősebb kártételük a tápanyagelvonás. Egyedek esetében esetleg nem feltűnő, de nagyobb állományokban a kártétel jelentős. Hiába etetjük az állományt megfelelően, a baromfi nem fejlődik folyamatosan, erőteljesen, pedig növekszik az egységre számított felhízáshoz szükséges takarmányfogyasztás. Egyes kutatók szerint jelentős lehet a fertőzésben az A-vitamin szerepe, mivel az orsóférgekkel terhelt baromfi májában a normálistól minden esetben lényegesen kevesebbet találtak. Az időközben kialakult idült bélhurut miatt gátolt lehet a vitaminok hasznosítása. Védekezni csak úgy lehet, ha rendszeresen féregtelenítünk és betartjuk a rendszabályokat. A malacok esetében a féregtelenítést három hónapos koruk előtt kell megkezdeni. Ekkor ugyanis az érett orsóféregnöstények még nem kezdik meg a peték ürítését. Jelentős veszélyforrástól mentesítjük az állományt, hiszen egy-egy nősténynek „köszönhetően" naponta akár 200 ezer pete is ürülhet a gazdaállatból. A malacok általában a bélsárral fertőzött csecsek szopása révén fertőződnek, ezért nem tekinthetünk el a kocák és a süldők rendszeres fertőtlenítésétől sem. Az évi 3-4-szeri féregtelenítést kísérje mindannyiszor alapos takarítás, 3 százalékos nátronglúggal (NaOH) történő lemosás, esetleg égetés. A peték ugyanis rendkívül ellenállóak. Nem árt a fertőzöképességüknek a mínusz 30 C-fok sem, sőt így akár 5 évig képesek a megfelelő gazdaállat szervezetébe jutva fertőzni. Bár az orsóférgek fejlődéséhez nem szükséges kifejezetten köztigazda, ismeretes pl. hogy a földigilisztában az általa elfogyasztott peték tömege hosszú ideig invázióképes marad. A kutyákat károsító Toxocara canis a kölykök 20-50 százalékát fertőzi. Az újszülött kölykök gyakran már eleven lárvákkal jönnek a világra. A méhen belüli fertőződés megelőzése miatt a szukákat a fedeztetés előtt és a vemhesség félidejében féregteleníteni kell. A féregtelenítést követően célszerű a bélsarat begyűjteni és elégetni. Ha az ellenőrzések során a rendszeres fóregtelenítés ellenére is nagyobb tömegekben észlelünk orsóférget (mikroszkopikus vizsgálat), akkor ajánlatos az állatot kiselejtezni, mert valószínűleg megkárosodott az immunrendszere. A kölyköket leghamarabb 10-12 napos korukban féregtelenítsük, de azt 5-6 héten belül ismételjük meg. Embernél a Larva migrans visceralis néven ismert kutyaorsóféreg lárvája belső szemgyulladás, agyvelö- és agyhártyagyulladás, esetleg májnagyobbodás okozója lehet. Az orsóférgek elleni legismertebb gyógyszerek: Mebenvet granulátum, Helmisan, Helmisan premix, Fenbion tbl. és susp., Piavermit szirup, Nilverm tb,. és inj., Telmin, Vermox, Panacur, Helmirazintbl., granulátum és por. A féregtelenítéshez használt gyógyszerek adagolását minden esetben beszéljük meg az állatorvossal. Leghatásosabbak az ivóvízben adagolt szerek, ezenkívül az egyedi kezelés. Ha lehet, az utóbbit válasszuk, mert így biztosak lehetünk abban, hogy az élősködőtől legyengült állatok is kellő mennyiségben kapnak a hatásos gyógyszerből. Ha szükséges, szonda segítségével juttassuk a madarak begyébe vagy az emlősök gyomrába a megfelelő adagot. Újabban elterjedt a paraziták ellen hatásos Ivomec injekció használata. Előnye, hogy ismételt kezelés után az állatok huzamosabb ideig mentesülnek a belső és a külső parazitáktól is. Vigyázat, állatfajonként különböző az adagolása és egyes fajok érzékenyek a hatóanyagára. ÚJSÁG A földtörvényhez agrárprogram is kell 1991. június 26. Irány a szakadék? Bármennyire is jól esne megint csak a kormányt támadni, a mezőgazdaság válságos helyzetéért a korábbi vezetés a felelős. Ez persze, nem jelenti azt, hogy a mai kormány eddig bármi értékelhetőt is tett volna a válsághelyzet megoldásáért. Meggyőződésem, hogy a tavasz folyamán az agrártársadalom csak az esőt várta jobban, mint a földtörvényt. Várt azonban mást is: a kormány új agrárprogramját, amely egyértelmű választ adott volna a felgyülemlett kérdésekre. Egy olyan programra lenne szükség, amely alapján a szövetkezeti tag és a magángazda is nagy biztonsággal meg tudná tervezni gazdálkodásának jövőbeni formáját. Mozgósító erő A tulajdonviszonyok átalakítása a jövő mezőgazdasága szepontjából nagyon fontos tényező. Nem áltathatjuk magunkat azonban azzal, hogy a tulajdonviszonyok átalakítása magában garancia a mezőgazdaság talpra állításához. Mert a legmegfelelőbb tulajdonformák és tulajdonviszonyok kialakítása sem elegendő, a termelőnek tudnia kell, hogy milyen termékre van az országnak szüksége, milyen árakban bízhat, milyen adóra, hitelre, támogatásra számíthat. Sajnos ezeknek a kérdéseknek a komplex megválaszolásával még adós maradt a tárca. Egy programnak akkor van mozgósító ereje, ha azok, akikhez szól, és akiknek végre kell hajtaniuk, kézzel fogható módon érzékelik, milyen szervezeti formában érdemes gazdálkodniuk, milyen állami segítségre számíthatnak, milyen terhekkel kell számolniuk, és nem utolsósorban, hogy mekkora lesz a hasznuk. Növekvő hátrány A nyolcvanas évek végére nagy mértékben szigorodtak a mezőgazdaság közgazdasági feltételei. Kinyílt az agrárolló, ami a korábbiaknál erőteljesebb hatékonysági kényszert vont maga után. Megváltoztak a mezőgazdasági üzemek költségvetési kapcsolatai is. A támogatások csökkentek, az elvonások pedig ugrásszerűen emelkedtek. A termelés jövedelmezősége és a rendelkezésre álló eszközök csökkenése miatt az üzemek visszafogták a mezőgazdasági termelés fejlesztését, s főleg a melléktevékenység növelésére törekedtek. Az 1990-91-es időszak fejlesztési eszközhiánya következtében a szóban forgó gazdaságok nem pótolták elhasználódott eszközeiket, beruházásaik összege kisebb volt, mint az elszámolt amortizáció. Ezzel párhuzamosan megjelentek a társadalmi problémák is. A mezőgazdasági vállalatok egyre kevesebb embernek tudtak munkát adni, nehézkesebbé vált a pénzforgalom is. Óriási gondot jelentenek a lassan már hegyekké halmozódó, eladhatatlan termékek (élő állatok, gyapjú, juhsajt, gabona stb ). Válságveszély A korábbi évekkel szemben 1990- től válságba került a nem mezőgazdasági jellegű termelés is. Egyre több mezőgazdasági üzem vált fizetés- és vállalkozásképtelenné. A mezőgazdasági jövedelemrealizálás problémáit persze, nem lehet kizárólag az említett okokkal magyarázni. Jelentősen csökkentek például a külpiaci árak is. Nem valamiféle konjunktúrális ingadozásról, hanem a nemzetközi agrárpiac szerkezetének megváltozásáról van szó. Mindezek alapján aligha fogadható el az olyan egyoldalú következtetés, miszerint a mezőgazdasági termelési árak emelésével kiküszöbölhetőek a mezőgazdasági üzemek gazdálkodási nehézségei. Egy ilyen lépés jelenleg - egyéb hatásain kívül - az élelmiszerexport támogatásigényének ugrásszerű emelkedését is maga után vonná, ami elviselhetetlen költségvetési terheket okozna. Vannak, akik úgy vélik: a korlátozások nem érinthetik a mezőgazdaságot, vagyis - más fejlett országokhoz hasonlóan - a mezőgazdaságot támogatni kell. Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Az utóbbi években felhalmozódott problémák megoldásához agrárpolitikai fordulatra van szükség, amelynek nélkülözhetetlen eleme a termelési szerkezet piaci követelményekhez igazodó átalakítása. A döntés elodázásával a status quo fenntartására törekedve ma már a rövid távú konfliktusok sem mérsékelhetők Hosszabb távon pedig beláthatatlan következményekkel járó társadalmigazdasági visszaesés és stagnálás fenyeget. A krízis veszélye nagy. Csak támogatásmegvonással nem érhető el, hogy a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban reményteljesebb termelési és üzemi szerkezet alakuljon ki. A megmaradó támogatásokat nem az eddigi struktúra fenntartásához, hanem versenyképes termeléshez, főként pedig korszerű értékesítési szervezet kiépítéséhez kell adni. A fizetőképes kereslet jó minőségű árut vár. A nagyüzemi szerkezet termékei viszont nem vagy nem megfelelő áron találnak vevőre. Az inflációs újraelosztás és az ugyancsak erősödő direkt elvonás miatt szűkül a belső piac is. A világpiaci viszonyokat meghatározó gazdag országoknak minőségi követelményeik vannak. Nyilvánvaló, hogy az adott körülmények között kevésbé tőkeigényes, a vegyszereket racionálisan minimalizáló, versenyképes, rugalmas vállalkozói szervezeti formákat kell kialakítani. Feldolgozta: Korcsmáros László Hanvai töprengések Ez itt őseink földje A honfoglalás után a Hanva nemzetség érkezett elsőként a gömöri medencébe. A vidék legtermóbb területén, a Sajó folyó mentén telepedtek le, és téli szálláshelyüknek a mai Hanvát választották. Földművelésre alkalmas területeiket a környező dombok tölgyeseinek irtásával gyarapították, amelynek egy részét a jobbágy megtarthatta. Az így nyert mezőgazdasági földdel szabadon rendelkezhetett, eladhatta, elcserélhette, halála után utódai örökölhették. A földet művelés szempontjából három részre osztották fel, egy rész minden évben ugaron maradt. Növendékmarhákat tenyésztettek, amelyekből igavonó állatokat neveltek, később lovakat vásároltak. Évszázadok folyamán a hanvai cselédek felzárkóztak a parasztgazdák soraiba. így lett Hanva a környék egyik leggazdagabb faluja. A Rimaszombati járásban még a mai napig sincs másik olyan település, ahol egy lakosra annyi művelhető földterület jutna, mint Hanván. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben földrajzi helyzet jószerével nem jelentett semmilyen előnyt. Kiderült, hogy amit eddigi politikusaink fejlődésnek neveztek, nem volt más, mint a falvak leépítése. A szövetkezetesítés, a szövetkezetek összevonása, a központi falvak kialakítása, mind negatívan érintették a falut. A közös érdek érvényesülésének erőltetése a lakosokban csak belső, úgynevezett csendes tiltakozást váltott ki. A régi elnyűhetetlen parasztportákat inkább a kor szelleme, semmint az idő viselte meg. A régi pajták, a nagy istállók egy részét garázzsá, nyári konyhává alakították át. Külsőleg még - itt, ott - megmaradt a falu régi jellege és varázsa, de az embereket már átformálta a jelen. Nincs idő szomszédolásra, a futó beszélgetések témája nem a szórakoztató régi történetek, hanem a mindennapok gondja-baja. A baráti találkozások esetenként itt is egy gyors kézfogásra korlátozódnak, mint bárhol az országban, mert a hanvai ember is füvet kaszál, sertést etet vagy kertészkedik munka után. Az itteni fiatalok számára - eltérően más falvakétól - a város soha nem volt csábító, a lakosság létszáma ennek ellenére fogyóban van. A legutóbbi népszámlálás szérint 725 lélek lakja a falut, ami közel kétszázzal kevesebb, mint húsz évvel ezelőtt volt. A házaspárok nem vállalnak több gyereket, mint egyet, legfeljebb kettőt, a három gyermekes családok száma nagyon kevés. Az egykoron mezőgazdaságból felvirágzó falu gazdasági és kulturális fejlődése megtorpant.- Hanva nem tartozott a központi falvak közé, és olyan vadászterülete sem volt, ahová érdemes lett volna egy-két neves vendéget meghívni, ezért a támogatást sem mérték bőkezűen - mondja Majoros József polgármester. - A politikai reformok megvalósításához korrekt törvények szükségeltetnek, amelyekkel tisztességes úton lehet visszaállítani a falvak megtépázott becsületét, és nem burkoltan megfogalmazott, „önállóságszagú“ törvények kellenek, amelyek az átmentett ismeretségi körök és a korrupció által vezetnek a boldoguláshoz. Amíg anyagi függőségben állunk az állammal szemben, addig nem beszélhetünk önállóságról. A szlovák kormány a falvak megsegítésére 300 millió koronát helyezett letétbe, amelyből minden polgármester szeretne minél többet kapni községe számára - mi ez, ha nem ködösített felhívás megvesztegetésre? Hanván hozzávetőleg 400 munkaképes lakos él, zömében mezőgazdasági dolgozók, akik köztudottan magasabb adót fizetnek. Ha az állam csak az általuk befizetett adónak a felét juttatná vissza a falunkba, évente közel hárommillió koronából gazdálkodhatnánk, amelyből legkevesebb kétmilliót beruházhatnánk, és nem kellene pénzért kis és nagykapukat döngetni. A tulajdonviszonyok intézése most van folyamatban. A községben lesznek olyan parcellák, amelyeknek sem tulajdonosát, sem jogutódját nem találjuk meg. Bárhogy is nézzük, ez itt őseink földje és a földtörvény értelmében ezeket a területeket kisajátítja majd az állam. Miért nem maradhat a Községi Hivatal tulajdonában? Hanván egy család kivételével (15 hektáros magánvállalkozó) a lakosság jobban bízik a közös munkájában, mint saját erejében. Azt hiszem, ez a mostani körülmények között érthető. Pedig ez a falu évszázadokon keresztül nemcsak megélt a mezőgazdaságból, hanem meg is gazdagodott Igaz, akkor még volt hite és becsülete, de főleg értelme a mezőgazdasági munkának. FARKAS OTTÓ V.
