Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-26 / 108. szám

I ( ÚJSÁG )I 1991. június 26. f Agrometeorológia A 25. naptári héten, június 17—23-án igen változékony volt az idő. A levegő heti középhőmérséklete 18—19,7 fok volt; Szlovákia nyugati részein egy fokkal elmaradt az átlagostól, keleten viszont egy-két fokkal túllépte azt Hétfőn trópusi meleget mértek, a legmagasabb nappali hőmérséklet elérte a 29—34 fokot A hét közepén lehűlt a levegő, kedden és szerdán Nyugat-Szlovákiában csak 15—20 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Éjszaka 5—9 fokig hűlt le a levegő, a talaj menti hőmérséklet 2—7 fok volt Kelet-Szlovákiában csütörtökön és pénte­ken mérték a leghidegebbet A heti csapadékösszeg csapadéknyom és 15 mm között mozgott, északon viszont, elsősorban a Nyitra folyó felső szakaszánál elérte a 72 mm-t is. A hétvégi felmelegedés meggyorsította a növények fejlődését Az őszi búza — a sokéves átlagnak megfelelően — a tejesérés fázisába lépett További fejlődése szempontjából nagyon fontos a talaj nedvességtar­talma. A búzatáblák nagy részén még kedvezőek a nedvességviszonyok. A csütörtöki (június 20.) mérések alapján Nyugat-Szlovákiában és Kelet-Szlovákia déli területein a kihasználható vízkapacitás — 80 cm-es mélységig mérve — 1—20 mm volt, ami a maxmimális vízkapaci­tás 1—30 százaléka. Közép- és Észak-Szlovákiában a tartalékok na­gyobbak, egyes vidékeken elérik a maximális vízkapacitás 70—100 százalékát. Szlovákia legmelegebb részein július közepén várhatóan megkezdő­dik az aratás. A tavaszi árpa a síkságokon elvirágzott, és előreláthatóan e hét folyamán a tejesérés fázisába lép. Az árpatáblák alatt a kihasznál­ható vízkapacitás 48—118 mm, ami a maximális vízkapacitás 28—70 százaléka. Virágzik a korai krumpli és megkezdődik szedése. A gyümölcsösökben érik a cseresznye, helyenként már a meggy is. Virágoznak a korai szőlőfajták és a héten a többi szőlőfajta is virágozni kezd. Virágzik a nagylevelű hárs és a napokban várható a kislevelű hárs virágzása is. Előrejelzés július 2-áig Szerdán szórványosan felhős, meleg időre számíthatunk. Csütörtö­kön és pénteken felhős lesz az ég, helyenként zápor, zivatar is előfor­dulhat Szombaton és vasárnap napos, hétfőtől azonban ismét felhős, esős idő várható. Az éjszakai hőmérséklet 14—17, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 27—30, csütörtökön és hétfőn 22-24, a többi napokon 30 fok körül alakul. Agrometeorológiai Szolgálat Egy kérdés — egy válasz AFUEV-tagság segít A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap azzal a kérdéssel fordult a politikai pártokhoz, ho­gyan teljesítik választási programjukat. Az Együttélés nevében Mihályi Molnár László alelnök ezt nyilatkozta: „Mozgal­munk az 1990 júniusi koppenhágai konfe­rencián született határozatok és a FUEV idei májusi tanácskozásán jóváhagyott do­kumentumok értelmében törekszik a nem­zeti és etnikai kisebbségek jogainak érvé­nyesítésére. Választási programunk aktuális, mivel államunkban a nemzeti kisebbségek jogait még nem rögzítették a nemzetközi normákkal összhangban. Célunk elérése felé fontos lépés volt, hogy a FUEV május 9—11-én Budapesten tartott értekezletén politikai mozgalmunkat felvették a szervezet tagjai közé.” KGST- és VSZ-halál (Folytatás az 1. oldalról) majd, valamint azt is, hogy Mihail Gorba­csov szovjet államfő nem vesz részi az ülé­sen. Helyette Gennagyjj Janqjcv alelnök képviseli majd a Szovjetuniót. A KGST feloszlatása más módon törté­nik. Június 28-án, pénteken a tagállamok képviselőinek Budapesten kellene aláírniuk az erre vonatkozó jegyzőkönyvet. Ezt a kor­mányközi dokumentumot nem kell ratifi­kálni. Az aláírása utáni 90. napon, tehát szeptember 28-án kellene érvénybe lépnie. Hogy így járnak el, annak az az oka, hogy például Kuba halogathatná a jegyzőkönyv esetleges ratifikálását, s így fékezné a KGST megszüntetését Gazdasági körkép J A Egyéves a Budapesti Értéktőzsde Egyéves volt június 21-én a Kelet- Európában ez ideig egyedülálló Bu­dapesti Értéktőzsde. A budapesti börzén ettől a naptól kezdve tizen­három vállalat értékpapírjaival ke­reskedhetnek a brókerek, azaz az értékpapír-kereskedők. A Budapesti Értéktőzsde ebből az alkalomból részletes jelentést tett közzé, ennek tanúsága szerint a magyarországi hi­vatalos értékpapírpiac egyáltalán nem áll az utolsó helyen a világ is­mert tőzsdéi között. A fő mutatók alapján 1991. június 21-én a Budapesti Értéktőzsde 48 tagot számlált, ebből 18 tőzsdetag bank volt, 30 pedig értékpapírral ke­reskedő cégként jegyezte be magát. Mindezt egy nemrégen tartott sajtó­­tájékoztatón tették közzé. A tőzsde napi forgalma megközelítette az egymillió dollárt, azaz több mint 60 millió forintot forgalmaztak az ér­tékpapír-kereskedők a kelet-európai első hivatalos értékpapírpiacon. Hardy Ilona, a Budapesti Érték­tőzsde ügyvezető igazgatója szerint számos nyugat-európai bankszakér­tő úgy ítéli meg, hogy Budapesten lesz az a regionális tőzsde, amelynek révén Kelet-Európábán a magyar főváros regionális pénzügyi központ­tá válhat. A tőzsde vezető embere azonban felhívta a figyelmet arra, hogy bár a budapesti börze előnye nagy, de nem behozhatatlan a többi volt szocialista, azaz kelet-európai ország számára. Véleménye szerint a bankvilág jelenleg olyan országok­ra figyel, mint Románia, Albánia, il­letve a távoli Mongólia, tehát olyan államokra, ahol a piacgazdaság még igen csak gyerekcipőben jár, és ren­geteg segítség elkel a piacgazdaság felé vezető úton. A magyar értékpapírpiacon a tőzsde vezetője szerint jelenleg kicsi a hazai befektetők köre. A külföldi­ek uralják a befektetői piac 60 száza­lékát. A kisbefektetőket a gazdasági kormányzatnak jóval jelentősebb tá­mogatásban kellene részesítenie, hogy az értékpapír-befektetés nép­szerűvé váljon a magyar polgárok körében. 1991. január elsejétől új, az előzőeknél jóval szigorúbb szabályo­kat vezettek be a Budapesti Érték­tőzsdén, emiatt számos olyan válla­lat értékpapírja kiszorult, amelyek előzőleg népszerűek voltak a kisbe­fektetők körében. A tőzsde vezető­sége úgy ítéli meg, hogy hosszú tá­von a tőzsdén kívüli forgalmat össze kell egyeztetni a hivatalos tőzsdén nyomon követhető értékpapírok for­galmával. A Budapesti Értéktőzsdének és jogelődjének, az Értékpapír Keres­kedelmi Megállapodásnak a kereté­ben tavaly lebonyolított forgalom ár­folyamértéke (a kötvények és rész­vények forgalmát együttesen figye­lembe véve) elérte a 7 milliárd forin­tot. A Budapesti Értéktőzsde alapí­tása előtti forgalom 0,9 milliárd fo­rintot, azaz az összforgalom közel 12 százalékát tette ki. Az idei év első öt hónapjának tőzsdei forgalma 4,3 milliárd forint volt, ebből a forgalom mintegy 90 százalékát az azonnal kö­tött üzeletek jelentették. A Buda­pesti Értéktőzsde alapítását követő első 11 hónapban az árfolyamérté­ken számított összforgalom összesé­gében 10,4 milliárd forint volt. A Budapesti Értéktőzsde forgal­ma nemzetközi összehasonlításban, néhány más tőzsdéhez képest fejlő­dést mutat. A forgalom és a teljes piaci érték aránya megközelítően megegyezik a portugál és chilei ada­tokkal, és az egy papírra eső napi átlagos forgalom tekintetében szin­tén kedvező a helyzet. A ma már kiegyensúlyozottan fejlődő tőzsdék némelyike néhány évvel ezelőtt ki­sebb forgalmat bonyolított le, mint a budapesti börze az alapítást követő egy évben (Bécs 1984-ben 114 millió USD-t, Törökország 1988-ban 101 millió USD-t, Venezuela, amely 1990-ben kiemelkedő forgalmat bo­nyolított le, az előző évben csak 93 millió dollárnyi értékpapírt forgal­mazott a hivatalos tőzsdén, ezzel szemben az ez évi június 6-i közép­­árfolyamon a budapesti börze 136 millió USD forgalmat ért el.) A tőzsde vezetői szerint a Ma­gyarországon megalkotásra kerülő kárpótlási törvény és az általa beve­zetendő kárpótlási jegy hatással le­het az értékpapírpiacra. Az értékpa­pírnak mindenképpen meg kell je­lennie a hivatalos piacon, hogy hiva­talosan és központilag alakuljon az árfolyama. A mintegy 100 milliárd forint értékben kibocsátandó kár­pótlási jegyek ugyanis nem kis ve­szélyt jelenthetnének a magyar gaz­daság számára, ha kibocsátásuk után nem sokkal alacsony árfolya­mon rázúdulnának a magyar gazda­ságra. A tőzsde felelőssége abban áll, hogy jól megszervezze a kárpótlási jegyek másodlagos piacát, technikai­lag és szervezetileg is biztosítsa a kárpótlási jegyek árfolyamának köz­ponti alakulását. Enélkül elkerülhe­tetlen lenne, hogy a kárpótlási jegyek ne veszítsék el eredeti értéküket, azaz hogy árfolyamuk ne névértékűk alatt alakuljon. A Budapesti Értéktőzsde évfordu­lóján két új vállalat értékpapírját ve­zették be a tőzsdén; a Styl Ruhagyár Rt. ezer forint névértékű részvényeit 285 százalékos kibocsátási árfolya­mon, a Bonbon Hemingway Rt. ezer­­forintos részvényeit (amely cég a Bu­dapesti Édességbolt Vállalat privati­zálása után alakult) 250 százalékos árfolyamon bocsátották a nyilvános értékpapír-kereskedelembe. A Styl Ruhagyár Rt. rész­vényeinek tőzsdei bevezetése napján 113 üzletet kötöttek. Forgalmuk névértéken 25 millió forintot volt. A részvények nyitó ára 3100 forint volt, napi átlagáruk 3271 forintot ért el, a részvények a napot 3250 forintos áron zárták. A Bonbon Hemingway Rt. részvényeinek nyitó ára 2600 fo­rint volt, napi átlagáruk 2674 forint körül alakult. -TÉBÉ­Egyeztető megbeszélések az MKDM-székházában Az alkotmányról Tegnap délután az MKDM Krízna utcai székházában egyeztető tárgyalásra került sor az FMK és az MKDM képviselői között Az Együttélés vezetősége levélben közölte távolmaradásának okait A megbeszélések céljáról Bugár Béla, az MKDM elnöke tájékoztatta munkatársunkat A múlt héten találkoztunk Ziak úrral, a köztársasági elnök pozsonyi irodájának helyettesvezetőjével, aki­nek megemlítettük, hogy az Alkot­mánnyal kapcsolatos nézeteinket szeretnénk kifejteni a köztársasági elnöknek. Megígérte, hogy kapcso­latot teremt a prágai irodával és rö­vid időn belül összehoz Havel elnök­kel. Két napra rá jelezte, hogy az el­nök úr kész fogadni minket, de sze­retné, ha a három magyar mozga­lom egyszerre venne részt a találko­záson. Erre mi meghívót küldtünk az FMK-nak és az Együttélésnek, amelyben egyeztető tárgyalásra hív­tuk meg őket, az Alkotmány kisebb­séget érintő kérdéseivel kapcsolato­san. Minden politikai mozgalomnak sajátságaiból kifolyólag eltérő néze­tei lehetnek, de az alapvető dolgok­ban közelíteni kellene az állásponto­kat, hogy ne Havel elnök úr előtt próbáljunk csiszolni egymás állás­pontján. Ezért hívtuk össze ezt a ta­lálkozót. • Az FMK és az Együttélés jelez­te részvételi szándékát? — A Független Magyar Kezde­ményezés azonnal válaszolt, jelezve részvételi szándékát. Az Együtt­éléstől tegnap kaptunk egy válaszle­velet, amelyben jelzik, hogy ők egy másik időpontot javasolnak, amikor az MKDM és az Együttélés ülne le közösen. A levél tartalmából én azt veszem ki, hogy az Együttélés egy olyan tárgyaláson, ahol az FMK is jelen van, nem szívesen venne részt. • Ön lehetségesnek tartja egy későbbi időpontban az egyeztetést az Együttéléssel? — Ha a három mozgalom egysé­gesen léphetne fel, álláspontjuknak nagyobb lenne a súlya. Éz meggyő­ződésünk, ezért a továbbiakban is igyekszünk maximálisan nyitottak maradni. b.f.a. MKDM-választmány Dunavajkai tanácskozás A dunaszerdahelyi járás MKDM- választmánya 1991. június 23-án, va­sárnap tartotta rendszeres ülését a dunavajkai plébánián. A körzeti választmányi ülések im­már hagyományos módon mindig más-más faluban kerülnek megren­dezésre, és így az egyes helyi szerve­zetek küldöttei megismerkednek az adott község érdekességeivel, rövid történelmével. Az ülés résztvevői meghallgatták Farkas Pálnak, az MKDM járási el­nökének beszámolóját az országos mozgalom eddigi tevékenységéről, valamint elemezték és kiegészítették az MKDM állásfoglalását a készülő alkotmányokhoz. A parlamenti munka legfontosabb eseményeiről röviden Bugár Béla számolt be. A küldöttek részéről több fontos észrevétel hangzott el a járáson belüli újabb alapszervezetek megalakításá­hoz. Az MKDM dunaszerdahelyi járá­si választmánya támogatását fejezte ki az országos mozgalom politikai irány­vonalát és tevékenységét illetően. Az MKDM sajtószolgálata Távozás után megkönnyebbülés (Folytatás az 1. oldalról) vetették. Arra a kérdésre, vajon ez nem a Vár álláspontjában keresendő, amely egyes információk szerint nem kívánja feleslegesen „felizgatni” a Szovjetuniót, a parlamenti képviselő nem válaszolt. Viszont megjegyezte, hogy személyesen tesz javaslatot arra, hogy június 30-át emléknappá nyilvá­nítsák, mivel Csehszlovákia több mint 50 év után ezen a napon nyeri el ismét valódi szuverenitását. ♦ * * Valótlannak bizonyultak azok a híresztelések, melyek szerint a szovjet csapatok kivonása után csaknem 5 ezer katonaszökevény maradt Milovicé­­ben. Ezt tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában Bohumil Koten, a védelmi minisztérium csapatkivonási főosztályának pa­rancsnokhelyettese nyilatkozta. Hozzátette, hogy a hatóságok az utóbbi napokban többször is átfésülték a volt szovjet helyőrséget, de csupán húsz, javarészt polgári személyre bukkantak, akiknek semmi közük nem volt a szovjetekhez. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: 199L. június 26-án Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,12 51,14 50,63 48,80 51,94 50,37 Ausztrál dollár 23,55 24,03 23,79 22,62 24,32 23,47 Belga frank (100) 83,26 84,94 84,10 81,02 86,30 83,66 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,23 7,37 7,30 7,01 7,49 7,25 Francia frank 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,66 15,98 15,82 14,61 16,15 15,38 Holland forint 15,23 15,53 15,38 14,82 15,78 15,30 ír font 45,94 46,86 46,40 44,24 47,60 45,92 Japán jen (100) 22,17 22,61 22,39 21,59 22,91 22,25 Kanadai dollár 26,95 27,49 27,22 26,27 27,83 27,05 Luxemburgi frank (100) 83,26 84,94 84,10 80,16 86,28 83,22 Német márka 17,14 17,48 17,31 16,85 17,77 17,31 Norvég korona 4,40 4,48 4,44 4,26 4,56 4,41 Olasz líra (1000) 23,03 23,49 23,26 22,42 23,86 23,14 Osztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 19,65 20,05 19,85 18,73 20,85 19,54 Spanyol peseta (100) 27,33 27,89 27,61 26,56 28,26 27,41 Svájci frank 19,86 20,26 20,06 19,53 20,59 20,06 Svéd korona 4,74 4,84 4,79 4,60 4,92 4,76 USA-dollár 30,77 31,39 31,08 30,38 30,78 31,08 V.______________' _________________________/

Next

/
Thumbnails
Contents